Komolyzenei ajánló

[chord]

Itt egy pici részlet belőle.
 
se_d_un.mp3

[chord]

Részemről nagyon szeretem ezt a lemezt.
A másik 'delejező' ária a 4. szám, Ferrandini 'Se d'un Dio fui fata Madre'
Különlegesen jó.
Régen Handel kantáta volt...
Nem találok youtube linket - nagy kár.
 

[Vendég]

És akkor itt a falramászás van vagy tetszik?
Szerintem igen jó.


Szerintem nagyon is élő ez a felvétel. Tényleg benne van a beszédszerűség, a drámaiság. Mellette a kornettes lemezről való helyenként szépelgésnek hat (pedig csak szép:-). Én azokat az ILGA felvételeket nem szeretem általában, ahol trashmetal bandának képzelik magukat. Van például tőlük egy Brandenburgi versenyem, és az helyenként hallgathatatlan. Ez kimondottan tetszik. Nem hallottam még tőlük Monteverdit, kicsit meg is lepődtem.

[chord]

És akkor itt a falramászás van vagy tetszik?
Szerintem igen jó.

[Vendég]

Pazar.
 



 
Egyszer már megjegyeztem, milyen jó, adtam +-szot is rá meg minden, de napok óta nem tudom kiverni a fejemből a második CD 9. számát: Monteverdi Pianto della Madonnáját. Hogy mennyire nem mindegy, milyen változatban hallgatja az ember a felvételeket, arra álljon itt egy bizonyíték. Néha nagyon kedvelem az ILGA-t, néha meg a falra mászom tőlük. Nem véletlenül nevezik őket "Harnoncourt legvadabb gyermekeinek". Néha tényleg a határokat feszegetik, már ami a "beszédszerűséget" illeti:
 
http://www.youtube.com/watch?v=FLzBY-nxlCM

[chord]

[chord]

Egészen friss:

[chord]

Egy remek vihuela CD:
 



 

 
A vihuela az "ős-gitár"; a régi Spanyolországban rendkívül népszerű volt, az utód gitár az is maradt. Egyfajta passzív tiltakozás az arab megszállás ellen; így a lant (arab eredet, laud) itt szűkebb karriert futott.
Vihuela - annyira szép hangja van, hogy a nagy lantosok ma is beleszerelmesednek, és (sajna ritkán) egy-egy lemezt kiadnak. Kézbefogva, megpengetve - tényleg hihetetlenül gyönyörű hang.

[Vendég]

Aki mindenképp LP -t akar hallgatni, - hát azt sajnálom...
De komolyra fordítva. Nyilván egy megoldás biztosan van: az 'iskolateremtő' zenekarok előadásmódja 25 éve is nagyon hasonlított a maiakhoz.
Hirtelen Savall jut eszembe, ott kell lenni sok Astrée -s LP -nek valahol.
Harnoncourt - a régizene nagy megújítója; a régi lemezei még belenyúlnak az LP kor végébe.
Huelgas Ensemble - bizonyosan vannak régi LP -i.


 
Nekem van pár:
 
G. F. Haendel - Dixit Dominus (G. E. Gardiner, Monteverdi szólisták és kórus, 1978 Erato)
G. F. Haendel - Messiás (G. E. Gardiner, Monteverdi kórus, Angol Barokk szólisták, stb., magyar)
F. J. Haydn - Haydn's Music for England (The Academy of Ancient Music, Hogwood, benne Hogwood könyvével Haydn angliai látogatásairól!)
F. J. Haydn - 45. szinfónia; Trombitaverseny (Toulouse-i kamarazenekar, G. Amand & A. Calvayrac, francia EMI)
V. A. - 18. sz-i ünnepi orgonazene 2 ill. 4 orgonára és rézfúvósokra (Albertin, Müller és ismeretlen zeneszerzők, holland)
V. A. - Barokk karácsony (Scarlatti, Torelli, Esterházy, De Lalande) (Zádori M., Capella Savaria, magyar)
V. A. - Régi német és olasz esterek (Vitali, Lotti, Bonporti, J.C.F Bach, Schobert) (Marielle Nordmann hangszeregyüttes, francia)
G. Ph. Telemann - A türelmes Szókratész (Capella Savaria, N. McGegan, magyar)
J. S. Bach - Brandenburgi versenyek 1-6. (F. Brüggen, G. Leonhardt et al., amerikai nyomás)
J. S. Bach - H-moll mise (Harnoncourt, Concentus Musicus Wien, Teldec Direct Metal Mastering)
 
De ezzel ki is fújt, leépítettem az analóg szekciót, mert ennyi lemezért én nem tudok többet költeni rá. Árultam is egy darabig a gyűjteményt, de nem akartam, hogy kimazsolázzák a javát, a többi meg a nyakamon maradjon. Úgy volt, egy rokon elviszi őket, ezért letettem az eladásról, de ma is ott áll a szekrény tetején egy dobozban.
A CD-kből meg tényleg annyi, de annyi van, hogy ami nem eredetiben van meg, azt már kiírni sem győzöm.

[chord]

Ilyen zenékhez 'sajna' kell egy nagyon jó CD játszó. Jó esetben minél jobb lejátszó, annál több CD csúszik bele a 'de-jól-szól' kategóriába.

[elefantman]

Aki mindenképp LP -t akar hallgatni, - hát azt sajnálom...
De komolyra fordítva. Nyilván egy megoldás biztosan van: az 'iskolateremtő' zenekarok előadásmódja 25 éve is nagyon hasonlított a maiakhoz.
Hirtelen Savall jut eszembe, ott kell lenni sok Astrée -s LP -nek valahol.
Harnoncourt - a régizene nagy megújítója; a régi lemezei még belenyúlnak az LP kor végébe.
Huelgas Ensemble - bizonyosan vannak régi LP -i.
 
Viszont elképesztően kevés 25 éves régizene előadás hallgatható - tehát kell a kivételeket hajtani.
 
Itt egy:
egészen rendkívüli zene. A CD hangminősége: pazar. LP -ben még sosem láttam.
Az AliaVox kiadta újra SACD -n.
 



Aki meg szeretné hallgatni nálam, éjszaka is felkelthet.



Nem ragaszkodom minden képen az Lp formátumhoz de azt tudod hogy arra a forrásra többet elköltöttem és nagyobb figyelmet szenteltem mint a digitálisra. De pl. az Alpha kiadványok után kissé át kellett ezt értékelnem. De előzőleg sok cd-t meg fülelve jutottam arra hogy némelyeknek rémesen rossz a hangja. És nem tehetek róla de nem tudok ettől el vonatkoztatni...Különben köszi a tippet majd utána nézek be szerezhető-e illetve hogy szeretném-e ezt a zenét

[chord]

Aki mindenképp LP -t akar hallgatni, - hát azt sajnálom...
De komolyra fordítva. Nyilván egy megoldás biztosan van: az 'iskolateremtő' zenekarok előadásmódja 25 éve is nagyon hasonlított a maiakhoz.
Hirtelen Savall jut eszembe, ott kell lenni sok Astrée -s LP -nek valahol.
Harnoncourt - a régizene nagy megújítója; a régi lemezei még belenyúlnak az LP kor végébe.
Huelgas Ensemble - bizonyosan vannak régi LP -i.
 
Viszont elképesztően kevés 25 éves régizene előadás hallgatható - tehát kell a kivételeket hajtani.
 
Itt egy:
egészen rendkívüli zene. A CD hangminősége: pazar. LP -ben még sosem láttam.
Az AliaVox kiadta újra SACD -n.
 



Aki meg szeretné hallgatni nálam, éjszaka is felkelthet.

[elefantman]

http://zenekucko.ucoz.com/blog/kecskes_ ... 02-12-3279
 
A fenti linken hallható lant muzsika nekem az eredeti Lp kiadványban van meg. Aki esetleg hallgat Lp-t annak ezt nagyon ajánlom. Nem tudom hogy digitális kiadása létezik-e. De talán úgy is elérhető.

[elefantman]

Szóval be kell látni hogy az elmúlt 10-20 év sok szempontból jót tett a régizene műfajának. Sokkal szélesebb az előadók köre és előkerültek olyan feledésbe merült hangszerek amik igazából jellemzik ezt a kort. Viszonylag sok Lp-m van idehaza és főleg azt is hallgatok de ha régizene akkor a cd elsődleges forrás. Erre Chord évekkel ezelőtt már felhívta a figyelmemet... Viszont ha van valakinek tapasztalata lp formátumban el érhető régi zene terén szívesen látnám itt azt is.

[Vendég]

Szerintem meg a régizenében alapvető jelentőségű.
Mondom, tekintsünk el a sajátos átértelmezésektől;) Egyébként van benne igazság, nem egyszerű feladat a korrekt historikus előadást a mai hallgató lelkivilágával és gondolkodásmódjával összeegyeztetni.

[ajkamici]

Köszi Péter hogy egyszer "felhívtad" a figyelmem erre a lemezre.. azóta ez - is - a kedvencem..!
10. szám meghallgatni !!
 
Én is rendszeres olvasója vagyok ennek a topiknak, és csak ámulok mennyi fantasztikus zene van ami meghallgatásra vár...
köszi Nektek

 
Nincs itt semmi gond szerintem.
Az ilyen ajánlós füzérben ritka a nagyon széles közös metszet emberek között. Szerencsére sok a lemez, széles a paletta. És hogy mi a kedvenc ebből a nyomasztó tömegből, az érdekes is, meg sokat elárul.
És aki komolyan gyűjt, mindig elfogult és aránylag makacs. Ez a lényeg, amit írtál, hogy 'érzésből'. Hidd el, ha rendesen ráállsz, ritkán tévedsz.
Az, hogy nincs zenei alap? Sokszor tisztább így a füled/értékítéleted. Pl. ha magyar zenesuliba jártál, jó eséllyel azt sem tudod a régizenéről, eszik-e vagy isszák, de azt a szerencsétlen 'Wohltemperiertes Klavier' -t el tudod játszani...
Vivaldi Négy évszak - remekmű, kissé lerágott persze.
Nekem spec. nagyon tetszik az I Musici avítt felvétele - holott amúgy az LP korú régizenétől a hideg kiráz, annyira sz@rok. Ellentmondás? Az. Totál nem zavar és bárki előtt felvállalom.
 
Megint szóbakerült Vivaldi.
Van egy kultikus lemez, a 'Kék Vivaldi'.
Aki esetleg abban a tévedésben él, hogy nincs meg, vagy talán nem is ismeri, íme:
 


Félelmetesen jó. 



 
 
 

[chord]

Ez a belinkelt C.P.E.Bach tényleg az átmenet.
A zenekar egy pazar, pergős, remek barokkos; a cselló egy romantikus-depis-elfolyós individualista megközelítés.
Így külsősként nagyon jónak tűnik a felvétel - nekem már határterület, véleményemet ne vegyétek komolyan...

[chord]

Ha tudna is, mire menne vele?:-) A kritika megint más, ahhoz bizony nem ártana az alapokat is jól ismerni. Szerintem a legtöbb hallgató eltúlozza az interpretáció jelentőségét. (Most tekintsünk el a gyatrábbra sikerült előadásoktól és sajátos átértelmezésektől..)


Szerintem meg a régizenében alapvető jelentőségű.
Épp csak az múlik rajta, hogy beteszed-e a CD játszóba vagy sem.
 
Óriási különbségek vannak.
További győzködés helyett:



Pachelbel: Canon (mai)
 
Az előadás 'felfogása' pont az alapokat érinti.
 
Ez utóbbit, ill. az egész lemezt feltétlen ajánlom.
 

[Vendég]

A másik bajom ezzel a "tetszéssel" van. A legtöbbünk, így én is, járatlan a zenében: nem hiszem, hogy a komolyzene rajongóinak jó része tudna kottát olvasni
Ha tudna is, mire menne vele?:-) A kritika megint más, ahhoz bizony nem ártana az alapokat is jól ismerni. Szerintem a legtöbb hallgató eltúlozza az interpretáció jelentőségét. (Most tekintsünk el a gyatrábbra sikerült előadásoktól és sajátos átértelmezésektől..)

[Vendég]

...a Fornaciari-változat [a Négy Évszakból] pedig nem csak érzékeny, de különös ízt ad neki a Stradivarija és ahogy "használja"...


Ma ezt is sikerült megfülelni újra, és az egyik folyton depressziós barátom szavai jutottak eszembe: "tavaszi fáradtság, nyári punnyadás, őszi depresszió, téli álom."

[Vendég]

Aztán csak leszakadunk Vivaldiról, a többiek lehet, kissé unják...
De itt van még egy, ami tényleg ELKÉPESZTŐ.
Már ma a 'legenda' kategória.
Rögtön a dupla CD -re érdemes hajtani, azon az első lemez 12. szám, 'Tecum Principium'.
Van néhány megbicsaklás-szerű díszítés/átélés/technika Sara Mingardo hangjában - nem is lényeg, mi ez pontosan, de hátborzongató, jobb, ha leül az ember hozzá.
Nagy hangerő különösen ajánlott.



 



Ma ezt hallgattam újra (régen járt a lejátszóban). Köszönet érte, hogy felhívtad rá (újra) a figyelmet.

[gyuszmo]

Én is itt vagyok, bárcsak mint olvasó, én még nemrégen ettem annyi paszuly levest, hogy neki essek a klasszikus zenének, a barokkal már nagyon jóba vagyok, persze segít a Bartók rádió is
És köszi a sok hasznos infót, csak így tovább, én itt vagyok

[Vendég]

Az utóbbi időben vagy csupa ismert (Vivaldi, Handel, Pergolesi, stb.), vagy pedig többé-kevésbé ismeretlen zeneszerzőről esett szó a régizene kapcsán. Én ezért most egy olyan zeneszerzőt említenék, aki átmenetet képez - több szempontból is. A 'Mit hallgatnak a gyerekek?" téma alatt már röviden megemlékeztem róla, mert a tizenhárom hónapos kisfiunk egyik nagy kedvencéről van szó: C. P. E. Bachról. Egyrészt a családnév mindenkinek ismerős, hiszen J. S. második fiáról van szó. Másrészt nem biztos, hogy a munkáit sokan ismerik, s ez talán a legkisebb fiúra (a tizenháromból a tizenegyedik gyerek), J. C.-re még jobban áll. Tehát ismert is, meg nem is. C. P. E. egy másik szempontból is érdekes lehet, amennyiben a zenéje sajátos átmenetet képez a szigorú formai szabályokat előnyben részesítő, de az előadó improvizatív képességeire is nagyban támaszkodó, elsősorban nemesi és egyházi mecenatúra megrendelésére dolgozó barokk zeneszerzők, és az inkább a nagypolgári, individuális igényeket kielégítő, koncerttermekbe szánt, és az érzelmi kifejezést is egyre inkább előtérbe emelő klasszika között (ez csak egy hozzávetőleges történet, elsősorban a versenyművekről beszélek, az opera szemszögéből egy kicsit másképp néz ki a narratíva). Szerintem ezt az átmenetet testesíti meg a leginkább C. P. E. Bach zenéje, mely egyrészt követi a formális építkezés szigorú szabályait, épít az előadói virtuozitásra, de sokszor olyan érzelmi többlet hordozója, főleg (amennyire meg tudom ítélni) a dallammenet és a dinamika területén, amire én korábbról nem nagyon tudok példát mondani (hátha valaki mégis). Cselló darabjai és szimfóniái nagy kedvencek a családban, talán ez a változat a legkedvesebb:
 

 
Egy részlet:
 
http://www.youtube.com/watch?v=6ETG_uY2zrI
 
Van ebből több változatom (Bylsmával, a japán Bach Kollégiummal), de ha valaki tud jobbat (rádióban hallottam egyszer egy koncertközvetítést: Norrington vezényelte a Felvilágosodás Zenekarát, ha jól emlékszem, az is nagyon tetszett), szívesen fogadom a tippeket.

[Vendég]

Képzeljétek, ha lennénk itt harmincan...


 
Én azért nem bánnám, ha lennénk itt vagy harmincan, még akkor sem, ha néha ilyen kis malőrök adódnának.
 
.

[chord]

Képzeljétek, ha lennénk itt harmincan...