Sztereó erősítők

[KLajos]

Az a doboz 82dB/W. Kb.90dB ha 2 méterről hallgatod. Zenétől meg tőled függ, hogy elég ez, vagy sem. Nekem kevés lenne. Különben sem célszerű olyasmit megvenni, amit nem tudsz előtte meghallgatni, vagy pont ez a sport benne, hátha jó lesz?
Ne csodálkozz, hogy nem kapsz ennél pontosabb választ.

Nem célszerű? Akkor mindent mindenhova cipeljek? Tizenéve, mikor hangdoboz-keresésben voltam, minden forgalmazónál csak a dobozt tudtam meghallgatni ki tudja milyen és mekkora légtérben - amik mind nagyobbak már alapterületre is, mint a szobám -, bármilyen, de nem egyforma csillapítású helyiségben (volt közöttük századfordulós táglaházi polgári lakásból, panelpincéből, panel sokadikon lévő lakásból, vagy éppen modern irodaház aljában kialakított hallgató helyiség vagy 3-4 mellmagas tégla(?)fallal „elhatárolt” szekcióval, de 100+ négyzetméternyi egybe alapterülettel ...

Az vajon miben segít bárkit? Mi a közös pont azon kívül, hogy hallok valamit, mert a levegőben terjednek a hangszórók által keltett hullámok? Hogy hozok így közös nevezőre egy Bowers-t, ProAcot, Focalt vagy Dynaudiot? És akkor még a mindenkinél mindenféle eltérő villanygépekről nem emlékeztem meg: Rotelek (Bowers-szel), fogalmam sincs mik a ProAc-kal, tüskéken álló Jadis-ok a Focalok előtt, akkor éppen légpárnán ficergő Dynaudiók Hivoxokkal, Shakti kő, fagyasztott cd és ezerféle, akkor épp divatos „varázslat” ...

Szóval nagyon nem látom a közös nevezőt.
Sport ...
Az eladás, az a sport. A vétel az lutri.

[fülelek]

Az a doboz 82dB/W. Kb.90dB ha 2 méterről hallgatod. Zenétől meg tőled függ, hogy elég ez, vagy sem. Nekem kevés lenne. Különben sem célszerű olyasmit megvenni, amit nem tudsz előtte meghallgatni, vagy pont ez a sport benne, hátha jó lesz?
Ne csodálkozz, hogy nem kapsz ennél pontosabb választ.

[KLajos]

A vatt nyilván watt, elütés.

[KLajos]

Már elnézést, de mi az, hogy senki nem tudja? Leírtam, hogy lehet megmérni, hogy mekkora teljesítményt vesz fel a hangsugárzó adott zenét a kívánt(elvárt) hangerősségen hallgatva. Az oszcilloszkóp nem csal, nem átlagol, kiváló eszköz arra, hogy felelős döntést hozzunk az adott hangsugárzóhoz adott környezetben szükséges erősítő teljesítményt illetőleg.

Már elnézést, de az csak annyi, hogy senki nem mondott érdemit arra, hogy a max 15 A-osztályú vatt elég-e az S1.4 szobahangerőre kihajtásához. Nyilván nem azért nem, mert nem írtam le, hogy a szoba kb. 20 négyzetméteres ...

Nem írtam le, de a) nem vagyok villamosmérnök, b) nem tartok itthon oszcilloszkópot (sem), c) egy netes eladó erősítőjén meg amúgy hogy mérnék bármit távolról?

Mélyebb kifogásokba nem megyek bele.

[Deenoo]

Nem nagyon tudom, mi jelentősége lenne, mennyire lenne hall(gat)ható A-osztályúként, mert egy elég érzéketlen Contour S1.4-et kéne megzargatnia. Annak meg 15 watt ...
A szomszédtűrő szobahangerő ennél több wattot jelenthet. Gondolom. Vagy ezt tudom valahogy mérni?

Az S1.4 érzékenysége mindössze 85 dB 2.83V/1m-nél.

Nekem Contour 20-asom van. Jellemzően kb. 2-3W amin hallgatom. 2x15W hangerő már-már házibuli szint, vagy igen gangis zenehallgatás.

2x15W gyakorlatilag mindenre elegendő teljesítmény. Persze nyilván van olyan helyzet, vagy ízlés, amikor több is elkél

Bill Gates is megmondta: 640kB elég mindenre

[Tctronic]

Amik voltak

Luxman M03 2x200 Watt 8ohm
Threshold A400 2x100 Watt 8ohm
Parasound A21 2x250 Watt 8ohm
Crown K2 2x500 Watt 8ohm

Csak hogy a nagyobbakat említsem.

Lehet csak nekem volt szerencsém de pl. Nakamichi IA3 legalább annyira tetszett a 2x40 wattjával, ha nem jobban mint a fentiek. (Főleg ha az árát is nézzük)

De hogy mást ne mondjak a jelenlegi Hibrid még a kb. 2 x 15-18 Wattjával is teljesen más liga mint a fentiek Én nem hiszek a több watt mindenhatóságában, bár lehet hogy csak szerencsém volt az eddigi hangfalakkal. Nekem a jó hanghoz nem több watt kell. A kiswattos erősítők általában nem a kevés watt miatt gagyik (tisztelet a kivételnek) hanem mert általában ezek képviselik a belépő szintet. Terelik az embereket a nagyobb vasak irányába...

[gomolalaci]

Én úgy tudom, hogy egy kisebb félvezetős (40W) körüli erősítő túlhajtás esetén képes leégetni a mély, ill. mélyközép hangszórót, mert egyen áramot ad a hangszórókra, ami végzetes lehet.
Ezt én is tapasztaltam még fiatalabb koromban egy kétutas hangsugárzónál szilveszteri buli alatt

[juliush]

Picit más szemszögből tekintve a teljesítmény kérdést.
Végtelenül leegyszerűsítve minden erősítő topológiailag alapvetően fix erősítésű fokozat(ok) és kivezérlési szintet szabályozó csillapítások ötvözete. Az erősítő fokozat erősítése (gain) dB-ben jellemzi a részegység feszültségerősítését.
Itthoni példa: digitális tartományban hangerő szabályozására képes, mérések szerint teljes kivezérlésben 2.7V kimenőfeszültséggel bíró DAC (digitális eszközként nem várható tőle számottevő dinamikai túllövés) közvetlenül hajt egy bivalyerős (2x300W under 8Ω @ 1kHz THD=0.01%) 2 db Hypex NC500-as modulból építkező végfokon keresztül igen érzéketlen (~86 dB/W/m) hangfalakat. A végfok két fokozatú, de én a meghajtót kikapcsoltam, így a teljes berendezés mindössze 12.8 dB feszültségerősítéssel bír. (Csak összehasonlításképp, a modern végfokok általában 25 dB fölött kezdenek, a Naim például minden végfokában 29 dB-vel dolgozik, ha ehhez még aktív erősítéssel bíró előfokot is használunk, nem ritka, hogy a hangerő potija még a 9 órát sem éri el már üvöltő hangerőnél!))
Ebből könnyen kiszámolható, hogy a DAC teljes kivezérlése esetén a hangfalakra durván 12V jut, ami a 6 ohmos névleges terhelés mellett 24W teljesítmény leadását jelenti. Ennél többet nem is szedhetek kis ebben a felállásban, és már ez is túl hangos az én körülményeim között, az általam hallgatott programmal, a DAC hangerő szabályzójával jó tízegynéhány dB-t kell csillapítanom.
Miért nem használom a végfok teljes erősítési képességét? Mert akkor még nagyobbat kellene csillapítani a bemenő jelen, tovább rontva a jel-zaj viszonyt.
Nemrég számoltam be arról, hogy még Süti 0dB (!) erősítésű kimenő fokozatával hajtva a DAC-ról a hangfalakat is teljesen hallgatható eredményeket produkáltam az itthoni körülmények között (kicsi légtér, kvázi közeltéri), ráadásul a forrás szintjétől függően legtöbbször a DAC-ot fullra járathattam.
A tanulság szerintem az, hogy önmagukban a teljesítményadatok, melyek pusztán azt számszerűsítik, hogy bizonyos torzítási küszöbérték alatt, adott terhelésre mekkora teljesítményt képes az erősítő leadni, nem tükrözik a valódi képet arról, hogy a szükséges hangerőhöz valójában mekkora köztes csillapítás és járulékos veszteségei árán jutunk el a sokszor bődületes gain következményeként. És mindezeket saját körülmények között, a kedvenc műfajú zenéinket hallgatva tapasztalhatjuk meg igazából, az elmélet, a számtan, meg a papír nem mindig tükrözi a tapasztalható tényeket, különösen, ha nem a teljes képet nézzük!

[sutemenyx]

.. egy nem manuálisan váltható AB osztályú erősítőre, hogy hogyan lép át A-osztályból B-be.

Itt a történet ha jól látom a 63V felirat alatt
Látszik a hűtőborda csatlakozás szaggatott vonala. 0,61V-on megy be az audió (300mV az eleje)
Egyébként táp puffer kondinak beraktak 71V 30 ezer mikrósat - Az elég combos, de nem hervadt már el a 40 év 63 Volt-jától?

Első bekezdés: nem értem, amit leírtál
Második bekezdés: az attól függ, hogy milyen elkó, mennyit ment és mennyire volt meleg.
Amúgy egyáltalán nem biztos, sőt!

[dixie-chicken]

egy kis matematika,ha 2x25W-hoz ajánlás (legalább) a 95dB érzékenységű doboz,92dB-hez ez 2x50W,89dB-hez ez már 2x100W,a 86dB-hez ez már 2x200W...aztán mostanság,nem egyszer kiderült hogy a szuper modern hangszoró,specifikálva van 91/92dB érzékenységre,mérve,meg tapógatoznak a 84/85dB környéken,ha sikerül...és a fentiekben leirtak,kötve hiszem hogy hangositási/disco hangerő,csak egy picit jobban feltekerjük a hanagerőt féle állapot...

A matek ugyan stimmel, de vannak itt más tényezők is: mély hangoknál inkább membrán amplitúdó limitált a hangszóró, mint teljesítmény limitált, 150Hz felett meg a torzítást is figyelembe kell venni. Egy 20cm-es hangszóró 60Hz-en és 109dB hangnyomáson már +/- 13mm-t szeretne mozogni, nem biztos, hogy sikerül, vagy ha igen, eszelős torzítással.
A 109dB hangnyomás a szomszédnál (panel, vagy bármelyik előkelő társasház esetén) 70-75dB hangnyomás lesz mély hangoknál, ez még nappal sem esik jól senkinek. A nagy hatásfok egyben jó nagy dobozt is jelent, amit kerülgetni kell, vagy oda lehet tenni a fal elé, csak akkor meg a sztereo tér szenved csorbát.
Szerintem egy 85dB/W hatásfokú hangszóróhoz 50W teljesítmény legtöbbször elegendő, ennyit az utóbbi 30 évben gyártott hangsugárzók nagy többsége kibír, 102dB hangnyomás még a sakál-metálhoz ( ) is elegendő. Minden ettől eltérő kivétel gyengíti de nem törli a szabályt.
Azt is tessék figyelembe venni, hogy manapság nem dB/m/W-ban adják meg a hangsugárzó hatásfokát, hanem érzékenységről beszélnek, amit úgy kell értelmezni, hogy a hangsugárzó kapcsaira ráadnak akkora hangfrekvenciás feszültséget, ami egy 8 ohmos hangszórónál 1W teljesítményt jelent, és megmérik a keltett hangnyomást 1 méterről. Igen ám, de ha ez a hangsugárzó nem 8 hanem 4 ohmos, akkor nem 1 wattot vesz fel, hanem 2 wattot, tehát a megadott érzékenység adatból mindjárt le kell vonni 3dB-t, ha a hatásfokra vagyunk kíváncsiak.

hááát én kerülgetném inkább a sifonyérokat,és mint "gyengitő" tényező jelentkezem a fent leirtakhoz

[tamagaba]

.. egy nem manuálisan váltható AB osztályú erősítőre, hogy hogyan lép át A-osztályból B-be.

Itt a történet ha jól látom a 63V felirat alatt
Látszik a hűtőborda csatlakozás szaggatott vonala. 0,61V-on megy be az audió (300mV az eleje)
Egyébként táp puffer kondinak beraktak 71V 30 ezer mikrósat - Az elég combos, de nem hervadt már el a 40 év 63 Volt-jától?

[fülelek]

egy kis matematika,ha 2x25W-hoz ajánlás (legalább) a 95dB érzékenységű doboz,92dB-hez ez 2x50W,89dB-hez ez már 2x100W,a 86dB-hez ez már 2x200W...aztán mostanság,nem egyszer kiderült hogy a szuper modern hangszoró,specifikálva van 91/92dB érzékenységre,mérve,meg tapógatoznak a 84/85dB környéken,ha sikerül...és a fentiekben leirtak,kötve hiszem hogy hangositási/disco hangerő,csak egy picit jobban feltekerjük a hanagerőt féle állapot...

A matek ugyan stimmel, de vannak itt más tényezők is: mély hangoknál inkább membrán amplitúdó limitált a hangszóró, mint teljesítmény limitált, 150Hz felett meg a torzítást is figyelembe kell venni. Egy 20cm-es hangszóró 60Hz-en és 109dB hangnyomáson már +/- 13mm-t szeretne mozogni, nem biztos, hogy sikerül, vagy ha igen, eszelős torzítással.
A 109dB hangnyomás a szomszédnál (panel, vagy bármelyik előkelő társasház esetén) 70-75dB hangnyomás lesz mély hangoknál, ez még nappal sem esik jól senkinek. A nagy hatásfok egyben jó nagy dobozt is jelent, amit kerülgetni kell, vagy oda lehet tenni a fal elé, csak akkor meg a sztereo tér szenved csorbát.
Szerintem egy 85dB/W hatásfokú hangszóróhoz 50W teljesítmény legtöbbször elegendő, ennyit az utóbbi 30 évben gyártott hangsugárzók nagy többsége kibír, 102dB hangnyomás még a sakál-metálhoz ( ) is elegendő. Minden ettől eltérő kivétel gyengíti de nem törli a szabályt.
Azt is tessék figyelembe venni, hogy manapság nem dB/m/W-ban adják meg a hangsugárzó hatásfokát, hanem érzékenységről beszélnek, amit úgy kell értelmezni, hogy a hangsugárzó kapcsaira ráadnak akkora hangfrekvenciás feszültséget, ami egy 8 ohmos hangszórónál 1W teljesítményt jelent, és megmérik a keltett hangnyomást 1 méterről. Igen ám, de ha ez a hangsugárzó nem 8 hanem 4 ohmos, akkor nem 1 wattot vesz fel, hanem 2 wattot, tehát a megadott érzékenység adatból mindjárt le kell vonni 3dB-t, ha a hatásfokra vagyunk kíváncsiak.

[sutemenyx]

Engem pl. az a rész érdekelne, amikor AB-re vált
Abban a tartományban már eléggé megugrik az A class torzitása (amikor vége van)
Hogy történik a váltás úgy, hogy semmit ne vegyen észre a hallgató?

A Yamaha CA1000 a korai tranzisztoros erősítők egyik kézzel kapcsolható A/AB osztályú példánya. Csak kikapcsolt állapotban volt szabad használni az A és az AB osztályú üzemmódválasztót, mivel a tápfeszültséget + BIAS-t is váltotta!
https://audio-database.com/YAMAHA/amp/ca-1000.html
A későbbi elektronikusan megoldott A/AB osztályú átkapcsolások már egy kicsit elbonyolították az erősítőket, itt inkább nem írnék róluk.
TJ.

Gaba szerintem nem erre gondolt, hanem egy nem manuálisan váltható AB osztályú erősítőre, hogy hogyan lép át A-osztályból B-be.

Ahogy -CB- is leírta, be van állítva valamekkora nyugalmi áram egy kimeneti komplementerpárnak, aztán, ha a pillanatnyi kimeneti áramigény megfelelően nagy, akkor eltolódik úgy a vezérlés, hogy már a komplementerpárnak nem mindkét eszköze lesz nyitva, hanem már az egyik lezár, és ezzel egy kis időre B-osztályba kerül a fokozat, mert csak az egyik eszköz szolgáltat áramot.

[tunerman]

Engem pl. az a rész érdekelne, amikor AB-re vált
Abban a tartományban már eléggé megugrik az A class torzitása (amikor vége van)
Hogy történik a váltás úgy, hogy semmit ne vegyen észre a hallgató?

A Yamaha CA1000 a korai tranzisztoros erősítők egyik kézzel kapcsolható A/AB osztályú példánya. Csak kikapcsolt állapotban volt szabad használni az A és az AB osztályú üzemmódválasztót, mivel a tápfeszültséget + BIAS-t is váltotta!
https://audio-database.com/YAMAHA/amp/ca-1000.html
A későbbi elektronikusan megoldott A/AB osztályú átkapcsolások már egy kicsit elbonyolították az erősítőket, itt inkább nem írnék róluk.
TJ.

[dixie-chicken]

Engem pl. az a rész érdekelne, amikor AB-re vált
Abban a tartományban már eléggé megugrik az A class torzitása (amikor vége van)
Hogy történik a váltás úgy, hogy semmit ne vegyen észre a hallgató?

vlszinű észrevehető,ha egy kicsit jobban odafigyelsz...alacsony hangerőn,minden szuper bársonyos,amikor kezd kilépegetni,felkeményedik a hang,jobban és jobban,ahogy tekered felfele a potit..jó kis parasztvakitás az egész,más ismert japán gyártó is használta a "tehnikát",nem csak a Luxman '70 évek végén,'80 évek elején...

más,itt az első épkézlább teszt,az új MF A1-röl:

https://www.stereonet.com/au/reviews/mu ... ier-review

sok pozitiv,de a buzatáblában akad némi,konkoly:

"Yet it’s not all good going for the new A1 – with a favourite amplifier torture track, things didn’t do quite so well. Simple Minds’ New Gold Dream is a great thumper of a recording; it has a super-strong bass guitar line that’s hell for any amplifier under about 50W per channel, even with reasonably efficient speakers. The last time I played this, it was with a 25W-rated Naim NAIT 50, and the little amp from Salisbury clearly wasn’t enjoying itself trying to resolve that thunderous yet chewy bass guitar work. Prior to that, I’d tried this track with the aforementioned Musical Fidelity M5si, which didn’t have a care in the world, even when driving much more demanding speakers such as my Yamaha NS-1000Ms. The 2023 A1, however, sounded more like the NAIT 50 in this situation – it was fractionally tighter as it manfully slogged along, but there was little in it as both were really struggling.

So unless you’re running speakers in the 95dB and above sensitivity range – Klipschs, JBLs, etc. – then this amplifier really isn’t gutsy enough for loud, dense rock music played at high volumes. "

egy kis matematika,ha 2x25W-hoz ajánlás (legalább) a 95dB érzékenységű doboz,92dB-hez ez 2x50W,89dB-hez ez már 2x100W,a 86dB-hez ez már 2x200W...aztán mostanság,nem egyszer kiderült hogy a szuper modern hangszoró,specifikálva van 91/92dB érzékenységre,mérve,meg tapógatoznak a 84/85dB környéken,ha sikerül...és a fentiekben leirtak,kötve hiszem hogy hangositási/disco hangerő,csak egy picit jobban feltekerjük a hanagerőt féle állapot...

[-CB-]

Engem pl. az a rész érdekelne, amikor AB-re vált
Abban a tartományban már eléggé megugrik az A class torzitása (amikor vége van)
Hogy történik a váltás úgy, hogy semmit ne vegyen észre a hallgató?

A torzítás azért ugrik meg, mert már le-le zárogatnak a tranzisztorok. Az A osztály lényege meg pont az, hogy nem zárnak le. Ezért folyik rajtuk állandóan áram, és teszik azt hővé.
Az A ról AB üzemre váltás meg nem nagy misztikum, ha amúgy a tápfeszültség engedi, és a tranzisztorok is tudják, egyszerűen túllépnek az A osztályra beállított munkafeszültségen, illetve a másik tranzisztor meg zárt állapotba kerül. De biztos lesz itt, aki ezt szemléletesebben, szakszerűbben leírja. Amúgy lehet hallani, ahogy kimozdulnak belőle, de nyilván nem úgy, mint mikor kikapcsolod a lúdneszt :-) gá-gá.

[tamagaba]

Engem pl. az a rész érdekelne, amikor AB-re vált
Abban a tartományban már eléggé megugrik az A class torzitása (amikor vége van)
Hogy történik a váltás úgy, hogy semmit ne vegyen észre a hallgató?

[fererencz]

Találtam egy videót, a kalkulátor elérhető a leírásban. Hozzáértők javíthatnak.


youtu.be/qBuHmThA-7o

[fererencz]

Ezeknél az RMS teljesítmény annyi, amennyi, de gondolom pillanatnyi ideig a többszörösét is le tudják adni. Vagy attól a torzításuk is ugyanúgy megugrik?

[fülelek]

Már elnézést, de mi az, hogy senki nem tudja? Leírtam, hogy lehet megmérni, hogy mekkora teljesítményt vesz fel a hangsugárzó adott zenét a kívánt(elvárt) hangerősségen hallgatva. Az oszcilloszkóp nem csal, nem átlagol, kiváló eszköz arra, hogy felelős döntést hozzunk az adott hangsugárzóhoz adott környezetben szükséges erősítő teljesítményt illetőleg.

[KLajos]

Na, megnyugodtam, mivel senki sem tudja, mi történik, ha még tudom, az L-530-t próbálom meg elérni a háromból.

[fülelek]

Szeretnék én is egyet kérdezni erősítők&watt témában:
Ugye van az az iskola, hogy kb. 2x15W-2x40W "jó minőségű", "megfelelő watt", jó táppal, elegendő lehet a legtöbb otthoni körülményhez, a teljes hangfrekvenciás sáv erősítéséhez. Miért van az, hogy pl.: egy ilyen realtív kis méretű közeltéri aktív monitor, ahol csatornánként 1-1-1 dedikált erősítő található, aktív váltással, és csak az adott hangfrekvencás sávot erősíti, ilyen "nagy" teljesítményű erősítést használnak?
https://www.thomann.de/hu/neumann_kh_31 ... D&reload=1
150W mély, 70W közép, 70W magas

A Thomann specifikációja itt ott hamis, a gyártó oldalán vannak az igazsághoz közelebbi adatok. https://www.neumann.com/en-en/products/ ... /kh-310-a/
A 120dB max hangnyomás teljesen irreális egy ekkora doboztól, ha a mélyhangot is tartalmaz a zene, akkor 107dB-t lehet belőle értelmesen kicsiholni, megjegyzem, ez is szép tőle. Az ára egy darabra vonatkozik...

[sutemenyx]

Miért van az, hogy pl.: egy ilyen realtív kis méretű közeltéri aktív monitor, ahol csatornánként 1-1-1 dedikált erősítő található, aktív váltással, és csak az adott hangfrekvencás sávot erősíti, ilyen "nagy" teljesítményű erősítést használnak?

A felhasználás módja és a sokat emlegetett dinamika adja a választ. Hangstúdiókban felvétel, vágás, effektezés és keverés során nyers hanganyaggal dolgoznak, a dinamika itt nincs még lefojtva, ezért nagy csúcsértékek vannak a műsorban. De egy stúdióban előfordulnak váratlan zörejek is, pl. mikor a gitáros spontán kihúzza a kábelét a hangszerből, vagy mikor az átszellemült dobos a felsőtam helyett a mikrofont találja el. A stáb és a berendezések ilyenkor hasonló élményben részesülnek, mint mikor nyáron a strandon véletlenül belenézünk a napba.

A túlvezérelt, klippelő végerősítő veszélyt jelent a hangszórókra nézve, ezért is kell a teljesítmény tartalék. A nagyobb stúdió monitorokban nem ritka a több kW beépített teljesítmény. A tavalyi HiFi Show-n Danley HRE hangdobozokat használtunk, azokban 4.5 kW elektromos összteljesítmény lapult, pedig igen nagy érzékenységű hangszórók dolgoztak bennük. Szükség is volt rá, mikor a nyers, 60-65 dB dinamika átfogású felvételeinket mutattuk be a sokszáz légköbméteres teremben, pedig (a megjelentek tanúsíthatják) nem bömböltettük a cuccot.

Már csak ezek miatt sem ok nélküli a dinamika kompresszió a zenei kiadványoknál. A teljesen kezeletlen, nyers felvételek sok HiFi rendszert és hallgatót fektetnének kétvállra.

Nem akarok kötekedni, de a nagy tartalák annyira nem védi a hangszórókat szerintem. Vegyünk példának egy 100W vs 400W-os végfokot, amik 8ohmra dolgoznak.

A 100W-os 80Vpp kivezerlest tud, a 400W-os 160Vpp-t tud a kimeneten. Ha sikerul leverni a mikrofont es veletlenul emiatt generalodik egy 400W-os szinuszos 50Hz mondjuk, akkor az a 400W-oson tényleg annyi, a 100W-oson viszont egy olyan 160-180W körüli trapéz szerű jel, mert ugye az nem megy 160Vpp kivezerlesig. Igaz, hogy a vagas miatt megjelennek magasabb frekvencias összetevők, de azok minél magasabb frekvenciájúak, annál gyengébbek is. Pl az 50Hz 30-100-adik harmonikusa (1.5kHz-5kHz), ami egy magassugárzót ki tudna nyírni, már nagyon kevéske.

Szóval nemhinném, hogy a kisebb végfok hamarabb égeti le a hangfalat, mint a nagyobb - egy ilyen malőr esetén.

[Luxor Audio]

Miért van az, hogy pl.: egy ilyen realtív kis méretű közeltéri aktív monitor, ahol csatornánként 1-1-1 dedikált erősítő található, aktív váltással, és csak az adott hangfrekvencás sávot erősíti, ilyen "nagy" teljesítményű erősítést használnak?

A felhasználás módja és a sokat emlegetett dinamika adja a választ. Hangstúdiókban felvétel, vágás, effektezés és keverés során nyers hanganyaggal dolgoznak, a dinamika itt nincs még lefojtva, ezért nagy csúcsértékek vannak a műsorban. De egy stúdióban előfordulnak váratlan zörejek is, pl. mikor a gitáros spontán kihúzza a kábelét a hangszerből, vagy mikor az átszellemült dobos a felsőtam helyett a mikrofont találja el. A stáb és a berendezések ilyenkor hasonló élményben részesülnek, mint mikor nyáron a strandon véletlenül belenézünk a napba.

A túlvezérelt, klippelő végerősítő veszélyt jelent a hangszórókra nézve, ezért is kell a teljesítmény tartalék. A nagyobb stúdió monitorokban nem ritka a több kW beépített teljesítmény. A tavalyi HiFi Show-n Danley HRE hangdobozokat használtunk, azokban 4.5 kW elektromos összteljesítmény lapult, pedig igen nagy érzékenységű hangszórók dolgoztak bennük. Szükség is volt rá, mikor a nyers, 60-65 dB dinamika átfogású felvételeinket mutattuk be a sokszáz légköbméteres teremben, pedig (a megjelentek tanúsíthatják) nem bömböltettük a cuccot.

Már csak ezek miatt sem ok nélküli a dinamika kompresszió a zenei kiadványoknál. A teljesen kezeletlen, nyers felvételek sok HiFi rendszert és hallgatót fektetnének kétvállra.

[Tctronic]

.......

Én arra típpelek, azért kell ennyi "kakaó", hogy képes legyen leadni megfelelően alacsony torzítás mellett a kívánt dinamika csúcsokat. És a Neumann esetében talán hihetünk az adatlapnak. Ha ez a felvetés tényleg így van, (remélem Fapaci & Fülelek és mások is kommentelik), akkor 2x40W (pl: https://www.aktivstudio.at/hifi/verstae ... -signature) + passzív váltó + teljes hangrekvencás sáv, milyen "hangi áteresztő képességet" tesz lehetővé? Átjönhet így is annyi infó, illetve megfelelően kis torzítás mellett hasonló dinamika? És akkor még csak egy erősítőt vettünk...

Az hogy 2x40 wattos erősítő mire elég passzív hangfal esetén nagyon sok mindentől függ. A meghajtott hangfal paramétereitől (teljesítmény, terhelhetőség, érzékenység, impedancia görbe , hangváltó paramétereitől, minőségétől (ha nem szélessávú) stb) Az elvárt hangnyomástól. Az erősítő műszaki jellemzőitől, megépítettségétől: kapcsolási sémájától, felhasznált anyagom minőségétől. Alapvetően az aktív hangfalak amiket hallottam eddig általánosságban gyorsabbak, dinamikusabbak ,de számomra egyben sterilebbek is voltak. Ízlés kérdése minden.