KLajos írta: ↑2024.12.30., hétf. 16:32
...Amúgy a PP1 impedanciája 22 kohm, és a múltkor még pont ettől óvott mindenki. Egy (használt) PP1 is 300-500 ezres, forrástól függően, és ha ezt a pénzt a Glider eladásával megtetézem, (használt) Ruby, Gullwing lenne a karban - amit le sem írok, micsoda, mert szőnyegbombázást kapnék.......
Visszatérve: az impedancia is fontos, az integrált 40-100-300 ohmos állásaiban a legkutyaütőbbtől a hosszan hallgathatóig változik a hang.......
A 300 ohm helyett a még mindig jónak ítélt 400-on igazából csak nagy odafigyeléssel van eltérés. A 800 ohm még mindig nem annyira kedves a fülemnek, de holnap csak azzal megy majd pár lemez.
Az 1,2 kohm már nem tetszik a napok óta hallgatott 400-hoz képest. És ezen még tovább tekerne a PP1 22 kohmja. :-o
Ha már Benz Microról van szó, akkor azért elérhető vagyok. Most már emailben is innen az AVX-ről is.
Elég nehéz általánosságban beszélni a Benz Microról, mivel annyi különböző hangszedője van.
A történelmi időkből, amikor még nem volt az S Class, nem volt MR tű, a hangszedők karaktere igényelte a kicsit magasabb lezárást. De 1 kOhm fölött sosem kellett egyiket se lezárni.
A PP1 kapcsolása nem ismert, de valószínűsíthetően nem a szokásos feszültség bemenetű, hanem inkább az áram bemenetű a kapcsolása. Ez a használt félvezetők kis száma is alátámasztja. Áram bemenetű phono elektronikákat több cég is gyárt, pl. a Van den Hul, 47 LAB, CH Precision... Előnyük, hogy nem kell az illesztéssel foglalkozni, mert a hangszedő gerjesztett árama kerül tovább erősítésre és nem a terhelésen okozott feszültsége kerül tovább erősítésre. Hátrányuk, hogy nem lehet játszadozni a különböző terhelések okozta változással.
A Benz Micro a felső kategóriákban nem lágyvas tekercstestet használ, hanem rubin lapkát (Runy, LP). Ennek nagy előnye, hogy a rubin lapkának nincs mágneses hiszterézise, kisebb a torzítása. Hátránya, hogy a gerjesztett áram sokkal alacsonyabb az alacsony permeabilitás miatt, így sokkal vékonyabb vezetékből sokkal többet tekernek a rubin lapkára, hogy elegendő kimeneti jelet kapjanak. Ez jellemzően 40 Ohm DC tekercsellenállást eredményez. Így ezek a hangszedők nem igazán alkalmasak trafós illesztésre. Az phono elektronikákat célszerű 400 Ohm és 1 kOhm közé állítani.
Ahogy a Gliderből is vannak magasabb impedanciásak. Nálam most is van egy, aminek 34 Ohm a tekercsellenállása.
Az ACE L, Ebony L alacsony impedanciásak, kevésbé érzékenyek az alacsony lezáró impedanciákra. 100 Ohm alá azért nem illik menni. Trafóval is jól illeszthetők.
Nekem a mostani kedvencem az Ebony TR, ami 1 Ohmos tekercs ellenállású, és 0.1 mV körüli kimenetű. A TR utal a trafós illesztés szükségességére. A vastag tekercsvezeték miatt hatalmas energiák lakoznak a hangjában. Rendkívül eleven, dinamikus. Hihetetlen gyors a hangszedő. A közép tartománya testes, cseppet sem vékonyodik el. A basszusa precíz, megfogott, nagyon energikus. Szeretem nagyon. Hasonló élmény, mint a ZYX Universe Optimum, abból is az 1 Ohmos verzió - csak harmad áron.
A Benz Micro azon kevés hangszedő gyártók közé tartozik, akik nem ültek fel a felbontás hajszolása érdekében a 10 kHz feletti magashang kiemelésre. Sajnálatosan az összes EMT alapú hangszedő emel 10 kHz felett, de a Lyra is ilyen. +4 +6dB is tapasztalható 20 kHz-n. Bizonyos lemezek így szinte hallgathatatlanná válnak a sziszegés miatt. Főleg a modern, közelmikrofonozott női énekhangok esetén. A Van den Hul esetében is a legjobb és legkiegyenlítettebb hangszedő a Grasshopper 2 volt. A Colibrinek van egy varázsa, de nekem az is sok már egy kicsit bizonyos zenéken.
A klasszikus Ortofonok, Koetsuk, Supexek.... összességében a 20+ évvel ezelőtti hangszedők esetében még elvétve volt csak ez a magasemelés. Nem értem az egészet, de biztosan van erre igény. Szerintem tönkreteszi a hangot, de ez az én magánvéleményem.