Cd játszók

[denesdr]

mégiscsak a lemez lesz a limitáló faktor.

Miben lesz limitáló faktor? Nem azt szeretnénk a lehető legpontosabban visszahallgatni ami rajta rögzítve van?

[tunerman]

Frissítés
Ugyan az itt OFF-nak számító stream előkerült, de ott is a netre feltöltött zenei anyag minőségéig lehet csak eljutni...hiába a szagemberek "tökéletes" lejátszást biztosító munkája.
Mint a CD lejátszóba berakott lemeznél is, ha nincs meg a hozzáértés a digi felvétel/mixelés/konverzió vonalán, akkor hiába költünk sok pénzt a CD lejátszóra, mégiscsak a lemez lesz a limitáló faktor.
TJ.

[sutemenyx]

Szóval végsősoron mivel nem csak galvanikus úton, hanem az adatcsomagokkal is bejöhet zaj, marha nehéz a helyzet, mert nehéz neki gátat szabni. Ebből következik, hogy legjobb, ha lehetőleg minden részegység minél kevesebb zajt termel, mert mire eljutunk az analóg részig ezek exponenciális jelleget is ölthetnek. Így tehát mindkettőtöknek igaza van, juliush leírása abszolút megállja a helyét, ha elvi síkon nézzük. Megállja a helyét, ha tudunk csinálni egy tökéletes zaj leválasztót. Viszont egyáltalán nem biztos, hogy valóban ez lehetséges, és akkor viszont máris fontos, hogy a lánc eleje is minél kevesebb zajt adjon, tehát lényegessé válik a hálózati eszközök tupírozása is, ahogyan wittao ezt fontosnak tartja.
Valójában mindenkinek részben igaza van.

Hogy ez hogy jön a CD játszó topicba? Hát a CD játszókban is van elég zajforrás. A szervók, digitális áramkörök, kijelző, az sem mindegy mennyire rezonál a lemez és milyen működésre készteti ezzel a fejmozgató vagy akár a lemezforgató szervót. Millió hibaforrás, akárcsak a stream esetén. Hiába a bitperfektség, egyik esetben sem jelent önmagában semmit, a lényeg a körítésben van, s ez a fém mechanikás Philips gépekbe igencsak magas színvonalon lett megálmodva.

[sutemenyx]

Eloszor rogton problemakent merul fel az elso gondolat, “hogy amennyiben megfeleloen kialakitott”, ilyen nem nagyon van.

Nos, szerintem van, én például 4 éve hallgatok egy ilyet, amelyet tényleg hozzáértő, stúdióechnikában évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberek építettek az alaplaptól kezdve tetőtől talpig egy konkrét célra. Teszi a dolgát a mögötte levő hálózati struktúrától hallható módon függetlenül. És a legkisebb ingert sem érzem, hogy bármire is lecseréljem.

Azon kivul a bufferek mindig ujra vannak cimezve minden egyes irasnal, ugyanez az oka annak is, hogy a switcheknel hiaba van ugyanugy adatbuffer, ujrairaskor az adat mashova kerul, es az orajelek is siman mas fazisban vannak (adott pillanatban mas zajkomponense van az oszcillatornak), igy nem “ugyanaz” az adat kerul ugyanugy oda. Nem veletlen a hangbeli valtozas detektalasa forraskeszulek valtasnal a dac elott.
Ha ez ilyen egyszeru lenne, eleg lenne csak dac-okat cserelgetni, aztan megsem igy van.

A zenei információ kódolt morzsáit tartalmazó adatcsomagok aszinkron és nem következetesen szekvenciális továbbítása során NINCS semmilyen "órajel" vagy bármilyen más a hangzást végső soron befolyásoló időzítési információ, ami többszöri bufferelés, meg "átlagolás" hatására javulhatna, pusztán a hálózati kommunikáció időzítését biztosító órajel.
Vannak viszont a hálózati eszközök által előállított vagy környezetből felvett zavarok, amelyek nem megfelelő zavarvédelem esetén a digitális-analóg átalakítás helyére eljutva negatívan befolyásolhatják ezt a meghatározó fontosságú, de ugyanakkor rendkívül érzékeny folyamatot. Vagyis a hálózati eszközökkel való minden olyan játszadozás (stackelés, alkatrész upgrade, stb.) amely a hálózatra küldött és az audio eszköz(ök)be bejutó zajszintet befolyásolja, hatással lehet a hangminőségre, de nem azért, mert megőriztünk, vagy épp javítottunk időzítési információt, hanem azért mert zajjal befolyásoltuk az analóggá átalakítás folyamatát.
Az ilyen változtatás javulásként történő megítélése már jelentős mértékben pszichológiai folyamat és mint ilyen szubjektív.

Kiegészíteném azzal, hogy nem csak az analóggá alakítás folyamatába avatkozik be a betáplált zaj, hanem már oda is, amikortól szinkronná válik a digitális jeltovábbítás. És a zaj sajnos az aszinkron részeken is keresztüljön, vagy akár képződik bennük a bejövő zajjal terhelt adatcsomagok hatására. Emiatt úgytűnik, hogy a totálisan aszinkron áramkörök vagy eszközök is befolyásolják a hangot, holott ezt tisztán csak a hozzáadott zajuk okán teszik meg.

[juliush]

Eloszor rogton problemakent merul fel az elso gondolat, “hogy amennyiben megfeleloen kialakitott”, ilyen nem nagyon van.

Nos, szerintem van, én például 4 éve hallgatok egy ilyet, amelyet tényleg hozzáértő, stúdióechnikában évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberek építettek az alaplaptól kezdve tetőtől talpig egy konkrét célra. Teszi a dolgát a mögötte levő hálózati struktúrától hallható módon függetlenül. És a legkisebb ingert sem érzem, hogy bármire is lecseréljem.

Azon kivul a bufferek mindig ujra vannak cimezve minden egyes irasnal, ugyanez az oka annak is, hogy a switcheknel hiaba van ugyanugy adatbuffer, ujrairaskor az adat mashova kerul, es az orajelek is siman mas fazisban vannak (adott pillanatban mas zajkomponense van az oszcillatornak), igy nem “ugyanaz” az adat kerul ugyanugy oda. Nem veletlen a hangbeli valtozas detektalasa forraskeszulek valtasnal a dac elott.
Ha ez ilyen egyszeru lenne, eleg lenne csak dac-okat cserelgetni, aztan megsem igy van.

A zenei információ kódolt morzsáit tartalmazó adatcsomagok aszinkron és nem következetesen szekvenciális továbbítása során NINCS semmilyen "órajel" vagy bármilyen más a hangzást végső soron befolyásoló időzítési információ, ami többszöri bufferelés, meg "átlagolás" hatására javulhatna, pusztán a hálózati kommunikáció időzítését biztosító órajel.
Vannak viszont a hálózati eszközök által előállított vagy környezetből felvett zavarok, amelyek nem megfelelő zavarvédelem esetén a digitális-analóg átalakítás helyére eljutva negatívan befolyásolhatják ezt a meghatározó fontosságú, de ugyanakkor rendkívül érzékeny folyamatot. Vagyis a hálózati eszközökkel való minden olyan játszadozás (stackelés, alkatrész upgrade, stb.) amely a hálózatra küldött és az audio eszköz(ök)be bejutó zajszintet befolyásolja, hatással lehet a hangminőségre, de nem azért, mert megőriztünk, vagy épp javítottunk időzítési információt, hanem azért mert zajjal befolyásoltuk az analóggá átalakítás folyamatát.
Az ilyen változtatás javulásként történő megítélése már jelentős mértékben pszichológiai folyamat és mint ilyen szubjektív.

[fülelek]

Azert egy CD olvaso elektronika/mechanika problemakoret ne hasonlitsuk mar egy digitalis forraskeszulek bitperfekt kiolvasasi kerdesehez!

A masik pedig, hogy a CD-jatszok digitalis oldalanak tuningjai teljesen korellalnak a digitalis forraskeszulekek ilyen iranyu fejleszteseivel. Jonehany CD-jatszo/futomu orajel/tap tuning utan szarnyra kap, hiaba csak a digitalis oldalt erinti a fejlesztes.

A tobbszoros orajelezes az ujrairasok soran (bufferbe) pedig meg rosszabb orajelek eseten is segitenek, hiszen hiba kiatlagolo hatasuk van, lasd regi szar minosegu dac-chipekbol tegxunk 4-4db-ot oldalankent. Manapsag oldalankent 1-1db chip sokkal jobb ertekekkel bir, nem is veletlen a gyartok nem preferaljak ezt, csak regebbi chipek alkalmazasanal.

A régebbi dac csipek többszörözése (legnépszerűbb a TDA1543) a zajszintet csökkenti, 8 darab már 9dB-lel, ami már nagyjából elegendő, hogy ne kapcsoljuk ki fél perc múlva...
A többivel meg egyetértek

[sutemenyx]

“ Eloszor rogton problemakent merul fel az elso gondolat, “hogy amennyiben megfeleloen kialakitott”, ilyen nem nagyon van.”

[wittao]

A tobbszoros orajelezes az ujrairasok soran (bufferbe) pedig meg rosszabb orajelek eseten is segitenek, hiszen hiba kiatlagolo hatasuk van, lasd regi szar minosegu dac-chipekbol tegxunk 4-4db-ot oldalankent.

Amennyiben megfelelő kialakítással gondoskodunk arról, hogy az átalakító előtti utolsó buffer maga vezérelte aszinkron módon töltődjön a remélhetőleg az eredetivel bitről-bitre megegyező adatokkal és a digitális-analóg átalakító felé nagypontosságú, a környezet felöl érkező zavarokra a lehető legimmunisabb, saját órajellel továbbítsa azokat, lehet előtte kismillió buffer, azoknak nincs hatása az átalakítás és így a hangminőség szempontjából egyetlen lényeges időzítésre, az órajelek esetén ez az "átlagoló" hatás értelmezhetetlen. És semmi köze a duál-differenciális módba kötött dac-ok analóg tartományban mutatott közös módusú zajelnyomásához!

Eloszor rogton problemakent merul fel az elso gondolat, “hogy amennyiben megfeleloen kialakitott”, ilyen nem nagyon van.
Azon kivul a bufferek mindig ujra vannak cimezve minden egyes irasnal, ugyanez az oka annak is, hogy a switcheknel hiaba van ugyanugy adatbuffer, ujrairaskor az adat mashova kerul, es az orajelek is siman mas fazisban vannak (adott pillanatban mas zajkomponense van az oszcillatornak), igy nem “ugyanaz” az adat kerul ugyanugy oda. Nem veletlen a hangbeli valtozas detektalasa forraskeszulek valtasnal a dac elott.
Ha ez ilyen egyszeru lenne, eleg lenne csak dac-okat cserelgetni, aztan megsem igy van.

Orajelek atlagolo hatasa lehet szamodra ertelmezhetetlen, mindenesetre a telekommunikacio mar regota alkalmazza az urtechnikaban. Mivel az orajelek frekvenciaja es zajkomponense folyamatosan valtozik, az altala hordozott adat mellett mast visz be a fogado eszkozbe. Amikor fifozzak az adatokat, az sem veletlenul tortenik.

[juliush]

A tobbszoros orajelezes az ujrairasok soran (bufferbe) pedig meg rosszabb orajelek eseten is segitenek, hiszen hiba kiatlagolo hatasuk van, lasd regi szar minosegu dac-chipekbol tegxunk 4-4db-ot oldalankent.

Amennyiben megfelelő kialakítással gondoskodunk arról, hogy az átalakító előtti utolsó buffer maga vezérelte aszinkron módon töltődjön a remélhetőleg az eredetivel bitről-bitre megegyező adatokkal és a digitális-analóg átalakító felé nagypontosságú, a környezet felöl érkező zavarokra a lehető legimmunisabb, saját órajellel továbbítsa azokat, lehet előtte kismillió buffer, azoknak nincs hatása az átalakítás és így a hangminőség szempontjából egyetlen lényeges időzítésre, az órajelek esetén ez az "átlagoló" hatás értelmezhetetlen. És semmi köze a duál-differenciális módba kötött dac-ok analóg tartományban mutatott közös módusú zajelnyomásához!

[juliush]

A hangzáshűség szempontját tekintve minden egyes újabb kütyű amit beszuszakolnak a jeltovábbításba, hát nagyon nem egy darab drót tulajdonságával rendelkezik.

De mivel a digitális technikában a jel nem analóg megfelelője a zenei információnak - értsd az ábrázolt jel fizikai tulajdonságaiban bekövetkező változás nem arányos - sőt teljesen független! - az általa ábrázolandó folyamat változásaival, nem is kell "egy darab drót" tulajdonságaival rendelkeznie!
Ugyanakkor, mivel a hangminőségért elsősorban a digitalisan kódolt információ analóg tartományba történő visszakódolásának eljárása és az ebben résztvevő eszközök a felelősek és ezen a ponton számtalan eltérő architektúrát alkalmaznak, eltérő tulajdonságokkal, amelyek az adott eredeti mintavételezett formátum kezelésében eltérő hatékonyságot mutathatnak, a jel digitális tartományban, kifinomult eljárásosokkal történő formátum/felbontás konverziója áldásos lehet a visszanyert zenei jel minőségére, amennyiben az átalakító képességeihez igazítva végezzük el azt.
Keletkezett így több zenei információ? Nyilvánvalóan nem. Adott DAC-on hallgatva szólhat szebben ugyanaz az anyag konverzióval? Természetesen!

[wittao]

Azert egy CD olvaso elektronika/mechanika problemakoret ne hasonlitsuk mar egy digitalis forraskeszulek bitperfekt kiolvasasi kerdesehez!

A masik pedig, hogy a CD-jatszok digitalis oldalanak tuningjai teljesen korellalnak a digitalis forraskeszulekek ilyen iranyu fejleszteseivel. Jonehany CD-jatszo/futomu orajel/tap tuning utan szarnyra kap, hiaba csak a digitalis oldalt erinti a fejlesztes.

A tobbszoros orajelezes az ujrairasok soran (bufferbe) pedig meg rosszabb orajelek eseten is segitenek, hiszen hiba kiatlagolo hatasuk van, lasd regi szar minosegu dac-chipekbol tegxunk 4-4db-ot oldalankent. Manapsag oldalankent 1-1db chip sokkal jobb ertekekkel bir, nem is veletlen a gyartok nem preferaljak ezt, csak regebbi chipek alkalmazasanal.

[tunerman]

" CD->olvasóelektronika->bithelyes letárolás helyben->bithelyes másolás szerverre interneten és hálózati eszközökön keresztül->szerver oldali kiszolgáló szoftver->bithelyes letöltés/streamelés interneten és hálózati eszközökön keresztül->bithelyes tárolás memóriában->nagyon pontos időzítéssel táplált túlmintavételezés->d/a konverzió->analog erősítés "

Ez a felsorolás engem kicsit az Ariadné fonalára emlékeztet, hogy a tévelygők kitaláljanak a labirintusból
A hangzáshűség szempontját tekintve minden egyes újabb kütyű amit beszuszakolnak a jeltovábbításba, hát nagyon nem egy darab drót tulajdonságával rendelkezik.
TJ.

[sutemenyx]

A PC alapú audio lejátszás topikban írtam:

" Persze lehet a végtelenségig javítani a lejátszási oldalt, de csak a feltöltési szint a mérvadó - azt lehet max elérni. Kb. olyan ez mint az LP/CD gyártás, örökkön örökké a barázda/track megőrzött infóját nyerhetjük csak végül vissza "

Ott nem akartam OFF lenni ezért itt kíbővíteném a témát, a beszerzett CD lemezek lejátszásakor elérhető hangzásminőséggel kapcsolatban.
A korábbi analóg mesterszalagok felhasználásánál az A/D konverzió lesz az első meghatározó pont (max eddig juthatunk el a meghallgatás minőségében). Szerintem ezután bármilyen digi beavatkozás NEM fog "természetesebb" hangzást eredményezni - lehet-e valami jobb mint az eredeti analóg mesterszalag információja?
Az újabb, már digitális felvételeknél pedig az első konverzió után következő további keverések + járulékos konverziók teszik ugyanazt mint az analóg A/D konverzió utáni beavatkozások.
TJ.

Abban igazat adok, hogy bármilyen manipulálása az eredeti digitális mintáknak csak rosszabb hangot eredményezhet. Ide tartozik az újramintavételezés, dinamika módosítás, bármi, ami új minták képződését jelenti az eredetiek helyett.

Ugyanakkor ha az eredeti mintákat sikerül bithelyesen továbbítani úgy, hogy közben nem viszünk be zajt sem a lejátszó eszközbe, akkor megfelel annak, mintha helyben mintavételeznénk a lejátszó eszközben. Példával szemléltetve a

CD->olvasóelektronika->tulmintavetelezes->d/a konverzió->analog erosites

minőségét el lehet érni egy ilyen láncolattal is:

CD->olvasóelektronika->bithelyes letárolás helyben->bithelyes másolás szerverre interneten és hálózati eszközökön keresztül->szerver oldali kiszolgáló szoftver->bithelyes letöltés/streamelés interneten és hálózati eszközökön keresztül->bithelyes tárolás memóriában->nagyon pontos időzítéssel táplált túlmintavételezés->d/a konverzió->analog erősítés

Persze a felvétel minősége itt is mérvadó, annál jobb sosem lesz a lejátszáskor tapasztalható hangminőség, de a felvétel minőségébe AZ ÉN véleményem szerint nem tartozik bele egy esetleges bithelyes CD-Rip.

Onnantól, hogy megvan a felvétel digitális formában, a buktatók a lejátszasi oldalon jelentkeznek, méghozzá szépszámmal. Időzítési és zajproblémákról van szó, amikbe sokminden beleszámít.

[Robici]

Szerintem ezután bármilyen digi beavatkozás NEM fog "természetesebb" hangzást eredményezni - lehet-e valami jobb mint az eredeti analóg mesterszalag információja?

Mivel tudomásom szerint a természetesebb hangzásnak nincs egzakt definíciója (még idézőjelben sem), így aztán az ilyen kérdésfeltevések se sokat érnek szerintem. Szubjektív szinten lehet ezt vagy azt hinni, de mivel senkinek a füle nincs etalonnak kinevezve, így ez egyéni szinten túl nem sokat jelent. Egyébként zenei, előadási téren bizony lehet egy átdolgozott felvétel jobb mint az eredeti. Meg rosszabb is.

[tunerman]

A PC alapú audio lejátszás topikban írtam:

" Persze lehet a végtelenségig javítani a lejátszási oldalt, de csak a feltöltési szint a mérvadó - azt lehet max elérni. Kb. olyan ez mint az LP/CD gyártás, örökkön örökké a barázda/track megőrzött infóját nyerhetjük csak végül vissza "

Ott nem akartam OFF lenni ezért itt kíbővíteném a témát, a beszerzett CD lemezek lejátszásakor elérhető hangzásminőséggel kapcsolatban.
A korábbi analóg mesterszalagok felhasználásánál az A/D konverzió lesz az első meghatározó pont (max eddig juthatunk el a meghallgatás minőségében). Szerintem ezután bármilyen digi beavatkozás NEM fog "természetesebb" hangzást eredményezni - lehet-e valami jobb mint az eredeti analóg mesterszalag információja?
Az újabb, már digitális felvételeknél pedig az első konverzió után következő további keverések + járulékos konverziók teszik ugyanazt mint az analóg A/D konverzió utáni beavatkozások.
TJ.

[ViXi78]

Egy igen ritka Meridian MCD lejátszó került hozzám, javitásra és full recap -ra, amely különben egy Philips CD101 álruhában, némi változtatásokkal
A modifikáció két részt érint, a hálózati kapcsoló helyett direktben megy a bemenő 230 volt a trafóra, az áramkörök így állandóan működnek. Kivéve a vezérlő panelt, amit egy JFET-el aktivizálnak az átkötött hálózati kapcsolóval.
A másik mod a teljes analóg kimeneti rész lecserélését jelenti, a dual NE5532 helyett single NE5534-ek kerültek egy kis panelre. Ennek az analóg szekciónak szeparált, külön stabilizált tápja van. Érdekesség még, hogy a Philipsben reed reléket használtak a Preem Phase kapcsolására, itt JFET-ek végzik el ezt a feladatot.
TJ.

Szuper! Ebből van még a PRO verzió ami szintén egy érdekes gép lehet.

https://vintage-audio-laser.com/Meridian-MCDPRO

[tunerman]

Egy igen ritka Meridian MCD lejátszó került hozzám, javitásra és full recap -ra, amely különben egy Philips CD101 álruhában, némi változtatásokkal
A modifikáció két részt érint, a hálózati kapcsoló helyett direktben megy a bemenő 230 volt a trafóra, az áramkörök így állandóan működnek. Kivéve a vezérlő panelt, amit egy JFET-el aktivizálnak az átkötött hálózati kapcsolóval.
A másik mod a teljes analóg kimeneti rész lecserélését jelenti, a dual NE5532 helyett single NE5534-ek kerültek egy kis panelre. Ennek az analóg szekciónak szeparált, külön stabilizált tápja van. Érdekesség még, hogy a Philipsben reed reléket használtak a Preem Phase kapcsolására, itt JFET-ek végzik el ezt a feladatot.
TJ.

[b4xter]

El kell keserítselek: KÍNAI, nem japán kiadás. Feltehetően nem hivatalos kiadás. A Discogs nem ismeri ezt a CD-t.
A japán XRCD-khez semmi köze sincs.
Csak a szokásos kínai hamisítvány, "annak látszó" tárgy

Még csak nem is akar japánnak látszani, az összes felirat echte kínai.

[frenki485]

Szép estét mindenkinek!
Mire gyanakodjak, ha egy frissen beszerzett új lemezt, semelyik cd formátum lejátszására alkalmas készülékem(cd játszó, blu-ray lejátszó, pc) sem képes lejátszani? Sőt, igazából fel sem ismerik, mindegyik "error" üzenetet küld.
Elméletileg nem jelenthet gondot egyiknek sem,ez egy teljesen hétköznapi "compact disc". Vagy mégsem?
Köszönöm!

"teljesen hétköznapi "compact disc". Vagy mégsem?" vagy mégsem!
Nyilván, ha több lejátszó sem kezeli, sztem nem nálad romlott el minden, hanem rossz a forrás CD.
Sajnos bár egyértelműnek tűnik a hiba, nehéz gariban érvényesíteni, ahol vetted, tuti lesz olyan lejátszó, ami gond nélkül kezeli...
Én már jártam így, én voltam a hülye, hogy sz@rok a lejátszóim...

[mishow]

Szép estét mindenkinek!
Mire gyanakodjak, ha egy frissen beszerzett új lemezt, semelyik cd formátum lejátszására alkalmas készülékem(cd játszó, blu-ray lejátszó, pc) sem képes lejátszani? Sőt, igazából fel sem ismerik, mindegyik "error" üzenetet küld.
Elméletileg nem jelenthet gondot egyiknek sem,ez egy teljesen hétköznapi "compact disc". Vagy mégsem?
Köszönöm!

Ha a lemez címe Staropramen, akkor lehet söralátét!

Bocs az idétlen viccért, valószínűleg hibás nyomás. Jobb esetben kosz, lehet egész pici is, ha a belső “barázdákon” van, ahonnan az olvasást kezdi, már nem ismeri fel a lemezt.

[zoli73]

Szép estét mindenkinek!
Mire gyanakodjak, ha egy frissen beszerzett új lemezt, semelyik cd formátum lejátszására alkalmas készülékem(cd játszó, blu-ray lejátszó, pc) sem képes lejátszani? Sőt, igazából fel sem ismerik, mindegyik "error" üzenetet küld.
Elméletileg nem jelenthet gondot egyiknek sem,ez egy teljesen hétköznapi "compact disc". Vagy mégsem?
Köszönöm!

[audiomeca]

Egy Philips CD100 Trial Run lejátszóval nem volt nehéz akkor a szak és újságirókat győzködni...

[Alex_Aston]

Talán kissé bulvár cikk, de azért szerintem jópofa.
Nekem leginkább azért tetszik, mert Malac CD-17 KIS illusztráció többször is szerepel benne

https://www.origo.hu/techbazis/20220609 ... -a-cd.html

[LIMAR]

Kaptam tegnap egy nagyon kedves fórumtárstól japán nyomású XRCD-t, amin Enigma számok vannak.

El kell keserítselek: KÍNAI, nem japán kiadás. Feltehetően nem hivatalos kiadás. A Discogs nem ismeri ezt a CD-t.
A japán XRCD-khez semmi köze sincs.
Csak a szokásos kínai hamisítvány, "annak látszó" tárgy.

The ISRC code consists of 5 segments, separated by a hyphen.
The five segments are:
1. A two-character ISO country code which is "CN" for China
2. A three character publisher code. This identifies the record company. It is unique and can't be transferred.
3. A two digit year. This is the year the work was recorded and published in.
4. A three or four digit number that identifies the record (Record code)
5. A number that identifies the individual track on the record. It is always "00" for a release, track 1 would be "01" (Record Item Number)

The category code consists of two parts:
1. An uppercase letter, "A" for audio or "V" for video
2. A classification code consisting of 1 or 2 characters that indicates the main subject. For music releases this is usually J6

Example:
CN-E27-07-0379-00/A.J6

CN = Country code
E27 = Publisher code (belongs to 安徽文化音像出版社)
07 = Recording year code (2007)
0379 = Record code
00 = Record item number
A = Audio
J6 = Music

[Robici]

a jó alap felvétel

Ez a legfontosabb, szerintem azért ebben legtöbben egyetérthetünk.