juliush írta: ↑2025.10.07., kedd 14:18
alto írta: ↑2025.10.06., hétf. 10:23
Annyiban árnyalnám a képet, hogy a saját letöltött zenék streamelése upnp alapon szoftveres frissítések nélkül is megmarad nyilván, azonban az ondemand zeneszolgáltatók gyorsan változó világa miatt (pl. a Spotify mostanában végre elkezdte lossless streamelést, vagy a Tidal nemrégen állt át MQA-ról HD Flacre, stb.) ezek elérése frissítések nélkül előbb-utóbb ellehetetlenül.
Érdemes lehet a döntést megelőzően alaposan végiggondolni, hogy valójában milyen funkcionalitási elemekre van szükségünk, és ezeket milyen eszközök által biztosított opciókkal biztosíthatjuk! Van-e saját albumgyűjteményünk is, amelyből szeretnénk kényelmesen mazsolázgatni és lejátszani? Milyen netes streaming tartalom megosztó rendszer(ek) tartalmait szeretnénk hallgatni? Tidal, Qobuz, Spotify, Deezer...? Tényleg szükség van ennyire, vagy valójában 1-2 előfizetésről beszélünk?
Korábban már érveltem az olyan megoldások mellett, ahol a streaming szolgáltatók végpont/bridge funkcióit nem az audio rendszerünk dobozaira, a "hálózati audio lejátszóra", hanem jól konfigurálható, és szoftveresen könnyebben fejleszthető számítástechnikai eszközökre helyezzük, legyen szó dedikált (vagy épp nem is dedikált) PC-ről, MAC-ről, NAS-ról. Ezeken futhathatnak könnyen kezelhető verziókövetéssel az egyes streaming szolgáltatók (Tidal, Qobuz, Spotify...) kliensei csakúgy, mint a a saját katalógusunkat kezelő rendszerek (Roon, Jriver...), és amellett, hogy az esetleg általuk közvetlenül hajtott DAC-ot etetik, a tartalmat az audio végpont által olyan jóval egyszerűbben kezelhető hálózati streamekbe helyezik át, amelyek protokollja viszonylag hosszú távon állandósult, mint a RAAT (Roon), UPnP/DLNA, Dante, Ravenna és társaik. Innentől kezdve a dedikált "streamer", vagy hálózati lejátszó feladata nagy mértékben egyszerűsödik, amelynek akár a hangzásra is lehet pozitív hatása.
A Roon ökoszisztéma mutatta meg talán leginkább markáns módon, mennyire kényelmes is lehet olyan katalógusban kalandozni, amely integráltan tartalmazza a saját gyűjtemény mellett a Tidal és/vagy Qobuz tartalmait is.
Ha a saját példámat nézem, amely nyilván egyéni igényeket elégít ki, amire szükségem van leginkább az i.) a saját párezer albumnyi gyűjteményem és ii.) a Tidal kereshetősége és hallgathatósága, amelynek konszolidált kezelésére a NAS-on futó Roon vált be. Megfelelő szerver hardver esetén még olyan jelfeldolgozásra is képes lehet, mint a formátumok között konverziók (pl. DSD-re nem alkalmas DAC esetén a PCM-re történő konvertálás), DSP funkciók, ekvalizáció, stb...
Innentől kezdve a "hálózati audio lejátszóm" egy kutya-közönséges RAAT/UPnP bridge, amely az elmúlt 6 évben mindenféle frissítés nelkül teszi a dolgát. A Tidal (és persze ha lenne nekem, a Qobuz) által szükségessé váló frissítésekről a Roon gondoskodik a háttérben, számomra teljesen észrevehetetlenül.
A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy nagy ritkán hallgatok egyéb streaming forrásokat is, de ilyenkor a laptopom, vagy iPad-em is bőven elegendő a DAC hajtására.
Szóval szerintem tényleg érdemes realisztikusan végiggondolni, hogy a gyártók által ránk zúdított funkcióözönből mire is van szükségünk valójában, és mennyire érdemes magunkat kiszolgáltatni egy a mai volatilisen változó világunkban bizonytalan jövővel bíró, zárt architektúrának, amint azt az Auralic példája is szemlélteti. Vagy az audio-oldalt tartsuk a szükséges minimumon, és a jól fejleszthető informatikai eszközökre bízzuk a feladat oroszlánrészét.
