Original Ongaku

Például egy jó két hete úgy hallgatok zenét, hogy az egyik hangfalam csipogóját egy huszáros teszttel a másvilágra küldtem. Már fel se tűnik, hogy totál felborult a sztereo kép és minden cin meg fúvós és a gitárok nagy része jobbról szól...
Hát igen, mindenki mást tolerál. Engem például ez tud iszonyúan bosszantani, ki lehetne kergetni vele a szobából. Még zenét se lenne kedvem hallgatni utána, ha így szólna.

Viszont a nagyobb alapzajt vagy a karcosabb lemezek pattogását (egy bizonyos szintig) szinte teljesen figyelmen kívül tudom hagyni. A régi mono, 40-es 50-es évekbeli felvételek is nagy élményt nyújtanak. Másokat meg ez irritál.

Ps: újabb eretnek gondolat.

Nem lehet, hogy a fent (lent) említett megszokás-faktor nem csak nálam áll fenn, és ez okozza a hifis dzsungellázat?

Szokták mondani, hogy a készülékcserélgetés kényszeres hülyeség / sznobfaktor túltengés / kivagyi rongyrázás. Ne hallgassunk rájuk.

De az nem lehet, hogy nem azért cserél az ember, mert jobb, hanem mert MÁS? És ami új, különbözik, azt hajlamos jobbnak hallani? (Kategórián belül maradva, ami persze hangban megint egy szubjektív dolog).

További érdekesség nekem, mikor valaki azzal jön, hogy "hallottam XY rendszert, 8,3 millió cakk pakk, és nem bírtam a hangját öt percig".

Hát vazz, én ezt annyira nehezen tudom elképzelni. Hát valakik az venni szokták, valahogy eljutott ide az a cég... Csak sznobulásból, gagyit árulva nem él meg senki... Valószínűleg azért nagyon minőségi cucc, hiszen a hájendszorzó tízszeresnél nem lehet több. Remélem.

Akkora annyira szar nem lehet!!! Azaz: ez itt már tényleg a) a végletekig letisztult és kikristályosodott egyéni ízlés diadala, amikor emberünk nagyon tudja, mit akar, és ez nem olyan olyan jó érzés a vérbe fikázni egy tízmilliós cumót. Megmutatva, mekkora egyéniségek is vagyunk, és mennyire connoisseurök.

Én szoktam szidni a Mercedes-Benz nevű autómárkát, és a sikítófrász kerülget az autóépítési filozófiájuktól, több szinten. De ha Merciben ülök, elismerem, hogy azért ez többnyire és elsősorban k*rvajó, az ízlésemtől teljesen függetlenül.

Plukacs7!

A leirt "igazságok " nem járnak messze a véleményemtől:

AUDIO magazin, 2001. augusztus, Tuning vagy Modifikáció, 44-45 oldal, TJ.

" ...csak tudomásul kell vennünk, hogy a tuning vagy modifikáció után a munkát végző egyén személyisége, tudása, ízlésvilága is megjelenik a szobánkban! "

A felállitott két kérdésre tehát ugyanaz a válasz! Mindkét esetben a tervező, kivitelező beül melléd a zenehallgatáskor a szobádba....

A kérdés viszont továbbra is a levegőben marad: melyik az a megjelenített " valóság" ami a tetszésedet elnyeri?

Üdv: elektrolakatos

A megjelenített valóság? Rémesen szubjektív dolog.

Szerintem egyrészt folyamat (tanulási). Ahogy nagyon tudom utálni azokat a borsznobokat, akik húzzák a szájukat, ha valaki félédes bort iszik (nem pancsot, bort). Vagy ha csak egyszerűen nem bírja a tanninbombát, hanem valami könnyű gyömölcsleves vöröst inna. Hülyeség, az ízlés tanítható, skálázható is talán, de semmiképp nem abszolút.

Másrészt állapot (hullafáradtan idegesít a komolyzene és a jazz nagy hangerőn, halkan nem. Valamint a rendszerünk legjobb tuningja egy emberes pohár bor. Tényleg, egy pohár bortól sokkal jobban szól a zene, gondolom ezt mindenki tudja )

A harmadik dolog, hogy az emberi fül és agy - na jó, ezt nem tudhatom, tehát az én fülem és agyam - iszonyatosan toleráns bír lenni. Értsd, a szar hanghoz is hozzászokik, és megtalálja benne az értéket. (Valószínűleg igazán jót, mármint hifi láncban, még nem is hallottam soha).

Például egy jó két hete úgy hallgatok zenét, hogy az egyik hangfalam csipogóját egy huszáros teszttel a másvilágra küldtem. Már fel se tűnik, hogy totál felborult a sztereo kép és minden cin meg fúvós és a gitárok nagy része jobbról szól...

A legtöbb mai hangszóróhoz nem elég kicsi az 1 Ohm kimeneti impedancia, persze a szélessávú sztatikus hangszóróhoz megfelelő.

Akkor most ehhez a szélessávú MartinLogan Quest-hez elég kicsi az 1ohm kimenő impedancia, vagy nem elég?

A Fernet Branca és az Unicum aránya 60:40. A Next számomra ihatatlan.

A legtöbb mai hangszóróhoz nem elég kicsi az 1 Ohm kimeneti impedancia, persze a szélessávú sztatikus hangszóróhoz megfelelő.

Sokkal több mindent lehet mérni, mint amennyit általában szoktak, De nincs értékelhető statisztika a mért értékek elemzése és a hallgatási minőség korrelációiról. Ingoványos terület ez, mert kevés a fogódzkodó, senki nem tudja megmondani, mettől meddig jó, és miért. Ráadásul a különböző emberek nagyon különféleképp szeretnek hallani, a beivódott előitéleteket már nem is emlitem.
De lehet, hogy ez épp benne a pláne, a hobbi szabadságfoka.

Plukacs7!

A leirt "igazságok " nem járnak messze a véleményemtől:

AUDIO magazin, 2001. augusztus, Tuning vagy Modifikáció, 44-45 oldal, TJ.

" ...csak tudomásul kell vennünk, hogy a tuning vagy modifikáció után a munkát végző egyén személyisége, tudása, ízlésvilága is megjelenik a szobánkban! "

A felállitott két kérdésre tehát ugyanaz a válasz! Mindkét esetben a tervező, kivitelező beül melléd a zenehallgatáskor a szobádba....

A kérdés viszont továbbra is a levegőben marad: melyik az a megjelenített " valóság" ami a tetszésedet elnyeri?

Üdv: elektrolakatos

Elbeszélünk egymás mellett kissé.
Én arra akarok végülis kilyukadni, hogy nem esetleg azért nem jelentenek sokat a mérések, mert valahol rosszul értelmezi, modellezi a hagyományos méréstechnika az erősítő - hangszóró kapcsolatát?

zz7!

Azt nem tudom ki hogyan értelmezi az erősitő/hangszóró kapcsolatát, én a magam véleményét elmondhatom...

Az álltalam kifejlesztett csöves OTL erősítő hidkapcsolású (PPP) és szimmetrikus felépítésű. Ebből következik, hogy a hangfal kapcsai a két szimmetrikus katódkövető kimenetére csatlakozik és nem aszimmerikus mint a hagyományos kivitelűek.

Ettől az vártam, hogy a hangfal - mivel nem a testen és az erősítő kimeneti pontján vannak a kivezetései - nem okoz annyi "visszaható" problémát.

Ugyanis azon gondolkodtam, hogy bizonyos esetekben a hangszóró kisebb impedancián és nagy teljesitménnyel "megküldheti" az erősitő kimenetét!
Főleg akkor, ha az az erősitő csöves...

A két katódkövető - úgy gondoltam - jobban kézbentartja a hangszorót és a speciális keresztcsatolás is javíthat a helyzeten. A megépítés után a mérési (Rki: 1 ohm) és a meghallgatási tesztek is kedvezőek voltak.

Mindegy volt milyen tipusú és nagyságú hangfalat hallgattunk - az erősítő jól szerepelt. Álltalában sztatikus hangfalakkal hallgatom a felbontás és a természetes hangzás okán...

Üdv: DIY

Ugyan már!Semmi baj!
Csak a nyaka véres, meg a torka szakadt, és a skótok meg ijesztgetnek a 290-es euróval, ez igen rossz hatással lesz akár a csöves, akár a félvezetős technikára kis hazánkban.

Hidd el, nagyon nehéz igazán objektiven értékelni azt, amiben nyakig benne vagy.
Annakidején elég sok csöves erősitőt készitettem, direkt tettem időnként NFB kapcsolót is bele, hogy ki-ki válasszon izlése szerint...aztán amikor sikerült egy olyan tranzisztoros erősitőt meghallgatni, ami egyszerűen jobban tetszett minden tekintetben, na akkor azt mondtam, itt az idő befejezni a csöves technikát, mert kevés előny mellett túl sok a hátrány.
Tavaly több hétig nálam vendégeskedett egy Audio Note Neiro Silver, ami igencsak jó masina, amellett, hogy kicsit torzitott nagyobb kivezérléskor, a kis csillapitási tényező miatt kicsit bummogott is, mégis nagyon kellemes volt hallgatni, talán úgy fogalmaznék: lelke volt neki. Na azért olyan drága, mert a futószalagon készült erősitőkből ez abszolút hiányzik, akár csöves, akár félvezetős.
Az egy ember készitette vasakban jócskán benne van az alkotó személyisége, sőt lelkiállapota is. Ez meg is osztja a hallgatóságot, mert nem lehet mindenki mindenkinek szimpatikus. Azonkivül nem egyformák az elvárások sem. Ráadásul mindenkiben van némi előitélet is, van, akiben rengeteg...
A zene meg nemcsak mezei fizika, mint tudjuk...

Na ez már nem off.

A highend tehát nem a "tökéletes" reprodukció, hanem az alkotó varázslatos személyisége kifacsarva, kondenzátorokba és triódákba öntve, és még a vezetékek is átitatódnak általa. (Vö: Patrick Süskind: A parfüm. Ne a filmet, az szép de szar, és unalmas is.)

Gyakorlatilag tehát a highender alkotó (főleg ha csövezik) direkt olyan irányba rombolja a tökéletest (amit egyébként tudna!!! sőt, mi az hogy!!!) hogy az kellemes legyen az övéhez hasonló füleknek. Más füleknek: no tresspass here mister! Persze itt nagyon vájt fülekről beszélünk. Az enyém nem biztos, hogy hallana különbséget. Eme vájt fülek pedig vájt és hangfixált agyakhoz kapcsolódnak, melyek esetleg olyat is hallanak, amit nem is lehet hallani. Érted, tezsvír: mer' akarják hallani!!!

Eddig gúnyolódtam ám, de csak félig. E', most komoly leszek:

Két igazásgot látok

1) vegyél fel lineárisan, kevés mikrofonnal, sztereoba, akárhogy csak ne emelgess meg nyomorgass, aztán ugyanúgy alakítsd vissza hanggá egy teljes láncon. Stúdiószerkók előnyben.

2) A visszaalakításnál vedd figyelembe, hogy hülye a fülem, és esetleg nem szereti a tökéletest. Ja, ha még nem lett volna elég: azt, hogy tökéletes, sokféleképp lehet értelmezni, pld. mérnökaggyal mérhető, füllel meg csak úgy szimplán k*rva jó hallgatni.

Szóval akkor most melyikről beszélgetünk itt?

Üdv
Zsivágó István
borongó szekptikus

(A Fernet az viszont antiszeptikus)

A junájqm a Fernet-Branca-val keverve jó, mert amúgy túl édes, és megfájdul a gyomrom tőle, ami ahhoz képest, hogy gyomorerősitő likőr, elég ciki.

OFFTOPIC:

A younicuum először édes, aztán keserű. Szárazpróba diós illatokat hagy a pohárban A cukrot tényleg nem ártana részben kivonni belőle, na de kérdezem én: akkor mit gondolsz a NEXT néven elkövetett emberiség elleni bűntettről? Ennél kevesebbért is citáltak már embereket Hágába, véreim!!!!
Fernet Brancaval keverni nem próbáltam, de azt az italt szégyellném bármivel összekeverni, jó az magában is Azért majd kipróbálom. Van neki mentás változata is! Na, olyat sem hallgattam még, de fogok. A Fernet Branca abszolút highend!

A te keverőpultodon ilyen esetekben milyen a két csatorna aránya?

zz7!
A mérések önmagukban semmit nem jelentenek! Már leirtam egyszer egy topicban azt a mondást, amit volt elektromérnők fönököm nyomott:

MINDENK AZT MÉR - AMIT TUD!

Vagyis a leközölt mérési adatok csak a gyártó álltal ismert mérési metódusok eredményeit tartalmazza, de ez nem a valóság....

Az erősitő és a hangszóró kapcsolata egy más problémakör, de azt tudni lehet, hogy amennyiben az erősitő felépítése, müködése korrekt, akkor nincs nehezen hajtható hangfal....

Aki pedig a hangfala háklisságára hivatkozik - annak gyenge az erölkődője:-)))

Üdv: damping factor

Elbeszélünk egymás mellett kissé.
Én arra akarok végülis kilyukadni, hogy nem esetleg azért nem jelentenek sokat a mérések, mert valahol rosszul értelmezi, modellezi a hagyományos méréstechnika az erősítő - hangszóró kapcsolatát?

Tunerman!

Pont valami hasonlóra akartam kilyukadni a kérdéseimmel.
Nagyon frankó hogy méregetnek önmagában erősítőket, csak az a gond hogy egy erősítő egyedül nem szól. Nem esetleg e körül lehet a fő gond, hogy a mérések és a valóság általában nem fedik egymást?
Én főleg az erősítő-hangszóró együtt működés körül érzem a probléma nagyobbik részét.

zz7!

A mérések önmagukban semmit nem jelentenek! Már leirtam egyszer egy topicban azt a mondást, amit volt elektromérnők fönököm nyomott:

MINDENK AZT MÉR - AMIT TUD!

Vagyis a leközölt mérési adatok csak a gyártó álltal ismert mérési metódusok eredményeit tartalmazza, de ez nem a valóság....

Az erősitő és a hangszóró kapcsolata egy más problémakör, de azt tudni lehet, hogy amennyiben az erősitő felépítése, müködése korrekt, akkor nincs nehezen hajtható hangfal....

Aki pedig a hangfala háklisságára hivatkozik - annak gyenge az erölkődője:-)))

Üdv: damping factor

Szia Penna!

A félvezetőknek, és az elektroncsöveknek is megvannak a maga fizikai jellemzői.
Ha félreteszek minden udvariasságból odahazudott szubjektivitást, és megpróbálok kizárólag mérnöki alapon eszközöket választani egy HF erősítőhöz, akkor egyértelmű, hogy a félvezetők minden válfaja messze alulmúlja az elektroncsövek képességeit a gyakorlatban előforduló letöbb HF alkalmazásban.

A gyakorlatban persze nem minden fehér és fekete. Hiszen százezer féle félvezető variáns létezik, és elektroncsőből is több ezer féle.
A félvezetők új távlatokat is nyitottak, sokkal könnyebben kezelhető eszközök, iszonyatosan jól variálhatóak kapcsolástechnikai szempontból, elképesztően sokat fejlődött ez a technika.
Az elektroncsőnek ott vannak a jól ismert korlátai, nagy feszültségek, csatolási problémák, illesztések, amelyek igen sokat tudnak rontani az eredetileg előnyösebb tulajdonságokkal rendelkező alkatrészen.
A ma kapható csöves készülékek nagyrésze az '50-es '60-as évekből átmentett technológiával készül, röviden fogalmazva: a legtöbb gyártónál megállt az idő, korszerűség helyett puszta nosztalgia, high tech helyett retró amit kapsz, még ha nem is feltűnő kívülről.

Ebből kifolyólag a csöves technika a gyakorlatban nem jelent eleve egy félvezetősök felett álló magasabb kasztot, a két technika között elég széles sávban van átfedés, de meggyőződésem, hogy csöves rendszerekből a mai technikai színvonalon több hozható ki, mint bármelyik félvezetősből.

Barátsággal:
Y.

Értem amit írsz, jó is olvasni csakhogy:

végigjártam az Audio Note vonalat 15 év alatt és a P1-től eljutottam a Kagekiig, az eredeti Kondo - féle csupa ezüstig, attól pedig én legalábbis nem sok különb csöveset hallottam. Építettem modifikált direkt csatolású Loftin White - féle 2A3 és 45-ös erősítőt is, Tamura amorf magos trafókból, fojtókból, Black Gate és AN ezüst kondikból, 4 dobozos táppal, igencsak megadva a módját, miliókat alkatrészre és tápokra költve. Hazavittem a Yamamoto 45 triódás csöveset, a Leben Mullard EL84-es csöveset, igényes darab mind a kettő, volt nálam Transcendent és Atma-Sphere OTL hetekig és ezek után mégis egy 10W-os autó akkus, IC-s erősítővel és egy 1250W-os hangosító AB-osztályú erősítővel érzem jól magam manapság, amiben még hangerő szabályzó és kompresszor/limiter is van és nem hiányoznak a csövesek. Mostanában a szivemhez legközelebb álló csöves az EAR V20 ami szintén nem mondható konvencionálisnak vagy tipikusan csövesnek.

Most akkor ez hogy?
Pedig az elmúlt 15 évben nem volt olyan hangfalam, ami 98 dB alatti érzékenységű lett volna és azt megelőzően is AN E doboz, ami szintén nem kifejezetten nehezen hajtható.

Van erre magyarázat? Őszintén kérdezem, magam sem értem, persze sokat azért nem gondolkoztam rajta...

Van erre magyarázat?

Van, idős korban az ember füle romlik.

Építettem modifikált direkt csatolású Loftin White - féle 2A3 és 45-ös erősítőt is, Tamura amorf magos trafókból, fojtókból, Black Gate és AN ezüst kondikból, 4 dobozos táppal, igencsak megadva a módját, miliókat alkatrészre és tápokra költve.

Drága mulatság, de ez még bagatell, ettől még nem lesz jó egy készülék. Szerintem ezt te pontosan tudod.
Hogy maradjak a házas hasonlatnál, azért mert veszel tíz raklap jó téglát, terméskövet, gerendákat, még nem biztos, hogy sikerül összehoznod egy lakható házat. Ha meg ráadásul egy tüzépbarokkra szakosodott építész tervét próbálod megvalósítani...

Addig amig a mérések egy eszköz viselkedését tudják CSAK valamilyen módon mérni, ámde mi otthon meg egy rendszert hallgatunk, addig felesleges azon tornázni, hogy a mérések nem jók semmire. Persze hogy nem jók, mert csak egy szeletét mérik a valóságnak és azt sem szinkronizálja senki a MENTÁLIS élménnyel, amit a zene és nem a hang hallgatása okoz.
Tunerman!

Pont valami hasonlóra akartam kilyukadni a kérdéseimmel.
Nagyon frankó hogy méregetnek önmagában erősítőket, csak az a gond hogy egy erősítő egyedül nem szól. Nem esetleg e körül lehet a fő gond, hogy a mérések és a valóság általában nem fedik egymást?
Én főleg az erősítő-hangszóró együtt működés körül érzem a probléma nagyobbik részét.

A junájqm a Fernet-Branca-val keverve jó, mert amúgy túl édes, és megfájdul a gyomrom tőle, ami ahhoz képest, hogy gyomorerősitő likőr, elég ciki.
Ne a mentolos Fernet Branca-t idd és nem lesz probléma.

Szia Penna!

A félvezetőknek, és az elektroncsöveknek is megvannak a maga fizikai jellemzői.
Ha félreteszek minden udvariasságból odahazudott szubjektivitást, és megpróbálok kizárólag mérnöki alapon eszközöket választani egy HF erősítőhöz, akkor egyértelmű, hogy a félvezetők minden válfaja messze alulmúlja az elektroncsövek képességeit a gyakorlatban előforduló letöbb HF alkalmazásban.

A gyakorlatban persze nem minden fehér és fekete. Hiszen százezer féle félvezető variáns létezik, és elektroncsőből is több ezer féle.
A félvezetők új távlatokat is nyitottak, sokkal könnyebben kezelhető eszközök, iszonyatosan jól variálhatóak kapcsolástechnikai szempontból, elképesztően sokat fejlődött ez a technika.
Az elektroncsőnek ott vannak a jól ismert korlátai, nagy feszültségek, csatolási problémák, illesztések, amelyek igen sokat tudnak rontani az eredetileg előnyösebb tulajdonságokkal rendelkező alkatrészen.
A ma kapható csöves készülékek nagyrésze az '50-es '60-as évekből átmentett technológiával készül, röviden fogalmazva: a legtöbb gyártónál megállt az idő, korszerűség helyett puszta nosztalgia, high tech helyett retró amit kapsz, még ha nem is feltűnő kívülről.

Ebből kifolyólag a csöves technika a gyakorlatban nem jelent eleve egy félvezetősök felett álló magasabb kasztot, a két technika között elég széles sávban van átfedés, de meggyőződésem, hogy csöves rendszerekből a mai technikai színvonalon több hozható ki, mint bármelyik félvezetősből.

Barátsággal:
Y.

Értem amit írsz, jó is olvasni csakhogy:

végigjártam az Audio Note vonalat 15 év alatt és a P1-től eljutottam a Kagekiig, az eredeti Kondo - féle csupa ezüstig, attól pedig én legalábbis nem sok különb csöveset hallottam. Építettem modifikált direkt csatolású Loftin White - féle 2A3 és 45-ös erősítőt is, Tamura amorf magos trafókból, fojtókból, Black Gate és AN ezüst kondikból, 4 dobozos táppal, igencsak megadva a módját, miliókat alkatrészre és tápokra költve. Hazavittem a Yamamoto 45 triódás csöveset, a Leben Mullard EL84-es csöveset, igényes darab mind a kettő, volt nálam Transcendent és Atma-Sphere OTL hetekig és ezek után mégis egy 10W-os autó akkus, IC-s erősítővel és egy 1250W-os hangosító AB-osztályú erősítővel érzem jól magam manapság, amiben még hangerő szabályzó és kompresszor/limiter is van és nem hiányoznak a csövesek. Mostanában a szivemhez legközelebb álló csöves az EAR V20 ami szintén nem mondható konvencionálisnak vagy tipikusan csövesnek.

Most akkor ez hogy?
Pedig az elmúlt 15 évben nem volt olyan hangfalam, ami 98 dB alatti érzékenységű lett volna és azt megelőzően is AN E doboz, ami szintén nem kifejezetten nehezen hajtható.

Van erre magyarázat? Őszintén kérdezem, magam sem értem, persze sokat azért nem gondolkoztam rajta...

Ebből kifolyólag a csöves technika a gyakorlatban nem jelent eleve egy félvezetősök felett álló magasabb kasztot, a két technika között elég széles sávban van átfedés, de meggyőződésem, hogy csöves rendszerekből a mai technikai színvonalon több hozható ki, mint bármelyik félvezetősből.

Barátsággal:
Y.

Yorick!

Azért az megirhattad volna, hogy a méréstechnika hogy talákozik a jobb csöves hanggal.....
Vagy nem a spektrumanalizátoros mérés után választasz elektroncsövet az erősítődbe?

Üdv: TRI MICA

Addig amig a mérések egy eszköz viselkedését tudják CSAK valamilyen módon mérni, ámde mi otthon meg egy rendszert hallgatunk, addig felesleges azon tornázni, hogy a mérések nem jók semmire. Persze hogy nem jók, mert csak egy szeletét mérik a valóságnak és azt sem szinkronizálja senki a MENTÁLIS élménnyel, amit a zene és nem a hang hallgatása okoz.

Ugyan már!
Semmi baj!
Csak a nyaka véres, meg a torka szakadt, és a skótok meg ijesztgetnek a 290-es euróval, ez igen rossz hatással lesz akár a csöves, akár a félvezetős technikára kis hazánkban.

Hidd el, nagyon nehéz igazán objektiven értékelni azt, amiben nyakig benne vagy.
Annakidején elég sok csöves erősitőt készitettem, direkt tettem időnként NFB kapcsolót is bele, hogy ki-ki válasszon izlése szerint...aztán amikor sikerült egy olyan tranzisztoros erősitőt meghallgatni, ami egyszerűen jobban tetszett minden tekintetben, na akkor azt mondtam, itt az idő befejezni a csöves technikát, mert kevés előny mellett túl sok a hátrány.
Tavaly több hétig nálam vendégeskedett egy Audio Note Neiro Silver, ami igencsak jó masina, amellett, hogy kicsit torzitott nagyobb kivezérléskor, a kis csillapitási tényező miatt kicsit bummogott is, mégis nagyon kellemes volt hallgatni, talán úgy fogalmaznék: lelke volt neki. Na azért olyan drága, mert a futószalagon készült erősitőkből ez abszolút hiányzik, akár csöves, akár félvezetős.
Az egy ember készitette vasakban jócskán benne van az alkotó személyisége, sőt lelkiállapota is. Ez meg is osztja a hallgatóságot, mert nem lehet mindenki mindenkinek szimpatikus. Azonkivül nem egyformák az elvárások sem. Ráadásul mindenkiben van némi előitélet is, van, akiben rengeteg...
A zene meg nemcsak mezei fizika, mint tudjuk...

Szeretném, ha a csak olvasó publikumban nem az marad meg, hogy a vákuumot egy u-val kell irni...
Yorickkal most egyetértek

Fülelek!

Ok!

A többi maradhat? Kifogás?

Üdv: Winter-Vámbéri-Fischer-Tomaschek-Koncz-Rédl: A VÁKUUMTECHNIKA II.

A junájqm a Fernet-Branca-val keverve jó, mert amúgy túl édes, és megfájdul a gyomrom tőle, ami ahhoz képest, hogy gyomorerősitő likőr, elég ciki.

Szeretném, ha a csak olvasó publikumban nem az marad meg, hogy a vákuumot egy u-val kell irni...
Yorickkal most egyetértek

Részemről az Unikuum-ra szavazok!

Üdv: zwack

Yorick!

Megizzadtál....

Nem, ez visszakézből megy.

Csak győzzed olvasni... és megérteni...

Szeretném, ha a csak olvasó publikumban nem az marad meg, hogy a vákuumot egy u-val kell irni...

Yorickkal most egyetértek

Yorick!
Azért az megirhattad volna, hogy a méréstechnika hogy talákozik a jobb csöves hanggal.....
Vagy nem a spektrumanalizátoros mérés után választasz elektroncsövet az erősítődbe?

Üdv: TRI MICA

Nézd, azért mert le tudom rajzolni egy ház alaprajzát, egyáltalán nem biztos, hogy jó lakni benne.
Ha valaki képes megmérni dolgokat, ésszel és tapasztalattal bizonyos tulajdonságokra következtethet belőle, a legtöbb esetben egzakt módon.
Ugyanakkor elkeserítően nagy azon -- csak módjával feltérképezhető -- jelenségek aránya, amiről csak elképzelni lehet, hogy miért úgy működik, ahogy. Aki jártas az áramlástanban, az tudja, hogy a napi szinten alkalmazott képletek nagy része sokezer mérés alapján kapott, és utólag matematikai nyelven megfogalmazott összefüggések eredménye, amit nem lehet megfogni, megnézni, de működik is használható. Csak amíg az áramlástan egyetemi tantárgy, mert KELL a mindennapi életben, addig a High End fura jelenségei az emberiség 99,9999%-ának életében nem jelentkeznek problémaként, tankönyvek sincsenek róla, és a legöregebb professzorok is szemfényvesztésről és fekete mágiáról, az elektronikai gyakorlatban értéktelen információkról beszélnek.

Pedig ezek a "térképrészletek" adják egy-egy cég, manufaktúra jellegzetességeit.

Üdv: Y.

Yorick!

Megizzadtál....

Nézd meg az utóbbi hsz-im üdvözlő bejegyzéseit. Na, én meg arra gondoltam, hogy a anyagokkal is foglakozni kellene.

Csakhát az a fura vákumcső nem engedi a boncolást... ki látott már ilyen problémát? És mi lehet a megoldása?

Lehetne ugyis megfejteni a titkot, hogy nem tudok dönteni a mérés alapján - mikor milyen elektroncsövet válasszak?

Akkor most mi lesz a finom kis müszerparkkal 1,5 misiért? Nem tudom használni?

Üdv: getter

Vendég

Pedig ezek a "térképrészletek" adják egy-egy cég, manufaktúra jellegzetességeit.

Ebben igazad wan...

Yorick!
Azért az megirhattad volna, hogy a méréstechnika hogy talákozik a jobb csöves hanggal.....
Vagy nem a spektrumanalizátoros mérés után választasz elektroncsövet az erősítődbe?

Üdv: TRI MICA

Nézd, azért mert le tudom rajzolni egy ház alaprajzát, egyáltalán nem biztos, hogy jó lakni benne.
Ha valaki képes megmérni dolgokat, ésszel és tapasztalattal bizonyos tulajdonságokra következtethet belőle, a legtöbb esetben egzakt módon.
Ugyanakkor elkeserítően nagy azon -- csak módjával feltérképezhető -- jelenségek aránya, amiről csak elképzelni lehet, hogy miért úgy működik, ahogy. Aki jártas az áramlástanban, az tudja, hogy a napi szinten alkalmazott képletek nagy része sokezer mérés alapján kapott, és utólag matematikai nyelven megfogalmazott összefüggések eredménye, amit nem lehet megfogni, megnézni, de működik is használható. Csak amíg az áramlástan egyetemi tantárgy, mert KELL a mindennapi életben, addig a High End fura jelenségei az emberiség 99,9999%-ának életében nem jelentkeznek problémaként, tankönyvek sincsenek róla, és a legöregebb professzorok is szemfényvesztésről és fekete mágiáról, az elektronikai gyakorlatban értéktelen információkról beszélnek.

Pedig ezek a "térképrészletek" adják egy-egy cég, manufaktúra jellegzetességeit.

Üdv: Y.

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.