21. Házimozi & Hifi Show

[Baryll]

----

Még néhány gondolat a kiállításon tapasztaltakról. Valahol egy ilyen rendezvény lényege a közvetlen emberi kommunikáció lenne kiállító és a látogatók között. Ez az ami kevés kiállításon volt tetten érhető. Félhomályos szoba, bemegy és leül 3 ember, akik talán vidékről jöttek órákig utazva. Szól egy zene, aztán feláll a kiállító, forrást vált, új zene szólal meg. Aztán a 3 ember feláll és kimegy. Mindezt egyetlen szó nélkül. Nyilván nem énekelhet minden szobában opera énekes, mint a közönséggel is jól kommunikáló Hábetler András, de a másik véglet, a szótlan járkálás nem vezet sehova. Egy ilyen kiállítás alkalmat adhat a kiállítónak, arra, hogy valami módon személyes kapcsolatba kerüljön a látogatókkal, a potenciális vevőkkel. A kiállító, aki forgalmazó esetleg gyártó biztosan tud olyat a termékekről, ami érdekes és nincs leírva, publikálva. Vagy kommunikálhat velük zenékről, mit szeretnének hallani, vagy hogy tetszett az amit hallottak. Ezt persze iszonyú fárasztó egész nap csinálni, de ennek lenne értelme, a látogatók személyes megszólításának.szvsz

Szerintem totál felesleges egy ilyen TÖMEGRENDEZVÉNYbe ilyen dolgokat belelátni. Esetleg, ha kétszer-háromszor ennyi kiállító lett volna, fele ennyi emberre.
Nyugodt, odakoncentrált zenehallgatás egy ekkora nyüzsgésben képtelenség. (Szombati nap ugye.) Ha nem hallom rendesen a produkciót, akkor meg miről beszélgessünk a kiállítókkal. Én személy szerint már annak is örültem, hogy láthattam azokat a frankó technikákat, amik ki voltak állítva.
A My Reel Club többek között azért tudott lenyűgöző lenni a show-n, mert volt hozzá tere, moderált és színvonalas programjai, műsorai stb. Mondjuk a High-End-re felvázolt jövőképük (aktív dobozok, D-osztályú erősítéssel és beépített sztrímerrel a sok száz millió letölthető zeneszám elérése érdekében) nekem egyáltalán nem tetszett, de hát a világ már csak ilyen, hogy nem tetszhet mindenkinek minden. Az élőzenés prezentációk, a hangszer készítésről szóló előadás nagyon-nagyon szuperek voltak.
Összességében nekem mindenki nagyon tetszett, főleg akik az én ízlésemnek megfelelő műfajban prezentáltak és köszönöm szépen mindegyikőjüknek azt a sok munkát, odafigyelést, amit a szórakoztatásom érdekében belefektettek ebbe a hifiről és zenéről szóló hétvégi rendezvényükbe.

[Luxor Audio]

Valahol egy ilyen rendezvény lényege a közvetlen emberi kommunikáció lenne kiállító és a látogatók között.

Egyetértek ezzel, egy ilyen programtól én is a kommunikációt, ismerkedést, közösségi kapcsolódást várom, de sokan inkább hangokat keresnek itt is, ezt el kell fogadni. A kiállításról publikált beszámolók nagy része is arról szól, hol milyen volt a HANG, melyik szólt legjobban. Márpedig szerintem pár perces, tolongással, zajokkal vegyített hallgatózás idegen szobában, idegen zenékkel szerintem nem sokat árul el a lejátszó rendszerekről. Ugyanakkor a kiállító cégeket sok esetben egyetlen hozzáértő ember képviselte a szobákban, hogy ne foglalják a helyet a látogatók elől, másrészt mert ezek sokszor egyszemélyes cégek. Egyetlen ember viszont nem tud egyszerre demózni és beszélgetni a percenként betérő 5-10 emberrel.

A My Reel Club szerencsés helyzetben volt a Gold teremben, nem árultunk, nem demóztunk semmilyen eszközt (csak záróra után mutattuk be a Danley hangdobozokat néhány elvetemült érdeklődőnek), normális méretű és akusztikájú helyiséget kaptunk (mert azt kértünk) példás helyszíni kiszolgálással és sok év alatt összeszokott saját csapattal dolgoztunk. Egy 2 napos, egyszemélyes show (mint pl. a L'auditeur Nagy Lászlóval) rettenetes teher és csak nagyon kevesen tudják végig csinálni magas minőségben, fásultság nélkül.

A körülményeket lehet kifogásolni, de szerintem nem érdemes ráfeszülni. A szállodai szobák akusztikája nagyjából olyan (rossz), mint a hifisták szobáinak többsége, tehát erre hivatkozni nem igazán reális. Ráadásul a nagyobb, jobb adottságokkal rendelkező szobák egy része üresen maradt, nem kérték őket a kiállítók. A szállodai szellőzést nyilván nem 2 ezer emberre méretezték, de a helyiek próbálták kezelni a helyzetet lehetőségeikhez mérten. Sajnos ha nagy teljesítményen járatják a szellőző rendszert, az nagy zajjal és a délelőtti órákban fagyhalállal jár, ezért mi is visszavetettük, de mivel szinte folyamatos teltházzal, 50-100 vendéggel mentünk, délutánra sajnos nálunk is elfogyott a levegő. A fotókat nézegetve úgy látjuk, minden probléma dacára jó néhányan órákon át is velünk maradtak.

Sajnálom, sőt bosszant is, hogy a hazai gyártók, kereskedők egy része úgy döntött, nem lesz jelen a kiállításon, inkább annak farvizét, lendületét és marketingjét meglovagolva saját rendezvényeket szerveztek a hétvégére, vagy apátiába menekültek. Ez szerintem se nem korrekt, se nem előremutató, tovább forgácsolja és megosztja a hazai HiFi hobbi közösséget, márpedig pont most kellene erősen összetartani, amikor sok ág húz minket. Bizonyára sokan azt is gondolták, az idei kiállítás érdektelenségbe fullad, márpedig a látogatók számát és lelkesedését tekintve alig maradt el a nyugalmasabb békeidők rendezvényeinek számaitól, ami szép fricska a kétkedőknek.

Azt is lényegesnek tartom leírni, hogy a kiállítók között ezúttal kimondottan jó volt a viszony, mindenkitől segítőkészséget, baráti hangvételt tapasztaltam, nem volt nyoma a régi sértődöttségnek, ellenségeskedésnek, vagy csak nem jöttek el azok, akik ezt generálni szokták.

Minden fokozható, mindennél lehet jobbat csinálni. Ha valakinek sikerül, mindannyian örülünk majd. De amíg ezt senki nem tudja megugrani, addig szerintem ezt a kiállítást kell tolni.

[LIMAR]

Köszönettel tartozom a Dream Audio Components tulajdonosának és teljes csapatának, hogy néhány termékünkkel részt vehettünk a kiállításon az egyik szobájukban.
A Blue teremben volt alkalmanként hallható a Soulution 5-ös szériájából az 511-es sztereó végerősítő és az 550-es phono előerősítő.
A Soulutionok kábelezése a CrystalConnect Art szériájából a da Vinci kábelek voltak.
A Dream Audio biztosította a Stenheim Alumine 5 hangfalakat, az Electrocompaniet elektronikákat a bemutatókhoz, ahol felváltva ment a Soulution és az Electrocompaniet lánc: AW 800 végerősítő, EC 4.8 MK II előerősítő, EMC 1 MKV CD játszó. Az analóg front egy TechDas Airforce III Premiun SE futóművön két Glanz kar volt. Egy 9"-os és egy 12"-os. A hangszedők az EMT jelenlegi csúcs darabja, az EMT JSD Novel Gold és egy Koetsu Urushi Sky Blue (a teremhez igazítva ). A második napon az EMT hangszedőt a saját EMT 128 phono előerősítőjével hallhattuk.

Néhányaktól elnézést kell kérjek, ha a hangerő a Jon Lord Concerto LP-jn kicsit sok volt, de lemezre elképesztően nagy dinamika tartományú felvétel lett rögzítve. Így, hogy a halk részek se vesszenek el a környezeti zajban kicsit meg kellett emelni a szintet. Ekkor azonban a zenekari csúcsokban már sokakat irritálóan magas volt a hangnyomás. Sajnálom, ha ez zavart néhány látogatót. Viszont olyan élményben volt részem, ami kiállításon még sohasem: a zenemű végén minden alkalommal taps tört ki a látogatók között. Mintha egy valódi koncerten lettek volna. Az ilyen pillanatok feledtetik azt a sok munkát és anyagi kiadást, amivel egy ilyen kiállítás együtt jár.
Köszönöm a lelkes gratulációkat, amivel odajöttek hozzám a zeneszám végén.

Másik nagy élményem a -1.óra -1.perc -1.másodperc a hazai HiFi kultúrában újra élése volt: Dr Fejős Csaba elméleti fizika professzor 43 évvel ezelőtt létrehozta Budapesti Műszaki egyetemen az HiFi klubbot, ahol az ott tanuló egyetemistákon kívül kintről is érkeztek lelkes tagok. Csak néhány név, akik akkor alkották a csapatot: dr Basa Károly (ma Totel), Bese Attila, Huszti Gábor (Limar), Pázsit László (Auditorium), Varga András (Auditorium, Zebraudio), N. Félix (Arzachel)..... sajnos páran már nem lehetnek közöttünk ( dr Tutsek Endre )....
Szenzációs volt együtt lenni néhányukkal és Fejős Csaba tanár úrral a Dream Audio nagytermében. Utólag is elnézést kérünk, ha beszélgetésünkkel zavartuk a demókat.

[tunerman]

" Még néhány gondolat a kiállításon tapasztaltakról. Valahol egy ilyen rendezvény lényege a közvetlen emberi kommunikáció lenne kiállító és a látogatók között. "

Pillanatkép a HiFi Show 101-es szobájából:

- Milyen zenét szeretnének meghallgatni ? (páratlan óra, a CD lejátszó megy)
-- Valami akusztikus jazz zenét
- Esetleg John Coltrane lehet?
-- Persze, jó lesz
- Szavazást kérek! ( többségben a beleegyezők feltartott karja)
- Rendben, mehet a Coltrane
TJ.

[tamagaba]

Ezt persze iszonyú fárasztó egész nap csinálni, de ennek lenne értelme, a látogatók személyes megszólításának.szvsz

Szerintem a beszélgetés, meg a hozott zene nem valami jó ötlet
Korda Gyuri menne az 50 millás cuccon
Csernust kéne meghívni.
Ő mondaná: - ha valaki még egyszer megkérdezi milyen kábel és mi szól fejbevágja
Ül és zenét hallgat, esetleg a gyerekkoráról beszélhet kézfeltartással
Estére már kint lenne a yard :)

[cables]

----

Még néhány gondolat a kiállításon tapasztaltakról. Valahol egy ilyen rendezvény lényege a közvetlen emberi kommunikáció lenne kiállító és a látogatók között. Ez az ami kevés kiállításon volt tetten érhető. Félhomályos szoba, bemegy és leül 3 ember, akik talán vidékről jöttek órákig utazva. Szól egy zene, aztán feláll a kiállító, forrást vált, új zene szólal meg. Aztán a 3 ember feláll és kimegy. Mindezt egyetlen szó nélkül. Nyilván nem énekelhet minden szobában opera énekes, mint a közönséggel is jól kommunikáló Hábetler András, de a másik véglet, a szótlan járkálás nem vezet sehova. Egy ilyen kiállítás alkalmat adhat a kiállítónak, arra, hogy valami módon személyes kapcsolatba kerüljön a látogatókkal, a potenciális vevőkkel. A kiállító, aki forgalmazó esetleg gyártó biztosan tud olyat a termékekről, ami érdekes és nincs leírva, publikálva. Vagy kommunikálhat velük zenékről, mit szeretnének hallani, vagy hogy tetszett az amit hallottak. Ezt persze iszonyú fárasztó egész nap csinálni, de ennek lenne értelme, a látogatók személyes megszólításának.szvsz

[hárásó 2]

Kedves mindenki! Rengeteg dolgot tudnék írni, ha nem lennék hulla fáradt. Talán majd néhány nap múlva közzéteszem valahol, ami most bennem kavarog. Elképesztő két napot éltünk át veletek. Ilyen népszerűségre, támogatásra, bátorításra, ennyi köszönetre és pozitív hullámra egyáltalán nem voltunk felkészülve. Döbbenet, elérzékenyülés, hebegés és habogás. Nagyon hálásak vagyunk annak a sok száz látogatónak, akik betértek hozzánk a HiFi Show forgatagában. A két nap alatt háromszor lett fátyolos a látásom (pl az alábbi képek készítésekor is), amit egy magamfajta mogorva férfiember nem szívesen vall be, de én most mégis.

Minden további szó helyett két fotó! Szerintem minden bennük van, amiért ezt az egész My Reel Club történetet elkezdtük, csináljuk és folytatjuk.


FAP_6829-Edit.png

FAP_6802.png

A hálálkodást hagyd ránk, ti
"csak' folytassátok. A felvételeket és a felvilágosítást.

[Luxor Audio]

Kedves mindenki! Rengeteg dolgot tudnék írni, ha nem lennék hulla fáradt. Talán majd néhány nap múlva közzéteszem valahol, ami most bennem kavarog. Elképesztő két napot éltünk át veletek. Ilyen népszerűségre, támogatásra, bátorításra, ennyi köszönetre és pozitív hullámra egyáltalán nem voltunk felkészülve. Döbbenet, elérzékenyülés, hebegés és habogás. Nagyon hálásak vagyunk annak a sok száz látogatónak, akik betértek hozzánk a HiFi Show forgatagában. A két nap alatt háromszor lett fátyolos a látásom (pl az alábbi képek készítésekor is), amit egy magamfajta mogorva férfiember nem szívesen vall be, de én most mégis.

Minden további szó helyett két fotó! Szerintem minden bennük van, amiért ezt az egész My Reel Club történetet elkezdtük, csináljuk és folytatjuk.

FAP_6829-Edit.png (2.72 MiB) Megtekintve 3454 alkalommal

FAP_6802.png (3.94 MiB) Megtekintve 3454 alkalommal

[fülelek]

Ma megtekintettem a sót, és nem csalódtam. Mármint abban, amit vártam. Ha nem megfelelő a zene/felvétel választás, akkor akármilyen jó egy cucc, nem hagy maradandó pozitív élményt senkiben. Ezt a magnetofon dolgot nem értem, egyik se szól jól, a "dehát majdnem" meg (nekem) nem elég. Volt 2 érdemleges bemutató, több "elmegy szódával na de ennyiért" és volt pár borzasztó is, ahogy máskor is. A PMC igen profi cég, de a D osztályú erősítői a magas hangokat nem abszolválták megfelelően, ez mindenféle zenén előjött. Az OZ engem nem varázsolt el. A Lowther hangszórókkal már a nyolcvanas években is személyesen megszívtam rendesen, most se tetszett a produkciójuk, nem értem a nagy hájpot... A Harbeth az tud valamit, amit sokan keresünk, egész jó hangulatot teremtett. Sajnos a Danleyket nem volt szerencsém meghallgatni, pedig kíváncsi lettem volna rá. A Martens kitűnő hangsugárzókat készít, de Münchenben jobban tetszett az előadás, mint idehaza most, pedig ki volt szolgálva elektronikával rendesen. A Sense gyönyörű indiai vadalma furnéros nagyméretű dobozai nekem tetszettek, de ehhez néhány nótát végig kellett szenvedni, mire ez előjött.

[nemtomm]

[/quote]

Egy évben 2 nap, amikor nem kell magyarázkodni asszonynak :)
ki kell használni
[/quote]

Sajnos mindkét nap kilátogatni, nekem nem fér bele. Döntenem kell, de lehet jövőre bevállalom a vasárnapot, hátha kevesebben vannak.
[/quote]

Voltam vasárnap is kétszer is sokkal kevesebben vannak, csak a kiállítók sokkal fáradtabbak

[zoli73]

Pláne, hogy ma a hang is jobb volt.
Köszönöm!

Egy évben 2 nap, amikor nem kell magyarázkodni asszonynak :)
ki kell használni

Sajnos mindkét nap kilátogatni, nekem nem fér bele. Döntenem kell, de lehet jövőre bevállalom a vasárnapot, hátha kevesebben vannak.

[nemtomm]

Sziasztok.
Nekem is sikerült abban a teremben kezdeni ahol az opera énekes nagyon magasra tette a lécet de nagyon jó volt. Tunerman audio hobby szobája volt az én szívemhez nagyon közel és ő vitte is nálam a koronát ráadás először hallottam cd100-as lejátszót ami nem is gondoltam volna, hogy ilyen jó.

Nagyon jó hang fogadott itt …igaz kicsit zilált volt a környezet de ellenére

[tamagaba]

Pláne, hogy ma a hang is jobb volt.
Köszönöm!

Egy évben 2 nap, amikor nem kell magyarázkodni asszonynak :)
ki kell használni

[zoli73]

Tegnap nagy fekete lyukba kerültem
Minden vacak volt, nem értem miért, pedig teljes pozitiv hozzá állással mentem
A Stenheim rendesen torzitott nem lineárisan, csak bizonyos hangokon és szinten
3x mentem vissza, mert nem akartam elhinni. CD-ről is középszerü volt
A Sense sem volt jó.
Marton valamiért tetszett. Mellettük ne haragudjanak, de nagyon át kell gondolniuk az Accu 45-sel
MyReel-hez nem tudtam bekerülni és kivárni.
A Danley szerintem csak erőből tud megoldani mindent, mint Dwayne Johnson a Jumanji-ból
OZ a Nagy Varázslónak továbbra is elhiszem, amit mond a zenehallgatásról

Érdekes, hogy mennyire más hangképre gondolunk a hifi kapcsán
Erő és energia többeknél első prioritás úgy látom
Egy mai lakóhelyiségben ez hamar rövidrezáródik, mert jönnek a visszaverődések, állóhullámok és a torzítások.
Én személy szerint ezt jól csak nyitott térben, koncerteken tapasztaltam
Pl. Sziget feszt amerikai rap banda, gatyalengető hangerő - ott kiélhettem ezirányú igényemet

Szóval a hifi egyfajta desszert nálam, (nem 2 centis marha steak) pl. térérzet Z tengely irányban, finomság, amiből csak kevés van és ritkán, de akkor nagyon jó
Ilyesmit kerestem a hétvégén

Tudtam, hogy ma vissza kell mennem, mert ez így nem lehet igaz
És lám kisebb csoda történt, tényleg nem értem
Először a Senséhez mentem be, mert ott volt hely. Gondoltam valahogy kibirom majd
Hoppá, helyén voltak a dolgok. Ülve maradtam, mert a jó hifi első ismérve, hogy hallgattaja magát. Simogatja az idegrendszert
Aztán átmentem svájcba Stenékhez kicsit sajtozni .. egymás után jöttek a trekkek és jól esett
Sajnos nem volt az az igazi kemény drog élmény, ami letaszitja, adósságba sodorja az embert és tönkre teszi


....
Honnan jött melyik bolygóról ez az ember? Tyúkbéllel összekötött fatákolmány dobozával, amiért a piacon egy forintot nem adnék
Időszámításunk előtti cédéjátszójával, matracokkal körberakott szobában, tekerős magnójával
Nem lehetett hozzá bejutni, szinte tolongtak agressziven az emberek (jöttek telefonszámot kérni, persze majd a másik galaxisból felhívhatja)
Szemben meg a sok milliós sok százwattos csillogás
Nagy tanulság lehet ez nekünk
Nem volt hibátlan, de nekem ez a szoba volt a winner

.. ja ott volt az a fekete gömb, lehet hogy az lesz a jövő hangsugárzó technológiája
de majd titokban átmegyünk a bolygóközi utazóhoz este zenét hallgatni

Végre valaki, aki kint volt mindkét nap! Kérlek, áruld el nekem melyik nap voltak többen, hogy láttad?
Eddig mindig a szombati napon mentem, de már többször elgondolkodtam, nem volna-e érdemesebb vasárnap menni, hátha keveseben vannak. Pláne, hogy ma a hang is jobb volt.
Köszönöm!

[tamagaba]

Tegnap nagy fekete lyukba kerültem
Minden vacak volt, nem értem miért, pedig teljes pozitiv hozzá állással mentem
A Stenheim rendesen torzitott nem lineárisan, csak bizonyos hangokon és szinten
3x mentem vissza, mert nem akartam elhinni. CD-ről is középszerü volt
A Sense sem volt jó.
Marton valamiért tetszett. Mellettük ne haragudjanak, de nagyon át kell gondolniuk az Accu 45-sel
MyReel-hez nem tudtam bekerülni és kivárni.
A Danley szerintem csak erőből tud megoldani mindent, mint Dwayne Johnson a Jumanji-ból
OZ a Nagy Varázslónak továbbra is elhiszem, amit mond a zenehallgatásról

Érdekes, hogy mennyire más hangképre gondolunk a hifi kapcsán
Erő és energia többeknél első prioritás úgy látom
Egy mai lakóhelyiségben ez hamar rövidrezáródik, mert jönnek a visszaverődések, állóhullámok és a torzítások.
Én személy szerint ezt jól csak nyitott térben, koncerteken tapasztaltam
Pl. Sziget feszt amerikai rap banda, gatyalengető hangerő - ott kiélhettem ezirányú igényemet

Szóval a hifi egyfajta desszert nálam, (nem 2 centis marha steak) pl. térérzet Z tengely irányban, finomság, amiből csak kevés van és ritkán, de akkor nagyon jó
Ilyesmit kerestem a hétvégén

Tudtam, hogy ma vissza kell mennem, mert ez így nem lehet igaz
És lám kisebb csoda történt, tényleg nem értem
Először a Senséhez mentem be, mert ott volt hely. Gondoltam valahogy kibirom majd
Hoppá, helyén voltak a dolgok. Ülve maradtam, mert a jó hifi első ismérve, hogy hallgattaja magát. Simogatja az idegrendszert
Aztán átmentem svájcba Stenékhez kicsit sajtozni .. egymás után jöttek a trekkek és jól esett
Sajnos nem volt az az igazi kemény drog élmény, ami letaszitja, adósságba sodorja az embert és tönkre teszi


....
Honnan jött melyik bolygóról ez az ember? Tyúkbéllel összekötött fatákolmány dobozával, amiért a piacon egy forintot nem adnék
Időszámításunk előtti cédéjátszójával, matracokkal körberakott szobában, tekerős magnójával
Nem lehetett hozzá bejutni, szinte tolongtak agressziven az emberek (jöttek telefonszámot kérni, persze majd a másik galaxisból felhívhatja)
Szemben meg a sok milliós sok százwattos csillogás
Nagy tanulság lehet ez nekünk
Nem volt hibátlan, de nekem ez a szoba volt a winner

.. ja ott volt az a fekete gömb, lehet hogy az lesz a jövő hangsugárzó technológiája
de majd titokban átmegyünk a bolygóközi utazóhoz este zenét hallgatni

[Aladdin25]

Sziasztok.
Nekem is sikerült abban a teremben kezdeni ahol az opera énekes nagyon magasra tette a lécet de nagyon jó volt. Tunerman audio hobby szobája volt az én szívemhez nagyon közel és ő vitte is nálam a koronát ráadás először hallottam cd100-as lejátszót ami nem is gondoltam volna, hogy ilyen jó.

[alto]

Ui: Ha műbőr autóstáskás faszi még egy Zsiguli slusszkulcsot is pörgetett volna a szabad kezével, akkor megbocsátottam volna neki, mert nyilvánvaló lett volna, hogy egy időutazóval futottam össze a 70-es évekből, és hát akkor honnan tudta volna hogy kell viselkedni egy hifi kiállításon.

https://hometheaterhifi.com/features/sh ... rajectory/ = 1950

OK, de ez Amerika, én meg a 70-es évekről beszéltem a vasfüggöny mögött. Szó se volt itt akkor ilyesmiről, meg mi értelme is lett volna az akkoriban itthon elérhető 3 világmárkához? (Orion, Videoton, Beag). Na jó, néha volt a lengyel Unitra is.

[cables]

----
Én nagy hendikeppel indultam, mert buffo invitált és vitt be a Showra azzal a felkiáltással, hogy "egyszer láss már előadni". Az élő ének, és egy ilyen kedvesen közönség-bevonó előadás Mozart szakértő szintű méltatásával olyan indítás volt, hogy utána a szobák hangulata és a hangok kicsit szürkének tűntek.

András Mozart operából énekel.jpg (93.64 KiB) Megtekintve 3277 alkalommal

Az járt végig a fejemben, hogy veszélyes az élő ének vagy zene szerepeltetése, mert emlékezetes és hangulat teremtő, de lehetőséget ad a közvetlen összehasonlításra a rendszerek hangjával, ami kiábrándító is lehet.

[alto]

Ui: Ha műbőr autóstáskás faszi még egy Zsiguli slusszkulcsot is pörgetett volna a szabad kezével, akkor megbocsátottam volna neki, mert nyilvánvaló lett volna, hogy egy időutazóval futottam össze a 70-es évekből, és hát akkor honnan tudta volna hogy kell viselkedni egy hifi kiállításon.

[alto]

Bár csak látogatóként voltam jelen, de rendelkezem kiállítói tapasztalattal, így remélem megengedtek nekem néhány gondolatot megosztani kiállítói szemszögből is.

1. Ha valaki nyugodt körülmények között, optimálisan beállított rendszerekkel szeretne közelebbről megismerkedni, a saját kedvenc zenéit hallgatva, keressétek fel az adott kereskedő bemutatótermét, minden érdeklődőt szívesen látunk mi is, és a versenytársaink is. Egy ilyen kiállítás ilyesmire alapvetően alkalmatlan, a kiállítók legjobb szándéka és szakmai tudása ellenére is.

2. Kevés volt a kiállító.

A gazdaság recesszióban van, aminek most sem a várható időtartamát, sem a mélységét nem lehet előrelátni. A kiskereskedelmi forgalom meredeken zuhan, és nem csak az audio businessben. Ilyenkor egy felelős cégvezető minden forint elköltését többször is átgondolja. Egy ilyen kiállítás költségoldala több millió forintra rúg, itt nem csak a szobák bérleti díjára kell gondolni, hanem az egyéb járulékos költségekre is, a hétvégén is dolgozó alkalmazottak extra bérére, a berendezések oda és vissza szállításának díjára (ami döbbenetesen megdrágult), a legalább egy hetes felkészülésre fordított munkaidőre, a járulékos marketing költségekre, és még az Artisjus vámszedői is megjelennek ilyenkor persze.

Huszti Zsolttal sokat gondolkodtunk egy közös Bartimex/Heed Audio szobán, tekintettel a Heed Audio fennállásának 30 éves évfordulójára, osztottunk-szoroztunk, de végül a várható gazdasági/piaci trendekre figyelemmel a nem mellett döntöttünk.
Ebbe belejátszott az is, hogy a komoly vevőink túlnyomó része nem jár ilyen kiállításokra, nem szeretik a tumultust, a levegőtlenséget, és ők olyan személyes figyelmet igényelnek, ami egy ilyen kiállításon nem megvalósítható.

3. Demo zenék.

Az a helyzet, hogy képtelenség mindenkinek megfelelni, szerteágazó az emberek ízlésvilága. Van aki Depeche Mode-t igényelne, van aki meg 2 másodperc múlva kifordul a szobából ha ilyet hall. Azt sem szabad elfelejteni, hogy egy vacak hangminőségű felvétel a világ legjobb rendszerén is vacakul szól. Ennyi pénz elköltését követően nem engedheti meg magának egy kiállító, hogy egy gyenge minőségű felvétel alapján sommásan leszarozzák a rendszerét, bár ezt amúgy is mindenki megkapja, annyira különböznek egymástól az emberek hangzáspreferenciái.
Amikor a kiállító oldalon álltam, én igyekeztem olyan demo zenéket összeállítani, amelyeknél a felvétel hangminősége és előadóművészi színvonala egyaránt kimagasló volt, és műfajilag is elég széles skálán mozgott. Persze nekem is jutott olyan "kedves" látogatóból, aki félrészegen hőbörögve követelte, hogy ezek helyett a szarok helyett tegyek be inkább valami Hobót.


4. A saját élményeimről

A Dream Audiónál a Harbeth M40-esek az Electrocompaniet Nemo végfokokkal hajtva nagyon rendben voltak, ellenben a másik a szobában a Steinheim hangfalak Soulution elektronikákkal számomra csalódás volt, nagyon nem az én ízlésemnek megfelelően szóltak, pedig Huszti Gábor (Limar Audio) rakta össze a rendszert, és az ő szakmai tudása garancia, mégse jött be. Talán az EMT hangszedő lehetett a ludas, az EMT-k idegesítő hangkaraktere nekem sosem jött be, vélhetően egy Koetsuval egész más élmény lett volna.
A KLH hangfalak szintén tetszettek, a megfizethetőbb kategóriában szerintem sokaknak jelenthet megoldást.
Meglepően jól szóltak véleményem szerint a PMC stúdió monitorok, közeltérre tervezve, és közeltérből hallgatva. Nem tudom persze, mit produkálnának más akusztikai körülmények között.
A L'auditeur-nél a Sense Audio gigantikus méretű hangfalát én sem tudom hova tenni, sehogyan sem szólt, pedig Nagy Lacinál általában jó hang szokott lenni.
Érdekes színfoltot vitt a kiállításra Koscsó Feri terme, ő a MyReelClub brand marketingjére fókuszált a megjelenésével.
Szabó Zoli az Audi Mekkával húzott egy merészet, és Loewe tévékkel jelent meg egy audió kiállításon. Kiváncsi vagyok, bejött-e a számítása.

5. A látogatókról

Engedjetek meg nekem némi óvatos kritikát a másik oldal felé is. Egy ilyen kiállításnak is vannak íratlan szabályai, elvárásai a
kulturált viselkedéssel kapcsolatban. Hiába alakul ki tumultus egyes szobáknál, az erőszakos furakodás, lökdösődés nem idevaló, mintahogy az sem, hogy a szavába vágok egy kiállítónak, amikor az egy másik érdeklődővel beszélget. A kiállítás alapvetően a fülnek és szemnek szól - pont úgy mint egy koncert - mégis vannak akik más érzékszerveiket is bevetik. Tapogatják a hangfalak membránjait, piszkálják az erősítőket, szakértő ábrázattal kopogtatják a hangfalak oldalát, mintha abból bármilyen lényeges információra lehetne szert tenni. A Dream Audionál egy "úriember" például konkrétan egészen szorosan a Harbeth M40 hangfal eléállt, és a műbőr autóstáskával majdnem kiszakította a membránját a 7,5 milliós csodának. Én Zeke Attila helyében biztos kipofoztam volna a szobából ezt az előembert. Elnézést, akinek nem inge, ne vegye magára, nyilván a látogatók túlnyomó többsége normálisan viselkedik, viszont ez a kevés kivétel nagyon irritáló.


3 év kihagyás után sokan kételkedtünk abban, hogy lesz-e elegendő számú látogató. A tegnapi napon a tömeg cáfolta ezeket félelmeket. Szerencsére az érdeklődés a minőségi audio berendezések iránt töretlennek tűnik, kérdés azonban, hogy a fizetőképes kereslet is az marad-e.

[nor]

Eltelt három év és megint van "hifisó". Kis különbség, hogy most a fiam is velünk volt (lásson ilyent is a kölök). Szokás szerint a kép vegyes volt, hisz milyen is lehetne :)
A tömeg és a szobákba való bejutás nehézsége miatt többször is körbejártunk, épp ahova befértünk, ott füleltünk. Szépséges szerkezetek, hangzavar, nyüzsgés. Szívem csücske a csöves technika, A L'auditeur szobában tetszett is amit hallottunk. Már más is említette Takács Jenőnél a hangzás ár érték arányban verhetetlen volt, nekem az egyik legjobb a tegnapi napon, külön bónusz, ahogy a gyerek is élvezte a soult. A legtöbb időt a Dream Audiónál töltöttük a nagy szobában, bizony a Studerről játszott zene aznap vitt mindent. Szimpatikus volt a Márton audió szobában a régi Quadral hangsugárzó, olyan dobszólót produkált, amit nem vártam . Vártam viszont a csodát a Sense hangsugárzónál és a Sonus Fabernél, de nem jött....nagyon nem. Összességében jó hangulat, jó beszélgetések és pozitív lecsengés volt számomra a nap összefoglalása. Énekesek és zenészek többször is részt vehetnének ilyen eseményen, az operaénekes például rendkívüli módon tetszett.

[st81]

3 év után ismét rávettem magam a show meglátogatására.
Volt pozitív és negatív "csalódás" is. Visszatérő "élmény", hogy szellőzés kérdése továbbra sem volt megoldott több szobában. Valóban, már 11 körül levegőtlen volt több helyiség is. Amit hiányoltam még, hogy az éppen hallott számot jó lett volna a kiállítónak vagy bemondani vagy egy nagyobb képernyőn mutatni. Na, de sirám off...
Nagyon tetszett a My Reel Club előadása és a Danley-k bemutatása (és meglepett, milyen masszív, ipari kinézete van a Studer A80-nak. Mintha az örökkévalóságnak készítették volna). Tetszett az Engström-Marten páros (jobban, mint a zöld teremben lévő másik rendszerük), az OZ audio szélessávúja, a Musician-KLH és a kis Tmp-Sense.
Harbeth-et most hallottam először. A nagy rendszer nekem basszusban sok volt. A kis rendszer jobban tetszett, pedig éppen olyan számokat adtak amiket egyáltalán nem szeretek.
Accuphase rajongóként mindjárt az első szobában egy elő-végfok+SF kombóba botlottam. Vártam a "csodát", de nem érkezett meg. Vagy a forrás vagy az akusztika nem volt jó mert ugyan az összes (talán 7-8) demo számot végighallgattam, de nem fogott meg a hang.
A Pmc-nél elég változatos számokat hallhattam, azonban egyik sem "szólt a szívemhez", valahogy érzelemmentes volt.
A kiállítók egyébként szimpatikusak voltak, minden kérdésemre választ kaptam.
Ahogy fény nincsen árnyék nélkül, tökéletes kiállítás sincsen. A kisebb negatív élmények ellenére örülök, hogy ebben a labilis gazdasági helyzetben ennyi kiállító és látogató megjelent szombaton.

[zoli73]

Szép estét mindenkinek!
Én is megosztanám a gondolataimat, tapasztalataimat a show-n látottak, hallóttakról.
A legjobban, ahhoz képest, hogy alig volt zene, a My Reel Club szobája tetszett, a legtöbb időt(több órát) itt töltöttem. Remek kezdeményezés amit Ők képviselnek, elindítottak. Érdekes témajú előadások voltak, szívem szerint a holnapiakra in beülnék, ha tehetném. Remélem lesz róluk felvétel, és látható is lesz valahol.
A többi szobát úgy jellemezném, hogy megfogyva bár, de törve nem, de vegyük sorra.
Kezdem az emeleten. Iszonyatos tömeg, levegőtlenség és meleg! Nem értem egy ilyen modern(ráadasúl a közelmúltban felújított) épületben mire szolgál a légtechnika? Vagy erre is kihatással van az energia válság? Amilyen komoly összegeket leszurkolnak a kiállítók, és Mi látogatók is hozzátoldjuk a magunkét, hát azért már talán jogos elvárás lehet, hogy ne fulladjunk meg.
De nezzük a kiállítókat. A TMP audio szobájába sajnos többszöri bróbálkozásra sem sikerült bejutnom, így nem tudok mint mondani róluk.
Szemben velük a Muzix-nél, a KLH model 5 hangsugárzók kellemes meglepetést okoztak. Kicsit JBL utánérzés mint hangra, mint design-ra, de tetszett.
Takács Jenő szobája is nagyon tetszett. Általában a szélessávúak nekem nem igazán jönnek be, de ez most nagyon jó volt. Ár/érték arányban a többi kiállítóra fényéveket ver, és a hangélmény bőven partyban volt. Az Oz audio-hoz bár bejutottam, de olyan sokan voltak, hogy érdemben nem tudtam hallgatózni, így inkább véleményt sem írok.
A PMC nekem most, a pro cuccaival csalódás volt. Szoktam szeretni a PMC-t, plane mikor Bryston elektronikákkal hajtják, de ez nekem most túlzottan nyomulós, modoros, érzelemmentes volt.
Az M-szint.
Az MRC szuper volt, a Danley-k már alacsony hangerőn is igen dinamikasak voltak, bár csak lett volna lehetőség jól megkergetni őket...
Most először hallottam Sonus Faber Extrema-t, nagyon kiváncsian, nagy elvárásokkal ültem be, de számomra a csoda elmaradt. Nem tudom miért, de ez nagyon nem az volt, amit a beszámolókból hallottakk, olvasottak alapján vártam.
A Harbeth-ek(Dream audio) eddig nekem nem nagyon tetszettek. Többször hallottam már, több modellt, de engem nem igazán érintettek meg, de ez most jó volt, lehet, hogy a Nemo-k kihozták belőlük amit kell.
Ha picit szőrös szívű akarok lenni, akkor azt mondom, egy picit száraz a hangja, és egy kis dög még belefért volna, de ne kukacokodjunk, nagyon jó volt. Nálam a képzeletbeli dobogó harmadik foka a Övék.
A l'auditeur "kisebbik" szobája, Nagy Laszlóval hozta a megszokott magas színvonalat. A zene választékos volt(nagyrészt fedte az ízlésemet is), a hang is nagyon a helyén volt, a Marten-ek nekem kicsit giccsesek, de a hangjukba nem tudok belekötni. Nem vagyok csöves fan, de az, ott minden csöves előítéletemet eloszlatta. Feszes volt, dögös volt, ha kellett harapott is, de e mellett nagyon érzelmes is. Nálam ez a hang volt az ezüstérmes ma. A Cabbase-rol lecsúsztam.
A l'autiteur mások szobája, a Sensé hangsugarzókkal nekem egy talány. Ahogy Alex is írta szólt, de teljesen jellegtelenűl. Csattogott, csörömpölt, közömbös volt teljesen, nekem a nap, a show legnagyobb csalódása.
Végül a Dream audio/Limar szoba. Nem titkolom, nálam az ott hallott hang vitte a pálmát, nálam a kiállítas hangja volt!
Ha csak a látottak alapján kellett volna megítélni a Stenheim hangsugárzókat, hát bizony egy fabatkát sem adtam volna értük. De szerencsére szóltak, és nem is akár hogy! Nálam teljesen betalált, elvarázsolt. CD-ről is nagy rendben volt, de az lp mindent vitt.
Az ott hallott zenék 80%-a kedvemre való volt, és változatos.
Gáborral(HG) beszélgetve agyon dícsértem neki a hallottakat, erre Ő azt mondta, "hallottad volna tegnap este, mikor összeraktuk a rendszert, az ehhez képest besz@rás volt, csak sajnos a Solution előfok badta a kulcsot, és elhallgatott. Ezért kellett helyette betenni az Electrocompaniet előfokot."
Az utolsó perceket(17:45) is náluk töltöttem, ekkor Gábor feltette lp-n Hobo-éktól a Mesél Az Erdő-t. Nagyon szeretem, nagyon sokszor hallottam már az egész albumot, de így még nem! Eszméletlen volt, élettel teli, virtuóz, dögös ahogy kell, sodró, izgalmas.
Haza úton nem volt kérdés, Hobo-t halgattam az autóban.
A többi szobát, akiket nem említettem, talán azért, mert nem volt emlékezetes a produkció.
Néhány képet készítettem, majd holnap csatolok parat.
Köszönöm, hogy elolvastad!

Néhány ígért kép.

[hárásó 2]

Szép estét mindenkinek!
Én is megosztanám a gondolataimat, tapasztalataimat a show-n látottak, hallóttakról.
A legjobban, ahhoz képest, hogy alig volt zene, a My Reel Club szobája tetszett, a legtöbb időt(több órát) itt töltöttem. Remek kezdeményezés amit Ők képviselnek, elindítottak. Érdekes témajú előadások voltak, szívem szerint a holnapiakra in beülnék, ha tehetném. Remélem lesz róluk felvétel, és látható is lesz valahol.
A többi szobát úgy jellemezném, hogy megfogyva bár, de törve nem, de vegyük sorra.
Kezdem az emeleten. Iszonyatos tömeg, levegőtlenség és meleg! Nem értem egy ilyen modern(ráadasúl a közelmúltban felújított) épületben mire szolgál a légtechnika? Vagy erre is kihatással van az energia válság? Amilyen komoly összegeket leszurkolnak a kiállítók, és Mi látogatók is hozzátoldjuk a magunkét, hát azért már talán jogos elvárás lehet, hogy ne fulladjunk meg.

Az első órában érkeztem, de már szag is volt, én marha önként menetem ezért, de még fizettem is. Az akusztika borzasztó, száraz volt az összes helyiség, nekem felhang hiányosnak tűnt.. Így hangról már nem is írnék, mert pl a Sense lyukasnak hatott, abban a két percben amit kibírtam ott állni...?
Délre már Koscsóéknál ültem, sajna csak két órát, messzi a fénypont volt. Pacit kérdeztem a videóról, mondta, hogy kint lesz apránként valamelyik oldalukon. Jólvan kis h csak megérte elmenni.

[dixie-chicken]

Sonus Faber