Milyen hangsugárzót? (kérdés előtt olvasd el a nyitó hozzászólást)

[-CB-]

A alacsony levegősebességtől nem csökken a reflexcső vagy a hangsugárzó hatásfoka. Inkább pont, hogy a túl magas sebességtől csökken, mert ilyenkor túl nagy lesz a súrlódás vagy a cső végeinél a turbulencia és kompresszió lép fel.

Azért gondoltam, hogy az sem jó, ha túl lassú a levegő áramlása a reflexcsövön, mert akkor kevesebb levegő mozog, ami viszont kisebb hangnyomást eredményezne. De akkor ezek szerint ez nem így van. De abban mindenképp megegyezhetünk, hogy a túl gyorsan mozgó levegő, garantáltan torzítást okoz.

Azért, van amikor egész jól megugorják ezt a kérdést a gyártók. 27 cm a mély, 10 cm a reflexnyílás, és 25 cm hosszú . Nincs zaj probléma.

[Snipi]

Nekem erről a reflexcső sebességről az Olasz Meló c. film zárójelenete jut az eszembe ...
(... és Napster hifije akkorát szólt, hogy lefújta a bulák szoknyáját ... )

[tamagaba]

Itt most már jönnie kell a kemény mateknak. Csőkompresszió, bialattomos rezgés, zörgési korrekció, légkanyar-gyorsulás ..

[wasiliy888]

A alacsony levegősebességtől nem csökken a reflexcső vagy a hangsugárzó hatásfoka. Inkább pont, hogy a túl magas sebességtől csökken, mert ilyenkor túl nagy lesz a súrlódás vagy a cső végeinél a turbulencia és kompresszió lép fel.

Azért gondoltam, hogy az sem jó, ha túl lassú a levegő áramlása a reflexcsövön, mert akkor kevesebb levegő mozog, ami viszont kisebb hangnyomást eredményezne. De akkor ezek szerint ez nem így van. De abban mindenképp megegyezhetünk, hogy a túl gyorsan mozgó levegő, garantáltan torzítást okoz.

[denesdr]

A alacsony levegősebességtől nem csökken a reflexcső vagy a hangsugárzó hatásfoka. Inkább pont, hogy a túl magas sebességtől csökken, mert ilyenkor túl nagy lesz a súrlódás vagy a cső végeinél a turbulencia és kompresszió lép fel.

[asebestyen]

Már megint ez az alsó határfrekvencia...
Az csak egy szám, önmagában nem mond semmit a minőségről. Ha elvonatkoztatunk a helyiségben, adott hallgatási pontban érzékelt mélyátviteltől és szigorúan csak a hangsugárzót magát vizsgáljuk, hát akkor azért érdemes megnézni, hogy ahhoz a bizonyos alsó határfrekvenciához milyen terhelhetőség, torzítás és impulzusválasz tartozik, stb, stb... Aztán ha a hangszóró jól van illesztve a dobozhoz (vagy fordítva), akkor ezt a dobozt jól kéne illeszteni a még nagyobb dobozhoz, a szobához, hogy maradjon is a minőségből valami.

[denesdr]

Mi a baj az alacsony levegősebességgel a reflexcsőben?

[wasiliy888]

Még annyit a reflexcsőhöz:
Abban a levegő úgy mozog, mintha egy membrán lenne. Ha eléteszed a kezed érzed, ahogy lökdösi. De tévedés azt hinni, hogy csak kifelé megy rajta, előre-hátra mozog a csőben a légdugó.
Ezért nem is mindegy milyen a cső kijárata kívül, és a jobbaknál a belső vége is lekerekített, tölcsérszerű. Ez is befolyásolja az alsó mélyfrekvencia határát.

Torzítani akkor tud, ha berezonál a reflexcső, amiatt, hogy a levegő sebességének áramlása nem ideális. Nem jó se a túl gyors, sem a túl lassú.

[wasiliy888]

A legtöbb doboznál alulméretezik a csövet, és emiatt zajos lesz. Nem értem az okát. Legtöbbször bőven elférne egy nagyobb átmérőjű, hosszabb cső.
A hátsó reflexnyílásnál szvsz. nem az a gond, hogy a fal felé szól, és több lesz a mélye, hanem, hogy a sztereo tér a hátulról, a falakról visszaverődő hangok miatt romolhat. Nekem frontreflexes dobozaim vannak, voltak, és többnél tapasztaltam, hogy ha ledugózom a reflexnyílást, összeesik a színpadkép.

Ilyent már én is tapasztaltam. Az egyik hangfalam jó régi (asszem 1994-es), akkor még HIFI hangfalak voltak nem nyamvadt házi mozi hangfalak, így van hozzá három reflexcső, amivel hangolható.
Vagyis igazából kettő, mert egy hosszú, egy rövid és egy lezáró. (Szépen csavarható nagyon szép kivitelezés amúgy.)
Amikor a lezárót tettem bele (túl soknak véltem a basszust) nem csak azt vágta haza, hanem az egész hangkép csapnivaló lett. (Első lecke.)
A hosszú cső se volt jó, mert azzal meg aztán végleg basszustúltengés hegyek lettek. (2. lecke.)
A megoldás : a rövid cső, és a hangszóró áthelyezése volt. (Szoba másik oldalára.) Én sem hittem és semmi "tudományosság" nem volt benne - ahogy esett úgy puffant - , de azóta jó. (3. lecke.)
Oka : fogalmam sincs.

A reflexdobozoknál a nyílás úgy működik, mintha egy plusz membrán felület lenne maga a nyílás. Ennél bonyolultabb a dolog, mert befolyásol más dolgokat is, de alapvetően a mélyre segít rá kb egy oktávnyi terjedelemben.
Ugyanazzal az átmérővel a hosszabb cső mélyebbre helyezi ezt az egy oktáv "kiemelést", ha úgy tetszik.
A lezárás talán azért nem volt jó, mert a beépített közép és mély (háromutas esetén), vagy mélyközép (kétutasnál) mechanikai tulajdonságai befolyásolják, hogy inkább zárt, vagy reflexnyílással ellátott dobozkonstrukcióhoz ideális maga a hangszóró. Persze, ettől még szokták mindkettőhöz használni ugyanazt a hangszórót.

[wasiliy888]

Tudsz hozni rá ellenpéldát? Kíváncsi lennék rá.
Mondjuk az kimaradt, hogy azonos fajtájú dobozkonstrukciókat összehasonlítva (tehát zártat zárttal, reflexet reflexszel stb).

Ehhez még sok mindennek kellene teljesülni, hogy igaz legyen az állításod. Például azonos hangszórók is. Mert tudok csinálni a te kitételeidnek megfelelő 35 literes, kétutas állódobozt 6,5 collos mélyközéppel 40Hz alsó határral, és ugyanolyan érzékenységű, impedanciamenetben hasonló kétutas, 20 literes állványost 8 collos mélyközéppel 35Hz alsó frekihatárral.

Ez csak úgy teljesülhet ha a 8 collos alacsonyabb érzékenységű, amennyiben az impedanciák azonosak. Vagy pedig azonos érzékenység esetén a 8 collos alacsonyabb impedanciájú.

Akkor még nem említettem a dobozok csillapítását sem, amivel szintén lehet a mélyátvitelt hangolni... Szerintem kár vitázni ezen, sokféleképpen el lehet fuserálni egy hangsugárzó mélyeit. Nem lehet általánosan kijelenteni, hogy a nagyobbnak jobb a mélye. Lehet, nem is azt fogod jobbnak hallani mélyben, ami mérve valójában alacsonyabb frekvenciát képes elérni, hanem azt amelyiknek 40-50Hz-nél van egy kevés kiemelése...

[Snipi]

A legtöbb doboznál alulméretezik a csövet, és emiatt zajos lesz. Nem értem az okát. Legtöbbször bőven elférne egy nagyobb átmérőjű, hosszabb cső.
A hátsó reflexnyílásnál szvsz. nem az a gond, hogy a fal felé szól, és több lesz a mélye, hanem, hogy a sztereo tér a hátulról, a falakról visszaverődő hangok miatt romolhat. Nekem frontreflexes dobozaim vannak, voltak, és többnél tapasztaltam, hogy ha ledugózom a reflexnyílást, összeesik a színpadkép.

Ilyent már én is tapasztaltam. Az egyik hangfalam jó régi (asszem 1994-es), akkor még HIFI hangfalak voltak nem nyamvadt házi mozi hangfalak, így van hozzá három reflexcső, amivel hangolható.
Vagyis igazából kettő, mert egy hosszú, egy rövid és egy lezáró. (Szépen csavarható nagyon szép kivitelezés amúgy.)
Amikor a lezárót tettem bele (túl soknak véltem a basszust) nem csak azt vágta haza, hanem az egész hangkép csapnivaló lett. (Első lecke.)
A hosszú cső se volt jó, mert azzal meg aztán végleg basszustúltengés hegyek lettek. (2. lecke.)
A megoldás : a rövid cső, és a hangszóró áthelyezése volt. (Szoba másik oldalára.) Én sem hittem és semmi "tudományosság" nem volt benne - ahogy esett úgy puffant - , de azóta jó. (3. lecke.)
Oka : fogalmam sincs.

[denesdr]

Jó lenne, ha ez így ebben a formában nem terjedne el, hiszen nem állja meg a helyét, sok ellenpéldát lehet rá hozni.

Tudsz hozni rá ellenpéldát? Kíváncsi lennék rá.
Mondjuk az kimaradt, hogy azonos fajtájú dobozkonstrukciókat összehasonlítva (tehát zártat zárttal, reflexet reflexszel stb).

Ehhez még sok mindennek kellene teljesülni, hogy igaz legyen az állításod. Például azonos hangszórók is. Mert tudok csinálni a te kitételeidnek megfelelő 35 literes, kétutas állódobozt 6,5 collos mélyközéppel 40Hz alsó határral, és ugyanolyan érzékenységű, impedanciamenetben hasonló kétutas, 20 literes állványost 8 collos mélyközéppel 35Hz alsó frekihatárral.

Ez csak úgy teljesülhet ha a 8 collos alacsonyabb érzékenységű, amennyiben az impedanciák azonosak. Vagy pedig azonos érzékenység esetén a 8 collos alacsonyabb impedanciájú.

[-CB-]

De az se mindegy szerintem, hogy két reflex doboznál, azonos elhelyezéssel, elülső, vagy hátulsó reflexnyílása van, a reflexnyílás mérete sem mindegy, a reflexcső hossza sem mindegy, stb.

A legtöbb doboznál alulméretezik a csövet, és emiatt zajos lesz. Nem értem az okát. Legtöbbször bőven elférne egy nagyobb átmérőjű, hosszabb cső.
A hátsó reflexnyílásnál szvsz. nem az a gond, hogy a fal felé szól, és több lesz a mélye, hanem, hogy a sztereo tér a hátulról, a falakról visszaverődő hangok miatt romolhat. Nekem frontreflexes dobozaim vannak, voltak, és többnél tapasztaltam, hogy ha ledugózom a reflexnyílást, összeesik a színpadkép.

[wasiliy888]

De az se mindegy szerintem, hogy két reflex doboznál, azonos elhelyezéssel, elülső, vagy hátulsó reflexnyílása van, a reflexnyílás mérete sem mindegy, a reflexcső hossza sem mindegy, stb.

[wasiliy888]

Mint írtam, két, azonos érzékenyénységű és névleges impedanciájú hangdoboz közül a nagyobb térfogatú mindig mélyebbre fog menni...

Jó lenne, ha ez így ebben a formában nem terjedne el, hiszen nem állja meg a helyét, sok ellenpéldát lehet rá hozni.

Tudsz hozni rá ellenpéldát? Kíváncsi lennék rá.
Mondjuk az kimaradt, hogy azonos fajtájú dobozkonstrukciókat összehasonlítva (tehát zártat zárttal, reflexet reflexszel stb).

Ehhez még sok mindennek kellene teljesülni, hogy igaz legyen az állításod. Például azonos hangszórók is. Mert tudok csinálni a te kitételeidnek megfelelő 35 literes, kétutas állódobozt 6,5 collos mélyközéppel 40Hz alsó határral, és ugyanolyan érzékenységű, impedanciamenetben hasonló kétutas, 20 literes állványost 8 collos mélyközéppel 35Hz alsó frekihatárral.

[denesdr]

Mint írtam, két, azonos érzékenyénységű és névleges impedanciájú hangdoboz közül a nagyobb térfogatú mindig mélyebbre fog menni...

Jó lenne, ha ez így ebben a formában nem terjedne el, hiszen nem állja meg a helyét, sok ellenpéldát lehet rá hozni.

Tudsz hozni rá ellenpéldát? Kíváncsi lennék rá.
Mondjuk az kimaradt, hogy azonos fajtájú dobozkonstrukciókat összehasonlítva (tehát zártat zárttal, reflexet reflexszel stb).

[-CB-]

Az hogy mennyire lesz hangos az adott produkció, azoktól függ, amit Fapaci (Luxor) írt. Tehát amit Snipi hozott példának, hogy 90dB 1W, 93dB 2W és 96dB 4W teljesítménnyel elérhető, az nagyon nem igaz. És amit DénesDr megjegyzett az impedancia (ohmban adják meg a gyártók, szintén erősen átlagolt érték) is fontos. Minél alacsonyabb, annál több teljesítményt követel az erősítőtől a hangsugárzó. És a gyártók által megadott adatok átlagértékek kellenének legyenek. De tisztelet a kivételnek, többnyire kevés szerencsét mutatnak abban a tekintetben, hogy közelítsék a valóságot. És ez változhat kb 2ohmtól 40ohmig simán, amire azt írják átlag 8ohmos (extrém esetben még jobban eltérhet.)

A mélyfrekvenciák ráadásul még ezen felül (vagyis alul) is egy külön kihívás minden többutas rendszernek. A mélyeket az emberi hallás rosszabbul érzékeli, mint a közép, vagy magas hangokat. És a többutas hangdoboznak, még ha szép egyenletes a frekvenciaátvitele - azaz a megadott mondjuk 90dB átlagtól alig tér el felfelé és lefelé 1-2dB-vel kb 100Hz és 20kHz között, szinte biztosan zuhanni kezd 80-100Hz alatt. Ahhoz hogy 80Hz alatt komoly mélyeket produkáljon nagy méretű mélyhangszóró kell és könnyű membrán (az meg torzít, de nem baj mert a mélyfrekvenciás torzítást viszonylag jól tolerálja a hallásunk) és/vagy nagy test (doboz), tehát akusztikával kell/lehet rásegíteni. Basszus labirintus (TL dobozok), de a reflexnyílás is ebben segít. A hangsugárzó elhelyezése és a szoba akusztikája legalább ennyit számít az alsó határ alakulásában. Hiába veszel mocsok drága prémium hangsugárzót, aminek mondjuk 25Hz-nél van a vége alul, ha a szobádban van egy kioltás 25-35Hz tartományban, nem fogsz hallani 35Hz-nél mélyebb hangokat.

Sajnos a szobát a legtöbben kihagyják az egyenletből, pedig mély hangban övé a főszerep. Mindegyiknek van kiemelése, és kioltása. Nálam 38 hz-en van 10 dB plusz, viszont 27 hz-en emiatt 10 dB minusz. A leggyengébb mélyű hangfal is jó mélyeket produkál nálam, viszont a leg mélyebbre menők sem tudnak érdemben 30 Hz alá menni.

[wasiliy888]

Az hogy mennyire lesz hangos az adott produkció, azoktól függ, amit Fapaci (Luxor) írt. Tehát amit Snipi hozott példának, hogy 90dB 1W, 93dB 2W és 96dB 4W teljesítménnyel elérhető, az nagyon nem igaz. És amit DénesDr megjegyzett az impedancia (ohmban adják meg a gyártók, szintén erősen átlagolt érték) is fontos. Minél alacsonyabb, annál több teljesítményt követel az erősítőtől a hangsugárzó. És a gyártók által megadott adatok átlagértékek kellenének legyenek. De tisztelet a kivételnek, többnyire kevés szerencsét mutatnak abban a tekintetben, hogy közelítsék a valóságot. És ez változhat kb 2ohmtól 40ohmig simán, amire azt írják átlag 8ohmos (extrém esetben még jobban eltérhet.)

A mélyfrekvenciák ráadásul még ezen felül (vagyis alul) is egy külön kihívás minden többutas rendszernek. A mélyeket az emberi hallás rosszabbul érzékeli, mint a közép, vagy magas hangokat. És a többutas hangdoboznak, még ha szép egyenletes a frekvenciaátvitele - azaz a megadott mondjuk 90dB átlagtól alig tér el felfelé és lefelé 1-2dB-vel kb 100Hz és 20kHz között, szinte biztosan zuhanni kezd 80-100Hz alatt. Ahhoz hogy 80Hz alatt komoly mélyeket produkáljon nagy méretű mélyhangszóró kell és könnyű membrán (az meg torzít, de nem baj mert a mélyfrekvenciás torzítást viszonylag jól tolerálja a hallásunk) és/vagy nagy test (doboz), tehát akusztikával kell/lehet rásegíteni. Basszus labirintus (TL dobozok), de a reflexnyílás is ebben segít. A hangsugárzó elhelyezése és a szoba akusztikája legalább ennyit számít az alsó határ alakulásában. Hiába veszel mocsok drága prémium hangsugárzót, aminek mondjuk 25Hz-nél van a vége alul, ha a szobádban van egy kioltás 25-35Hz tartományban, nem fogsz hallani 35Hz-nél mélyebb hangokat.

[Luxor Audio]

Mint írtam, két, azonos érzékenyénységű és névleges impedanciájú hangdoboz közül a nagyobb térfogatú mindig mélyebbre fog menni...

Jó lenne, ha ez így ebben a formában nem terjedne el, hiszen nem állja meg a helyét, sok ellenpéldát lehet rá hozni.

[Snipi]

Pont attól megy mélyebbre a doboz, hogy nagyobb a benne lévő levegőmennyiség.
Mint írtam, két, azonos érzékenyénységű és névleges impedanciájú hangdoboz közül a nagyobb térfogatú mindig mélyebbre fog menni és az impedanciagörbék alakulása miatt még akkor is jelentkezhet hajthatóságbeli különbség, ha az aktuális hanganyag nem tartalmaz extramély hangokat.

Na ez értem. Legalább is remélem. Szóval akkor "laikusra" lefordítva arról van szó, hogy mivel a nagyobb doboz hangszórója mélyebbre le tud menni, ezért azt nagyobb erővel kell megmozgatni?
Ez még logikus lenne, és ha értenék az elektronikához talán még meg is tudnám magyarázni. Így mint tök laikus viszont tényleg elfogadhatónak érzem ezt a magyarázatot. Már ha jól értelmeztem amit írtál ...
De gondolom ez azért nem jelenti azt, hogy azonos érzékenységű hangdobozok esetén minél feljebb van az alsó frekvenciahatár annál könnyebben hajtható az adott doboz. Vagy igen?
Bocs a hülyébbnél hülyébb kérdésekért de télleg műszaki analfabéta vagyok. Csak olyan ember aki finnyás arra, hogy milyen minőségben hallgatja a zenét.

[denesdr]

Hadd segítsek, hátha tisztább lesz a kép. Itt a "megmozgatott levegő menyisége" azt jelentheti szerintem, hogy mélyebbre megy a hangfal, mivel ha ugyanolyan érzékenységű és névleges impedanciájú, de jóval nagyobb méretű a doboz, akkor alacsonyabb lesz az alsó határfreki.
Egyébként próbáltad a nagy böhömöt "kraftosabb" erősítővel, amivel végül ő is jól szólt? Ha igen, akkor miféle volt ez az erősítő?
Illetve azt hozzátenném, hogy a gyárilag megadott érzékenységi adatok gyakran nem fedik kellőképpen a valóságot.

Nem vagyok biztos, hogy a "mélyebbre menés"-ben keresendő a megoldás. Hiszen ugyanazon a zenén (mondjuk egy Paganini Capriccon, ami nem megy mélyre a hegedű legmélyebb húrja a 'G' talán 100 Hz körül van) is tapasztalható a dolog. Inkább a doboz térfogatában, és a benne lévő levegő mennyiségére gyanakszom.

Pont attól megy mélyebbre a doboz, hogy nagyobb a benne lévő levegőmennyiség.
Mint írtam, két, azonos érzékenyénységű és névleges impedanciájú hangdoboz közül a nagyobb térfogatú mindig mélyebbre fog menni és az impedanciagörbék alakulása miatt még akkor is jelentkezhet hajthatóságbeli különbség, ha az aktuális hanganyag nem tartalmaz extramély hangokat.

[Snipi]

Hadd segítsek, hátha tisztább lesz a kép. Itt a "megmozgatott levegő menyisége" azt jelentheti szerintem, hogy mélyebbre megy a hangfal, mivel ha ugyanolyan érzékenységű és névleges impedanciájú, de jóval nagyobb méretű a doboz, akkor alacsonyabb lesz az alsó határfreki.
Egyébként próbáltad a nagy böhömöt "kraftosabb" erősítővel, amivel végül ő is jól szólt? Ha igen, akkor miféle volt ez az erősítő?
Illetve azt hozzátenném, hogy a gyárilag megadott érzékenységi adatok gyakran nem fedik kellőképpen a valóságot.

Nem vagyok biztos, hogy a "mélyebbre menés"-ben keresendő a megoldás. Hiszen ugyanazon a zenén (mondjuk egy Paganini Capriccon, ami nem megy mélyre a hegedű legmélyebb húrja a 'G' talán 100 Hz körül van) is tapasztalható a dolog. Inkább a doboz térfogatában, és a benne lévő levegő mennyiségére gyanakszom. De mindegy is.
Most egy 2x9 wattos csöves SE erősítő hajtja böhöm hangfalamat, az tökéletesen kihajtja, de nem hallgatom hangosan. Viszont az az erőlködés (nem tudok kakilni érzés ) nincs. De több erősítővel is hallgattam már, és az említett 2x7 wattos SE csövesen kívül másnál nem érzékeltem ezt az erőlködést. (Már kis hangerőn is éreztem, hogy valami nem OK.) Az eggyel kisebb űrtartalmú másik állódobozomat viszont ez a 2x7 wattos csöves röhögve kihajtotta.
A fene se érti ezt, bár biztos van rá magyarázat, csak az a baj, hogy én a "nyi-ha"-n kívül mást nem értek meg a kínaiból.

[Luxor Audio]

Persze vannak még más szempontok is, de mivel ehhez nem igen értek ezt csak tapasztalati úton laikusan kitalálva magamnak állítottam fel. Ilyen pl. - ha hülyeség elnézést - a hangsugárzó által megmozgatott levegő mennyisége. Szerintem ez minél több annál kraftosabb erősítő kell hozzá. (Nem konkrétan a wattokra gondolok, nem tudom kifejezni műszakilag mi ez, de tapasztaltam.)

A membránfelület és a meghatározott elektromos feszültség/áram (pl. 1 V) hatására létrejövő membránkitérés szorzata adja a referencia hangnyomás értéket, abból számítható a hangszóró érzékenysége, abból pedig következik az elvárt hangnyomáshoz szükséges elektromos (erősítő) teljesítmény. Ezt zenei tartalomnál nem lehet egyetlen számmal leírni, mivel nem konstans, homogén jelről van szó, így az sem határozható meg egyetlen számmal, hogy milyen "hangerőn" hallgatunk zenét. Átlagértékekről, dinamika sávokról lehet beszélni, de ezek csak irányértéket adnak.

A fizikában nincs hangerő nevű paraméter. Van akusztikai hangteljesítmény (Watt) (nem keverendő az erősítő elektromos teljesítményével), hangnyomás (Pascal), hangnyomásszint (dB) és van hangosság (phon). A mikrofon hangnyomást "érzékel", ebből a kijelzőn olvasható dB hangnyomásszintet a műszer/szoftver számolja ki. Mi emberek kb +10 dB hangnyomás különbséget érzékelünk dupla hangosságúnak, de ez frekvenciafüggő is, más érték jön ki a basszus, közép és magas hangoknál, de nagyon halk és nagyon hangos hangoknál is más értéket érzékelünk kétszeres hangosságúnak.

A hangszórót hajtó elektromos teljesítmény duplázása jellemzően +3 dB hangnyomást eredményez. A hangszórók mennyiségének duplázása +3-6 dB hangnyomást eredményez. Kétszeres hangosság érzethez tehát vagy az elektromos teljesítményt, vagy a hangszórók számát tízszeresére kell emelnünk. De ez elméleti fejtegetés, a gyakorlatban, kevésbé ideális körülmények között más értékek jöhetnek ki.

[denesdr]

Persze vannak még más szempontok is, de mivel ehhez nem igen értek ezt csak tapasztalati úton laikusan kitalálva magamnak állítottam fel. Ilyen pl. - ha hülyeség elnézést - a hangsugárzó által megmozgatott levegő mennyisége. Szerintem ez minél több annál kraftosabb erősítő kell hozzá. (Nem konkrétan a wattokra gondolok, nem tudom kifejezni műszakilag mi ez, de tapasztaltam.)
Saját példa : volt egy 2x7 wattos SE csövesem, az állványos (kisebb) dobozt (90 dB-s) röhögve meghajtotta és szárnyalt vele, mig a nagy böhöm állóhangfalammal (az is 90 dB) meg erőlködött. Csúnya szóval azt mondtam rá (amíg megvolt), hogy olyasmi a jelenség, mint amikor valakinek sz&rni kell, de szorulása van és erölködik.

Hadd segítsek, hátha tisztább lesz a kép. Itt a "megmozgatott levegő menyisége" azt jelentheti szerintem, hogy mélyebbre megy a hangfal, mivel ha ugyanolyan érzékenységű és névleges impedanciájú, de jóval nagyobb méretű a doboz, akkor alacsonyabb lesz az alsó határfreki.
Egyébként próbáltad a nagy böhömöt "kraftosabb" erősítővel, amivel végül ő is jól szólt? Ha igen, akkor miféle volt ez az erősítő?
Illetve azt hozzátenném, hogy a gyárilag megadott érzékenységi adatok gyakran nem fedik kellőképpen a valóságot.

[Snipi]

B

Szia! Köszönöm a válaszod, nagyon hasznos tanácsokat adtál. Az erősítőm nem sokat ment, amikor vettem, még nem volt kibontva a távirányítója sem…. Hivatalosan 80 Wattot tud 4 és 8 Ohm-on is. Toroid trafó stb…. Persze az első, hogy meghallgatom másik hangfallal is. Milyen érzékenységűt keressek kb? Köszönöm!

Minél érzékenyebb, annál jobb lesz az arány, mivel kisebb teljesítményhez is ugyanakkora vagy akár nagyobb hangnyomás keletkezhet.
A dB skála ugyanis logaritmikus, így pár dB plusz akár dupla hangerőben is megnyilvánulhat
És még az is számít, hogy 4 vagy 8 ohm.
Ha az erősítő 4 ohmtól használható, akkor ez is szempont szintén jelentős befolyással van a hangerőre.

Én azt a "szabályt" ismerem hogy +3dB : dupla teljesítmény. (Aztán majd valami hozzáértő kijavít ha akar, és ha tévednék ... )
Példán levezetve : 90dB érzékenységű hangfal : 90 dB 1 watt 93 dB 2 watt 96 db 4 watt 99 dB 8 watt stb.
86 dB érzékenység (ilyenem volt is, és sokat vesződtem vele amikor csöves SE-kre váltottam, és lecseréltem, bár a hangja teccet) : 86dB 1 watt 89 dB 2 watt 92 dB 4 watt 95 dB 8 watt 97 dB 16 watt és így tovább.
Ebből kiszámítható, hogy egy kb, már "hangosnak" nevezhető mondjuk 101-102 dB-hez (ekkor már átkopog a szomszéd ha van) 90 dB-s hangsugárzónál 16 watt, míg egy 86 dB-snél kb. 40 watt "kell".
Tehát a "nagyobb" hangerő eléréséhez, amiről szó van egy 86dB-s hangsugárzónál (az már az én szememben elég érzéketlen) több mint kétszer annyi szufla kell mint egy 90+dB - s kütyünél.
Persze vannak még más szempontok is, de mivel ehhez nem igen értek ezt csak tapasztalati úton laikusan kitalálva magamnak állítottam fel. Ilyen pl. - ha hülyeség elnézést - a hangsugárzó által megmozgatott levegő mennyisége. Szerintem ez minél több annál kraftosabb erősítő kell hozzá. (Nem konkrétan a wattokra gondolok, nem tudom kifejezni műszakilag mi ez, de tapasztaltam.)
Saját példa : volt egy 2x7 wattos SE csövesem, az állványos (kisebb) dobozt (90 dB-s) röhögve meghajtotta és szárnyalt vele, mig a nagy böhöm állóhangfalammal (az is 90 dB) meg erőlködött. Csúnya szóval azt mondtam rá (amíg megvolt), hogy olyasmi a jelenség, mint amikor valakinek sz&rni kell, de szorulása van és erölködik.