Cd játszók

[sutemenyx]

Nehéz kérdés és kellene hallani végre egy jól megtuningolt régi masinát, hogy halljam végre. De eddigi legjobb futómű "hangot" egy műanyag mechanikástól hallottam. Azok a régiek, gyári állapotban vagy kicsit tuningolva még sehol nincsenek. Az én mércém szerint......

Van, elviheted. Philips 304 megokosítva mindenféle dologgal. Sok ezüst és full blackgate mindenhol, ráadásul jobb félék, NX, FK is van benne.
Mi volt a műanyag, ami olyan jo?

CDM12/VAM 1202 van. :) Nem mindig viselem el a sok BG hangját sem. Egyébként meg inkább azon gondolkodom, hogy az egész digitális vonalat inkább fel kellene számolnom. Nem ér meg ennyi "foglalkozást".

Audiomecca Mephisto? Annál ez lényegesen jobb.
A piros/lila (N,NX) blackgate-ek nem olyan punnyadtak, mint az STD vagy az F. Nem véletlen kerülnek 5-10x annyiba. Iszonyatos szellősségük és felbontásuk van minden tartományban mélytől a magasig. De hasonlóan jók már a K-sak is (K,FK,PK,VK).
Az olcsobb (STD,F) blackgate-ek vagy főpuffernek jók N/NX/FK bypassokkal, vagy pedig kisebb értékben ők jók bypassnak világosabb hangú főpufferhez, pl a világoskék Rubyconok.
A világoskék Rubycon + Blackgate F kifejezetten jó párosítás nemsok pénzért.
Való igaz, kizarolag alacsony szériás blackgate-ekkel megpakolva egy gép tud simán túl vintage barnahangú lenni.

[SoundMania]

Köszönöm a választ, nem gondoltam volna, hogy a ház ennyire fontos kártya a pakliban.

Nehéz kérdés és kellene hallani végre egy jól megtuningolt régi masinát, hogy halljam végre. De eddigi legjobb futómű "hangot" egy műanyag mechanikástól hallottam. Azok a régiek, gyári állapotban vagy kicsit tuningolva még sehol nincsenek. Az én mércém szerint......

Van, elviheted. Philips 304 megokosítva mindenféle dologgal. Sok ezüst és full blackgate mindenhol, ráadásul jobb félék, NX, FK is van benne.
Mi volt a műanyag, ami olyan jo?

CDM12/VAM 1202 van. :) Nem mindig viselem el a sok BG hangját sem. Egyébként meg inkább azon gondolkodom, hogy az egész digitális vonalat inkább fel kellene számolnom. Nem ér meg ennyi "foglalkozást".

[sutemenyx]

Köszönöm a választ, nem gondoltam volna, hogy a ház ennyire fontos kártya a pakliban.

Nehéz kérdés és kellene hallani végre egy jól megtuningolt régi masinát, hogy halljam végre. De eddigi legjobb futómű "hangot" egy műanyag mechanikástól hallottam. Azok a régiek, gyári állapotban vagy kicsit tuningolva még sehol nincsenek. Az én mércém szerint......

Van, elviheted. Philips 304 megokosítva mindenféle dologgal. Sok ezüst és full blackgate mindenhol, ráadásul jobb félék, NX, FK is van benne.
Mi volt a műanyag, ami olyan jo?

[SoundMania]

Köszönöm a választ, nem gondoltam volna, hogy a ház ennyire fontos kártya a pakliban.

Nehéz kérdés és kellene hallani végre egy jól megtuningolt régi masinát, hogy halljam végre. De eddigi legjobb futómű "hangot" egy műanyag mechanikástól hallottam. Azok a régiek, gyári állapotban vagy kicsit tuningolva még sehol nincsenek. Az én mércém szerint......

[frenki485]

Sziasztok!
Vettem egy Philips Cd751-et. Kimondottan a DAC-ja TDA1549 miatt. Többen , több helyen is dícsérik, a homológ sor tagjai egy híján (TDA1540/41/43/45) már megvannak.
Sajna nem olvassa a Cd-ket, a tálca beviszi a diszket, kicsit mozdul az optika, de nem pörög fel a lemez...
Merre kellene elindulni a hibakereséssel?

[tunerman]

Köszönöm a választ, nem gondoltam volna, hogy a ház ennyire fontos kártya a pakliban.

Van egy rendkivül fontos szempont bármilyen tuning megkezdése előtt - a kiszemelt készülék tartalmaz-e " rejtett értéket " Ami a tuning lehetőségét megalapozza, még a gyári állapothoz képest is jó eredményt hoz.
Mivel a Philips CD lejátszók döntően saját alkatrészbázissal készültek, bennük nem nagyon lehetett az " áruházi kategória " szintjét meghaladó alkatrészeket találni. Valójában alapvető különbség csak az aluminium öntvényház és a lemez/műanyag házak között volt, ennek minden előnyével, ill. hátrányaival.
TJ.

[sutemenyx]

Köszönöm a választ, nem gondoltam volna, hogy a ház ennyire fontos kártya a pakliban.

Ezek a régi TDA1540 gépek hasonló ár körül mozognak függetlenül a háztól. Amíg van, addig érdemesebb az öntvényesekkel foglalkozni. Majd ha elfogyott, akkor jöhet a többi

Egyébként én a magam részéről piszkáltam már műanyag mechanikás Rotelt és Marantzot is, de a végeredmény azért bőven elmarad a CDM0/CDM1 gépektől. Emiatt a műanyagosokba csak módjával érdemes szórni a jót, míg a korai gépekbe akár szó nélkül szabad kétmarékkal is.

[mv3]

Köszönöm a választ, nem gondoltam volna, hogy a ház ennyire fontos kártya a pakliban.

[sutemenyx]

Sziasztok!
Azt meg tudja valaki mondani, vajon az összes régi Philips cd lejátszó közül (és kortárs Marantz, Grundig, Meridian), miért pont ebben a CD 100 és a CD304 párosban (és alteregoikban, pl. Grundig CD7550) van a legnagyobb tuning potenciál?
Mert más Philips (és rokonok) lejátszóban is található CDM-1 mechanika vagy TDA1540P digitális konverter, pl CD 303, Marantz CD84, de ezekből valahogy sosem lesznek turbós, kompresszoros versenyautók, ha értitek, mire gondolok :)

Mert ezekben van az egész ház aluminiumöntvényből.

[mv3]

Sziasztok!
Azt meg tudja valaki mondani, vajon az összes régi Philips cd lejátszó közül (és kortárs Marantz, Grundig, Meridian), miért pont ebben a CD 100 és a CD304 párosban (és alteregoikban, pl. Grundig CD7550) van a legnagyobb tuning potenciál?
Mert más Philips (és rokonok) lejátszóban is található CDM-1 mechanika vagy TDA1540P digitális konverter, pl CD 303, Marantz CD84, de ezekből valahogy sosem lesznek turbós, kompresszoros versenyautók, ha értitek, mire gondolok :)

[sutemenyx]

Úgylátszik megközelítő fogalommal sem rendelkezel arról, hogy hogyan épülnek fel a digitális áramkörök.
Ez egy TTL XOR kapu. Ilyesmikből van egy modern chipben milliószámra, csak picit máshogy és fetekből leginkább.

Odáig legalább eljutottam, hogy különbséget tudnak tenni az áramkörök sematikus ábrái és egy alkatrész blokk diagramja között.
Szóval ha legközelebb azt kérik tőled ,hogy mutasd be, hogy az általad alkalmazott zajszűrési módszer hogyan fejti ki a hatását egy adott készülék, vagy esetedben a komplett rendszer áramköreiben, akkor ne egy logikai kapu belső felépítésének a képe legyen a válasz némi savazással kiegészítve. Mert az önmagában semmit nem árul el a felhasználási módjáról, beépítési környezetéről. Legfeljebb annyit, hogy figyelmen kívül hagyod a gyártók ajánlásait, előzetes méréseket, analízist, e helyett ahol meglátsz egy elkot vakon nekiesel. Közben meg az általad linkelt logikai kapu adatlapjában (és minden másban is) világosan leírják:rtfm.png

És? Azthiszed az mindent megold?

[diagnet]

Úgylátszik megközelítő fogalommal sem rendelkezel arról, hogy hogyan épülnek fel a digitális áramkörök.
Ez egy TTL XOR kapu. Ilyesmikből van egy modern chipben milliószámra, csak picit máshogy és fetekből leginkább.

Odáig legalább eljutottam, hogy különbséget tudnak tenni az áramkörök sematikus ábrái és egy alkatrész blokk diagramja között.
Szóval ha legközelebb azt kérik tőled ,hogy mutasd be, hogy az általad alkalmazott zajszűrési módszer hogyan fejti ki a hatását egy adott készülék, vagy esetedben a komplett rendszer áramköreiben, akkor ne egy logikai kapu belső felépítésének a képe legyen a válasz némi savazással kiegészítve. Mert az önmagában semmit nem árul el a felhasználási módjáról, beépítési környezetéről. Legfeljebb annyit, hogy figyelmen kívül hagyod a gyártók ajánlásait, előzetes méréseket, analízist, e helyett ahol meglátsz egy elkot vakon nekiesel. Közben meg az általad linkelt logikai kapu adatlapjában (és minden másban is) világosan leírják:

rtfm.png (41.03 KiB) Megtekintve 2267 alkalommal

[sutemenyx]

Az általam betett kapcsolási rajz nem más, mint egy több bemenetű, visszacsatolatlan, óriási erősítésű analóg erősítőfokozat, a végén egy szuper kvázikomplementer pushpull kimeneti fokozattal. Alapvetően a digitális vezérlőjellel megpróbáljuk iszonyatosan túlvezérelni és táptól-tápig kiakasztani, ám ne legyen kétség afelől, hogy bizonyos jelszinteken ( a felfutó és lefutóéleken ) analóg tartományba kerül a működése. Ekkor pedig a vezérlésbe beleszámít a pillanatnyi bejövő zaj is, mely a kimenetén is megjelenik, és amivel megrángatja a tápvonalat is. Ezzel pedig máris bekerült a teljes készülékbe az adatcsomagon hordozott zaj.


“Ez részben megnyugtató, mert akkor nem létezhet internet(így internetes hülyítés se) és az egész csak egy rossz álom.”

De, működik, mert azért a zaj bár nőhet, de nem lépi át azt a szintet, amikor az eszköz működése bizonytalanná válik. Tökéletesen működik mindaddig, amíg az aszinkron digitális térben marad a jel. Az internet az ilyen, sőt többnyire minden ilyen, ami számítástechnikával kapcsolatos. A zajnak onnantól lesz jelentősége, amikor időzített szinkron adatátvitelre kerül sor pl a D/A konverterek előtt, amit hang megszólaltatásra és képmegjelenítésre használunk. Itt már a felfutó és lefutó éleken megjelenő zaj jittert indukál, amivel aztán a D/A konverzió időbeni koherenciáját felborítja és esetleg torzítást is okoz.


“Minden olyan részegység ami a tervezésből, kivitelezésből adódóan nem tudja tartani a hibamentes működéshez szükséges előírt specifikációs értékeket és a külső/belső zaj, vagy egyéb negatív tényező értelmezhető tartományba kerül, azt nem tuningolni kell, hanem a szelektív hulladékudvarra dobni.”

Valóban, de nem erről van szó. Még hányféle képpen írjam le?

[sutemenyx]

…Ugyebár minden létező fizikai dolog az önmagában teljesen analóg, az elektromosság is és a fény is. …

ahogy en látom a világot: “minden” digitális,…legfeljebb a lépések olyan kicsik, hogy ritkán kell azokban gondolkodni

lehet ez a legkisebb töltésegység, pl. 1 “elektronnyi” (nincs 0.78 és 0.78000001 elektronnyi)

ugyanígy nincs olyan sem, hogy homogén (pl. a levegő: vagy N2 vagy O2 vagy ….). de egy atom sem homogén, egy neutron sem stb.

ehhez csak elég erős “nagyító” kell, hogy kiderüljön: nem analóg, nem folytonos az átmenet a természetben

Az lehet, de van aki ennél tovább ment:

“MINDEN energia, mindössze ennyit kell tudnod.
Hangolódj rá annak a valóságnak a frekvenciájára, amelyet meg akarsz élni és megkapod.
Nem lehet másképp.
Ez nem filozófia. Ez fizika.

~Albert Einstein”

[sutemenyx]

Sematikus ábrát erről nincs értelme rajzolni, az általad betett adat tartománnyal pedig nem történik semmi.

Azért kellett volna sematikus ábra, vagy legalább valami konkrét megvalósítási alap típusszámokkal, hogy megint ne egyéni nem létező elképzelésekre építkezzünk. Mint pl:

Így aztán a bejövő zajjal terhelt hasznos jel be fogja vinni a zajt a fogadókészülékbe is, mert megjelenik annak fokozatai között és a tápoldalán is.

Amit nagyvonalakban leírtál, az a jel-zaj viszony fogalma. Kiegészítve mixelt szinkron-aszinkron átviteli módok egyes tulajdonságaival. Önmagában nem jelent semmit. Ezért jó lenne tisztázni mit értesz fokozatok alatt, mert az elméleted szerint a zaj fokozatról fokozatra nő, az SNR csökken.
Ez részben megnyugtató, mert akkor nem létezhet internet(így internetes hülyítés se) és az egész csak egy rossz álom.

Ezért működik az összes aszinkron digitális részegység tuningja, a switch tuningolások, switch stackelések és bármi.

Minden olyan részegység ami a tervezésből, kivitelezésből adódóan nem tudja tartani a hibamentes működéshez szükséges előírt specifikációs értékeket és a külső/belső zaj, vagy egyéb negatív tényező értelmezhető tartományba kerül, azt nem tuningolni kell, hanem a szelektív hulladékudvarra dobni.

Úgylátszik megközelítő fogalommal sem rendelkezel arról, hogy hogyan épülnek fel a digitális áramkörök. A legapróbb, még digitálisnak tekintett alkotóelemei az and/or/nand/nor/xor kapuk és az inverterek. Ezekből aztán felépülnek a tárolók, majd a számlálók, multiplexerek, demultiplexerek, shift regiszterek és so on… míg végül egyszercsak CPU lesz belőle. Specialis elemek az írható/nem írható/programozható és törölhető/stb.. memóriák (SRAM,DRAM,ROM, PROM/EPROM/EEPROM/FLASH/stb…)
Beteszek ide neked egy kapcsolási rajzot egy egyszerű logikai kapuról, aztán majd ha megfejtetted az A-osztályú erősítőfokozat, a differenciál erősítőfokozat és a pushpull kimeneti fokozat rejtélyeit, akkor majd folytathatjuk:

5FA79FD7-428E-4437-B148-528BA5B361F2.png (5.75 KiB) Megtekintve 2436 alkalommal

Ez egy TTL XOR kapu. Ilyesmikből van egy modern chipben milliószámra, csak picit máshogy és fetekből leginkább.

[avl2]

…Ugyebár minden létező fizikai dolog az önmagában teljesen analóg, az elektromosság is és a fény is. …

ahogy en látom a világot: “minden” digitális,…legfeljebb a lépések olyan kicsik, hogy ritkán kell azokban gondolkodni

lehet ez a legkisebb töltésegység, pl. 1 “elektronnyi” (nincs 0.78 és 0.78000001 elektronnyi)

ugyanígy nincs olyan sem, hogy homogén (pl. a levegő: vagy N2 vagy O2 vagy ….). de egy atom sem homogén, egy neutron sem stb.

ehhez csak elég erős “nagyító” kell, hogy kiderüljön: nem analóg, nem folytonos az átmenet a természetben

[diagnet]

Sematikus ábrát erről nincs értelme rajzolni, az általad betett adat tartománnyal pedig nem történik semmi.

Azért kellett volna sematikus ábra, vagy legalább valami konkrét megvalósítási alap típusszámokkal, hogy megint ne egyéni nem létező elképzelésekre építkezzünk. Mint pl:

Így aztán a bejövő zajjal terhelt hasznos jel be fogja vinni a zajt a fogadókészülékbe is, mert megjelenik annak fokozatai között és a tápoldalán is.

Amit nagyvonalakban leírtál, az a jel-zaj viszony fogalma. Kiegészítve mixelt szinkron-aszinkron átviteli módok egyes tulajdonságaival. Önmagában nem jelent semmit. Ezért jó lenne tisztázni mit értesz fokozatok alatt, mert az elméleted szerint a zaj fokozatról fokozatra nő, az SNR csökken.
Ez részben megnyugtató, mert akkor nem létezhet internet(így internetes hülyítés se) és az egész csak egy rossz álom.

Ezért működik az összes aszinkron digitális részegység tuningja, a switch tuningolások, switch stackelések és bármi.

Minden olyan részegység ami a tervezésből, kivitelezésből adódóan nem tudja tartani a hibamentes működéshez szükséges előírt specifikációs értékeket és a külső/belső zaj, vagy egyéb negatív tényező értelmezhető tartományba kerül, azt nem tuningolni kell, hanem a szelektív hulladékudvarra dobni.

[sutemenyx]

Mostmár egyébként eléggé offban vagyunk, de végülis a téma kötődik a pc-s lejátszáshoz, a streamerekhez, de ugyancsak a CD-hez is.

Érdekes tény különben, hogy a helyi hálózati jeltovábbítás eléggé digitálisnak tűnő téma, de valójában meg tökre analóg is. Az elmúlt hetekben piszkálgattam a switchemet, amiben egy realtek vezérlőegység van és rajta lóg 4db vaskos, soklábú IC-nek tűnő tárgy. 2db tápkör van benne, az egyik 3.3V -ezzel működik a digitalis logika-, a másik 1V.
Megnéztem az adatlapot, hogy mire is kell ez az 1V. Nos az van, hogy arra kell, hogy ez megy a soklábú Realtek vezérlő ic “Analog Supply” lábára. Itt azért egy pillanatra megálltam…analog supply? Hálózati vezérlőnél? Hm..

Tudniillik hogy arról van szó, hogy a LAN-on továbbított jel egy frekvenciamodulált analóg “eye-pattern”. Olyasmi, amilyet pl az Audio CD-ről is olvasunk lejátszás közben, csak épp magasabb frekvenciájú és mást kódolnak benne. A vaskos ic-nek tünő tárgyak pedig nem mások, mint soksok pici szimmetrikus trafó, amivel biztosítható a jel szimmetrikus, földfüggetlen, galvanikusan elválasztott továbbítása. Ezek meghajtása történik az “Analog Supply” lábra bekötött 1V-os tápról, ahol egyébként egészen komoly, 2.5amper körüli áramigény is keletkezhet, ha mindegyik port megy gigabiten.

6276EEF5-3D92-4D9C-95AA-05BD1F2950EF.jpeg (4.43 MiB) Megtekintve 2527 alkalommal

[sutemenyx]

A zajjal terhelt adatcsomag bár bithelyesen tovabbítható és feldolgozható az aszinkron digitális részegységekben, a fogadóáramkörökben a továbbítás módjától függetlenül ugyanúgy extra zaj képződését fogja okozni. Így a zaj készülékről-készülékre lépked, akár növekszik is. Előbb-utóbb pedig eljut egy szinkron időzítésű feldolgozóig vagy egy analóg fokozatig, aminek a működésében viszont már kvázi hibát okoz.

Fel tudnád ezt vázolni pontról pontra sematikusan?
Pl. ez a kijelölt adatcsomag hogyan tud zajjal terhelődni, illetve a feldolgozó áramkörökben miként tud további zajt generálni?
rawdata.png

Sematikus ábrát erről nincs értelme rajzolni, az általad betett adat tartománnyal pedig nem történik semmi. Mondom mire gondolok:
A digitális jelet (ugye 0 vagy 1) mindig, minden esetben analóg energia közvetíti. Analóg energia lehet elektromos és lehet fény. Ugyebár minden létező fizikai dolog az önmagában teljesen analóg, az elektromosság is és a fény is. Digitálissá attól válik egy jel, hogy aként értelmezzük, mondjuk egy TTL áramkörben a 0-1.5V közötti pillanatnyi jelszintet logikai 0-nak tekintjük, 3.5-5V közt pedig logikai 1-nek vesszük. Ettől függetlenül egy továbbított digitálisnak szánt jelen mindig van zaj. Mondjuk tételezzük fel, hogy van 100mV peak zaj ezeken a 0V és 5V-osnak kívánt hasznos pillanatértékeken, ami átkerül egy aszinkron digitális jelfeldolgozó egységbe. Ekkor az történik, hogy a 0V helyett -0.1 és +0.1V közt “ingadozó” logikai 0-kat viszünk át, 5V helyett pedig +4.9 és +5.1V közt “ingadozó” logikai 1-seket viszünk át. Ugyebár digitálisan nincsen semmi probléma, ezért találtuk ki a digitális rendszereket, hogy az ilyen hibák ne zavarják a rendszer működését.

Csakhogy a digitális áramkörök valójában ugyancsak analóg építőelemekből állnak, tranzisztorokból és fetekből, amiknek vannak nyitási és zárási karakterisztikái, amelyek valamilyen görbék jellemzően, bele tartoznak ebbe a nyitási és zárási idők is -mivel nem is végtelenül gyorsak-.

A digitális bejövő vezérlőjel hatására ezek a fokozatok kinyitnak vagy lezárnak, mely szélsőértékek közt azonban az úgynevezett felfutási vagy lefutási szakaszban működnek. Ebben a szakaszban pedig igencsak nagymértékben hat rájuk a vezérlő jelen ülő zaj, mivel alapvetően ezek nyílthúrkú (óriasi erősítésű) túlvezérelt erősítőfokozatok.

Namármost egy erősítőfokozatot ha félig nyitott szakaszban jellel vezérlünk -ami jelen esetben a zaj-, akkor abban a félig nyitott szakaszban 1./ a kimenetén is megjelenik a zaj, 2./ a tápot is megráncigálja a zaj inverzével.
A következő fokozat dettó.

Így aztán a bejövő zajjal terhelt hasznos jel be fogja vinni a zajt a fogadókészülékbe is, mert megjelenik annak fokozatai között és a tápoldalán is.
Hiába a jel feldolgozása bithelyesen megtörténik -digitálisan tökéletesen-, a fogadó készülékben ettől függetlenül ugyanúgy tettenérhető lesz az előző készülékből származó zaj. Optikai jeltovábbításnál ugyanez igaz, ott már az optikai vevő legelső analóg fokozata elkezdi zajjal szennyezni a fogadókészüléket.

Ahogy írtam, készülékről készülékre lépked így a zaj egészen addig, mígnem bele nem kerül egy időzített szinkron adatátvitelbe, ahol viszont már jittert produkál és szétcseszi a hangot.

Ezért működik az összes aszinkron digitális részegység tuningja, a switch tuningolások, switch stackelések és bármi.

[La_Valse]

Ez a zajjal terhelt adatcsomag kifejezés nekem nagyon jogászi nyelven megfogalmazottnak tűnik.
Tulajdonképpen hol van a zaj, az átviteli csatornában, vagy magában az adatban kódolva?
De, ha valamilyen befolyásoló tényezőt alig ismerünk, vagy semennyire, addig óvatosan még a
sejtésekkel is. Egyébként mióta (2015) a New Horizons amerikai űrszonda színes képeket küldött a
Pluto felszínéről, valahogy én nem aggódom a zajos csatorna adatcsomagokra gyakorolt hatása miatt.

[wittao]

A zajjal terhelt adatcsomag bár bithelyesen tovabbítható és feldolgozható az aszinkron digitális részegységekben, a fogadóáramkörökben a továbbítás módjától függetlenül ugyanúgy extra zaj képződését fogja okozni. Így a zaj készülékről-készülékre lépked, akár növekszik is. Előbb-utóbb pedig eljut egy szinkron időzítésű feldolgozóig vagy egy analóg fokozatig, aminek a működésében viszont már kvázi hibát okoz.

Fel tudnád ezt vázolni pontról pontra sematikusan?
Pl. ez a kijelölt adatcsomag hogyan tud zajjal terhelődni, illetve a feldolgozó áramkörökben miként tud további zajt generálni?
rawdata.png

Azt kellene megerteni, hogy egyelore ugy tunik a digitalis vonalon tortennek/tortenhetnek olyan valtozasok, lehetnek/vannak olyan befolyasolo tenyezok, amelyeknek a metodusat nem ismerjuk pontosan, vagy eppen semennyire.
Csinaltam 1-2 eve egy kisebb kiserleti meressorozatot, amelynek elso szakaszat a blogomon publikaltam is. Nagyon erdekes volt, hogy amig a bitperfekt kiolvasas megvalosult minden esetben, bitrol bitre pontosan ugyanaz az informacio kerult beolvasasra, mind a spektrum mind a spektrogram elterest mutatott a ket beolvasas kozott.
Igy azt hiszem tenyleg nehez egzakt valaszt adni, ket ugyanolyan bitfolyam hogyan tud egyazon audio rendszeren ketfelekeppen szolni.

[diagnet]

A zajjal terhelt adatcsomag bár bithelyesen tovabbítható és feldolgozható az aszinkron digitális részegységekben, a fogadóáramkörökben a továbbítás módjától függetlenül ugyanúgy extra zaj képződését fogja okozni. Így a zaj készülékről-készülékre lépked, akár növekszik is. Előbb-utóbb pedig eljut egy szinkron időzítésű feldolgozóig vagy egy analóg fokozatig, aminek a működésében viszont már kvázi hibát okoz.

Fel tudnád ezt vázolni pontról pontra sematikusan?
Pl. ez a kijelölt adatcsomag hogyan tud zajjal terhelődni, illetve a feldolgozó áramkörökben miként tud további zajt generálni?

rawdata.png (25.26 KiB) Megtekintve 2624 alkalommal

[sutemenyx]

... nem csak galvanikus úton, hanem az adatcsomagokkal is bejöhet zaj...

Pici pontosítással élnék a terminológiát illetően. Az "adatcsomag" egy absztrakció valamennyi információ valamilyen formában történő leírására, amelynek fizikai manifesztációja, hordozója a galvanikus kapcsolódások útján terjedő áram, elektromágneses sugárzás, vagy épp optikai impulzusok mintázata, folyamatos állapotváltozások sorozata, amelyet sokszor "analóg" jelként aposztrofálunk.
A fizikai közegben terjedő "analóg" jel által hordozott zaj elég egyértelmű, viszont az absztrakt "adatcsomaggal" kapcsolatban csak úgy értelmezhető a zaj fogalma, hogy a benne ábrázolt információ sérül, ez digitális rendszerek esetén praktikusan a bithibát jelenti.
Az "analóg" jel zaja extrém esetben megakadályozhatja a hordozott absztrakt információ értelmezését a fogadó oldalon, de a modern rendszereinkben alkalmazott átviteli technológia, kiegészítve hibajavító megoldásokkal elegendően robusztus az információ meglehetősen zajos környezetben történő hibátlan továbbításához.
Ugyanakkor a hordozó közeg zaja az érzékeny audio eszközeinkbe jutva már számtalan huncutságra képes...

Egyszerűsítsük le..
A zajjal terhelt adatcsomag bár bithelyesen tovabbítható és feldolgozható az aszinkron digitális részegységekben, a fogadóáramkörökben a továbbítás módjától függetlenül ugyanúgy extra zaj képződését fogja okozni. Így a zaj készülékről-készülékre lépked, akár növekszik is. Előbb-utóbb pedig eljut egy szinkron időzítésű feldolgozóig vagy egy analóg fokozatig, aminek a működésében viszont már kvázi hibát okoz.

[juliush]

... nem csak galvanikus úton, hanem az adatcsomagokkal is bejöhet zaj...

Pici pontosítással élnék a terminológiát illetően. Az "adatcsomag" egy absztrakció valamennyi információ valamilyen formában történő leírására, amelynek fizikai manifesztációja, hordozója a galvanikus kapcsolódások útján terjedő áram, elektromágneses sugárzás, vagy épp optikai impulzusok mintázata, folyamatos állapotváltozások sorozata, amelyet sokszor "analóg" jelként aposztrofálunk.
A fizikai közegben terjedő "analóg" jel által hordozott zaj elég egyértelmű, viszont az absztrakt "adatcsomaggal" kapcsolatban csak úgy értelmezhető a zaj fogalma, hogy a benne ábrázolt információ sérül, ez digitális rendszerek esetén praktikusan a bithibát jelenti.
Az "analóg" jel zaja extrém esetben megakadályozhatja a hordozott absztrakt információ értelmezését a fogadó oldalon, de a modern rendszereinkben alkalmazott átviteli technológia, kiegészítve hibajavító megoldásokkal elegendően robusztus az információ meglehetősen zajos környezetben történő hibátlan továbbításához.
Ugyanakkor a hordozó közeg zaja az érzékeny audio eszközeinkbe jutva már számtalan huncutságra képes...

[tunerman]

" Miben lesz limitáló faktor?  "
Attól, hogy csak azt hallgathatod ami rajta van - és ez független a CD lejátszód árától/minőségétől
TJ.