Streaming szolgáltatók és ami velük kapcsolatos / Tidal, Spotify stb...

[Alex_Aston]

Én csak itthon hallgatok streamet.
Kocsiban rendszerint rádió, a legtöbbet az Infó, így munkába menet es jövet a fontosabb hírekről tudni fogok, nem kell a netes oldalakat böngészni. Hosszabb utakra meg van egy 8Gyb PEN drive, meg régebbi CD-kről készítettem pár éve 320kbps válogatást, ami autóba tökéletes, úgy sem hallani a CD-hez képest a gyári szettel a különbséget.

Pont most kaptam meg a júniusi Derzer statisztikákmat, ez az alábbi lett.

2234 perc zenehallgatás (tehát csak itthon), ennek 60%-a ismert előadó volt (azaz mentett album, vagy előadó, vagy lista), a maradék új felfedezés. Ez egyébként 145 perccel kevesebb, mint májusban.

Érdekes, es jópofa ezt így utólag látni, bevallom én máshogy érzeném, ha magamtól kellene felsorolni.

A kedvenc előadók listája június:

És akkor legyen a május is:

[wittao]

Amíg tartott a Tidal/MQA házasság, addig rendre észrevettem, hogy inkább Qobuzt preferálom hangzás tekintetében. Mióta hálistennek leváltak erről az őrületről, azóta pedig szinte mindegy a találat, elmentem azt ami fentebb van a listában. Viszont pár hete a fiammal úgy döntöttünk csinálunk egyik prototípus készülékünk bejáródását követően egy kis tesztelést egymáson. Egyikőnk leült a rendszer elé, másikunk pedig váltogatott vagy nem váltogatott. 90%-ot meghaladó pontossággal eltaláltuk mindketten mikor Qobuz és mikor Tidal (Win11, Audirvana, ASIO módban, mindkét szolgáltató az Audirvana alatt futott).
Nagyon nehéz megfogalmazni a különbségeket, azt mondanám, hogy ezekkel a különbségekkel simán együtt lehet élni, ergo tökmindegy, ugyanolyan jó volt mindkettő. Az egyértelmű, hogy a gyártók saját applikációihoz képest egy Audirvana/ASIO mód detektálhatóan jobb lejátszási minőséget ad. Egy ideje zajlik egy vita a Win-es környezetek exkluzív módjáról is, hogy valójában a Limitert az sem "lövi ki". Ezért lehet jobb egy ASIO lejátszási mód.

Ha már megemlítettétek a macOS-t. Szerintem gyalázat 2025-ben úgy kiadni egy oprendszert, ami fix felbontást használ zenelejátszás során főleg úgy, hogy jönnek a Spatial Audioval és dedikált spéci hangrendszerekkel (amik mellesleg valóban kiválóan szólnak). És emellett iOS10 verziótól már simán tudja ezt a rendszerük, nagyjából a 4-es ARM generáció óta és az ipadOS is. Szóval hogy a macOS miért maradt ki a szórásból egy évtizede, azt csak ők tudják. Az Apple Music Win10-11 változata meg egyenesen egy szégyen a cégre nézve, szerintem az ott dolgozó 50.000 programozóból egy sem foglalkozik vele, a vezetőség lehet nem is tudja van egy ilyen szoftverük...
Szóval ott tartunk, hogy egy új generációs iPhone simán lehet egy jó USB-bejárattal rendelkező DAC-kal kombinálva a zenelejátszó rendszerünk központja, iOS Tidal alkalmazás is szépen váltogatja a felbontásokat, Apple Music is kihasználja a 24/192 max felbontását. A macOS egyszerűen érthetetlen.

[kaef2]

Tavaly írtam egy blogposztot, nagyjából ebben a témában. Talán érdemes belinkelni, hátha lesz, akit érdekel.

https://medium.com/@mediaengineering/va ... 82ed8cf701

Szépen összefoglaltad.

Egyetlen kiegészítés (talán bele is írhatod a cikkbe, mert lényeges lehet): a Core Audio-t alapvetően kétféle képpen lehet használni, az egyik az exkluzív mód a másik a kevert mód. Az exkluzív módban a lejátszó "kisajátít" egyet a rendelkezésre álló megszólaltató eszközök ("audio playback device"-ok) közül, amit aztán a rendszeren futó egyéb alkalmazás nem tud használni. Ilyenkor a lejátszandó anyag közvetlenül a core Audio HAL (Hardvare Abstraction Layer) rétegére jut, ami alapesetben nem nyúl hozzás (ez sem igaz mindig, mert a hangerőt szoftveresen állíthatja, de ugyanazon a hangerőn ugyanaz a fájl különböző stream forrásokból ugyanúgy szólal meg).

Bocs a "kis" kiegészítésért :)

Nem akartam ennyire részletesen belemenni, mert akkor hasonlóan górcső alá kellett volna venni a Windows audio alrendszer sajátosságait is, meg a különböző linuxos sajátosságokat is. De igy van, ahogy írod. Kösz a kiegésztést.
Talán lesz még két része a cikknek. Az egyik a felhőben történő dolgokról beszélne (provisioning például), a másik meg azt vizsgálná meg részletesen, hogy mi történik amikor a lejátszó eszközünkön megnyomjuk a play gombot. mert elég sok minden történik az utána következő 1-2 másodpercben.

[Aszpirin]

Tavaly írtam egy blogposztot, nagyjából ebben a témában. Talán érdemes belinkelni, hátha lesz, akit érdekel.

https://medium.com/@mediaengineering/va ... 82ed8cf701

Szépen összefoglaltad.

Egyetlen kiegészítés (talán bele is írhatod a cikkbe, mert lényeges lehet): a Core Audio-t alapvetően kétféle képpen lehet használni, az egyik az exkluzív mód a másik a kevert mód. Az exkluzív módban a lejátszó "kisajátít" egyet a rendelkezésre álló megszólaltató eszközök ("audio playback device"-ok) közül, amit aztán a rendszeren futó egyéb alkalmazás nem tud használni. Ilyenkor a lejátszandó anyag közvetlenül a core Audio HAL (Hardvare Abstraction Layer) rétegére jut, ami alapesetben nem nyúl hozzás (ez sem igaz mindig, mert a hangerőt szoftveresen állíthatja, de ugyanazon a hangerőn ugyanaz a fájl különböző stream forrásokból ugyanúgy szólal meg).
A kevert (non-exclusive) módban ez a "kisajítátás" nem történik meg, ehelyett a lejátszandó zeneadat átmegy egy rendszermixeren, ami hozzákeveri azt a rendszerkimenetként megadott eszközre küldött egyéb hangokhoz. A rendszermixernek a macOS-ben van egy olyan tulajdonsága, hogy a kimenetetének (output-jának) bitmélységét és mintavételezési frekvenciája fixen (de felhasználó által állítható módon) be van állítva. Minden inputot, amit egy adott device-ra küldenek, átkonvertál erre az előre beállított mintafreki/bitráta párosra, ezután keveri őket, és ezen a beállított frekin/bitrátán adja tovább lejátszásra.
Alapesetben (a hardver évjáratától függően) minden device-ra 16bit/48kHz vagy 16bit/96kHz van beállítva, de ezeket módosítani lehet. Hogy mi a gond ezzel audiofil szempontból? Hát hogy mondjuk egy 16/48-ról 16/96-ra a konverzió triviális (fordítva is), és észrevehetetlen emberi füllel a különbség, de ez sajnos nem igaz a CD-minőségű 16/44,1-ról 16/48-ra újramintavételezésnél, ami sokkal bonyolultabb művelet, és szerintem hallható lehet a különbség. Az újravételezés akkor is megtörténik, ha egyetlen input van, kivéve ha az input frekije és bitrátája ugyanaz, mint a device-ra beállított output freki/bitráta. Hozzáteszem, hogy ha csak bitráta-konverzió van, az "felfelé" nem hallható egyáltalán, "lefelé" igen drasztikus konverziónál lehet valamennyire hallható. De egy 24 bit - 16 bit konverziót, ha marad a mintavételezési freki, ember legyen a talpán, aki meghall (szerintem ez már nagyon függ a DAC-tól, de egy jóü DAC esetén nehezen lesz hallható).
Az Apple-nél tehát nem mindegy, hogy egy lejátszó a Core Audio hanglejátszási szolgáltatásait exkluzív módban vagy nem-exkluzív, kevert módban használja.
A Roon és az Audirvana, mondanom sem kell, exclusive módban használja a Core Audiót.
De az Apple Music saját alkalmazása NEM. Ezárt ha pl. ugyanazt a forrásanyagot Apple Musicról és mondjuk Tidalról Ronn-nal használjuk, az Apple Music adottságai miatt egyik esetben jó eséllyel megtörténik az újramintavételezés, a másik esetben nem, és a különbség igen jól hallható lehet.

Bocs a "kis" kiegészítésért :)

[Luxor Audio]

Nem annyira az adatkeret nagyságábal van most probléma (nálam az korlátlan), hanem azzal, hogy mondjuk hiába jelez mondjuk 4G-t vagy LTE-t a telefon, ha közben helyenként 3-5 Mbps-szel jön a "nedű", ami nem elég a Qobuznak, de elég egy Spotifynak vagy Youtube Music-nak. Ez persze főleg azon múlik, hogy hol autózgat az ember, autópályákon általában nincs ilyen gond.

Az Alföldön van néhány pont, ahol még 2025-ben sincs megfelelő mobilnet elérés. Mikor arra megyek, reggel kitalálom, mit akarok hallgatni a kocsiban, a Qobuz applikáció letölti a kijelölt albumokat, így offline elérhetők lesznek. Vészhelyzetre amúgy is pufferelve van 20-30 album a telefonon, az autó rendszerében meg néhány száz. Zene nélkül nem érdemes élni.

[Aszpirin]

Évek óta a Qobuz szolgáltatását használom otthon és utazás közben is, az autózáshoz korábban használt Spotifyt is elengedtem, mióta becsületes méretű mobilnet adatkeretem van.

Nem annyira az adatkeret nagyságábal van most probléma (nálam az korlátlan), hanem azzal, hogy mondjuk hiába jelez mondjuk 4G-t vagy LTE-t a telefon, ha közben helyenként 3-5 Mbps-szel jön a "nedű", ami nem elég a Qobuznak, de elég egy Spotifynak vagy Youtube Music-nak. Ez persze főleg azon múlik, hogy hol autózgat az ember, autópályákon általában nincs ilyen gond.

[kaef2]

Kétlem, hogy a felhasználó érzékeli a különbséget, hogy az egyik szolgáltatónál 10-20-30 %-kal több tartalom érhető el. A sokmilliós számokkal lehet villogni, a sajtó imádja őket mutogatni, de valós értékük nincs. Nem az alapján megyek be egy áruházba, hogy hányezer terméket forgalmaznak, hanem hogy kapható-e náluk az, amit keresek.

DE: amit szinte MINDIG összemosnak itt is a hifisek, az az, hogy a "hangminőség" elsősorban nem a szerveroldalról küldött "anyag"-ban, hanem a kliensoldali lejátszóban keresendő. És bizony az egyes szolgáltatók ebben eltérhetek egymástól:
- kb minden szolgáltaltónak van saját lejátszója, ezek technikai megvalósítása okozhat bőven érzékelhető "hangminsőség"-bali különbséget, a legjobb példa erre szerintem az Apple Music, amely saját lejátszó nélkül elenyésző mértékben használható
- de van amikor maga a 3rd-party lejátszó szabja meg a szolgáltatót, pl. ha Roon-t használok, akkor bocs, de a Deezer igen prózai okokból esik ki, és hasonló módon lehet olyan szolgáltató, amely mondjuk egy jó áron megvett streamer készülék miatt esik ki, mert abba nincs integrálva a "támogatása" (ergo: az ő szerveréről nem tud streamelni a streamer).

Én pl. nagyon sok (szinte mindegyik) szolgáltatót meghallgattam saját lejátszójával, és ahol lehetett 3rd Party lejátszóval is, és a mgam részéről úgy döntöttem, hogy ha a hangminőséget ki szeretném maxolni, akkor Mac-en futtatott Audirvana vagy Roon a futómű. Ez rendesen be is korlátozta a lehetséges szolgáltatókat. Amíg az Audirvana-t használtam, addig a kedvencem egyéb okok miatt a HRA volt, néhány éve áttértem Roon-ra, és kb felváltva hol Tidal, hol Qobuz, most éppen a Qobuz a kedvenc, annak ellenére, hogy van kedvenc előadóm, aki a Qobuzon vagy egyáltalán nem, vagy nagyon gyengén, egyetlen albummal képviselteti magát (de ugyanez igaz a Tidalra is, más kedvenc előadó esetében).

Tavaly írtam egy blogposztot, nagyjából ebben a témában. Talán érdemes belinkelni, hátha lesz, akit érdekel.

https://medium.com/@mediaengineering/va ... 82ed8cf701

A poszt angol nyelvű verziója megjelent a Positive Feedback nevű amerikai kiadványban is:

https://positive-feedback.com/audio-dis ... e-a-sound/

Mindkét verzióban vannak mintazenék is, amikkel lehet kisérletezni egy kicsit odahaza.

[Luxor Audio]

DE: amit szinte MINDIG összemosnak itt is a hifisek, az az, hogy a "hangminőség" elsősorban nem a szerveroldalról küldött "anyag"-ban, hanem a kliensoldali lejátszóban keresendő.

Nem árt ezt néha leírni és olvasni.

Mostanra lecsendesedett a téma, de éveken át ádáz viták mentek a szolgáltatók által biztosított zenei tartalom hangminőségét illetően. Ahogy Te is írod, gyakorlatilag kizárható, hogy a kiadók más-más anyagot töltenének fel a különböző streaming szerverekre. A közvetítők, dealerek általában csomagban értékesítik a publikálási lehetőségeket, a kiválasztott 5-10-15 tartalomszolgáltatóhoz ők maguk osztják szét a kiadótól kapott anyagot. A stúdiókban nem készül külön Tidal és Qobuz master, a szolgáltatók részéről elvárt technikai paraméterek ma már alig különböznek, nüanszokban térnek el, a feltöltött anyaghoz egyikük sem nyúlhat, azon módosításokat nem hajthatnak végre. Eltérés a befogadott formátumokban lehet, de ez is szűkül (főleg ha a Spotify is kijön a lossless szolgáltatással majd valamikor az évszázad derekán). Érzékelhető különbség szerintem is lejátszási oldalon jöhet lére és az így hallott eltéréseket sokan a szolgáltatás minőségével azonosítják, ami végülis nem logikátlan, csak félrevezető.

Mivel én is elkötelezett Rooner vagyok, nálam is csak a Tidal és a Qobuz jöhet szóba online forrásként. Próbáltam lejönni a szerről, kihasználva, hogy az asztali lejátszóm az összes népszerű streaming szolgáltatást natívan támogatja (még az Apple és Amazon Musicot is), de a kényelmet nehéz elengedni, pár hét dacolás után visszatért a Roon a napjaimba. Arra viszont alkalmas a mindenes masina, hogy összevethető legyen több zenei szolgáltatás ugyanazon a hardveren és én így hangzásban, minőségben nem érzékelek köztük különbséget. A műsorkínálatról már írtam, az minden szolgáltatónál hiányos, ha nem csak mainstream muzsikát hallgatunk.

Évek óta a Qobuz szolgáltatását használom otthon és utazás közben is, az autózáshoz korábban használt Spotifyt is elengedtem, mióta becsületes méretű mobilnet adatkeretem van. A zenei kínálat és hangminőség mellett a szolgáltatás elérhetősége és stabilitása sem lényegtelen számomra. Míg a Tidal üzemzavarokkal borzolta a zenehallgató közönséget, a Qobuznál semmilyen műszaki hibát nem tapasztaltam 3 év alatt. És ez nekem fontosabb, mint az a pár száz forint különbség havonta. Na meg az MQA eltévelyedést is nehéz megbocsátani a Tidalnak, de ez már szubjektív érzelmi téma.

[Aszpirin]

Kétlem, hogy a felhasználó érzékeli a különbséget, hogy az egyik szolgáltatónál 10-20-30 %-kal több tartalom érhető el. A sokmilliós számokkal lehet villogni, a sajtó imádja őket mutogatni, de valós értékük nincs. Nem az alapján megyek be egy áruházba, hogy hányezer terméket forgalmaznak, hanem hogy kapható-e náluk az, amit keresek.

Egyrészt matematikus fejjel azt gondolnám, hogy minél több szám/előadó van egy szolgáltatónál, annál nagyobb a valószínűsége, hogy az általam keresett köztük van. De ez nem biztos, még utána kell gondoljak :)

Másrészt szerintem az átlegfelhasználó távolról sem annyira céltudatos a szolgáltató-választásnál, mint Te, és a döntés előtt biztos nem fogja mindegyik általa szeretett zenét/előadót végigkeresni, és ha nem talál valamit, akkor végignézni más előadókat.

A hifisek körében a tartalom mellett fő szempontok az itteni tapasztalat alapján a "hangminőség" és az ár, nagyjából ebbem a sorrendben.

A "hangminőségben" több helyen is eltérhetnek a szolgáltatók, egyrészt a forrásformátumban (veszteségesen vagy veszteségmentesen tömörített, ha utóbbi, akkor milyen mintavételezési frekvencuájó és bitmélységű PCM-et tömörít veszteségmentesen. Az új kidványoknál ezek a paramétereke nyilván a kiadótól/feltöltőtől függenek, akinek nem érdeke, hogy ahány szolgáltató, annyi formátumot készítsen, ezért szinte biztos, hoggy ugyanazt az albumot - amennyiben lehetséges - ugyanabban a lehető legjobb minpségben töltik fel. Így ezeket a kiadványokat Aa többséget) szinte biztosan bitre pontosan ugyanúgy adja mindegyik "HiRes"-es szolgáltató, tehát pl. Tidal, Deezer, Qobuz, Apple Music, Amazon Prime Music, stb.

DE: amit szinte MINDIG összemosnak itt is a hifisek, az az, hogy a "hangminőség" elsősorban nem a szerveroldalról küldött "anyag"-ban, hanem a kliensoldali lejátszóban keresendő. És bizony az egyes szolgáltatók ebben eltérhetek egymástól:
- kb minden szolgáltaltónak van saját lejátszója, ezek technikai megvalósítása okozhat bőven érzékelhető "hangminsőség"-bali különbséget, a legjobb példa erre szerintem az Apple Music, amely saját lejátszó nélkül elenyésző mértékben használható
- de van amikor maga a 3rd-party lejátszó szabja meg a szolgáltatót, pl. ha Roon-t használok, akkor bocs, de a Deezer igen prózai okokból esik ki, és hasonló módon lehet olyan szolgáltató, amely mondjuk egy jó áron megvett streamer készülék miatt esik ki, mert abba nincs integrálva a "támogatása" (ergo: az ő szerveréről nem tud streamelni a streamer).

Én pl. nagyon sok (szinte mindegyik) szolgáltatót meghallgattam saját lejátszójával, és ahol lehetett 3rd Party lejátszóval is, és a mgam részéről úgy döntöttem, hogy ha a hangminőséget ki szeretném maxolni, akkor Mac-en futtatott Audirvana vagy Roon a futómű. Ez rendesen be is korlátozta a lehetséges szolgáltatókat. Amíg az Audirvana-t használtam, addig a kedvencem egyéb okok miatt a HRA volt, néhány éve áttértem Roon-ra, és kb felváltva hol Tidal, hol Qobuz, most éppen a Qobuz a kedvenc, annak ellenére, hogy van kedvenc előadóm, aki a Qobuzon vagy egyáltalán nem, vagy nagyon gyengén, egyetlen albummal képviselteti magát (de ugyanez igaz a Tidalra is, más kedvenc előadó esetében).

De nem csak otthon, kimaxolva hallgatok zenét, hanem igen gyakran autóban és repülőn is, ezért bizony a telefonos applikációk illetve azok Apple Carplay-támogatása is érdekessé és szemponttá vált. Mind a Tidal, mind a Qobuz okés ebből a sztempontból amúgy, és a Deezer is, de pl. a HRA-nak, amíg előfizetője voltam, nem volt saját telefonos appja.
És a non-plusz-ultr: a legújabb céges autómban Android for Automotive rendszer van (ami azt jelenti, hogy maga az infotainment rendszere Android, tehát nem Android Auto vagy Apple Carplay-támogatású saját rendszer, hanem az autó infotaimentjére deriktben lehet feltenni appokat a Google alkalmazásáruházából, telefont nem is kell csatlakoztatni... és ebben a környezetben azon kaptam magam, hogy Youtube Music-ot használok /ez most nagyon új/ és élvezem is....)

Bocs a hsszú litániáért, amivel jól elkalandoztam az általad felvetett választási szemponttól, de talán még érthetőbbé válik, hogy sokan - köztük én is - miért nem sz.ják le azt az adatot, hogy hánymillió sztám elérhető egy szolgáltatónál - ami, egyetértek, igazi parasztvakítás, szite teljesen mindeg ma már.

[Alex_Aston]

Én nem arra gondoltam, mennyi a teljes zeneszám.
Volt jó ár előadó, akit megkerestem mindkét helyen (Deezer es Tidal), es bizony eltérések voltak, nem is kicsit az albumok számának terén a Derzer javára.
Nekem ez volt a fő döntő érv, hogy a Deezernél maradtam. És akkor (3,5 eve) még árban is kb. a fele volt. Pl
Persze a lehetetlen volna valami Tidal család tag, de én ezzel nem akartam és most sem bohóckodni...

[Luxor Audio]

Kétlem, hogy a felhasználó érzékeli a különbséget, hogy az egyik szolgáltatónál 10-20-30 %-kal több tartalom érhető el. A sokmilliós számokkal lehet villogni, a sajtó imádja őket mutogatni, de valós értékük nincs. Nem az alapján megyek be egy áruházba, hogy hányezer terméket forgalmaznak, hanem hogy kapható-e náluk az, amit keresek.

Mikor pár éve zenei streaming szolgáltatót próbáltam választani, az akkor számomra elérhetőket (Tidal, Deezer, Qobuz) hetekig használtam párhuzamosan. Az általam ismert és viszonylag gyakran hallgatott lemezek, előadók mindegyike egyik szolgáltatónál sem volt elérhető, mindenhol hiányzott néhány album, de még előadó is a kínálatból. Végül azt választottam, aminél a legkevesebb hiányt tapasztaltam, de a teljes élményhez meg kellett tartanom az offline gyűjteményem is. Különösen igaz ez a komolyzenére, ahol kiemelt jelentősége van, hogy a vágyott mű milyen felvételen és közreműködőkkel érhető el.

[GTomi]

Ez hogy..? A deezer honlapon a premium csomag 11.99€/hó (éves egy összegben 9.00€)

https://www.deezer.com/hu/offers

Itt is ilyen ár van. Nekem valószínű azért kevesebb picivel, mert már bő 3,5 éve szerződtem.
De ennyiért tényleg megeri szerintem a CD minőség, a Tidal-nél nagyobb zenei választék mellett.

Kb ezek a számok sajtó információk alapján:

A Deezer több mint 120 millió tracket kínál, míg a Tidal körülbelül 110 millió trackkel rendelkezik.

Szerintem felhasználók nagy többsége az általa begyűjtött, (vagy megvásárolt ilyen-olyan akár fizikai formátumban), vagy streaming szolgáltatónál mentett zenék max. 15-20%-át hallgathatja csak meg.

Én azt veszem észre, ha szörfölgetek a kínálatban, van mi tetszik, újdonság, belehallgatok, aztán talán, de csak talán még egyszer és többet nem, mert találok, felfedezek újabbat. Esetleg a mix listára felkerül egy-egy szám.

Néha felmerül bennem, hogy lemondom a Tidal előfizetésem, és maradok azoknál a zenéknél, amik megvannak és az se kevés, sőt...

[kaef2]

Ez hogy..? A deezer honlapon a premium csomag 11.99€/hó (éves egy összegben 9.00€)

https://www.deezer.com/hu/offers

Itt is ilyen ár van. Nekem valószínű azért kevesebb picivel, mert már bő 3,5 éve szerződtem.
De ennyiért tényleg megeri szerintem a CD minőség, a Tidal-nél nagyobb zenei választék mellett.

Kb ezek a számok sajtó információk alapján:

A Deezer több mint 120 millió tracket kínál, míg a Tidal körülbelül 110 millió trackkel rendelkezik.

[GTomi]

Engem nem zavar a pattogás de úgy tűnik másokat igen: https://www.headphonesty.com/2025/06/ti ... 2I15Lm1huQ

Ez viszont egy érdekes mondat, vélemény:

"The bigger picture isn’t pretty. A service that promises “studio-quality” sound but delivers second-generation transfers is selling an illusion. Without a way to double-check or hold providers accountable, even the best intentions in high-res audio start to feel flimsy.

[Alex_Aston]

Ez hogy..? A deezer honlapon a premium csomag 11.99€/hó (éves egy összegben 9.00€)

https://www.deezer.com/hu/offers

Itt is ilyen ár van. Nekem valószínű azért kevesebb picivel, mert már bő 3,5 éve szerződtem.
De ennyiért tényleg megeri szerintem a CD minőség, a Tidal-nél nagyobb zenei választék mellett.

[tmboy]

....En a Tidal-nal 4.60-at fizetek euroban, nemtudom van-e ennel olcsobb vesztesegmentes streaming szolgaltato....

Persze, hogy van: Deezer.

Én 1.649.-Ft-ot fizetek érte havonta. Persze ez minimalis különbség. De nekem a nagyobb zenei választék miatt is szimpatikusabb, mint a Tidal.

Ez hogy..? A deezer honlapon a premium csomag 11.99€/hó (éves egy összegben 9.00€)

[rTom]

Tud valaki linket v. listát a streaming szolgáltatóknál soha le nem játszott v. hallgatott számokról?
Szívesen böngésznék közöttük.

[Elmo]

Engem nem zavar a pattogás de úgy tűnik másokat igen: https://www.headphonesty.com/2025/06/ti ... 2I15Lm1huQ

[pali923]

Itt a Deezer lemaradasban van jelenleg.

Meg sajnos kevesebb streamerbe van beledrótozva. Az újabbakba már szinte biztosan, de pl. nekem régebbi van.

[wittao]

....En a Tidal-nal 4.60-at fizetek euroban, nemtudom van-e ennel olcsobb vesztesegmentes streaming szolgaltato....

Persze, hogy van: Deezer.

Én 1.649.-Ft-ot fizetek érte havonta. Persze ez minimalis különbség. De nekem a nagyobb zenei választék miatt is szimpatikusabb, mint a Tidal.

Szeretem a Deezert, de egyelore a HiRes erabol kizarolag a 16/44.1 kepesseguk van meg (hozzateszem oriasi lepes egx Spotify aktualis nyomorusagahoz kepest), de azert a 24/192 felbontasu albumok adnak egy kis pluszt. Itt a Deezer lemaradasban van jelenleg.

[Alex_Aston]

....En a Tidal-nal 4.60-at fizetek euroban, nemtudom van-e ennel olcsobb vesztesegmentes streaming szolgaltato....

Persze, hogy van: Deezer.

Én 1.649.-Ft-ot fizetek érte havonta. Persze ez minimalis különbség. De nekem a nagyobb zenei választék miatt is szimpatikusabb, mint a Tidal.

[tottyi]

A Bloomberg lerantotta a leplet es ev vegere (megint) jon a Premium csomag a Spotify-nal a vesztesegmentes lejatszas. En a Tidal-nal 4.60-at fizetek euroban, nemtudom van-e ennel olcsobb vesztesegmentes streaming szolgaltato. A Spotify-nal valahogy 6 euro korul fizetek a veszteseges lejatszasert es a premium csomag dragabb lesz.

[kaef2]

Érdekelne, hogy miért szereted a roont? Nem használtam eddig, de nagyon kiváncsi vagyok.

A koncepciója, használhatósága és megbízhatósága fogott meg nagyon.


Na, talán elég kimerítő volt a válasz.

Ha érdekel, gyere el egyszer hozzám, és szívesen megmutatok mindent, mert úgy sokkal érthetőbb, és kevésbé ijesztő, sőt csak akkor látod igazán, mennyire pofonegyszerű az egész. A lényeg: minden, minden forrásból, mindenen vezérelve, mindenhol megszólal Ez a Roon dióhéjban.

Csak a történelmi hűség kedvéért írom, nehogy félreérthető legyen a dolog:

A Roon nem streaming szolgáltató (ha már ez a topik a streaming szolgáltatókkal foglalkozik) - hanem egyfajta média management keretrendszer, ami képes pár streaming szolgáltatóval, és Dropbox felhős tárhellyel is együttműködni.


Amúgy mindenben egyetértünk.

[Aszpirin]

Érdekelne, hogy miért szereted a roont? Nem használtam eddig, de nagyon kiváncsi vagyok.

A koncepciója, használhatósága és megbízhatósága fogott meg nagyon.
Felhasználói élményben véleményem szerint verhetetlen. Ez mindenben megnyilvánul:
- beállítasz egy szervert (ami egy állandóan bekapcsolva tartott számítógép vagy akár egy NAS is lehet tudtommal), ráteszed a Roon Servert, és máris kb BÁRMIRŐL elérheted, ami csatlakozik a hálózatra, és konfigurálhatod illetve vezérelheted tovább.
- a külön futó szerverhez a felület lehet maga a Roon (ugyanazon a gépen), egy másik gépen futó Roon, Androidon vagy iOS-en/iPadOS-en futó Roon Remote, vagy - ha sikeresen bekonfigurálod - a lakásodon kívül, Androidon vagy iOS-en futó Roon ARC is, utóbbi Android Auto-na vagy Apple CarPlay-en is fut. Így már autózás közben is az otthoni gyűjteményedet hallgathatod.
- streamelni tud a szerver saját vagy USB-n csatlakoztatott merevlemezéről/SSD-ről stb, hálózati meghajtóról, NAS-ról illetve Tidal-ról, Qobuz-ról...
- beépített DSP-kkel rendelkezik, amik DSD-PCM konverziókra képesek oda-vissza, illetve DSD-ken kvázi-direktben is működnek (itt azért van egy kis marketing-hablaty Roon-éknál, de ennyi elnézhető nekik, mert tényleg működnek DSD forráson is, bár elég bika gép kell már ilyesmihez)
- a zenét rengeteg féle "végpontra küldheted", egy végpont lehet a szerverre kötött DAC, egy másik gép (annak Roon Bridge-et kell futtatnia), egy másik gépre kötött DAC, egy "roon-ready" hálózati lejátszó, stb, és ezeket a "zónákat" mind ugyanarról a felületről kezelheted. A Roon ARC kivételével minden eszközön ugyanúgy néznek ki a kliensek, és ugyanazt tudják, beleértve a konfigurációt is.
- a frissítések automatikusak, gyorsak, és bármely eszközre bármely eszközről elindíthatóak, beleértve a szervert is, aminek a frissítését távolról is elindíthatod,, a kliensek szép törelmesen megvárják, hogy megtörténjen, és ott folytatják, ahol abbahagyták.
- a felületen kismillió nagyon okos megoldás van, pl. a keresés egyszerre történik minden "forrásban", és ha több helyen megtalálja a keresett albumot/számot, akkor ezeket "verziókként" mutatja meg. Be lehet állítani egy alapértelmezett forrást, így nem kell válogatni a "verziók" között, de lehet. Így pl. pofonegyszerű összehasonlítani, hogy egy album hogyan szól Qobuzon és hogyan Tidalon ill. lokálisan, feltéve ha mindkét előbbire van előfizetésed és fönn van az album rajtuk, illetve lokálisan is megvan.
- a felület maga rengeteg információt ad az előadóról, az albumról, az előadó/szerző további albumairól, stb, az egész nagyon interaktívan, szóval aki azért szerette a CD-t vagy Vinyl-t mert volt mit nézegetni zenehallgatás közben, az a Rooon-t ugyanezért fogja szeretni, csak esetleg még jobban

Az egészet sokkal hosszadalmasabb leírni, mint megmutatni vagy kipróbálni, mert iszonyat intuitív minden, a lényeg pont az, hogy mindenféle forrás-szerver-kliens-lejátszóvégpont kombinációban minden működjön. Természetesen ha úgy akarod, akkor az egész lehet egyetlen laptopn is, amin akár a saját fejhallgató kimenetét is használhatod ezek lejátszásra, ez a minimál konfig: egyetlen laptop.

A "hangja" ugyanakkor általában nem jellemezhető (pontosabban: nem megfogható) hifis terminológiákkal, mert rettenetesen függ a fenti négyes minden elemétől, ezért nehéz olyan kérdésekre válaszolni, hogy mi jobb hangú, a Roon vagy az Audirvana... A Roon-nak onmagában nincs "hangja", de bőven a lejátszó lánc elemének tekinthető, ami befolyásolja a kapott hangot kisebb nagyobb mértékben, konverziók és DSP-k használatával nagyobb, anélkül kisebb mértékben.

Végul, nálam így néz ki a dolog:
- a Roon Server (külön, csak a szerver, ami egy a felületétől megfosztott Roon Core) egy 2017-es iMac-re van telepítve. Ennek 2 TB-os Fusion Drive-ja van, az a kevés lokális zene, amivel rendelkezem (általában DSD-k illetve nagy felbontású PCM-ek, de van egy jópár MP3 is /sic!!!/) ezen a FusionDrive-on foglalnak helyet. Nemrég még volt Tidal és Qobuz előfizetésem is, de a Tidalt lemondtam, mert keveset használtam.
- A szerverre rá van kötve egy külső DAC USB-n, amit fejhallgató-végpontként használok.
- van egy Resonessence Concero HP DAC/FH-erősítőm is, ami picike és könnyen hordozható valamint nincs szüksége saját tápra (USB-n keresztül megy a tápolása), és amit végpontként a Macbook Prómra kötök, ha mobilabb de minőségi fejhallgatózára vágyok.
- egy másik végpont a Marantz 6013-as HM-erősítőm, amin többcsatornás zenét hallgatok hébe/hóba.
- és a leggyakrabban használt végpont a NAD M33-asom, ami a hálószobámban található, és legteljesebb zenei élményt tudja nyújtani az Audio Physic hangfalakon keresztül.
- a végpontokon egyszerre is mehet a zene, de én ilyent demózáson kívül nem csináltam még, viszont ha több családtag hallgatna hifi-minőségben zenét, jó tudni róla, egyszerre tudnak külön-külön helyiségekből, ugyanazt a Roon Servert célozva ugyanazon forrásokból, persze külön kliensekkel vezérelve.
- a böngészést/vezérléshez vagy egy Macbook Pro-n futó Roon-t, vagy egy 2018-as iPad-en futó Roon Remote-ot használok. Van Roon ARC-om is konfigurálva a szerveren, és maga a Roon ARC kliens rajta van az iPhone-omon, és hébe-hóbva használom is Apple Carplay-jel, bár ezzel sajnos nincsenek túl jó tapasztalataim, lehet valamit én bénázok el, de nagyon esetleges, hogy jól működik, szarul működik vagy egyáltalán nem működik. A Roon ARC nálam egyáltalán nem "fénypontja" a Roon-ökoszisztémának. De az lenne, ha jól működne, mert nagyon szeretek autóban is zenét hallgatni....

Na, talán elég kimerítő volt a válasz.

Ha érdekel, gyere el egyszer hozzám, és szívesen megmutatok mindent, mert úgy sokkal érthetőbb, és kevésbé ijesztő, sőt csak akkor látod igazán, mennyire pofonegyszerű az egész. A lényeg: minden, minden forrásból, mindenen vezérelve, mindenhol megszólal Ez a Roon dióhéjban.

[GTomi]

Az Audirvana hírleveléből (napokkal ezelőtti) kiderül, hogy a 2.11-es frissítésében mostantól elérhető egy Audirvāna által tervezett 10 sávos, többcsatornás parametrikus EQ is, akit érdekel ez a része.

Van egy zenei szerverük is, a müncheni high end kiállításon partnerük, a Métronome bemutatta digitális megosztási termékcsaládjának legújabb tagját, a teljes egészében Audirvāna technológiával működő DSAS-t, ez szeptembertől lesz elérhető.

https://audirvana.com/linux/