Kábelezzünk

Na ne... a csatlakozó egy tulajdonképpen felesleges elem a hang útjában. Minél több idegen fém (más mint a huzal) van a jelútban, annál rosszabb. A Kácsások is azt mondják, hogy nagyon kevés a jó hangú sarú és azok igen drágák.
Pedig de. Ez a fajta banándugó ( nem a márkára gondolok) pl. vicckategória, akkor inkább legyen ott az az idegen fém... Egyébként ha a gondolatmenetedet folytatjuk, akkor a kábeleket egyből az erősítő kimenetére és közvetlenül a hangszóróra, vagy a hangváltóra kellene forrasztani, kihagyva egy csomó felesleges dolgot.

Így van. Ahol lehet csupasz kábel. Ezüst, és az oxidálódás is másodlagos:) De ha réz akkor is kétévente egy centi veszteség. És a 8-12 csili-villi saru/banán helyett veszünk jobb kábelt v lemezeket.
Ha lehet, akkor én is csupasz kábelt használok. Ha nem lehetséges, marad a villa.

Itt nem a márka a lényeg, hanem a villás saru. Sokkal jobb, mint a banándugós megoldás.

Én is így gondolom. Nálam a jó sorrend:

1.) csupasz kábelvég
2.) saru
3.) banándugó

Ugyanakkor, mindenki annyi mindent cserélget mindenféle kábelei végén amennyit és amit csak akar. Minden anyag, forraszanyagba mártástól a feldugózásig, VISZI, SZÍNEZI, MÓDOSÍTJA a hangot, ami lehet jó és teheti kellemesebbé és hallgathatóbbá a hangot, vagy épp ellenkezőleg, adott rendszer és ízlés szerint ronthatja is.

Mindenki próbálkozik és törekszik egy jobb hangra, ez természetes. Ne kövezzünk itt nyilvánosan, azt hiszem teljesen idegen a mi békés hobbinktól.

Az meg, hogy a "kácsásaok" mint mondanak, háááááát... talán ne a Dacia-kereskedésben hagyjuk magunkat meggyőzni, miközben az Aston Martin szalonba be se jutunk.

Vendég

Na ne... a csatlakozó egy tulajdonképpen felesleges elem a hang útjában. Minél több idegen fém (más mint a huzal) van a jelútban, annál rosszabb. A Kácsások is azt mondják, hogy nagyon kevés a jó hangú sarú és azok igen drágák.

Így van. Ahol lehet csupasz kábel. Ezüst, és az oxidálódás is másodlagos:) De ha réz akkor is kétévente egy centi veszteség. És a 8-12 csili-villi saru/banán helyett veszünk jobb kábelt v lemezeket.

Na ne... a csatlakozó egy tulajdonképpen felesleges elem a hang útjában. Minél több idegen fém (más mint a huzal) van a jelútban, annál rosszabb. A Kácsások is azt mondják, hogy nagyon kevés a jó hangú sarú és azok igen drágák.

Sajnos van amikor nem lehet mellőzni pl. a banándugót.

Itt nem a márka a lényeg, hanem a villás saru. Sokkal jobb, mint a banándugós megoldás.

Wbt 0680 Cu-t (villa) és wbt 0610 Ag-t (banán) összehasonlítva én egyértelműan a banánt halottam jobbank. Lehet, hogy csak az ezüst miatt, de az is lehet, hogy nem.

Itt nem a márka a lényeg, hanem a villás saru. Sokkal jobb, mint a banándugós megoldás.

Na ne... a csatlakozó egy tulajdonképpen felesleges elem a hang útjában. Minél több idegen fém (más mint a huzal) van a jelútban, annál rosszabb. A Kácsások is azt mondják, hogy nagyon kevés a jó hangú sarú és azok igen drágák.

Ez a Furutech cég is a Vietnámi minőséget közelíti...

Itt nem a márka a lényeg, hanem a villás saru. Sokkal jobb, mint a banándugós megoldás.

...kifogásgyártásban világelsők lehetnénk, és ez alól magamat sem tartom kivételnek.

.

Ez utóbbinak örülök.
Valamiben legalább jók vagyunk.

Ez a Furutech cég is a Vietnámi minőséget közelíti...

Vendég

(Azért, ha van kedve, ezen is elvégezheti az indigós próbát, mert lehet, okozni fog némi meglepetést, lévén, hogy ez sem illeszkedik közel sem úgy, mint két raporter egymáshoz.)

.

Vendég

Az indigós ötletet értem, viszont annak kipucolása (végül) a nemkívánatos helyekről nem hiszem, hogy egy élmény számba menő feladat.

Tisztán látszik, hogy ezzel kapcsolatban semmiféle ismeretei nincsenek (sem gyakrolati, sem elméleti), mivel ez abszolút nem jelent problémát, és kb. 40 másodpercet vesz igénybe (Nem véletlen, hogy az indigót használják, és nem más festéket, vagy színezőanyagot). Természetesen azt is tudjuk, hogy kifogásgyártásban világelsők lehetnénk, és ez alól magamat sem tartom kivételnek.

.

Persze, színezüstből is lehet trafót tekerni, de ez most sztem nem az az eset, bár, ha harmincegynéhány angol Fontért per méter, valaki Neotechből akar trafót tekerni, hát, megérdemli, minden értelemben.
UP-OCC-ből nem lehet. Csontos István mesélte egyszer, hogy megkérte Kondo-t, hogy az egyik csöves erősítőbe, tekerjen neki kimenőt UP-OCC ezüst drótból, amire Kondo mester azt válaszolta, hogy nem lehet.

...könnyen előfordulhat, hogy egy szorosabban illeszkedő (nehezebben betolható, illetve kihúzható) banándugó semmivel nem érintkezik nagyobb felületen a banánaljazttal, mint egy "könnyen beszaladó". Ezért javasoltam az indigós kisérlet elvégzését, habár ahhoz nem árt némi gyakorlat és kézügyesség a felületek megfelelő illesztésében. De kb. 10-15 ki-be húzással, újbólli megfestéssel el lehet érni azt a szintet, ami itt nekünk elegendő.

.

Lehet, hogy nem érintkezik nagyobb felületen, mint egy "laza" dugó, viszont a szabályos, feszes oda ill. beszorulás jót tesz a kontactnak.
Az indigós ötletet értem, viszont annak kipucolása (végül) a nemkívánatos helyekről nem hiszem, hogy egy élmény számba menő feladat.

Vendég

Optimális kontact: érdekes, hogy a dugók egy részénél az aljzatba való illesztéskor érezhető, hogy kicsi, vagy nagy az 'ellenállása behatoláskor'. A "laza, könnyen beszalad az aljzatba" kategória általában nem szokott jó eredményt hozni. A viszonylag (relativ) normális erő kifejtést igénylő darabok (mintha enyhén beszorulnának...) jobban szoktak szerepelni (már ha az anyag minőség is oké). Ezt főleg banándugóknál érzékeltem.

El kell, hogy szomorítsam, mert az, hogy egy banándugó bedugása viszonylag nagyobb erőkifejtéssel oldható csak meg, illetve, hogy "enyhén beszorul", az nem csak az érintkezőfelület nagyságától, hanem a banándugón lévő érintkezők rugóerejétől, illetve a két felület (aljzat belső fala és a dugó érintkezőjének felülete) surlódási együtthatójától is függ. Azaz, könnyen előfordulhat, hogy egy szorosabban illeszkedő (nehezebben betolható, illetve kihúzható) banándugó semmivel nem érintkezik nagyobb felületen a banánaljazttal, mint egy "könnyen beszaladó". Ezért javasoltam az indigós kisérlet elvégzését, habár ahhoz nem árt némi gyakorlat és kézügyesség a felületek megfelelő illesztésében. De kb. 10-15 ki-be húzással, újbólli megfestéssel el lehet érni azt a szintet, ami itt nekünk elegendő.

.

Nemesfém vagy Ni bevonatú csatlakozásnál az oxidréteges teória is tévedés...egyébként többet veszítek a tápkábel birizgálása miatt.

A kábelek megmozgatása a már jól bejáródott, 'lenyugodott' állapotukból tapasztalatom szerint is több kárt csinál a hanggal, mint egy leheletnyi oxidálódás.
Az oxidálódásnak (a fent említett anyagokon, beleértve az ezüst tartalmú ónokat is) oly minimális mértékű a hatása, hogy aki ezt meghallja, azt nem mindennapi adománnyal áldotta meg a Jó Isten. Az ilyet csak irigyelni tudom.

Optimális kontact: érdekes, hogy a dugók egy részénél az aljzatba való illesztéskor érezhető, hogy kicsi, vagy nagy az 'ellenállása behatoláskor'. A "laza, könnyen beszalad az aljzatba" kategória általában nem szokott jó eredményt hozni. A viszonylag (relativ) normális erő kifejtést igénylő darabok (mintha enyhén beszorulnának...) jobban szoktak szerepelni (már ha az anyag minőség is oké). Ezt főleg banándugóknál érzékeltem.

Neked nem tudom miért - talán hogy érezhetően könnyebb lesz a pénztárcád? Trafótekercsben jobb a kitöltési tényezője, és persze nagyobb a menetkapacitása.

Persze, színezüstből is lehet trafót tekerni, de ez most sztem nem az az eset, bár, ha harmincegynéhány angol Fontért per méter, valaki Neotechből akar trafót tekerni, hát, megérdemli, minden értelemben.

Vendég

Tisztelt Uraim!

MIért jó nekünk, ha a kábel négyszög-keresztmetszetű, vagyis rrrrrrrrrrrrrrrrrektangulárrrrrris?

Neked nem tudom miért - talán hogy érezhetően könnyebb lesz a pénztárcád? Trafótekercsben jobb a kitöltési tényezője, és persze nagyobb a menetkapacitása.

Talán pénteken ez is helyreáll.
Reggel lesz egy frissítés.

Nem tökmindegy, hogy kit ír ki a motor alapítónak? Sztem tökéletesen mindegy, bőven nem érdemes vele foglalkozni.

Tisztelt Uraim!

MIért jó nekünk, ha a kábel négyszög-keresztmetszetű, vagyis rrrrrrrrrrrrrrrrrektangulárrrrrris?

http://www.hificollective.co.uk/catalog ... -9293.html

Állítólag vadonatúj anyag, (nem maga az ezüst, hanem ez a termék) nem is olcsó, de az eladó szerint (oké, oké, melyik eladó szerint nem? :-))))))))))) ) természetesen elájulás azonnal.

Vendég

A dugók is "fáradnak" idővel . Főleg ha valamilyen "rúgós-szorítós kivitelű

Aha. Átlagos rugónál cirka 20 év alatt már szignifikáns változás is felléphet..)
Nemesfém vagy Ni bevonatú csatlakozásnál az oxidréteges teória is tévedés, a csati árának pedig végképp nincs köze hozzá. Tapasztalatom szerint még bevonat nélküli IEC tápdugónál (Schurter) sem vészes rossz a helyzet. A levegő szennyezettségétől függően fél-másfél évente érdemes puceválni (ha maradtunk a csavaros vezetékbekötésnél , akkor ott is!), egyébként többet veszítek a tápkábel birizgálása miatt. Pedig az enyém eléggé hajlékony...

Vendég

.

Talán tudják néhányan, hogy a preciziós illesztések csúcsát a szerszámkészítő szakma képviseli. Ebben a szakmában pedig az illesztéseket még mindig úgy szokás ellenőrizni, hogy indigóval nagyon vékonyan megfestik a két összillesztenő darab közül az egyiket, majd összillesztik. Ezután szétveszik, és megnézik, hol kopott le az indigó, mert két darab max. azon a felületen illeszkedett (még ott sem biztos, de most ebbe nem akarok mélyebben belemenni).
Mindenkinek javaslom, egyszer próbálja ki ezt a módszert főleg a banán- dugó/aljzat vonatkozásában, figyelve arra, hogy összedugáskor, kihúzáskor egyáltalán ne billenjen meg a dugó az aljzatban.
Valószínűleg igen sokan el fognak csodálkozni, milyen kicsi felületen érintkeznek egymással. (Az olcsóbb Z banánoknál pedig mégrosszabb a helyzet.)

.

domper73

Ez kb. annyit ért, mint ha azt írta volna, hogy a Google a barátom. Én az ön véleményére voltam kíváncsi, és nem arra, hogy hol olvashatok ezzel kapcsolatban (mert hogy a Google tényleg a barátom), de ez a mellébeszélő válasz is igen tanulságos volt.
Köszönöm!
Én kérek elnézést Öntől amiért ide írtam !!!
Semmilyen hókusz-pókusz vagy voodoo nem áll a magyarázat hátterében.
A dugók is "fáradnak" idővel . Főleg ha valamilyen "rúgós-szorítós kivitelű .Ha kihúzzuk az aljzatból "ki tudja magát rúgni" (de rossz kifejezés) .
Az aljzatok sem minden esetben aranyozottak. Minél drágább kivitelű elektronika annál jobb a felhasznált anyag , de az olcsóbb szériás aljzatoknál elképzelhető néminemű oxidáció.Ha kihúzzuk az aljzatból és újra csatlakoztatjuk jó esetben a keletkezett minimális oxid réteg lekopik.
Nagyon röviden ennyi a magyarázat.
Bocsánat még egyszer , hogy ide merészkedtem "firkálni".

.

Vendég

A What Hifi , a Hifi Choice és talán a magyar magazinokban is részletesen foglalkoztak a témával .

Ez kb. annyit ért, mint ha azt írta volna, hogy a Google a barátom. Én az ön véleményére voltam kíváncsi, és nem arra, hogy hol olvashatok ezzel kapcsolatban (mert hogy a Google tényleg a barátom), de ez a mellébeszélő válasz is igen tanulságos volt.
Köszönöm!

.

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.