sutemenyx írta: ↑2024.01.26., pén. 13:03
De, képes. Ahogy a 10-20dB-vel kevesebbet is simán. Amikor elfordulsz vagy egy tereptargy mögül hallgatsz egy dolgot, nem fog kényelmetlenséget okozni. És a zavaró fostorz magasakat nem fogja megmutatni egy szinuszos sweep meres. Az teljesen más jellegű, és többnyire aktív elektronika generálja, ami nem képződik szinuszjel átvitelekor.
Hogy valamit elviselsz, az nem azonos azzal, hogy nem is veszed észre. Ha egy széles spektrumú hangjelenségnél (pl. zenekari hangzás) egy regiszter, frekvencia tartomány 10 dB SPL többletet mutat, azt órák elteltével is ki fogod hallani, az agyunk ekkora eltérést nem képes, nem is akar elfedni. Ha olvasás közben reflektorral világítanak a szemedbe, azt nem fogod megszokni hosszabb idő alatt sem. Ha egy koncertet akusztikai takarásból hallgatsz, a buli végén is érezni fogod, hogy hiányoznak a magas hangok.
A többletet könnyebben észleljük, de ha egy szűk frekvenciasávban mutatkozik hiány, azt néha észre sem vesszük, mert nem tudjuk, hogy ott valaminek lennie kell. (Lásd a saját eseted, mikor nálad jártam!) De ha szélesebb, kb oktávnyi sávban van ilyen hiány, az mindenkinek feltűnik, ilyenkor mondjuk, hogy kevés a magas, vagy a mély. A tapasztalatlanabb hobbitársak ezt gyakran úgy élik meg, hogy pl. egy basszushiányos rendszerben nem a mély hangokat hiányolják, hanem a közép/magasakat sokallják, vagy éppen fordítva. A fülünk nem mérőműszer, abszolut értékeket (frekvenciában, hangnyomásban, időben) nem tud meghatározni, de nagyon érzékeny az arányokra, különbségekre (pl. lemezjátszó, magnószalag nyávogása, hamis zenei hangok).
Kisebb, 1-3 dB-es eltéréseket néhány perc alatt megszokunk, az agyunk ennyi idő alatt kompenzálja őket, onnan már nem fog zavarni, észre sem veszed. Így tudunk megszokni nem teljesen lineáris átvitelű lejátszó rendszereket is. Az ilyen apró eltéréseket tárják fel a gyors cserélgetések, A/B tesztek, meg mikor a HiFi Shown egyik szobából a másikba esünk át, ott is önkéntelenül az előző szobához fogunk viszonyítani, ha nem adunk magunknak elég időt az átállásra. Nyári estéken lassan megy le a Nap, ilyenkor az elhúzódó sötétedés kevésbé észlelhető, mintha lekapcsolnád a szobában a villanyt. Ez is az agyunk kompenzációs képessége és tehetetlensége miatt van így.
Viszont az agyunk kompenzáló tevékenysége munkavégzést jelent, ami idővel fáradtságot okoz, ezért egy kevésbé sikerült rendszeren nem sokáig tudjuk élvezni a zenehallgatást. Úszni is nehezebb árral szemben, mint állóvízben.
Mérni sokféleképpen és sokmindent lehet. A csúszófrekvenciás szinuszos mérőhang egyetlen eszköz a sok közül, de ez is sokféle hibát képes megmutatni. Hosszasan sorolhatnám azon eseteimet, mikor akusztikai mérés közben bukott ki hangsugárzók átviteli hibája, pl. egy torzító magassugárzó, amit a tulajdonos hónapok alatt sem tudott detektálni, pedig folyamatosan zavarta. A magas torzítást sokan egyfajta zavaró energiatöbbletként élik meg, ezért ha valaki sok magashangra panaszkodik, ott nem haszontalan dolog egy tozításmérést végezni, mielőtt eltévedünk az erdőben.
)
