Kezdő hifi - tanács kéne

Sziasztok!

Ebben kérnék tanácsot:
http://www.avx.hu/forum/index.php?/topi ... ?p=1664582
Remélem tudtok segíteni.

Szia!

Én, biztosan kicserélném a hangszórót, egy használt, ugyanolyanra. A hangzásban, csak addig lehet eltérés, amíg a meglévő, alig használt hangszóróid, teljesen bejáródnak.

Sziasztok!

Ebben kérnék tanácsot:
http://www.avx.hu/forum/index.php?/topi ... ?p=1664582
Remélem tudtok segíteni.

................némelyik jónevű 100 Wattosnak mondott erősítő még 5 Wattot sem tud magából kipréselni egy átlagos hangsugárzóra kötve, ha a gyári adatnál nem engedünk meg magasabb torzítási értéket.
Igen, de akkor az nem 100 wattos, hanem csak 5 wattos, ha csak 5 wattot ad le.

Amikor meg jó torzan hallgatunk egy tranzisztorost, azt is baromi hangosnak érezzük.

A fetes erősítőm torzítása olyan alacsony, hogy amikor 100 watton hallgatom, annyira halknak tűnik, hogy sokan nem hiszik el, hogy 100 watt szól. Emiatt párszor már teszteltünk dögösebb erősítőket is ugyanabban a láncban- aminek az lett az eredménye, hogy a hangfalamban van még bőven potenciál, csak az erősítő gyenge. Nos, ízlések különbözők, ebbe kár belemenni. Nem gyenge, csak nincs mélykiemelése, ami oly kedves sokak fülének.

it ez egyik Dankó féle komplex terhelés mérés HFM 29. számból, itthon akkor elérhető erősítőkkel. Ebben szerepel az EA-057 csöves is, csövesek között nem a csúcs, 15ohm helyett 8ohmos terheléssel is szépen viselkedik.
DE, ez a mérés is statikus színusz jeles mérés, dinmaika ugrásokra ez nem mutat semmit.

http://www.hifimagazin.hu/HFMCD/HFM/CIKKEK/HFM2910.HTM

Megnyugodtam döntésemben,hogy jó ötlet volt két Alisca modifikált EA-057-es beszerzése.

Az alábbi ábrákon látható két, gyárilag 100 wattosnak mondott erősítő teljesítménygörbéje a hangszóró terhelőimpedanciájának és a fázisszögnek függvényében.

Szerintem az ábrák mindent elmondanak, s talán érthető magyarázatot adnak, miért, mikor és hogyan lehet több a 10-20, mint a 100.

it ez egyik Dankó féle komplex terhelés mérés HFM 29. számból, itthon akkor elérhető erősítőkkel. Ebben szerepel az EA-057 csöves is, csövesek között nem a csúcs, 15ohm helyett 8ohmos terheléssel is szépen viselkedik.
DE, ez a mérés is statikus színusz jeles mérés, dinmaika ugrásokra ez nem mutat semmit.

http://www.hifimagazin.hu/HFMCD/HFM/CIKKEK/HFM2910.HTM

Az alábbi ábrákon látható két, gyárilag 100 wattosnak mondott erősítő teljesítménygörbéje a hangszóró terhelőimpedanciájának és a fázisszögnek függvényében.

Szerintem az ábrák mindent elmondanak, s talán érthető magyarázatot adnak, miért, mikor és hogyan lehet több a 10-20, mint a 100.

A maghajtó/hagossági képesség összehasonlítás csak akkor korrekt, ha például egy névleges 8ohmos hangfalra kötünk 8ohm illesztésű kimenő trafós csövest (fontos és kényes is az ohm illesztés) és 8ohmra optimális tranyósat, (tranyós sokkal kevésbé kényes a névleges hangsugárzó impedanciára). Mindkét erősítőt -20dB szinusz generátor jellel hangszóró kapcsokon egyenlő feszültségre állítjuk és utána adunk rá zenei jelet, pld CD játszóból.

És igen, ekkor is tapasztalható lesz, a csöves testesebb, és dúsabb hangzású, relatíve nagyobb meghajtó képességű a legtöbb tranyósnál annak ellenére, hogy a damping faktora a tranyósnak jobb, kb 10-szeres, vagy jobb szokott lenni.

Két fő okot lehet felhozni az ekkor szubjektíve érezhető erősebb csöves meghajtásra.

Az egyik, a csöves tápjá a legtöbb esetben nagyobb energiatárolású, a kisebb kapacitás de magasabb feszültség négyzetesen több energiát tárol, könnyebben látja el a dinamika csúcsokat, mint az átlagos tranyós.

A másik, a csövesek 2-3. harmonikusa minden esetben kellemesen dúsítja a hangzást, ez a zene részeként észleljük, szemben a tranyós alacsony 2-3 harmonikus torzításával, viszont a tranyós további felharmonikusai már kellemetlen hangzást okoznak, de hangerő, testességben már nem hoznak többletet, mint a csövesek szoktak.

A különbség a mérési módszerben van, nem a szubjektív hallásban.
A vitrinben az üvegpoharakat nem érdekli sem a torzítás, sem a felharmonikusok. Egyszerűen hangnyomásra mozognak.

Persze, elméletileg nincs. A csövesek még is kevesebb teljesítménnyel (papíron) képesek meghajtani, relatíve élvezhető zenére bírni a hangsugárzókat, mint tranzisztoros társaik.
Ezt a gyakorlatban kissé becsapósnak tűnő jelenséget elmagyarázhatná már végre valaki hozzáértő tudományosan.

A maghajtó/hagossági képesség összehasonlítás csak akkor korrekt, ha például egy névleges 8ohmos hangfalra kötünk 8ohm illesztésű kimenő trafós csövest (fontos és kényes is az ohm illesztés) és 8ohmra optimális tranyósat, (tranyós sokkal kevésbé kényes a névleges hangsugárzó impedanciára). Mindkét erősítőt -20dB szinusz generátor jellel hangszóró kapcsokon egyenlő feszültségre állítjuk és utána adunk rá zenei jelet, pld CD játszóból.

És igen, ekkor is tapasztalható lesz, a csöves testesebb, és dúsabb hangzású, relatíve nagyobb meghajtó képességű a legtöbb tranyósnál annak ellenére, hogy a damping faktora a tranyósnak jobb, kb 10-szeres, vagy jobb szokott lenni.

Két fő okot lehet felhozni az ekkor szubjektíve érezhető erősebb csöves meghajtásra.

Az egyik, a csöves tápjá a legtöbb esetben nagyobb energiatárolású, a kisebb kapacitás de magasabb feszültség négyzetesen több energiát tárol, könnyebben látja el a dinamika csúcsokat, mint az átlagos tranyós.

A másik, a csövesek 2-3. harmonikusa minden esetben kellemesen dúsítja a hangzást, ez a zene részeként észleljük, szemben a tranyós alacsony 2-3 harmonikus torzításával, viszont a tranyós további felharmonikusai már kellemetlen hangzást okoznak, de hangerő, testességben már nem hoznak többletet, mint a csövesek szoktak.

Valami más is lehet a dologban. Nem hinném, hogy a 10-20 wattos jó hangú, "izmos" csöveseknél ez az elmélet állna fenn.
Van is, csak nem tudják, hogy mi ! Azoknak, akik most azt kérdeznék, hogy miben rejlik a titok, szóval azoknak azt javaslom olvassanak utána egy kicsit, mielőtt napok óta osztják az okosságot. Keressenek rá Matti Otala nevére. Van egy tanulmánya, nagyjából harminc éve írta, az a címe, hogy Hangfrekvenciás erősítők torzítása a kimenet komplex terhelésének függvényében. Lesz meglepetés, némelyik jónevű 100 Wattosnak mondott erősítő még 5 Wattot sem tud magából kipréselni egy átlagos hangsugárzóra kötve, ha a gyári adatnál nem engedünk meg magasabb torzítási értéket.

Nincs izmos watt meg gyenge watt.

Persze, elméletileg nincs. A csövesek még is kevesebb teljesítménnyel (papíron) képesek meghajtani, relatíve élvezhető zenére bírni a hangsugárzókat, mint tranzisztoros társaik.
Ezt a gyakorlatban kissé becsapósnak tűnő jelenséget elmagyarázhatná már végre valaki hozzáértő tudományosan.

Ez az egész watt kérdés nagyon érdekes, mert a fizika az fizika. Nincs izmos watt meg gyenge watt.
Hatásfokbeli különbségek vannak, ami sokban függ a hangfaltól is, amit az erősítő végére kötnek.
És egy másik kérdés, hogy mit ad meg a gyártó, hány wattos az erősítő, és mi a valóság.

Ráadásul a csövesek torzítását sokan kellemesnek érzik, így a 10 wattosból kihajtják a tizet,
a másik erősítőt meg jó ha fél teljesítményre feltekerik.

Ezt meg tudom erősíteni... Nekem kedvesem már negyed hangerőnél nyekereg, hogy "Vedd má' halkabbra!". Fél hangerőig nem is tudom, tekertem-e fel valaha.

Valami más is lehet a dologban. Nem hinném, hogy a 10-20 wattos jó hangú, "izmos" csöveseknél ez az elmélet állna fenn.
Ez az egész watt kérdés nagyon érdekes, mert a fizika az fizika. Nincs izmos watt meg gyenge watt.
Hatásfokbeli különbségek vannak, ami sokban függ a hangfaltól is, amit az erősítő végére kötnek.
És egy másik kérdés, hogy mit ad meg a gyártó, hány wattos az erősítő, és mi a valóság.

Ráadásul a csövesek torzítását sokan kellemesnek érzik, így a 10 wattosból kihajtják a tizet,
a másik erősítőt meg jó ha fél teljesítményre feltekerik.

A torz hangot hangosabbnak érezzük annál, ami nem torz, akkor is, ha csak fele akkora a wattszám. vagyis egy torz 10 watt hangosabb érzést kelt mint egy tiszta 50 watt. Ezért a tévét 5 watton is hangosnak érzem sokszor, az erősítőt meg simán elviselem 2*100 wattal.

Valami más is lehet a dologban. Nem hinném, hogy a 10-20 wattos jó hangú, "izmos" csöveseknél ez az elmélet állna fenn.

Hozzászólás Szerző: **ANDS** » 2014.09.16., kedd 22:58

Üdv Mindenkinek !

Több csöves erősítő hirdetésben , a - számszerűleg alacsony - teljesítmény magadása után olvasható a következő szöveg: "Ez nem tranzisztoros watt, ez csöves watt !!!!"
Ennek igazságát magam is megtapasztaltam csöves fégfok beszerzése után.
Mi a különbség a csöves és a nem csöves watt között ????

Annak idején úgy tanultam,hogy a watt, az watt. Elektromos áram esetén P=U*I

A torz hangot hangosabbnak érezzük annál, ami nem torz, akkor is, ha csak fele akkora a wattszám. vagyis egy torz 10 watt hangosabb érzést kelt mint egy tiszta 50 watt. Ezért a tévét 5 watton is hangosnak érzem sokszor, az erősítőt meg simán elviselem 2*100 wattal.

A P az valóban U*I, teljesen mindegy, hogy csöves, vagy tranzisztoros, kínai vagy orosz gyártmány.
A különbség az érzésben van, nem a teljesítményben.

Hozzászólás Szerző: **avl2** » 2014.09.16., kedd 11:58

És milyen jól tanultad....
Ez kb olyan,mint az autóknál.....az egyik benzines 100lovas....a másik meg diesel ugyanekkora teljesítménnyel....
Fogadjunk,hogy a dieselt fogják "erősebbnek" érezni...

Sok mindentől függ,hogy melyik készüléket érezzük erősebbnek,dinamikusabbnak....de nincs olyan,hogy csöves Watt..
Sokan pl. a csövesek alacsonyabb csillapítása miatt (kissé terjengős mély) érzik erősebbnek a készüléket.....ill. egy magasabb csillapítással rendelkező tranzisztorosat meg gyengébbnek.

De hogy egy saját történetet is megosszak.....mikor még az első Hiraga-t készítettem,akkoriban egy Sony 555ES erősítőm volt. Ami bizony a kb. 1kW-os trafónak köszönhetően,valószínűleg simán tudta a 120W-os teljesítményt 8 Ohm-on....A Hiraga meg alig 20W,igaz A-osztályban.
Mégis a Hiraga-t legalább olyan erősnek éreztem....

szerintem az autoknal mas teszta: ott altalaban keves felhasznalo hajtja a max. teljesitmenyhez tartozo fordulaton a gepet (benzinesnel mondjuk 5000-18000 f/perc tartomanyban barhol lehet kialakitastol függöen, jellemzöen ma 5-6000 f/perc; dieselnel kisebb a tartomany szelessege es ertekei is, ma mondjuk tipikusan 3500-4500 f/perc)
azaz: ahol hasznaljak (mondjuk 1000-3000 f/perc) ott nem a nevleges teljesitmenyt, hanem kevesebbet tud leadni, es altalaban dieselek feltöltöttek, igy azok nagyobb nyomatekuak, vagy maskepp fogalmazva: kisebb fordulaton nagyobb teljesitmenyüek, a nem feltöltött benzinesekhez kepest (..uj feltöltött benzinesek hasonlitanak a dieselhez ezen szempontbol, de itt tenyleg ujakra kell gondolni, pl. BMW feltöltött benzinesei)

erösitönel szerintem alacsony teljesitmenyü csövesnel a kompressziorol is van szo, azaz atlagosan hangosabb, hasonlo a loudness war-hoz (kisebb dinamika, de atlag nagyobb hangerö). Figyelem: irtam, hogy "is", mert valoszinü van más is.

Üdv Mindenkinek !

Több csöves erősítő hirdetésben , a - számszerűleg alacsony - teljesítmény magadása után olvasható a következő szöveg: "Ez nem tranzisztoros watt, ez csöves watt !!!!"
Ennek igazságát magam is megtapasztaltam csöves fégfok beszerzése után.
Mi a különbség a csöves és a nem csöves watt között ????

Annak idején úgy tanultam,hogy a watt, az watt. Elektromos áram esetén P=U*I

És milyen jól tanultad....
Ez kb olyan,mint az autóknál.....az egyik benzines 100lovas....a másik meg diesel ugyanekkora teljesítménnyel....
Fogadjunk,hogy a dieselt fogják "erősebbnek" érezni...

Sok mindentől függ,hogy melyik készüléket érezzük erősebbnek,dinamikusabbnak....de nincs olyan,hogy csöves Watt..
Sokan pl. a csövesek alacsonyabb csillapítása miatt (kissé terjengős mély) érzik erősebbnek a készüléket.....ill. egy magasabb csillapítással rendelkező tranzisztorosat meg gyengébbnek.

De hogy egy saját történetet is megosszak.....mikor még az első Hiraga-t készítettem,akkoriban egy Sony 555ES erősítőm volt. Ami bizony a kb. 1kW-os trafónak köszönhetően,valószínűleg simán tudta a 120W-os teljesítményt 8 Ohm-on....A Hiraga meg alig 20W,igaz A-osztályban.
Mégis a Hiraga-t legalább olyan erősnek éreztem....

Üdv Mindenkinek !

Több csöves erősítő hirdetésben , a - számszerűleg alacsony - teljesítmény magadása után olvasható a következő szöveg: "Ez nem tranzisztoros watt, ez csöves watt !!!!"
Ennek igazságát magam is megtapasztaltam csöves fégfok beszerzése után.
Mi a különbség a csöves és a nem csöves watt között ????

Annak idején úgy tanultam,hogy a watt, az watt. Elektromos áram esetén P=U*I

IAz elosztóban lévő kapcsoló egy olyan felesleges plusz kontaktust hoz létre melyen át kell menni a készülékek által felvett áram összességének. Felesleges elektromágneses zajok keletkezhetnek, maga a kapcsoló pedig már önmagában egy "szűkítőt" képezhet az átfolyó áram számára.
Az elosztóba beépített fényforrás szintén hallható "zajokat" termel. Ennek tipikus példája a Linn Sondek lemezjátszó, amelynél komoly javulást lehet elérni a kapcsoló és lámpa kiiktatásával - már csak a bekapcsolást jelző lámpa kiiktatása is meghallható. Persze ez más készülékekre, CD, erősítő stb. is igaz.

Ezért nincs beépítve a DIY csövesembe hálózati kapcsoló, pláne bekapcsolást jelző akármilyen lámpa, LED, a csövek úgyis világítanak. Korábban az áramtalanítás a fali schuko dugó kihúzgálásval történt, viszont a gyakori dugdosás az egyébként áramtalanításra nem ideális dugvillákat minden kihúzásnal égeti, úgy mint a relékontaktusok bontásakori ívnél. Az erősítő trafója jelentős induktivitás, áramegszakításkor minden induktív fogyasztó ívet képez a megszakítónál, ezért nem a fali dugót húzkodom, hanem erre sokkal alkalmasabb, 63A keresztmetszetű ipari leválasztó kézi kapcsolót forgatom az erősító hálózati kábelében közbe iktatva.

Szerintem ha csak zenét akarsz hallgatni, és ugyanakkor javítani is akarsz a meglévő rendszereden, akkor egy komplett rendszert keress, aminek tetszik a hangja. Ha jobban szól, mint a sajátod, akkor vedd meg.
Ha darabokból akarod összerakni a rendszeredet, akkor nagyon hosszú lesz az út, és fárasztó is.
Én általában komplett rendszereket vettem.
Ott a fejlesztők évek alatt végigjártak egy utat.
Lehet kisérletezgetni, de egyszerűbb a keresgélés, ha megmondod a kereskedőnek, mennyi pénzt szánsz a komplett rendszerre, és mutasson egy hangot.

Igen, gondolkodtam ezen a megoldáson is. Köszi a tanácsot, majd alakul valami.

Szerintem ha csak zenét akarsz hallgatni, és ugyanakkor javítani is akarsz a meglévő rendszereden, akkor egy komplett rendszert keress, aminek tetszik a hangja. Ha jobban szól, mint a sajátod, akkor vedd meg.
Ha darabokból akarod összerakni a rendszeredet, akkor nagyon hosszú lesz az út, és fárasztó is.
Én általában komplett rendszereket vettem.
Ott a fejlesztők évek alatt végigjártak egy utat.
Lehet kisérletezgetni, de egyszerűbb a keresgélés, ha megmondod a kereskedőnek, mennyi pénzt szánsz a komplett rendszerre, és mutasson egy hangot.

....aztán egyszer csak: k.kiltam, p.siltem kész vagyok! És eddig tartott.

Belehúztál...

Már csak egy kérdésem lenne Miért elsőnek a CD lejátszót kell bedugni az elosztóba?

Biztonsági okokból: Pl. mert a kábelhez közelebb kötött cuccokat viszi hamarabb a túlfesz, és az olcsóbb egységet vigye el, ha már visz valamit...
A kábeltől távolabb eső lyukba kevesebb, rosszabb minőségű áram jut, a CD lejátszónak meg több és jobb kell, mint az erősítőnek.

Bocs a viccelődésért. Nem kell komolyan venni.

Igen, a megfelelő fázis megtalálása okozta hangképbeli javulás a transzformátorok tekercselésére vezethető vissza.

Vannak, akik a kezükkel is képesek megérezni a helyes fázist! Ha finoman hozzáérteted az ujjaid külső (kézfej) részét az adott készülék fémházához, majd finoman mozgatod bizsergést érezhetsz - a készülékek a vizsgálat alatt ne legyenek összekapcsolva IC-kábelekkel. Akkor helyes a dugóállás, amikor kisebbnek érzed a bizsergést. Ez műszerrel is kimérhető, a mikéntjét a neten megtalálhatod.

Az elosztóban lévő kapcsoló egy olyan felesleges plusz kontaktust hoz létre melyen át kell menni a készülékek által felvett áram összességének. Felesleges elektromágneses zajok keletkezhetnek, maga a kapcsoló pedig már önmagában egy "szűkítőt" képezhet az átfolyó áram számára.
Az elosztóba beépített fényforrás szintén hallható "zajokat" termel. Ennek tipikus példája a Linn Sondek lemezjátszó, amelynél komoly javulást lehet elérni a kapcsoló és lámpa kiiktatásával - már csak a bekapcsolást jelző lámpa kiiktatása is meghallható. Persze ez más készülékekre, CD, erősítő stb. is igaz.

Amikor kettő, vagy több készülék van azonos polclapon, akkor azok mechanikailag egymással is kommunikálnak. A CD-játszó rezgései átadódnak az erősítőnek és visszafelé ugyanúgy. Az erősítő, mint egy kondenzátor tárolja a rezgések energiáit, s időnként "visszarúgja" a CD-játszónak, ami erre érzékenyebb. Általában jobb hangot kapunk, ha egy polcra csak egy készüléket teszünk.

Már csak egy kérdésem lenne Miért elsőnek a CD lejátszót kell bedugni az elosztóba?

http://www.hifipiac.hu/aprohirdetesek/3 ... -nad-3020i

Régi készülék, de ma sem járnál rosszul vele - pláne ilyen áron. A phono-erősítője is nagyon korrekt.

http://www.avx.hu/forum/index.php?/topi ... nt=1658567

Meleg, nyugodt, finom, teres, kicsit mélytónusú, soha nem bántó hang, szintén elég jó phono-résszel.

A "pláne ilyen áron"-nal nem értek egyet. 25k jobban hangzik érte. De egyébként valóban nagyon szép hangja van. Bár nekem 3020A van.

Sajna egy Nad 320-as éppen kicsúszott a kezeim közül, ennek nem örülök, de így alakult.

http://www.hifipiac.hu/aprohirdetesek/3 ... -nad-3020i

Régi készülék, de ma sem járnál rosszul vele - pláne ilyen áron. A phono-erősítője is nagyon korrekt.

http://www.avx.hu/forum/index.php?/topi ... nt=1658567

Meleg, nyugodt, finom, teres, kicsit mélytónusú, soha nem bántó hang, szintén elég jó phono-résszel.

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.