All-In-One eszközök

[Aszpirin]

Évekkel ezelőtt járt nálam a fotón látható egybe motyó.

...melyik...?

Ó..basszus de béna vagyok.
Hát ez:Screenshot_20240318_115421_Google.jpg

Basszus, megnéztem az árát... hát annak alapján ez tényleg kellene hozza egy Bricasti DAC és egy ATC preamp muzikalitását... és akkor az az alapváltozat, amihez még - ha jól látom - phono modult kell venni, az sem két euró....

[supravox]

Évekkel ezelőtt járt nálam a fotón látható egybe motyó.

...melyik...?

Ó..basszus de béna vagyok.
Hát ez:

[Aszpirin]

Rutinos hifista vagy, így nem tudtam eldönteni, hogy a bejáratásra vonatkozó megjegyzésed kérdés, kijelentés vagy irónia?

Csak félig-meddig volt irónia, mert amire leírtam - amint meg is jegyeztem - rengeteget javult "magától" a hang. Elég régóta nem volt ilyen bejáratós cuccom (utoljára kb 6 éve járattam be egy Denon PMA-1600NE-t, ott is egyértelmű volt, hogy egyre jobban szól, ahogy telnek a napok... szóval jómagam úgy látom, hogy a készülékek (és természetesen a hangsugárzók és fül/fejhallgatók bejáratása nagyságrendekkel érzékelhetőbb (számomra), mint mondjuk a kábeleké, de nem akartam én sem vitát indítani erről, ezért írtam inkább kérdésként...

Bár a szinergiát - szintén saját tapasztalat alapján - magam is fontosnak tartom (sőt...), de most mégis arra tippelnék, hogy (1) az öt év dobozban pihenő Marantznak szintén kell bejáratás, majdnem mint egy új készüléknek, ezen kívül (2) a füled az elmúlt évek alatt "elszokott" a CD hangtól, ami meglehetősen más, mint ugyanannak a lemeznek a streaming változata.

Az (1) pontban alighanem igazad van, legalábbis én is így látom. Számomra nem a bejáratás jelensége érdekes hanem a "visszarendeződésé", ami azt okozza, hogy egy régóta használt komponenst újra be kell járatni, akár napokon át is, hogy ismét elérje a hangját
A (2) pont annyiban igaz, hogy kb másfél éve adta meg a Linn Unidisk 1.1-em szervómechanikája magát (ami nálam valami elképesztően jól szólt, de erre mindjárt visszatérek). Mivel már kétszer volt javításon (ezúton is köszönet @HG!), itt már meguntam a macerát,, és "nyugdíjaztam" a készüléket.
A szinergiát ugyanakkor én igen komolyan gondolom, és pont ezzel a nálam fantasztikusan szóló Linn lejátszóval volt egy olyan élményem, hogy Tonya mesterhez elvittem, és az ő épp aktuális láncában olyan girnyán szólt, hogy azt nem is erőltettük 10 percen túl. Nálam meg kb az vitte forrásként a prímet, két nagyságrenddel jobb volt a hangja. Igen fura volt a helyzet, de Tonya hallotta nálam is szólni, úgyhogy ezzel a szinergia dologgal letudtuk. Létezik.

Ettől még nem zárom ki, hogy a NAD a saját "tesójával" jobban szeretné egymást, de azért azt se felejtsd el, hogy az SA7003/M55 nem ugyanaz az árkategória. Inkább a szintlépést hallanád, mint a szinergiát, de ez csak tipp.

A kettő között mind árban, mind feltételezhető minőségben is óriási a különbség, ezért alighanem nehéz lenne eldönteni, hogy amit hallok, abban mennyi a szintlépés által okozott, és mennyi a "szinergia" által okozott javulás. Az M33 és M55 ha nem is egymásnak lett teremtve (az M55 sokkal öregebb), de legalább ugyanabban az iskolában nevelkedtek

Ehhez jön még, hogy további pénz elköltése után mennyi időn belül menne vissza a dobozba ismét a CD, gyűjteményestől-lejátszóstul, amikor elmúlik a varázs, vagy egyszerűen győz a streaming praktikuma?
[...]
Megjegyzés: Látod, még te is, aki konkrét ok (helyhiány) miatt vettél egybehifit, nem is rosszat, nem is olcsón, még belőled is előjött a hifista, hiszen csak mozgott a "bogár" és csak előástad az évek óta nem hallgatott CD lejátszót ... lehet, hogy mégsem olyan egyszerű nekünk, hifiseknek áttérni az all-in rendszerek használatára?

Na igen.... Hogy ez mennyire bogár, azt nem tudom (a zsbem még nem viszket, nem rohantam még lejátszót venni, előszedtem a régi lejátszómat /amit mellesleg soha nem kedveltem különösen, de volt már egyszer egy elég hosszú időszakom, amíg ez, egy Creek OBH-21SE és egy AKG K701 /Made in Austria/ jelentette nekem a "hifi"-t).
Inkább az van tényleg, hogy sajnálom (és nem utlsó sorban: lusta vagyok) eladni a 30+ év alatt összegyűlt CD-imet, amelyek között azért van egy-két rriktaság is.
A streming praktikuma már rég győzött nálam, az LP-t is igen rég vettem elő, akkor is csak egy hallgatás erejéig.
Így, hogy hálószobában, ágyról hallgatom a zenét, még a CD-k cserélgetése is túl nagy sport nekem, az LP-zés hosszabb távon tuti, hogy kizárt (pedig van phono is az M33-ban). De a lemezjátszómat is sajnálom meghirdetni, nem is önmaga miatt, hanem a lemezeim miatt, amelyek között van igen drága darab.

Szerintem az "audiofil" hifi jövője - ha van egyáltalán - ezekben az all-in-one készülékekben kerehető leginkább, mert lassan kihal az a generáció, amelyik hajlandó félszobányi cuccot "telepíteni" a házába, netán vinyl-lemezeket mosogatni és forgatni minden 10-25 perc után az úgymond "élmény" miatt. Nézz csak rá a z itteni átlagéletkorra - vagy akár a youtube-on, 90%-ban magunkfajta "vénemberek" nyomatják a nagy cuccokat még (mondjuk az én korosztályom épp a legfizetőképesebb is egyben, ráadásul babyboom volt a születésünk környékén, tehát sokan is vagyunk, vagyis egy darabig még biznisz lesz egy-két cégnek az audiofil termékek előálítása.

Just my two pence, of course.

[violin]

Évekkel ezelőtt járt nálam a fotón látható egybe motyó.

...melyik...?

[supravox]

Évekkel ezelőtt járt nálam a fotón látható egybe motyó.
Dac előfok phono
A dac-ról ódákat zengtek ,az előfokot dícsérték a phono meg csak úgy volt benne.
Különállló komponensekként is lehet kapni.
Na ennek kellett volna kiváltani az ATC előfokot és a Bricasti dac-ot illetve a Shure Se20 phono-t.
Nagyon szurkoltam a szerkezetnek mert mint TÁRGY eszméletlenül tetszett.
És elmésen is van kitalálva.
2 nap melegítés után ültem le meghallgatni.
3 óra szenvedés után szomorúan elcsomagoltam.

[pärt]

Régen még egy mobilt is rendesen összeraktak, volt benne anyag bőven.

0625082b45fd58b059629e1ae7e5d4af.jpg (119.79 KiB) Megtekintve 2142 alkalommal

[violin]

Kérdés, hogy fejlődésnek kell-e ezt értékelni....? Bizonyos szempontból biztosan az....
AVM CS 2.2

AVM CS 2.2 1.jpg (225.58 KiB) Megtekintve 2106 alkalommal

AVM CS 2.3

És a jelenlegi legújabb, AVM CS 30.3

AVM CS 30.3 1.jpg (84.65 KiB) Megtekintve 2106 alkalommal

Mondjuk a 2.3 és a 30.3 eléggé hasonló kialakítású.... és a 30.3-as jóval olcsóbb is...

[Aszpirin]

Hálózati kábel is van ennyiért--Az három drót.

Ebben teljesen igazad van... sajnos. Inkább csak olyan nyavajgásként... egyre üresebbek a készülékházak, és nem csak az aio készülékeké...
Ha csak arra gondolok, hogy pl az Arcam Solo ~11kg körül volt, míg a kis Lyngdorf alig 3kg...

Nem biztos, hogy a kilók számítanak.
De hogy legyen ellenpélda, ez is egy aktuális all-in-one készülék (és lehet tovább fokozni, mert az az üres hely a jobb delső sarokban az MDC bővítőmoduloknak van fenntartva



(érdekes még az is, hogy konkrétan kb 10 óra folyamatos szobahangerőm járatás után is alig melegszik)

[mishow]

... előbányasztam a fészerből az anno gondosan elcsomagolt Marantz SA7003 SACD-lejátszómat, és gondoltam, kipróbálom az M33-mal (ami egyébként napról napra jobban szól a fülemnek, vagyis vagy én kezdek egyre jobban beleszerelmesedni, vagy az erősítőknél is van bejáratás …
... (az Marantz SA7003 több mint 5 éve nem volt bekapcsolva)

Rutinos hifista vagy, így nem tudtam eldönteni, hogy a bejáratásra vonatkozó megjegyzésed kérdés, kijelentés vagy irónia? Bár ez nem az általános topic, és nem főleg nem szeretnék a bejáratással kapcsolatos vitát elindítani, de tapasztalatom szerint szinte minden eszköznél van bejáratási idő, ami - készüléktől függően - nagyon eltérő időtartamú lehet és a hatás mértéke is eltérhet (hozzátéve, hogy ebben benne van a fül "hozzászokási" ideje is, de ebbe az irányba végképp nem mennék el).
Bár a szinergiát - szintén saját tapasztalat alapján - magam is fontosnak tartom (sőt...), de most mégis arra tippelnék, hogy (1) az öt év dobozban pihenő Marantznak szintén kell bejáratás, majdnem mint egy új készüléknek, ezen kívül (2) a füled az elmúlt évek alatt "elszokott" a CD hangtól, ami meglehetősen más, mint ugyanannak a lemeznek a streaming változata.
Ettől még nem zárom ki, hogy a NAD a saját "tesójával" jobban szeretné egymást, de azért azt se felejtsd el, hogy az SA7003/M55 nem ugyanaz az árkategória. Inkább a szintlépést hallanád, mint a szinergiát, de ez csak tipp.
Ehhez jön még, hogy további pénz elköltése után mennyi időn belül menne vissza a dobozba ismét a CD, gyűjteményestől-lejátszóstul, amikor elmúlik a varázs, vagy egyszerűen győz a streaming praktikuma?

Na ez a topik sem lesz nagyon pezsgő, úgy tűnik

Mivel az új generációs all-in-one készülékek - amennyire látom - mégiscsak elsődlegesen a streamingre épülnek, a streaming technikai részleteivel kapcsolatos kommentek pedig inkább a hálózati lejátszós topicba illenek, ez a topic szerintem meg fog maradni a konkrét készülékekre vonatkozó konkrét kérdéseknek - nincs ezzel baj, legfeljebb néha kicsit tényleg alacsonyabb fordulaton fog pörögni



Megjegyzés: Látod, még te is, aki konkrét ok (helyhiány) miatt vettél egybehifit, nem is rosszat, nem is olcsón, még belőled is előjött a hifista, hiszen csak mozgott a "bogár" és csak előástad az évek óta nem hallgatott CD lejátszót ... lehet, hogy mégsem olyan egyszerű nekünk, hifiseknek áttérni az all-in rendszerek használatára?

[s4tch]

T+A Caruso R ..... ~3000 euro-ért....
2021-07-30-TST-T-A-Caruso-R-16.jpg

Van egy pár T+A CM Active dobozom, elvileg ezeket adták a Carusóhoz. Szuper hang. Ha a Caruso is hasonló színvonal hangminőségben, akkor részemről lehetne másfél kiló is. ¯\_(ツ)_/¯

[violin]

Hálózati kábel is van ennyiért--Az három drót.

Ebben teljesen igazad van... sajnos. Inkább csak olyan nyavajgásként... egyre üresebbek a készülékházak, és nem csak az aio készülékeké...
Ha csak arra gondolok, hogy pl az Arcam Solo ~11kg körül volt, míg a kis Lyngdorf alig 3kg...

[zbiro32]

T+A Caruso R ..... ~3000 euro-ért....
2021-07-30-TST-T-A-Caruso-R-16.jpg

Hálózati kábel is van ennyiért--Az három drót.

[violin]

T+A Caruso R ..... ~3000 euro-ért....

[Elmo]

Szerintem térjünk vissza erre 3-4 hét múlva. Kell ennyi idő, hogy a Nad elérje a végleges hangját, ill. Neked is kell némi megszokás, "hozzáidomulás" az új rendszerhez.

[pärt]

Csak úgy futólag egy NAD M5 teszt a TechRadar-ról, mindenesetre:
"Strikingly fine sound from SACD"
...és
"Perversely disappointing with CD, lacking bite, impact and involvelment"

[Aszpirin]

Na ez a topik sem lesz nagyon pezsgő, úgy tűnik :)
Csak hogy ne haljon el teljesen: mivel van egy bizonyos mennyiségű CD-m és SACD-m, amiket az elmúlt 30 évben gyűjtöttem össze, és sajnálom őket… és sajnos a Linn Unidisk 1.1-esem dögrováson van… előbányasztam a fészerből az anno gondosan elcsomagolt Marantz SA7003 SACD-lejátszómat, és gondoltam, kipróbálom az M33-mal (ami egyébként napról napra jobban szól a fülemnek, vagyis vagy én kezdek egyre jobban beleszerelmesedni, vagy az erősítőknél is van bejáratás…).

Háát… itt jön képbe a sokat hangoztatott elv, miszerint a rendszer elemei szinergiában kell éljenek egymással: sajnos nem allíanám, hogy a szinergia az említett NAD és a Marantz között meglenne… Elsőre olyan cingár hangja volt a Marantznak (három lehetséges összekötéssel is: RCA analóg, RCA koax S/PDIF és Toslink S/PDIF), hogy megijedtem.
Első érdekesség, hogy mára valahogy jobb lett a hang, és nem is kicsit, és még mintha mindig javulgatna. A másik, hogy a CD-k épp Toslink-en szólnak a legjobban, ami mindennek ellentmond, amit eddig tudtam/hallottam (SACD persze csak analóg RCA-n szólal meg, szóval ott nincs összehasonlítási lehetőség). Gyanakszom a kábelekre (sem koaxból, sem optikaiból nincs egy “rendes” példány, mert korábban AES/EBU-t használtam, ami ezen a lejátszón nincs…), de a Supra EFF-ISL-ről nehezen tudom elképzelni, hogy ő legyen a bűnös, mert azt igen jó eredménnyel használtam a megboldogult “nagy” rendszeremben.
Aztán rájöttem, hogy itt is az van, ami a streameknél: ami rosszabb minőségű CD, annak a hibáit nagyon kiemeli az M33.

Stóval itt van egy integrált all-in-one cucc, ami egészen elképesztően jól zenél a beépített streamerével illetve Roon végpontként, de a rádugott Marantz lejátszóval valahogy “nem haverok”.
Szerintetek jobban örülne egy M5-nek vagy M55-nek? Utóbbiak valamelyikével van valakinek itt tapasztalata?
.

(az Marantz SA7003 több mint 5 éve nem volt bekapcsolva)

[Aszpirin]

A valóságban nem lesz ilyen sima az átvitel, főleg nem 13 pontos mérés után. Amit mutat, az inkább egy átlag, ha jól rémlik. Ha kevésbé változtatsz helyet zenehallgatás közben vagy rajtad kívül más nem hallgat zenét a helyiségben, akkor általában jobb eredményt ad egy kevesebb mérőpontos kalibráció. Érdemes lehet egy (vagy több) ilyen profilt is beállítani, szvsz. El lehet vele szöszölni, célgörbékkel kísérletezgetni stb. Amúgy grat hozzá!

Köszi szépen a tanácsokat!

Tegnap megcsináltam végre rendesen, állványra szerelt mikrofonnal a 9 mérőpontos szobaakusztikai kalibrációt. Ehhez a fotózáshoz használt Manfrotto 055XPROB állványomat használtam, amihez egy "bekattintós" platformmal rendelkező, igen nagy szabadságfokú gömbfejem van (a típusát nem vágom fejből). A mikrofonnak - szerintem nem véletlenül - tökéletesen kompatibilis az állványra rögzítő menete a gömbfej kipattintható platformjának csavarmenetével, így tökéletesen tudtam rögzíteni a gömbfejhez, ezáltal az állványhoz. Ez egy robusztus állvány, de a nagy szabadságfokú gömbfej és a vizszintesre is kifordítható tengely igen tág konfigurációs lehetőséget biztosít. Mindenesetre azért két pozíció között olykor csak egy áthelyezés, de legtöbbször elég komoly átforgatás-újrarögzítés kellett shhoz, hogy a mikrofon tökéletesen álljon. A javaslat a sztereó rendszereknél, hogy a bemérő mikrofon az adott oldalra eső hangfal felé mutasson, míg a HM rendszereknél mindig a mennyezeti irány a javasolt. Mivel az enyém sztereó rendszer, a pontos beállítással/pozicionálással elég sokat vacakoltam.

A használt mikrofon a NAD-hoz adott (elég komolynak tűnő) mérőmikrofon, aminek a kalibrációs adatai letölthetőek a NAD honlapjáról, de erre nem volt szükség, mert az M33-ban már eleve benne vannak a vele adott mikrofon kalibrációs adatai, és a Dirac Live szoftverből közvetlenül ki lehet választani, hogy a készülékben tárolt mikrofon-kalibrációs fájlt használja.

A NAD-hoz talált leírás szerint a hangerő-kalibrációs résznél -12dB és -15dB közé kell essen a mikrofon által a fő (1-es) pozícióban mért hangnyomás mindkét oldalon, szóval először így futottam neki, aztán az ötödik mérésnél (box jobb hátsó felső pozíció, nálam ez a szoba hátsó sarkához és egyben az ablakhoz legközelebb eső box-pozíció) a mérés közepén eldobta az agyát, mert clippelést, azaz digitális vágást érzékelt - a mikrofon jelének digitalizált változata egy adott frekvencián nem fért bele a rendelkezésre álló számtartományba), így (néma káromkodás közepette) összes addigi eredményt töröltem, visszamentem a hangerő-kalibrációba, levettem -18dB-re a hangnyomást mindkét oldalról, majd újracsináltam a teljes mérést, minden pozícióban. Ezúttal sikerült.

Az eredményeket elmentettem egy nevesített projektbe, és egy - a hangfal a Dirac által mért teljes spektrumára kiterjedő filtert generáltam az alapértelmezett "kicsit több basszusos" célgörbével, és ezt töltöttem fel a NAD-ba. (lásd a lennebb befűzött képet)

Az eredmény minden reményemet fölülmúlta, megérte a kb másfél órán át tartó pepecselést (és bosszankodást). Eddig is tetszett, amit hallottam, de most nagyon tetszik. Nálam - úgy tűnik - valóban javít az amúgy elég problémás hálószobai szobaakusztikai viszonyok között zajló zenehallgatási élményen a Dirac.

Végszó:
Életemben először sikerült a szobakorrekciós DSP-zés sztereó rendszerben (egyszer már próbáltam REW-mérésekből összeállított filter-karakterisztikával, de azt nem sikerült sehogy "megetetnem" az Audirvanával, pedig elvileg kellett volna menjen), és a tanulság: elég komplikált és elszántságot igénylő folyamat egy rendes szobaakusztika-korrekciós /jelen esetben Dirac által megtámogatott/ DSP-zés beállítása, de azért ez nem ördögtől való, csak pontosan az előírásoknak megfelelően kell elvégezni, a lehető legcsendesebb körülmények között, és rá kell szánni az időt. Érdemes vele pepecselni, mert az eredmény végül jó lehet.

Ezek alapján a pl. miniDSP (ami tudtommal szintén Dirac-kompatibilis) érdekes lehet másoknak is, akiknek masszív akusztikai problémái vannak, de nem tudnak hirtelen vagy nem akarnak komolyabb akusztikai kezelést a szobába (hozzátenném, hogy a Dirac-leírás is az akusztikai kezelés fontosságát emeli ki, talán első helyen, tehát nem állítja magáról, hogy azt helyettesíteni tudná, sőt!) - de tény, hogy elég jelentőst javulást lehet már így is elérni, és nem kellett még milliós kábel sem hozzá. Aki nem hiszi, látogasson el hozzám, szívesen megmutatom.
.

[Aszpirin]

Na jó, de mit hallasz? Mik az első szubjektív benyomásaid a "durva kezelés" hatásáról?

Szrencsére a BluOS-be beépítették a Dirac-szűrők váltását ill. kikapcsolását, és ez zenelejátszás közben is megy, úgyhogy ezt nagyon könnyű A/B tesztelni.
Kétféle szűrőt csináltam ugyanazokból a mérésekből, az egyik csak 500Hz alatt működik, a másik a teljes hallható frekitartományban (erről tettem be képet).
A két szűrő között érdemi különbséget nagyon nehéz felfedezni, pedig elvileg van egy "lapos púp" 1kHz környékén, amit a második szűrő lefarag. Valamennyi hallható hatása van, de elenyésző. Ezért is akarom az egészet újracsinálni, rendesen.
De nem ez volt a kérdés, hanem a nincs szűrő/van szűrő közötti különbség.
Na, ez is inkább a basszus tartományban érzékelhető. A szobában lévő "búgásokat" egértelműen lefaragja, azáltal a basszus mosottsága, "lazasága" eltűnik. A basszus ugyanakkor ott van, de ezt nem tartom kizártnak, hogy valaki "kevesebb bassszus"-nak fogja érzékelni, és nem tetszik, mert pontosan erről van szó, ha a szobában egyébként basszuskiemelés van (kezeletlen szobában szerintem mindig van valamilyen mértékű). Szerintem ezért is van a célgörbében egy kismértékű (fokozatosan csökkenő) basszuskiemelés. De lehet teljesen egyenes "célgörbét" is választani, vagy lehet manuálisan változtatni a célgörbét pontok húzogatásával, bár ezt a Dirac egyértelműen csak olyanoknak javasolja, akik tisztában vannak (illetve valszeg képzést kaptak, bár ezt így nem fogalmazza meg) a Dirac működéséből.
Ami még érzékelhető, az némi további javulás a középtartomány "tisztaságában" is.
Én mindenképp kísérletezni fogok, mert pozitívnak érzem a dolgot, az egyik legérdekesebb hozadéka nálam, hogy halkan is nagyon hasonlóan szól, mint magasabb hangerőn, és mondom, a basszus feszességének javulása elég egyértelmű....

[denesdr]

Dirac-nak szerintetek mennyire lehet hinni? Mert kissé hihetetlen számomra, amit "mond":

A 13 méréses filterkészítést végeztem el, a fő hallgatási pozíció elég vacakul néz ki szerintem:
Screenshot 2024-03-11 at 22.25.48.png
Aztán az összes mérés elvégzése után ezt a frekvenciamenetet kapom:
Screenshot 2024-03-11 at 22.21.27.png
A korrekció után pedig szerinte:
Screenshot 2024-03-11 at 22.34.15.png
.
...ami számomra elég hihetetlen (vagy tényleg lehetséges ez? Esetleg még jobb is?

A valóságban nem lesz ilyen sima az átvitel, főleg nem 13 pontos mérés után. Amit mutat, az inkább egy átlag, ha jól rémlik. Ha kevésbé változtatsz helyet zenehallgatás közben vagy rajtad kívül más nem hallgat zenét a helyiségben, akkor általában jobb eredményt ad egy kevesebb mérőpontos kalibráció. Érdemes lehet egy (vagy több) ilyen profilt is beállítani, szvsz. El lehet vele szöszölni, célgörbékkel kísérletezgetni stb. Amúgy grat hozzá!

[juliush]

Dirac-nak szerintetek mennyire lehet hinni? Mert kissé hihetetlen számomra, amit "mond":

Na jó, de mit hallasz? Mik az első szubjektív benyomásaid a "durva kezelés" hatásáról?

[vazze]

(Meglepne, ha egy viszonylag kis membránfelületű doboz lemenne 20 Hz-re - hacsak nincs egy méretes mélysugárzó az oldalában...)

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Az Audio Physic Classic 20-ak látszólag meghazudtolják a fizikát, mert van egy kívülről nem látszó titkuk (szóval kapizsgálod): egy rejtett mélysugárzó van beépítve a dobozba, amelynek mélysége az amúgy a front szélességénél jóval szélesebb... Találtam egy képet róla a neten leszerelt oldallappal, amely - bár nem az általam birtokolt, üveg oldallapokkal merevítettt változat, azért a lényeg látszik:

Ami nekem van, az ennek a faceliftelt, üveg oldallapos újabb változata, amelyben a mélysugárzó teljesen rejtett.
A gyártó leírása a felépítésről és a használta anyagokról, és azok miértjeiről elérhető még itt: https://www.audiophysic.com/en/product/classic-20/
A releváns idézet:

The stunning design feature of the re-designed CLASSIC 20: the woofer is no longer placed on the sides of the loudspeaker, but rather – like its big sister, CLASSIC 30 – in its own compartment inside the cabinet. This offers visual and technical advantages: On the one hand, the side panels of the CLASSIC 20 now create a visually homogeneous unity whose contours are not interrupted. On the other hand, using an intelligent bass configuration with the woofer being mounted in its own compartment further reduces the impact of vibrations on the surrounding body. Combined with the bass reflex system integrated in the cabinet concept, this enables an incredibly precise and stunning low-tone fidelity with a powerful punch.

Tulajdonosként megerősítem, hogy az utolsó mondtaban nagyon sok igazság van, és aki hallott már ilyent szólni, az tudja mirő beszélek...
A doboz egyébként teljesen zártnak látszik kívülről, de van egy olyan sejtésem, hogy nem teljesen zárt (sajnos robbantott ábrát nem találok, pedig láttam már róla, nem is egyet).

Ebből a szériából már az állványos modell is ügyesen feszegeti a fizika határait.

[Aszpirin]

Elárulod, milyen szempontok alapján választottad ezt a típust ?

Annyit mindenképp, hogy nem az ASR-es mérések és felhasználói kommentek alapján (bár most látom, hogy meglepetésemre Amir is javasolja... de nem értem, miért kellett ezt AVR-ekkel összevetni, ez NEM egy AVR, túl azon, hogy sztereó, videó-elektronika alapból nincs is benne, csak lehet bele venni külön videós bővítő-modult is, ami csak video passthrough-ra képes, és a többcsatornás hangot sem képes feldolgozni /muszáj sztereó hangot kapjon a bemenetére/, ellenben legalább drága).

Kifejezetten szeretem az olyan (mások által "lelketlennek" ítélt) elektronikákat, amelyek "transzparensek", azaz nagyon saját kevés "egyéniségük" van, nem akarnak semmit szépíteni a lejátszandó zenén, inkább úgy adják vissza, ahogy azt a masterben összrakták, viszont azt nagy részletezettséggel, és a lehető legalacsonyabb törzítással. A DAC-omat is ezen irányvonal mentén választottam. Ez a NAD, amennyire meg tudom ítélni, eléggé megfelel ezen kívánalmamnak (nem nevezném követelménynek, mert akkor nem lennék következetes, tekintve az eddigi erősítőmet).
A dolog hátulütője, hogy a szarul felvett/masterelt anyagok sajnos szarul is fognak szólni, mert nincs ami megszépítse őket (hacsak az EQ-zás egyesek számára nem jelenti azt) - cserébe a jóminőségű anyagok általam még nem tapasztalt mértékben jól szólnak.
Ezek mellett nagyon vonzónak találtam a beépített Dirac szobakorrekciót - amit mindenképpen ki akartam próbálni, és úgy tűnik, jól is jön majd, mert enyhén szólva sem ideális akusztikai körülmények között kell dolgozzon - egy hálószobában. Bár a korrekciós szűrő előállításához szükséges méréseket (13 különböző pozícióban!) nagyon hanyagul és kutyafuttában végeztem el csak így elsőre, kézben tartott mikrofonnal, ami - khm - enyhén szólva nem előírásszerű - de még így is elég meglepő az eredmény. Amint lesz időm rá, megcsinálom rendesen, állványra szerlt mikrofonnal, késleltetéssel, hogy minden mérés előtt elhagyhasam a helyszínt.

[Aszpirin]

(Meglepne, ha egy viszonylag kis membránfelületű doboz lemenne 20 Hz-re - hacsak nincs egy méretes mélysugárzó az oldalában...)

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Az Audio Physic Classic 20-ak látszólag meghazudtolják a fizikát, mert van egy kívülről nem látszó titkuk (szóval kapizsgálod): egy rejtett mélysugárzó van beépítve a dobozba, amelynek mélysége az amúgy a front szélességénél jóval szélesebb... Találtam egy képet róla a neten leszerelt oldallappal, amely - bár nem az általam birtokolt, üveg oldallapokkal merevítettt változat, azért a lényeg látszik:

Ami nekem van, az ennek a faceliftelt, üveg oldallapos újabb változata, amelyben a mélysugárzó teljesen rejtett.
A gyártó leírása a felépítésről és a használta anyagokról, és azok miértjeiről elérhető még itt: https://www.audiophysic.com/en/product/classic-20/
A releváns idézet:

The stunning design feature of the re-designed CLASSIC 20: the woofer is no longer placed on the sides of the loudspeaker, but rather – like its big sister, CLASSIC 30 – in its own compartment inside the cabinet. This offers visual and technical advantages: On the one hand, the side panels of the CLASSIC 20 now create a visually homogeneous unity whose contours are not interrupted. On the other hand, using an intelligent bass configuration with the woofer being mounted in its own compartment further reduces the impact of vibrations on the surrounding body. Combined with the bass reflex system integrated in the cabinet concept, this enables an incredibly precise and stunning low-tone fidelity with a powerful punch.

Tulajdonosként megerősítem, hogy az utolsó mondtaban nagyon sok igazság van, és aki hallott már ilyent szólni, az tudja mirő beszélek...
A doboz egyébként teljesen zártnak látszik kívülről, de van egy olyan sejtésem, hogy nem teljesen zárt (sajnos robbantott ábrát nem találok, pedig láttam már róla, nem is egyet).

[violin]

Dirac-nak szerintetek mennyire lehet hinni? Mert kissé hihetetlen számomra, amit "mond":

......Esetleg még jobb is?

A Lyngdorf-nak is megvan ugyebár a saját szobakusztikai korrekciós szoftvere-hardvere. Mikor megvettem többször is végigcsináltam a procedúrát.... de bármennyire is agyba-főbe dícséri mindenki (az összes teszt, az összes "szaklap"...) számomra mindig kevésbbé tetszett a végeredmény. Valahogy mindig a bypass állásba került a Roomperfect...

Pedig mikor jó 15éve először hallottam ilyet, akkor még TacT néven, úgy emlékszem kifejezetten tetszett...

[s4tch]

Dirac-nak szerintetek mennyire lehet hinni? Mert kissé hihetetlen számomra, amit "mond":

A 13 méréses filterkészítést végeztem el, a fő hallgatási pozíció elég vacakul néz ki szerintem:
Screenshot 2024-03-11 at 22.25.48.png
Aztán az összes mérés elvégzése után ezt a frekvenciamenetet kapom:
Screenshot 2024-03-11 at 22.21.27.png
A korrekció után pedig szerinte:
Screenshot 2024-03-11 at 22.34.15.png
.
...ami számomra elég hihetetlen (vagy tényleg lehetséges ez? Esetleg még jobb is?

Nem tudom, mennyire lehet nekik hinni, mindenesetre biztos lesz itt valaki, akinek van egy UMIK-1, amivel utána lehet járni, mennyire lett pontos a korrekció utáni frekimenet.

(Meglepne, ha egy viszonylag kis membránfelületű doboz lemenne 20 Hz-re - hacsak nincs egy méretes mélysugárzó az oldalában...)