Lemezjátszó

[Klaca]

Úgy nézem nem értjük egymást! Én a 2 nullpontra reagáltam, nem a találóskérdésedre.


Na pont ahhoz nem volt köze a hosszú, általad beidézett résznek. (de ezt már akkor is megírtam) És azt is el kellene döntened, hogy most reagáltál-e vagy nem.

[Big]

Ez érdekes, mert a kérdésemre beidézétél egy hosszú részt a könyvből, aminek valójában nem volt köze a kérdéshez. Vagy azt nem válasznak szántad, csak véletlenszerűen idéztél valahonnan?


 
Úgy nézem nem értjük egymást! Én a 2 nullpontra reagáltam, nem a találóskérdésedre.

[Klaca]

Nem is a kérdésedet akartam megválaszolni!


Ez érdekes, mert a kérdésemre beidézétél egy hosszú részt a könyvből, aminek valójában nem volt köze a kérdéshez. Vagy azt nem válasznak szántad, csak véletlenszerűen idéztél valahonnan?

[Big]

Aha, mert amit eddig beírtál, beidéztél, azok közül egyiknek sem volt köze a kérdéshez. (És természetesen a megértéshez általában nem a segítőkész és tájékozott fórumtársak hozzászólásai segítettek hozzá.)


 
Nem is a kérdésedet akartam megválaszolni!

[Klaca]

PC-s változatot felrakjam neked valahova?


Aha, mert amit eddig beírtál, beidéztél, azok közül egyiknek sem volt köze a kérdéshez. (És természetesen a megértéshez általában nem a segítőkész és tájékozott fórumtársak hozzászólásai segítettek hozzá.)

[Big]

Akkor valaki a Degrell könyvből másolja ide a magyarázatot is, vagy legalább a 3. feladat megoldását, mert nekem sajnos nincs meg a könyv (bár időközben az előbbit is megértettem).


 
PC-s változatot felrakjam neked valahova? De csak akkor küzdök vele, ha le is töltöd. 

[Klaca]

Akkor valaki a Degrell könyvből másolja ide a magyarázatot is, vagy legalább a 3. feladat megoldását, mert nekem sajnos nincs meg a könyv (bár időközben az előbbit is megértettem).

[Vendég]

Akkor nézd meg az utóbbi feltételezését.


 
Olvastam, és félek, hogy itt újból fel lesz fedezve a langyos víz.
 
.

[Big]

Egyikünk sem úgy született. Én 14 éves koromban már ezt a könyvet olvasgattam, de néha még mindig bele-bele nézegetek, mert az ember feje nem káptalan, hogy mindenre emlékezzen, főleg ha nem is ezzel foglalkozik nap mint nap.
Csak nekem van egy olyan érzésem, hogy Klacát valójában nem érdekli a lemezjátszózás, a lemezjátszó, mert akkor utána olvasna.
Csak ha nem érdekli, akkor nem értem miről, és minek is szeretne itt erről beszélgetni?
 
.


 
Akkor nézd meg az utóbbi feltételezését, de türelmesek vagyunk, hátha kiderül mire akar kilyukadni. 

[Big]

Ha 0 a túlnyúlás, megtört karnál is egy lesz. Oldd meg a 2. feladatot, és akkor látni fogod, miért. A belinkelésedről lemaradtam. Ha meglesz a könyv, majd elolvasom.


 
Ok, ok, de olyan kar nem létezik, tehát nem látom értelmét a dolognak. Éppen ezért "találták" ki a túlnyúlást. 

[Vendég]

Egy hete az egész idevonatkozó témát belinkeltem a Degrell könyvből, lehet ez zavarta meg Klaca-t. De hát én se úgy születtem, hogy ment ez a lemezjátszó kérdés. Még most is csak lelkes amatőrként megy.


 
Egyikünk sem úgy született. Én 14 éves koromban már ezt a könyvet olvasgattam, de néha még mindig bele-bele nézegetek, mert az ember feje nem káptalan, hogy mindenre emlékezzen, főleg ha nem is ezzel foglalkozik nap mint nap.
Csak nekem van egy olyan érzésem, hogy Klacát valójában nem érdekli a lemezjátszózás, a lemezjátszó, mert akkor utána olvasna.
Csak ha nem érdekli, akkor nem értem miről, és minek is szeretne itt erről beszélgetni?
 
.

[Klaca]

A c ábra szerint egyenes karnál 1 ilyen 0 pont van, hajlított, vagy egyenes és szögben megtört shellel szerelt karnál 2.


Ha 0 a túlnyúlás, megtört karnál is egy lesz. Oldd meg a 2. feladatot, és akkor látni fogod, miért. A belinkelésedről lemaradtam. Ha meglesz a könyv, majd elolvasom.

[Big]

Na tessék, alább Big fórumtársunk már idézett is egy részletet az általam említett Degrell könyvből, aminek az áttanulmányozása biztosan segítene, hiszen ez csak egy kicsi szelet az ezzel foglalkozó részből.
 
.


 
Egy hete az egész idevonatkozó témát belinkeltem a Degrell könyvből, lehet ez zavarta meg Klaca-t. De hát én se úgy születtem, hogy ment ez a lemezjátszó kérdés. Még most is csak lelkes amatőrként megy. 

[Big]

Pontosabban a c ábrát nem értem. (A szerint is két ilyenpont van.), de hagyhatjuk, mert láthatóan ez idegesít embereket. (Egyébként, mint írtam, 0 túlnyúlás esetén hajlított karnál sem lehet 2 nullpont. Hogy egyébként hogyan lehet (c ábra) azt még át kellene gondolnom.)


 
A c ábra szerint egyenes karnál 1 ilyen 0 pont van, hajlított, vagy egyenes és szögben megtört shellel szerelt karnál 2.
 
 
 

[Vendég]

Bocs, egy hétig megint nem voltam itt. Ha nem gond, még kérdeznék. A szöghiba az a hangszedő tengelyének az aktuális érintőtől való eltérése? Ha igen, akkor hogyan lehet két nullpont? Ha pl 0 a túlnyúlás, akor biztosan csak egy ilyen pont lesz.


 
Na tessék, alább Big fórumtársunk már idézett is egy részletet az általam említett Degrell könyvből, aminek az áttanulmányozása biztosan segítene, hiszen ez csak egy kicsi szelet az ezzel foglalkozó részből.
 
.

[Klaca]

Pontosabban a c ábrát nem értem. (A szerint is két ilyenpont van.), de hagyhatjuk, mert láthatóan ez idegesít embereket. (Egyébként, mint írtam, 0 túlnyúlás esetén hajlított karnál sem lehet 2 nullpont. Hogy egyébként hogyan lehet (c ábra) azt még át kellene gondolnom.)

[Klaca]

Ez a linkelésemből kiragadott rész:
 
 
A lakklemez vágásakor a vágófej pontosan a lemez sugarának irányában, egy egyenes vonal mentén halad befelé. A lemezjátszó készülékek oly jellegzetes karja viszont egy függőleges tengely körül elfordulva vezeti a hangszedőt a barázdában (egészen ritkán használnak ettől eltérő rendszerű kart, később ezekről is szó lesz). Ha a hangszedőt úgy szereljük a karra, hogy hossztengelyeik egybeesnek, (a 4.1a ábra szerint), a hangszedő csak egyetlen lemezsugáron kőveti pontosan érintőlegesen a barázdát. E sugártól kifelé és befelé a barázdaérintő és a hangszedő hossztengelye között eltérés van, amelyet vízszintes követési szöghibának nevezünk. Lejátszáskor a vízszintes követési stöghiba nagymértékű harmonikus torzítást okozna, és a sztereo csatornák közötti áthallási csillapítás is csökkenne. Ezért csak néhány fokos szöghiba engedhető meg.
A vízszintes követési szöghibát az előbbi elrendezésben csak a lejátszani kívánt lemezsugár (65...145 mm), valamint a tű és a kar forgáspontja közötti távolság, vagyis a kar ún. effektív hosszúsága határozza meg. Ha 210mm hosszúságot feltételezünk, a szöghiba ±10°-nál is nagyobb lesz. Végtelen hosszúságú kar esetén a szöghiba nulla volna, ennek azonban nemcsak a lemezjátszó méretei szabnak határt, hanem a dinamikai tulajdonságok is.
Szerencsére más megoldás is létezik a szöghiba csökkentésére, l. a 4.1b ábrán. Mint látható, a hangszedő hossztengelye a kar hosszirányhoz képest a lemez belseje felé mutató szögben kissé meg van döntve. A hatást tekintve mindegy, hogy a vízszintes törés szögét a kar testének meghajlításával vagy egy egyenes karra szögben felszerelt hangszedővel érjük-e el.
 
Szerintem mindent megmagyaráz.


Ezt én is értettem, éppen ezért kérdeztem, hogy hogyan lehetséges két ilyen pont, ahogyan azt Marci állította. Ezt nem magyarázza meg.

[Big]

Bocs, egy hétig megint nem voltam itt. Ha nem gond, még kérdeznék. A szöghiba az a hangszedő tengelyének az aktuális érintőtől való eltérése? Ha igen, akkor hogyan lehet két nullpont? Ha pl 0 a túlnyúlás, akor biztosan csak egy ilyen pont lesz.


 
Ez a linkelésemből kiragadott rész:
 
 
A lakklemez vágásakor a vágófej pontosan a lemez sugarának irányában, egy egyenes vonal mentén halad befelé. A lemezjátszó készülékek oly jellegzetes karja viszont egy függőleges tengely körül elfordulva vezeti a hangszedőt a barázdában (egészen ritkán használnak ettől eltérő rendszerű kart, később ezekről is szó lesz). Ha a hangszedőt úgy szereljük a karra, hogy hossztengelyeik egybeesnek, (a 4.1a ábra szerint), a hangszedő csak egyetlen lemezsugáron kőveti pontosan érintőlegesen a barázdát. E sugártól kifelé és befelé a barázdaérintő és a hangszedő hossztengelye között eltérés van, amelyet vízszintes követési szöghibának nevezünk. Lejátszáskor a vízszintes követési stöghiba nagymértékű harmonikus torzítást okozna, és a sztereo csatornák közötti áthallási csillapítás is csökkenne. Ezért csak néhány fokos szöghiba engedhető meg.
A vízszintes követési szöghibát az előbbi elrendezésben csak a lejátszani kívánt lemezsugár (65...145 mm), valamint a tű és a kar forgáspontja közötti távolság, vagyis a kar ún. effektív hosszúsága határozza meg. Ha 210mm hosszúságot feltételezünk, a szöghiba ±10°-nál is nagyobb lesz. Végtelen hosszúságú kar esetén a szöghiba nulla volna, ennek azonban nemcsak a lemezjátszó méretei szabnak határt, hanem a dinamikai tulajdonságok is.
Szerencsére más megoldás is létezik a szöghiba csökkentésére, l. a 4.1b ábrán. Mint látható, a hangszedő hossztengelye a kar hosszirányhoz képest a lemez belseje felé mutató szögben kissé meg van döntve. A hatást tekintve mindegy, hogy a vízszintes törés szögét a kar testének meghajlításával vagy egy egyenes karra szögben felszerelt hangszedővel érjük-e el.
 
Szerintem mindent megmagyaráz.
 

[Vendég]

Bocs, egy hétig megint nem voltam itt. Ha nem gond, még kérdeznék. A szöghiba az a hangszedő tengelyének az aktuális érintőtől való eltérése? Ha igen, akkor hogyan lehet két nullpont? Ha pl 0 a túlnyúlás, akor biztosan csak egy ilyen pont lesz.


 
Bocs, én is kérdezek egyet, ha nem gond. Nem lenne érdemes esetleg legalább a lemezjátszókkal kapcsolatos legalapvetőbb ismereteket elolvasni pl. a Degrell könyvből?
 
.

[Klaca]

Látom, fene okos itt mindenki. Lássuk mennyire! Lássuk, kinek is van lövése itt a fizikához elemi szinten. Kitaláltam egy kérdést, melyre nincs tapasztalati válasz, kiguglizni sem lehet (valószínűleg), s szakkönyvek sem szólnak róla (ugyancsak valószínűleg). Várom mindenki válaszát, NJ, HG, bta, Klaca, Tunerman, gaborka8X8 stb. hajrá!
 
Tehát: Ha az antiskating erőt nullára állítom, akkor a tűszár csillapítására mekkora oldalirányú erő hat? És ez az erő befelé, vagy kifelé mutat? (Nem tangenciális karról beszélek, hanem offsetes csapágyasról.)


F*sin(α), ahol F a súrlódási erő, α pedig a hangszedő tengelyének az aktuális érintővel bezárt szöge. (lehet, hogy már megírták, de ez már korábban is sokszor leírásra került.)
 
Én is adok egy érdekesebb feladványt. Az első két kérdés csak rávezetés, a 3. a feladvány. (Az első kettő talán triviális.)
Legyen F a hangkar forgáspontja, és K a lemez, illetve a lemeztányér középpontja,
1: Hol helyezkednek el F ből a K középpontú koncentrikus körökhöz (i.e. a barázdákhoz) húzható érintők érintési pontjai?
2: Legyen a hangkar túlnyúlása 0. (Nem tudom, van-e ilyen hangkar, de ez most lényegtelen) Legyen É azon pontok halmaza amelyeken a tű a kar elfordulásakor a K középpontú koncentrikus köröket (a barázdákat) elmetszi. Adjunk meg minden éeleme É ponthoz egy olyan pontot, amelyből az é-hez tartozó körhöz, az é ponton át érintő húzható! (természetesen nem kizárt az sem, hogy egy ilyen pont van.)
3: Adjuk meg ugyanezeket a pontokat (vagy pontot), ha a kar túlnyúlása T! (Vagy legalább azt, hogy hol helyezkednek el ezek a pontok.)

[Klaca]

Látom, fene okos itt mindenki. Lássuk mennyire! Lássuk, kinek is van lövése itt a fizikához elemi szinten. Kitaláltam egy kérdést, melyre nincs tapasztalati válasz, kiguglizni sem lehet (valószínűleg), s szakkönyvek sem szólnak róla (ugyancsak valószínűleg). Várom mindenki válaszát, NJ, HG, bta, Klaca, Tunerman, gaborka8X8 stb. hajrá!
 
Tehát: Ha az antiskating erőt nullára állítom, akkor a tűszár csillapítására mekkora oldalirányú erő hat? És ez az erő befelé, vagy kifelé mutat? (Nem tangenciális karról beszélek, hanem offsetes csapágyasról.)

[Klaca]

Csak gyorsan átfutottam, de lenne pár kérdésem.
Azt feltételezik, hogy egyenes karnál nincs skating erő (legalábbis azt mondják, hogy csak megtört vonalú hangkaroknál lép fel). Ezt nem értem. Mivel a kar gyakorlatilag soha nem lesz érintőirányú, a súrlódási erő viszont mindig az, ezért világos, hogy ekkor is fellépne egy karra merőleges erő komponens, nem?
Másrészt a megtört karról illetve a végéről (A Headshellről) meg feltételezik, hogy az mindig, minden barázdában érintőirányú, de úgy első blikkre ez sem tűnik igaznak (ez az előbbiből következni látszik).


 

Egyenes karnál is van. Lineárnal nincs. De szerintem egyenes kar nincs is csapágyasban. Azért törik meg, mert így lehet (megfelelő szög, túlnyúlás stb.) minimalizálni a szöghibákat.
 
Másik kérdésedre: csak a két nullpontban nulla a szöghiba.


 
Bocs, egy hétig megint nem voltam itt. Ha nem gond, még kérdeznék. A szöghiba az a hangszedő tengelyének az aktuális érintőtől való eltérése? Ha igen, akkor hogyan lehet két nullpont? Ha pl 0 a túlnyúlás, akor biztosan csak egy ilyen pont lesz.

[Vendég]

Értem, köszi! Egyszer sajnos lecsúsztam pont a Te hirdetésedről, 5eft-ért Ortofon mérőlemez. Újonnan esetleg be lehet szerezni valahol?


Én Ortofont nem hirdettem, Bruel-t és DIN-t igen. De senkinek nem kellett. Újonnan ezeket nem lehet beszerezni. A 70-es években gyártották őket. Isteni szerencse kell hozzá, hogy találj egyet, ami használatlan.
Pedig nem árt, ha van. Több is. Ez kopó munkaeszköz. Pláne a tracking ability track-ek. Ha már követési hiba van, sérül a barázda. 5-10 alkalomnál többet megbízhatóan nem lehet egy lemezt használni. Kell belőle több, ha valaki ezzel dolgozni akar és nem hobbiból tartja.

[viri]

Nézd, a mérőlemezt nem kiadótól kell vásárolni.
Ha már mérőlemez, akkor Büel&Kjaer, DIN 45xxx, JVC, Denon, esetleg Shure, Ortofon, Clearaudio.
A többi egy cseppet sem biztos, hogy használható valamire is.
A Hungaroton is csak erős kompromisszummal használható. Főleg a Tracking Ability trackjei.
Olyan pofont kap a tű, mikor elindul a track, hogy jó ha ki nem esik a szárból.
Nagyon durva a mindenféle amplitudó átmenet nélküli nagy barázda kivezérlés rajta.
Egy normális lemezen "felúsztatják" az aplitudót. Ezen lépcső szerűen egyszer csak 50-60-70-80 mikrométeres amplitudót kap a tű a nullából. Kap is pofont rendesen a tű.


Értem, köszi! Egyszer sajnos lecsúsztam pont a Te hirdetésedről, 5eft-ért Ortofon mérőlemez. Újonnan esetleg be lehet szerezni valahol?

[Vendég]

Ez rossz hír, mert logikusan hangzik.
De a Verve Records nem gondolt erre?
ui.: igaz nem teljesen sima az oldal, de azért barázdának nem nevezném.


Nézd, a mérőlemezt nem kiadótól kell vásárolni.
Ha már mérőlemez, akkor Büel&Kjaer, DIN 45xxx, JVC, Denon, esetleg Shure, Ortofon, Clearaudio.
A többi egy cseppet sem biztos, hogy használható valamire is.
A Hungaroton is csak erős kompromisszummal használható. Főleg a Tracking Ability trackjei.
Olyan pofont kap a tű, mikor elindul a track, hogy jó ha ki nem esik a szárból.
Nagyon durva a mindenféle amplitudó átmenet nélküli nagy barázda kivezérlés rajta.
Egy normális lemezen "felúsztatják" az aplitudót. Ezen lépcső szerűen egyszer csak 50-60-70-80 mikrométeres amplitudót kap a tű a nullából. Kap is pofont rendesen a tű.