Kábelezzünk

Akkor, ezek szerint a járatási irányt jelölik a gyártók, ami később a bejáratott irány lesz. Ezt miért tennék, ha nem lenne értelme?

Na ezekre kérnék akkor magyarázatot Tőled.
Tőlem nem fogsz kapni. Rendszeresen megkapom ezeket a kérdéseket a kábeleimmel kapcsolatban és általában kérdéssel válaszolok rájuk. Honnan tudjuk egy valahol valamilyen technológiával készülő csupasz huzalnál az irányt, de ha tudjuk is, miből gondoljuk, hogy hangzás tekintetében pont a húzási irány a jó irány és nem az ellenkező? Ha egy több eres gyári kábelt nézünk, az azon található irányjelölés melyik érre vonatkozik? Mindegyik egy irányba mutat, vagy az érpárok ellentétes irányban vannak befűzve? Ez esetben a hideg vagy meleg pont ere legyen húzási irányban bekötve? Ezekkel a kérdésekkel a legelszántabb kábelhívőt is el lehet bizonytalanítani. :-)

A saját kábeleimhez használt huzalnál megkapom az irányjelölést a gyártól, de tapasztalatom szerint ez nagyon ritka, legtöbb helyen hasrapacsi alapján jelölgetnek. Összeszerelésnél ügyelek az irányokra, de végeztem kísérleteket ellentétes és vegyes irányokkal is. Akármilyen furcsa sok hifista számára, egy idő után ha nem is teljesen azonos, de igen hasonló hangzást kaptam mindegyiktől, a bejáratási idő viszont sokkal hosszabb volt, mint az irányba rendezett erekkel szerelt kábeleknél.

Műszaki magyarázatot nem tudok adni a fentiekre. Homályos tippjeim vannak, de leginkább a fülemre hallgatok. Nem értek a témához, de azért annyi infóval rendelkezem a fémek és az elektromosság világában, hogy észrevegyem, a legtöbb hifista indoklás égbekiáltó baromság és hemzseg a logikai buktatóktól, műszaki tévedésektől.

Spendorman tudja a választ szerintem: ez is sárkányfű...

Elnézést a komolytalankodásért...a válaszok engem is érdekelnek.

No és melyik eret? És miért nem ellenkező irányba?
Na ezekre kérnék akkor magyarázatot Tőled.

...a fórum 5 legfelkészültebb szakembere...

Ezek még csak a bemelegítő kérdések. Hajrá!

Az elhangzott, hogy a húzási iránnyal megegyezően kell használni...
No és melyik eret? És miért nem ellenkező irányba?

Az gondolkodom, hogy ha az itt elhangzott állítás igaz, miszerint a kábelek járatása felesleges és jelentéktelen dolog, miért fontos azok iránya? Mi történik a vezetőben, ha az a jelöléssel ellentétesen van bekötve? Mi okozza az irányjelölést?
Na ennek a szakszerű magyarázatára én is kíváncsi vagyok. Az elhangzott, hogy a húzási iránnyal megegyezően kell használni, de a miértre még nem adtak választ.

Az gondolkodom, hogy ha az itt elhangzott állítás igaz, miszerint a kábelek járatása felesleges és jelentéktelen dolog, miért fontos azok iránya? Mi történik a vezetőben, ha az a jelöléssel ellentétesen van bekötve? Mi okozza az irányjelölést?

Nekem a Monitor Audio gx100 dobozban lévő ill. a jumper kábel is ugynaz a fonott Pureflow ezüstözött réz. Ha lecserélem a jumpert egy sima rézkábelre jobban tetsző hangot kapok, így arra következtetek, hogy ez a kábel egy kalap szar - nekem. Alig várom, hogy le legyen cserélve a belső kábelezése! Viszont azt már előre tudom, hogy a mostani hsz kábelem a jövendőbeli belső kábelezéssel más hangulatba fog kerülni - remélem nekem tetsző módon...

Persze, csak ez +10 méter.....nincs pont a fiókban.
Azért érdeklődöm, hátha valaki próbálta már....
Ez az elv általában működik akárhonnan nézzük. A belsőkábelezéshez használt drót is hangszórókábel szerintem. Több gyártónál bevált ez (lásd pl. Audio Note).

Semmise hülyeség, ami hangra elnyeri tetszésünket. Próbáld ki. Amúgy István01 által említett felállás szól nálam is...
Persze, csak ez +10 méter.....nincs pont a fiókban.
Azért érdeklődöm, hátha valaki próbálta már....

Urak!
Felmerült bennem egy gondolat.
Adott egy hangfal, amit jó minőségű belső kábellel átkábelezünk, adná a lehetőséget, hogy a hangfalkábelt is ezzel a belső kábellel váltsuk ki.
Ez hülyeség?
Valakinek van ez ügyben tapasztalata?

Semmise hülyeség, ami hangra elnyeri tetszésünket. Próbáld ki. Amúgy István01 által említett felállás szól nálam is...

fordítva inkább, ami kívül kábel, vezető, legyen az is belül. nálam is így van.
Én arra gondoltam, hogy a belső kábelt (Van Den Hull-t ) használnám kívül is, mivel belső kábelként szenzációs.
A Soner Audio által is használt fehér VDH-ról beszélek, a Scan-Speak Revelatorom belső átkábelezéséhez lett használva, és káprázatos javulást hozott, ezért merült fel bennem, mi lenne ha ezt használnám az erősítőtöl is.

A mobiltelefon működésének természettudományos magyarázatát tudod?
Vagy csak hiszel a létezésében?

Mi a francnak kell megmagyarázni mindent?

A mbiltelefon működése nem érdekel.
A mobiltelefon létezésében nem kell hinnem,hiszen itt van melettem.
Nem kell minden megmagyarázni,csak érdekel egy tapasztalás magyarázata, mármint ha van magyarázat a tudomány jelen fejlettségi szintjén.

Urak!
Felmerült bennem egy gondolat.
Adott egy hangfal, amit jó minőségű belső kábellel átkábelezünk, adná a lehetőséget, hogy a hangfalkábelt is ezzel a belső kábellel váltsuk ki.
Ez hülyeség?
Valakinek van ez ügyben tapasztalata?

fordítva inkább, ami kívül kábel, vezető, legyen az is belül. nálam is így van.

Urak!
Felmerült bennem egy gondolat.
Adott egy hangfal, amit jó minőségű belső kábellel átkábelezünk, adná a lehetőséget, hogy a hangfalkábelt is ezzel a belső kábellel váltsuk ki.
Ez hülyeség?
Valakinek van ez ügyben tapasztalata?

A ma gyártott ipari célú rézkábelekben lassan a réz a legkevesebb összetevő. Ezt onnan is lehet tapasztalni, a frissen blankolt vezetőn alig fut meg még az ólmos forrasztóón is, nem hogy az ólommentes. Ez azt jeleni, tele van szennyező anyaggal, akár úgy hogy a bányászott rezet kevesebb lépésben szeparálják a többi kőzet és fémes anyagtól, de úgy is lehet, már ezt is bőven lehet feltételezni, hogy hozzákevernek, elegyítik, (a kohászok tudják a szakkifejezést, nem nevezném ötvözésnek) mindenféle olcsóbb anyagot. Tehát ezt az átlagos katyvasz fémet nem szabad monokristályos anyagnak feltételezni. Minden a költség csökkentésről szól, a tiszta réz világpiaci ára többszörösére nőtt az utóbbi 10évben.
Hegesztésekkel foglalkozunk és bizony a mai pl. alumínium nem olyan mint rég: egy régi Lada szívócsonkja 100-szor jobban hegeszthető anyag, mint egy A8as Audi olajdeknije. Szerintem ennek két oka lehet: egyre több az újrahasznosított szemét, amit még épp ki lehet önteni, adja a vele szemben támasztott műszaki paramétereket - részben, vagy a mérnökök pont ilyen összetételűre "tervezik", hogy ne lehessen javítani, meg kelljen venni az újat. Természetesen itt nem szólom le a mai jó anyagokat pl. certál - titános alu, amit többek között a repülőgépipar is használ, de a legkommerszebb termékek - pl. autók bizony évről évre hulladékabb anyagból készülnek. Egy másik példa a könnyen, gyorsan, olcsón gyártható ámbár nem javítható alkatrészekre: a bonyolult formakitöltésű munkadarabokat - pl. kilincsek, karburátorok a köznyelvben spiáternek nevezett anyagból készülnek. Jó kúszóképessége miatt szeretik, minimálisan tartalmaz alumíniumot és ha hegeszteni szeretnéd mire eléred az alu megömlesztéséhez szükséges hőt addigra az ón már felforr egy nyugtalan ívfürdőt eredményezve egy felhabzott ömledéket kapsz, mely közel sem nevezhető homogénnek. Elképzelhetőnek tartom, hogy a réz sem tiszta anyagból van, annak ellenére, hogy a különböző kohászati eljárások ebbe az irányba szeretnének mutatni.

A ma gyártott ipari célú rézkábelekben lassan a réz a legkevesebb összetevő. Ezt onnan is lehet tapasztalni, a frissen blankolt vezetőn alig fut meg még az ólmos forrasztóón is, nem hogy az ólommentes. Ez azt jeleni, tele van szennyező anyaggal, akár úgy hogy a bányászott rezet kevesebb lépésben szeparálják a többi kőzet és fémes anyagtól, de úgy is lehet, már ezt is bőven lehet feltételezni, hogy hozzákevernek, elegyítik, (a kohászok tudják a szakkifejezést, nem nevezném ötvözésnek) mindenféle olcsóbb anyagot. Tehát ezt az átlagos katyvasz fémet nem szabad monokristályos anyagnak feltételezni. Minden a költség csökkentésről szól, a tiszta réz világpiaci ára többszörösére nőtt az utóbbi 10évben.

Egyetértek.

Nem vagyok a téma szakija, de valahol, talán a kácsa oldalán azt olvastam, hogy a monokristályos kábelek különlegesebbek a kommersz vezetékeknél, mivel a speciális gyártási folyamat során a nyersanyagot (réz vagy ezüst) átlagon felül nyújtják, ami nagy tisztaságú és hosszú kristályszerkezetű anyag előállítását teszi lehetővé. Az így készült kábelek kiváló vezető tulajdonsággal rendelkeznek.
A ma gyártott ipari célú rézkábelekben lassan a réz a legkevesebb összetevő. Ezt onnan is lehet tapasztalni, a frissen blankolt vezetőn alig fut meg még az ólmos forrasztóón is, nem hogy az ólommentes. Ez azt jeleni, tele van szennyező anyaggal, akár úgy hogy a bányászott rezet kevesebb lépésben szeparálják a többi kőzet és fémes anyagtól, de úgy is lehet, már ezt is bőven lehet feltételezni, hogy hozzákevernek, elegyítik, (a kohászok tudják a szakkifejezést, nem nevezném ötvözésnek) mindenféle olcsóbb anyagot. Tehát ezt az átlagos katyvasz fémet nem szabad monokristályos anyagnak feltételezni. Minden a költség csökkentésről szól, a tiszta réz világpiaci ára többszörösére nőtt az utóbbi 10évben.

A réz maga monokristáyos szerkezetű fém, nem a gyártástechnológia teszi azzá.
.

Nem vagyok a téma szakija, de valahol, talán a kácsa oldalán azt olvastam, hogy a monokristályos kábelek különlegesebbek a kommersz vezetékeknél, mivel a speciális gyártási folyamat során a nyersanyagot (réz vagy ezüst) átlagon felül nyújtják, ami nagy tisztaságú és hosszú kristályszerkezetű anyag előállítását teszi lehetővé, melyek mentesek az oxigéntől és egyéb szennyeződésektől. Az így készült kábelek kiváló vezető tulajdonságokkal rendelkeznek.

Csupán a kijelentések közötti ellentmondáson törtem a fejem. Most akkor végül is van/lehet hatása a rezonanciának a kábelekre - és hát végeredményben a hang minőségére - vagy nem?
Ah, értem már mire gondolsz. Első olvasásra lehet, hogy ellentmondásosnak tűnik, ezért írok még egy kis magyarázatot, talán világosabb lesz mire gondolok. Az általam tapasztaltam jelenség esetén a kábel mint mechanikai rezgést közvetítő eszköz működött és a mechanikus->elektromos átalakítást a lemezjátszó hangszedője végezte.
Ezzel szemben szerintem a hifis többség azt gondolja/gondolhatja, hogy valamiféle ismert vagy nem ismert fizikai jelenség miatt a rezgések közvetlenül a kábelre gyakorolnak hatást aminek következtében megváltozik a kábelen folyó áram így a hallott hang is. Tehát a mechanikus->elektromos átalakítás közvetlenül a kábelben játszódik le.
Ez utóbbi jelenség szerintem létező, magyarázható, azonban olyan kis mértékű a hangfrekvenciás tartományban (még nagy rezgések hatására is), hogy teljes mértékben elhanyagolható. Magyarul a mechanikai rezgések amelyek a kábeleket érik nem okozhatnak hallható változásokat egy rendszerben, hacsak nem oly módon ahogy fent leírtam (a kábel csak mechanikus rezgéstovábbító és a mechanikus->elektromos átalakítást valami más eszköz végzi, pl. hangszedő, elektroncső).

Vendég

A bejáratás hívők tapasztalásait elfogadom, csak nem tudom a természettudományos magyarázatát.

A mobiltelefon működésének természettudományos magyarázatát tudod?
Vagy csak hiszel a létezésében?

Mi a francnak kell megmagyarázni mindent?
Az életünket körülvevő eszközök 99.99%-ának a működésével nem vagyunk tisztában.
Még azt se tudjuk, egy kés hogyan készül és miből van. Vág. Ennyi.

Mi egyszerű felhasználók vagyunk, nem termék fejlesztők. Nekünk semmi szükségünk arra, hogy megértsük, hogyan működnek az eszközök, amiket használunk.
Miért pont a kábelek működése izgatja a legjobban a fantáziánkat?
Ki kell választani a nekünk legszimpatikusabbat és használni kell. Ilyen egyszerű.

Vendég

Az OCC rezet pl. folyamatosan hevítik, hűtik nyújtás közben és így érhető el az egy kristályos kábel.

A réz maga monokristáyos szerkezetű fém, nem a gyártástechnológia teszi azzá.

Ennek ellenére igaz, hogy ha nem is folyamatosan, de a húzási folyamat alatt többször felhevítik és lehűtik a kábelt, méghozzá az un. húzókő után, hogy a húzás okozta felületi zömülésből eredő felkeményedést és anyagszerkezeti feszültséget így csökkentsék (köznapi nyelven kilágyítsák). Különben az ötödik-tizedik húzási folyamat után már rettenetesen törékeny lenne a huzal.

Ps.: Na mára befejeztem az okoskodást.

.

Vendég

"De arra is rájött, hogy a huzalokban megfelelő tárolás mellett mintegy 30 év alatt visszaáll az eredeti kristályszerkezet."

Ezt ellenben az én ismereteim szerint eddig még semmiféle valós anyagszerkezeti vizsgálat nem igazolta.

.

Valószínüleg arról lehet szó,hogy 40-50-60 éve több lépésben húzták a drótokat, kevésbé torzítva a rácsszerkezetet.

Ez is sántít egy kicsit. Mert ha különbséget abban látta a 40-50-60 évvel korábban készült kábelek, és az sokkal fiatalabb kábelek rácsszerkezete között, hogy korábban kevesebb lépcsőben húzták, ezért kisebb mechanikai stressz érte a huzalt, akkor már ez maga cáfolja azt az állítást, hogy a 30 éves tárolás miatt szebb a korábbi huzalok rácsszerkezete, mert akkor ez inkább a technológiára vezethető vissza.

A normál hőmérsékleti viszonyok (-50, +100 Co) között a fémek rácsszerkezetében nem következik be változás 30 év alatt sem. De főleg nem a monokristályos rácsszerkezetű fémeknél. A réz pedig az.

.

Az OCC rezet pl. folyamatosan hevítik, hűtik nyújtás közben és így érhető el az egy kristályos kábel.

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.