Kábelezzünk

[chord_]

... a konszenzusnak még a leghalványabb jele sincs.

Konszenzusnak hallgatói, vásárlói oldalon kellene lenni ahhoz, hogy arra egy fejlesztést, esetleg kutatást el lehessen indítani. Tehát szedj össze néhány ezer hobbitársat és keressétek meg azt a kábelt (erősítőt, lejátszót, hangsugárzót, bármit), ami mindenkinek mindenféle rendszerben a legjobb eredményt adja. OK, ilyet biztosan nem fogtok találni, ezért könnyítsünk a feladaton és keressétek meg azt a kábelt (erősítőt, lejátszót, hangsugárzót, bármit), ami mindenkinek a legjobban tetszik egy bizonyos tesztrendszerben. Szerintem ilyet sem fogtok találni, de hajrá!

Ha sejtésemnek megfelelően a vélemények szerteágazóak lesznek, akkor hogyan várható el a tudománytól, hogy alkossa meg a tökéletes receptet?

OK.
De akkor minek is a szakértői vagytok?
A nem-konszenzusé?
Egy ennyire szerteágazó mátrixban lehülyézni valakit, aki gondol egy szisztémát? Milyen alapon???

[Luxor Audio]

... a konszenzusnak még a leghalványabb jele sincs.

Konszenzusnak hallgatói, vásárlói oldalon kellene lenni ahhoz, hogy arra egy fejlesztést, esetleg kutatást el lehessen indítani. Tehát szedj össze néhány ezer hobbitársat és keressétek meg azt a kábelt (erősítőt, lejátszót, hangsugárzót, bármit), ami mindenkinek mindenféle rendszerben a legjobb eredményt adja. OK, ilyet biztosan nem fogtok találni, ezért könnyítsünk a feladaton és keressétek meg azt a kábelt (erősítőt, lejátszót, hangsugárzót, bármit), ami mindenkinek a legjobban tetszik egy bizonyos tesztrendszerben. Szerintem ilyet sem fogtok találni, de hajrá!

Ha sejtésemnek megfelelően a vélemények szerteágazóak lesznek, akkor hogyan várható el a tudománytól, hogy alkossa meg a tökéletes receptet?

[kaef2]

Igen, csak ezeknek a jellemzőknek nincs közük az audió rendszer hangjának minőségéhez.

Ebben miért vagy annyira biztos? Mondom, nem vagyok elektromosságban járatos szakember, de a kapacitás, ellenállás, meg azok a mindenféle veszteség adatatok, amit megadtak, azok nem hatnak a jelre? Akkor minek adják meg? Dísznek?

alapkérdésekben, hogy tömör / sodrott, vagy a kb. átmérő, amit kellene használni, kell-e árnyékolás, stb... a konszenzusnak még a leghalványabb jele sincs.

Miért kellene konszenzusnak lennie?

A szubjektív, ízlés alapú dolgokban általában nincs konszenzus. Nem kell, hogy legyen egyetlen, mindenki számára üdvözítő megoldás.

Mi a jobb? A vörös vagy a fehér bor? A dízel vagy benzines autó? Túrós csusza sült szalonnával vagy cukorral?
Alapvetően teljesen mindegy, ha valamelyik bejön. Mindkét fajta bortól be lehet rúgni, az autó is elvisz a célhoz, motor típustól függetlenül és jól lakhatunk a túrós csuszával bárhogy is van ízesítve.

Nekem nem hiányzik a konszenzus a sodrott vagy tömör, árnyékolt vagy nem, réz vagy ezüst kérdésekben. Tudok dönteni ipari/közösségi konszenzus nélkül is abban, hogy NEKEM adott körülmények között mi a jó. Az esetleges konszenzus a válaszokban csak egy a sokfajta egyéb jellemző mellett, amiknek mind klappolnia kellene, ahhoz a végén élvezzem, amit kapok.

Tök felesleges tehát számonkérni a "szakmán", hogy még egy vacak konszenzust sem tudott összehozni. Nem dolga.

[tottyi]

Igen, csak ezeknek a jellemzőknek nincs közük az audió rendszer hangjának minőségéhez.

Ebben miért vagy annyira biztos? Mondom, nem vagyok elektromosságban járatos szakember, de a kapacitás, ellenállás, meg azok a mindenféle veszteség adatatok, amit megadtak, azok nem hatnak a jelre? Akkor minek adják meg? Dísznek?

Azért adják meg, hogy pl. az autódban a kábelkorbács úgy legyen összerakva, hogy élettartam km-ig bizonyosan ne legyen gond.
Vagy a telefon-adótorony betápjánál ne legyen probléma az SMS-eid fogadásánál.
Hogy a metró szerelvény egy f@sza gyorsításnál ne izzítsa fel a vezetékeit.
Hogy tudd nézni a sorozataidat a kellő sávszélességgel.
stb...
Ez az ipar.
Fontos dolgok szerintem.
Az audióhoz, a hifizéshez ezeknek, az égvilágon semmi közük sincs. Hiszen itt, olyan alapkérdésekben, hogy tömör / sodrott, vagy a kb. átmérő, amit kellene használni, kell-e árnyékolás, stb... a konszenzusnak még a leghalványabb jele sincs.

Talan egy ilyen muszert ami meg tudna hatarozni, hogy melyik kabel a jo ugy lehetne megalkotni, hogy amilyen jel bemegy ugyan az jojjon ki a masik felen mindenfele "rarakodas" nelkul es ne vegyen el belle semmit, talan frekvencia szerint de itt csak talalgatok. Na most mi van ha ez az embereknek nem fog tetszeni mert itt mar irtak akik reszt vettek hangstudios munkalatokban, hogy potmeterekkel valtoztatnak a hangokon, hogy "zamatosabb" (ez csak az en megfogalmazasom) legyen a hangja a felvetelnek lejatszaskor. Mi van ha valakinek nem annyira jo a rendszere es epp egy kabel elviszi abban az iranyba pl tobb basszus, hogy az a kabel szerinte sokkal jobb mint amit az elejen irtam, semleges lenne de ez csak olyan helyre jo ahol mar eleve a rendszer is rendben van. Szerintem az arnyekolast epp azert talaltak fel, hogy vedje a kabelt a kulso zajoktol vagy a belso zajok ne befojasoljak annyira.

[asebestyen]

És ebben a zavaros lében úszkálnak a mi 'szakértőink' is, és osszák az észt ezerrel

Az élen Rudibával. Azért a többiek nem tolnak akkora izmot abba, hogy tolják a cuccukat... pláne nem ilyen módon.

Ti toljátok.
Csak nézd vissza. RR csak szépen fonogatta a drótjait, csendben volt, és asebestyén szemétkedett vele nyíltan, provokálta, mindenféle retorzió nélkül, (biztos a haverotok, nem tudom....)
Ti toljátok ezt a pazar ingyenreklámot.

Jaja, az az asebestyén (bár akkor ásebestyén, ha már... persze téged a valóság nem érdekel, igy nem tud kizökkenteni) tényleg egy szemét.

[chord_]

Tessék megnézni bármelyik nagy ipari kábelgyártó termékének adatlapját! Tele van egzakt, mérhető és bizonyítható paraméterrel! Itt egy példa.

E paraméterek méréstechnikai feltételei erősen szabványosítva vannak jó ideje. A teljesség igénye nélkül: IEC 60228, IEC 60811, IEC 60332, IEC 60754, EN 50395, EN 50396, ISO/IEC 11801

Igen, csak ezeknek a jellemzőknek nincs közük az audió rendszer hangjának minőségéhez.

Ebben miért vagy annyira biztos? Mondom, nem vagyok elektromosságban járatos szakember, de a kapacitás, ellenállás, meg azok a mindenféle veszteség adatatok, amit megadtak, azok nem hatnak a jelre? Akkor minek adják meg? Dísznek?

Azért adják meg, hogy pl. az autódban a kábelkorbács úgy legyen összerakva, hogy élettartam km-ig bizonyosan ne legyen gond.
Vagy a telefon-adótorony betápjánál ne legyen probléma az SMS-eid fogadásánál.
Hogy a metró szerelvény egy f@sza gyorsításnál ne izzítsa fel a vezetékeit.
Hogy tudd nézni a sorozataidat a kellő sávszélességgel.
stb...
Ez az ipar.
Fontos dolgok szerintem.
Az audióhoz, a hifizéshez ezeknek, az égvilágon semmi közük sincs. Hiszen itt, olyan alapkérdésekben, hogy tömör / sodrott, vagy a kb. átmérő, amit kellene használni, kell-e árnyékolás, stb... a konszenzusnak még a leghalványabb jele sincs.

[chord_]

És ebben a zavaros lében úszkálnak a mi 'szakértőink' is, és osszák az észt ezerrel

Az élen Rudibával. Azért a többiek nem tolnak akkora izmot abba, hogy tolják a cuccukat... pláne nem ilyen módon.

Ti toljátok.
Csak nézd vissza. RR csak szépen fonogatta a drótjait, csendben volt, és asebestyén szemétkedett vele nyíltan, provokálta, mindenféle retorzió nélkül, (biztos a haverotok, nem tudom....)
Ti toljátok ezt a pazar ingyenreklámot.

[chord_]

Igen, csak ezeknek a jellemzőknek nincs közük az audió rendszer hangjának minőségéhez.

A kérdés ez volt, vagy az, hogy vannak e papírok mérési eredményekkel?
Jó lenne nem utólag csűrni-csavari a dolgokat, saját vélt igazunk szintén vélt igazolására.

Ne csúsztassunk már.
Nem, nem ez volt a kérdés.
Persze, hogy vannak papírok mérésekkel.
Az volt a kérdés, hogy ezek korrelálnak-e az otthon észlelt hangminőséggel nálunk, a hifiseknél. Vagy bármivel, ami a fogyasztónak elégedettséget vagy nemtetszést ad.
Hogy alátámasztódik-e pl. egy 1000× árkülönbség egy kábelnél.

[Snipi]

Igen, csak ezeknek a jellemzőknek nincs közük az audió rendszer hangjának minőségéhez.

A kérdés ez volt, vagy az, hogy vannak e papírok mérési eredményekkel?
Jó lenne nem utólag csűrni-csavari a dolgokat, saját vélt igazunk szintén vélt igazolására.

Alex kapsz egy like-ot full igazad van.
Bár a mérési eredmények engem sem nagyon érdekelnek, inkább a hangzás, bár élek a gyanúperrel, hogy ennek az is az oka, hogy műszaki analfabéta vagyok, és csak annyit tudok kínaiul hogy "nyi-ha" és ez azt jelenti kb. hogy jónapot.

[Alex_Aston]

Igen, csak ezeknek a jellemzőknek nincs közük az audió rendszer hangjának minőségéhez.

A kérdés ez volt, vagy az, hogy vannak e papírok mérési eredményekkel?
Jó lenne nem utólag csűrni-csavari a dolgokat, saját vélt igazunk szintén vélt igazolására.

[tottyi]

Darvas kiváló logikával kísérletezett és ha jó értem a cikkét tulajdonképpen pár nap alatt eljutott oda, ahova én kb. 10 év alatt jutottam. Amit írt az én tapasztalataim szerint ma is érvényesek.

Csak kotod az ebet a karohoz. Ugy latszik nem olvasod a forumot es csak irod a sajatodat, kaef forumtars megirta mar tobbszor is, hogy megsem csupasz kabeleket hasznalt a rendszereben evekkel kesobb. Neked igen jol jott az a cikk amirol eddig nem is tudtal, hogy letezik. Komolyan mar csak rolad lehet olvasni a kabeles forumokban. Miert nem eleg, hogy leirtad a velemenyed es ennyi, masnak mas a velemenye. En tudom, hogy meg akarod vedeni a kabeleladasodat de ez mar tul sok.

[cables]

Darvas kiváló logikával kísérletezett és ha jó értem a cikkét tulajdonképpen pár nap alatt eljutott oda, ahova én kb. 10 év alatt jutottam. Amit írt az én tapasztalataim szerint ma is érvényesek.

[Snipi]

... de a technológia fejlődése évtizedek közben rácáfolt? ...

Ehhez csak annyit fűznék hozzá, hogy amikor apám elkezdett "hifizni" kb. a 70-es évek közepe (én kb. tizenkevés éves lehettem) , hülyének nézték volna az embert, ha olyat mond, hogy a "kábel jelentős hatással van a hangra". Olyannyira, hogy pl. az én első "komolyabb" hangsugárzóm (KEF Cantor) beépített kábellel volt. Vagyis a hangfalból jött ki a drót. Ha meg még a tápdrótokra vagy IC kábelekre mondtunk volna ilyet, simán kihívták volna az orvosi segítséget.

[PgSpa]

Tessék megnézni bármelyik nagy ipari kábelgyártó termékének adatlapját! Tele van egzakt, mérhető és bizonyítható paraméterrel! Itt egy példa.

E paraméterek méréstechnikai feltételei erősen szabványosítva vannak jó ideje. A teljesség igénye nélkül: IEC 60228, IEC 60811, IEC 60332, IEC 60754, EN 50395, EN 50396, ISO/IEC 11801

Igen, csak ezeknek a jellemzőknek nincs közük az audió rendszer hangjának minőségéhez.

Ebben miért vagy annyira biztos? Mondom, nem vagyok elektromosságban járatos szakember, de a kapacitás, ellenállás, meg azok a mindenféle veszteség adatatok, amit megadtak, azok nem hatnak a jelre? Akkor minek adják meg? Dísznek?

[PgSpa]

1. Chordnak abban igaza van, hogy a kábelgyártók (és általában a hifigyártók) nem nagyon törik magukat annak érdekében, hogy bármilyen egységes, akár szabványosított méréstechnikát, minősítési keretrendszert alkossanak.

Nem merem azt hinni, hogy ezt komolyan gondolod. Tessék megnézni bármelyik nagy ipari kábelgyártó termékének adatlapját! Tele van egzakt, mérhető és bizonyítható paraméterrel! Itt egy példa.

E paraméterek méréstechnikai feltételei erősen szabványosítva vannak jó ideje. A teljesség igénye nélkül: IEC 60228, IEC 60811, IEC 60332, IEC 60754, EN 50395, EN 50396, ISO/IEC 11801

Bocsánat, pontosítok, a hifi kábelgyártókra gondoltam. A Belden, canare és társai természetes, hogy megadnak mindent, de most gyorsan ránéztem három hifi gyártóra: Audioquest, Viablue, Nordost. Adatokat csak nyomokban tartalmaznak, a Nordost adja meg a legtöbbet, de az is csak uzsonnásfecni a Beldenhez képest.

[GTomi]

[...i]Továbbra is fenntartom, hogy egy szakmabeli ilyet nem tehet, és ez rontja az egész szakma hitelességét.[/i]

Nem az én mondatom rontja a "szakma" hitelességét, hanem az a mérhetetlenül sok félrevezető reklám/marketing szlogen amivel gyártók a drága kábelek eladását támogatják.

És nem igaz, hogy csak én beszélek a csupasz kábelek előnyeiről. A Hi-Fi Magazin főszerkesztője ezt már évtizedekkel ezelőtt megtette.


Darvas László Az ideális kábel ismérvei.jpg

Minden tisztelettel Darvas László felé, de mi van akkor, ha akkor és ott, mikor ezeket írta, jó pár esztendővel ezelőtt, aktuális volt, de a technológia fejlődése évtizedek közben rácáfolt? Én most csak az itt kiragadott linkelt részre gondolok, de amúgy meg parttalan vitának látom az egészet, mint laikus felhasználó.

Megkérdeztem az AI-t, ez volt az összegzése:

Összegzés – mennyire “választja ki hallással” a gyártó a terméket

A válasz: részben igen, de nem kizárólagosan.

Igen: sok gyártó használ hallgatási teszteket (vagy legalább hallgatási ellenőrzést) a végleges termék fejlesztése során.

Nem: a hallgatás nem az egyetlen vagy elsődleges módszer — a mérés és a műszaki vizsgálat alap, mind tervezéskor mind minőségellenőrzéskor.

Fontos: a hallgatási tesztek gyakran kontrollált feltételek mellett zajlanak (vakban, azonos rendszerben, referencia-kábellel), és nem mindig vonatkoztathatók minden felhasználó rendszerére vagy hallgatói fülre.

Gyakran: a termék akkor került befejezésre, amikor a mérési paraméterek megfelelnek elvárásoknak és a hallgatási tesztek is “csak” azt mutatják, hogy nincs jelentősebb negatív hallható különbség — tehát inkább biztonsági/hallgatói validáció, mint vad hallható “ugrás”.

[cables]

Tessék megnézni bármelyik nagy ipari kábelgyártó termékének adatlapját! Tele van egzakt, mérhető és bizonyítható paraméterrel! Itt egy példa.

E paraméterek méréstechnikai feltételei erősen szabványosítva vannak jó ideje. A teljesség igénye nélkül: IEC 60228, IEC 60811, IEC 60332, IEC 60754, EN 50395, EN 50396, ISO/IEC 11801

Igen, csak ezeknek a jellemzőknek nincs közük az audió rendszer hangjának minőségéhez.

[istvan01]

Nagyon érdemes lenne a hifi jelenségei megismerhetőségben szkeptikusoknak ezen az "Ismeret elméleti" tudomány alapjain elgondolkozni.
Egy rövid szösszenet a linkből, ami egyébként is csak laikus szinten igyekszik leírni ezt a nem is egyszerű módszertant:

"Az ismeretelmélet egyik fő feladata, hogy megmondja, mikor igazolt egy hit, mikor mondhatjuk valamiről, hogy igazoltan tudjuk, hogy igaz vagy hamis. Általános sémája a következő:

S akkor és csak akkor tudja, hogy P igaz, ha

P igaz
S azt hiszi, hogy P igaz
S igazoltan hiszi, hogy P"

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ismeretelm%C3%A9let

[kaef2]

Kapcsolódva az előttem szólóhoz, annyit tennék a leírtakhoz hozzá, hogy semmilyen hifi eszközt, így a kábelt sem lehet önmagában meghallgatni, kizárólag egy rendszer és egy akusztikai környezet részeként, ráadásul az érzékelésünkön (nemcsak hallás) keresztül. Ebből az következik hogy a hangminőség meghatározása komplex dolog, általános értelemben. Személyre szabottan (számomra milyen egy megszólalás) pedig talán lehetetlen is, jelenlegi tudásunk és mérési módszereink mellett.

A Pennában anno azt mondogattuk, hogy majd, ha lesz az erősítőn egy libabőr gomb, akkor tudni fogjuk hogyan működik a zenei érzékelésünk. Ettől szerencsére még messze vagyunk.

Nézzük milyen szakmák és szakemberek szükségesek ahhoz, hogy neki merjünk vágni a hangminőség megitélésének, valamilyen általános, mindenkire vonatkoztatható módon és tanulságokkal (még mindig nem a személyes ízlésünk kategórizálásárl beszélek).

A hangminőség komplex agyi és fizikai jelenség, ezért egyszerre kell modellezni a hallást (pszichoakusztika), a tesztek során kontrollálni a környezetet (EBU 3276), betartani az ajánlásokat (BS.1116, BS.1534), mérni az eszközöket (CTA-2034, IEC 60318-4), és statisztikailag igazolni az eredményeket (SDG, ABX), amit, ahogy említettem, csak több szakterület összehangolt munkája tud garantálni. Vannak figyelembe vehető előírások is, mint a már említett ITU-R BS.1116, ITU-R BS.1534 (MUSHRA) mellett, az EBU Tech 3276, ISO 532-1 (Zwicker-hangossság), IEC 60318-4, valamint ANSI/CTA-2034 szerinti környezet, mérés.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

(Ha megvalósulna az audio kultúra klub elképzelésünk, akkor ott fogunk csinálni ezen szabályok betartásával vakteszteket)

Szakmák, szakemberek:
- Hangmérnök/producer/mastering mérnök
- Zenészek (un valóságteszt esetében)
- Rendszermérnök
- Pszichoakusztikus vagy kísérleti pszichológus
- Hallgatói panel menedzser és tréner
- Statisztikus/adatelemző
- Kettős vak/ABX metodológiai tanácsadó
- Akusztikai mérnök
- Elektroakusztikai mérnök
- Bizonyos esetkeben mérnök/DSP szakértő
- Dokumentáció és minőség biztosítási szakember
- Esetleg audiológus is a potenciális hallgatói panel szűréséhez

Ide tartozik még a neurológia témaköre is, és Daniel Levitin több évtizedes kutatásai. Régóta foglalkozik a zenei érzékelés neurokémiájával, a hosszú távú zenei emlékezet meglétével és fontosságával, a dopamin hatásának viszgálatával. Kutatásai segitségével tudjuk, hogy a zenei élvezet, jutalmazás, emlékezet és feldolgozás idegi, kémiai és viselkedéses összefüggései hogyan működnek a zenehallgatás során. A személyiség és zenei preferenciák összefüggéseit is kutatja.

Vagyis: amikor valaki a szájára veszi a "szakmát" pejoratíve, akkor mindezekről a szakmákról beszél.

[istvan01]

Ha már szóba került a szakma.

Érdekességképpen soroljuk fel, hogy egy audio kábel gyártásához (gyártásról, nem konfekcionálásról beszélek) milyen szakmák/tudás/ kompetenciák lehetnek szükségesek:

- anyagtudomány/metallurgia,
- villamosmérnöki és EMC, RFI zavarvédelmi szakember,
- gépész- és gyártástechnológus mérnök (hidegalakító, mint jó magam),
- polimer-/vegyészmérnök,
- minőségbiztosítás/mérés (villamos vagy gépészmérnök),
- valamint jogszabályi megfelelőség, esetleg még RoHS/REACH megfeleléssel foglalkozó szakember
- logisztikával, csomagolással foglalkozó szakember
- értékesítésnél pedig kereskedelmi és mareting szakember szükséges
Kb ezek a területek együtt fedik le a vezetőanyag-előállítást, a dielektrikum- és árnyékolástervezést, az extrudálást és sodrást, a mérési-ellenőrzési folyamatokat és az EU-s RoHS/REACH megfelelést és az eladási láncot.

A leirtaknak megfelelően például a Siltech, Crystal Cable, HMS kábel brandeket tulajdonoló holland IAH cégnek húsznál több alkalmazottja van, köztük a felsorolt szakemberekkel.

Én még tennék a kábel szakmához érintőlegesen kapcsolódó ipari és tudomány területeket, amik nélkül nem itt tartana a szélesebb körhöz tartozó ipari villamoskábel gyártás, annak speciális részterülete az audio kábel gyártás:

-fémkohászat
-kémia, azon belül műanyag technológia
-anyagvizsgálati, spektroszkópia tudomány
-elektromos, optikai, és sok egyéb méréstechnika
-atomfizika
-ha tetszik ha nem, újrahasznosító hulladék feldolgozás is

ami viszont csak az audio részterülethez tartozik:
-audio neurológia
-audio pszichológia /amit talán nem így neveznek/

[Luxor Audio]

1. Chordnak abban igaza van, hogy a kábelgyártók (és általában a hifigyártók) nem nagyon törik magukat annak érdekében, hogy bármilyen egységes, akár szabványosított méréstechnikát, minősítési keretrendszert alkossanak.

Nem merem azt hinni, hogy ezt komolyan gondolod. Tessék megnézni bármelyik nagy ipari kábelgyártó termékének adatlapját! Tele van egzakt, mérhető és bizonyítható paraméterrel! Itt egy példa.

E paraméterek méréstechnikai feltételei erősen szabványosítva vannak jó ideje. A teljesség igénye nélkül: IEC 60228, IEC 60811, IEC 60332, IEC 60754, EN 50395, EN 50396, ISO/IEC 11801

[tonee73]

És ebben a zavaros lében úszkálnak a mi 'szakértőink' is, és osszák az észt ezerrel

Az élen Rudibával. Azért a többiek nem tolnak akkora izmot abba, hogy tolják a cuccukat... pláne nem ilyen módon.

[Luxor Audio]

Kicsit fura 'szakmabeliségről' beszélni...

Pedig itt most pont ez a téma és egyáltalán nem bárkinek a madzagjai.

Néhányak logikája szerint az egyiptomiak azért voltak képesek hatalmas piramisokat építeni az örökkévalóságnak, mert Sir Isaac Newton csak évezredekkel később "fedezte fel" a gravitációt (valójában leírta, definiálta, elnevezte). Csak hát a fizikai szabályszerűségek és (kölcsön)hatások akkor is működnek, ha nincs fogalmunk róluk és mérni sem tudjuk őket. Az ősember is ismerte és használta a gravitációt, de nem tudta megmagyarázni (így szokás szerint valamilyen isteni léthez kötötte).

Az inkriminált kijelentéssel ellentétben az emberi hallás egyetlen szempontból sem tekinthető hiteles mérőeszköznek, a hang egyetlen paraméterét (dB, %, Hz, sec...) sem tudja pontosan meghatározni. De viszonyítási, relativizáló feladatokban (melyik hang az erősebb, magasabb, stb.) jól működik, ami a HiFi területén - ahol legtöbben különbségeket keresnek - kapóra jön.

Egyetlen ma létező műszernek sem feladata, de nem is képessége meghatározni, hogy a vizsgált jelenség nekem mennyire tetszik. Tudományos kérdés ez is, de sokkal inkább tartozik a pszichológia, azon belül az esztétika területéhez, mintsem az itt általában tárgyalt elektroakusztikához (ami bizony tanulható, tehát lehet hozzá érteni). Ám vannak már megfigyeléseink, tapasztalásaink, hogy ha egy gomhoz nyúlok és valamilyen paramétert módosítok a hangzásban, arra az emberek többsége miként fog reagálni. Kb így készülnek a hangfelvételek is, amik pont ezért nincsenek szabványosítva, mert nem lehet egzakt paraméterekkel leírni az elvárásainkat. Egy szabványügyi dokumentációba nem írhatunk elvárásként olyanokat, hogy JÓ, vagy ROSSZ.

Az egzakt tudomány műszerek és jól megfogalmazott kérdések, egyértelműen megfigyelhető jelenségek mentén tud haladni. Az egzakt szó ellentétei: pontatlan, megközelítő, homályos, szubjektív, általános, becsült. Pont mint a hifista élménybeszámolók többsége, amik egyfajta művészetkritikaként nem kapcsolhatók egzakt tudományhoz. Ez persze még nem kell, hogy elszomorítson minket, csak legyünk vele tisztában, miért nem érdemes itt fizikai tudományért kiáltani!

A kábelek hangélményre kifejtett hatását akkor lehetne könnyedén kutatni, ha pl. minden emberre ugyanolyan hatást fejtenének ki, tehát közmegegyezés lenne a hatásukról. De ez egyáltalán nincs így, ahogy ezen a fórumon is láthatjuk évtizedek óta. A gravitációval sem lennénk tisztában (és Sir Isaac is a kiutált, elégetett személyek listáján szerepelne), ha az almára és a körtére másként hatna és az egyiket lerántaná a földre, a másik meg kirepítené az űrbe, mikor elengedjük. A kábelekkel nagyjából ez a helyzet.

A tudományt nevetség tárgyává tenni, csak mert nem tud minden jelenséget megmagyarázni... Az bizony nevetséges.

[kaef2]

Ha már szóba került a szakma.

Érdekességképpen soroljuk fel, hogy egy audio kábel gyártásához (gyártásról, nem konfekcionálásról beszélek) milyen szakmák/tudás/ kompetenciák lehetnek szükségesek:

- anyagtudomány/metallurgia,
- villamosmérnöki és EMC, RFI zavarvédelmi szakember,
- gépész- és gyártástechnológus mérnök (hidegalakító, mint jó magam),
- polimer-/vegyészmérnök,
- minőségbiztosítás/mérés (villamos vagy gépészmérnök),
- valamint jogszabályi megfelelőség, esetleg még RoHS/REACH megfeleléssel foglalkozó szakember
- logisztikával, csomagolással foglalkozó szakember
- értékesítésnél pedig kereskedelmi és mareting szakember szükséges
Kb ezek a területek együtt fedik le a vezetőanyag-előállítást, a dielektrikum- és árnyékolástervezést, az extrudálást és sodrást, a mérési-ellenőrzési folyamatokat és az EU-s RoHS/REACH megfelelést és az eladási láncot.

A leirtaknak megfelelően például a Siltech, Crystal Cable, HMS kábel brandeket tulajdonoló holland IAH cégnek húsznál több alkalmazottja van, köztük a felsorolt szakemberekkel.

Észrevettétek, hogy a felsorolásból valami kimaradt?
Hogy mi?, hát csak kb. a lényeg, amin megy a vita itt is.
A hangminőség.

Nagyon sok minden kimaradt, mivel a hozzászólás kifejezetten a kábelgyártáshoz szükséges szakmák, szakemberek felsorolásáról szólt, nem általánosságban a hifizésről.

A nap folyamán valószínűleg még írok az un "hangminőség"-ről is. Megemlítve például a hallási intelligencia, érzékelési referenciák és az un hallásészlelés kérdését is - és talán a számomra kábelügyben az egyik leghitelesebb hazai szakember ezzel kapcsolatos kutatásait, tanulmányait is.

Az említett IAH (Siltech, Crystal Cable, HMS) egykori tulajdonos asszonya, Gabi Ryjnveld (lánykori nevén Kafer Gabriella) Zeneakadémiát végzett zongoraművész, a lakásában egy Steinway zongorával. Volt férje, Edwin Ryjnveld mérnöksége mellett zeneszerző is, szimfóniákat ír nagyzenekarra, majd euró tízezreket elkötve a zenekarra, koncertterem bérletre, felvételi technikára, fel is veszik a műveit.

Szerintem nem alaptalan az a feltételezés, hogy van fogalmuk a hangminőségről, de persze tévedhetek is.

[Vinkler]

És ebben a zavaros lében úszkálnak a mi 'szakértőink' is, és osszák az észt ezerrel

Te is pontosan ezt teszed.