Az előző posztomban egy kicsit kitértem arra, hogy mi kell a rendes kalibrációhoz. Mivel a neten nap mint nap rengeteg fals információt olvashatunk a kalibrációról, így úgy döntöttem, hogy szeretném kicsit rendbe tenni a dolgokat.
Ennek a posztnak lehetne adni azt a címet, hogy:
Miért nem célszerű csak colorimeterrel kalibrálni? (Belépő szintű, általában mindenki által ismert colorimeterek: Xrite i1 display pro/plus (i1d3), Calibrite ColorChecker Display Plus HL, Calibrite ColorChecker Display Plus HL, Calibrite ColorChecker Display Pro HL, Portrait Displays C5 HDR2000, C6 HDR 5000, stb.)
i1d3 variációk:
Aki egy kicsit is jártas a kalibrálás világában, az pontosan tudja, hogy önmagában colorimeter-rel nem lehet kalibrálni a színeket, mindenképpen profilozni kell a colorimetert egy spectroradiometerrel (esetekként az sem mindegy milyen spectroradiometerrel). Erre azért van szükség, mert minden fényforrás spektruma teljesen különböző, és a fény spektrális tulajdonsága határozza meg, hogy mi számít fehérnek, az adott fényforrás esetében. Profilozatlan colorimeter lényegében csak fénysűrűség mérésre és gamma kalibrációra használható.
Spectroradiometerek:
- chrome_tlpAeNQJOj.png (250.46 KiB) Megtekintve 2632 alkalommal
- chrome_cq6zkNWf7i.png (105.31 KiB) Megtekintve 2632 alkalommal
Ugyan a colorimeterekhez a szoftverekben elérhetőek különböző korrekciók, különböző fényforrásokhoz, de ezek a korrekciók a gyakorlatban nem sok mindenre jók (esetleg egy hobbistának megfelelőek), ugyanis ezek az olcsó colorimeterek többek között nem rendelkeznek semmiféle hitelesítéssel (a drágább, referencia szintű colorimeterek rendelkeznek hitelesítéssel, pl.: Klein K10A, de még ezeket a referencia műszereket is profilozni kell spectroradiometerrel, ugynais a hitelsítés másról szól), a szoftverben megtalálható korrekció nem a mi colorimeterünkhöz és kijelzőnkhöz lett készítve (hitelesítéssel rendelkező referencia colorimeter esetében sokkal jobb a helyzet, ugyanis a hitelesítés azt jelenti, hogy minden egyes műszer ami lejön a gyártósorról hiba határ alatt mér), ezek csak általános korrekciók, amik sokszor többet ártanak, mint használnak.
Nézzünk egy konkrét példát: egy referencia spectroradiometert, a Jeti specbos 2501 hires (2 nm) (képen a Reference Meter) mérését hasonlítottam össze a Portrait Displays C6 HDR5000 colorimeterével (képen a Profiled Meter) és a hozzá kapott beépített TCL miniled TV korrekcióval, egy TCL miniled TV-n.
Jól látszik, hogy annak ellenére, hogy a C6 HDR5000 esetében az adott tv-hez készült korrekció lett használva, a 2 műszer között a deltaE eltérés majdnem 3! A jeti-vel a fehér szín deltaE eltérése 0.38, szóval abszolút tökéletes a fehér színhelyessége, addig a C6 HDR5000 esetében a deltaE eltérés 2.91, ennyire pontatlan a műszer beépített korrekcióval. És ez a jobbik eset, ugyanis, ha az adott tv-hez vagy projektorhoz nem érhető el korrekció, akkor még rosszabb a helyzet.
Szóval önmagában profilozatlan colorimeterrel nem igazán beszélhetünk valódi kalibrációról. Csak colorimetert használva akár még arra is esély van, hogy a "kalibrálás" végeztével a valóságban rosszabb lesz az eredmény mint kalibrálás előtt (abban az esetben, ha gyárilag hatalmas a deltaE eltérés, akkor valamennyit tud javítani rajta, de a valóban kalibrált képtől még így is nagy távolságra lesznek az értékek, aminek az eredménye lehet a sárgás vagy éppen zöldes, kékes kép).
Hiába néz ki jól és mutat jó adatokat a kalibrálás utáni jegyzőkönyv/mérés, a valóságban ez félrevezető, ugyanis a szoftvernek fogalma sincs arról, hogy mennyire pontatlan illetve pontos egy műszer.
Ráadásul ebben az írásban említett többi colorimeterrel még akár rosszabb is lehet a helyzet, mert nem érhető el hozzájuk annyi korrekció, mint a C6 HDR5000 esetében.
10 évvel ezelőtt még csak csak lehetett profilozatlan colorimeterrel kalibráni, ugyanis ebben az időben a gyári kalibrációk rendszerint katasztrófálisak voltak, deltaE 10 körüli eltéréssel, így természetesen könnyen lehetett javítani rajtuk, de tökéletes színhelyességet már akkor sem lehetett elérni csak colorimeterrel elvégzett kalibráció során. Manapság a gyári kalibrációk sokszor deltaE 3 körül mozognak.
Itt jegyezném meg, hogy a köztudatban még mindig az hamis információ él, hogy deltaE 3 alatt már nem lehet látni az eltérést, ez hatalmas dezinformáció, ugyanis a valóságban deltaE 1 alatt nem tudja megkülönböztetni egy átlagos ember a színek eltérését, viszont egy profi aki például color gradingel foglalkozik ("színezi a filmeket"), sokszor még a deltaE 1 és 0.5 közötti különbséget is könnyedén észreveszi.
Illetve itt egy tőlem teljesen független bejegyzés a témával kapcsolatban ezúttal a hagyományos Xrite i1 display pro/plus illetve annak összes variánsa (Calibrite, HL, stb) összehasonlítva egy Jeti spectroradiometerrel egy LG OLED TV-n mérve. A Jeti-hez képest a deltaE eltérés ebben az esetben is hatalmas még a colorimeter WOLED korrekciójával is:
- 461641771_546441131215765_1369374476490031524_n (2).jpg (131.11 KiB) Megtekintve 2632 alkalommal
Itt pedig az látható, hogy profilozatlan colorimeter deltaE eltérése majdnem 4, a megfelelő korrekciót használva a deltaE eltérés 2.2 ami még mindig hatalmas eltérés és értelmetlenné teszi a kalibrációt, főleg egy G szériás LG OLED tv esetében, ahol gyárilag a deltaE eltérés 2 körül van......
A táblázat eredeti forrása:
https://lightillusion.com/forums/displa ... 527-2.html
Ezért van az, hogy sokan, akik azt hiszik, hogy kalibrált képet néznek, a valóságban mégsem, esetekként rosszabb színhelyességgel nézik a képet mintha a megfelelő gyári képmódot használnák.
Lézer projektorok esetében általánosan elkövetett hiba, amikor valaki UHP lámpás korrekciót használ a „kalibrálás” során. Ez hatalmas hiba, ugyanis egy UHP és egy lézer fényforrás spektruma teljesen más, köszönőviszonyban sincsenek egymással. A fény spektrális tulajdonsága határozza meg, hogy adott fényforrás esetében miből tevődik össze a fehér szín. Az előző írásomban pedig egyértelműen látható, hogy a nem megfelelő spektrális mérés/korrekció használat hatalmas deltaE eltérést is tud okozni a valóságban.
Lézer projektor spektruma (Sony XW7000ES és Epson LS12000)
UHP spektruma
A kellemetlenségek elkerülése érdekében külföldön bevett szokás, hogy az ügyfél mindig megkérdezi a kalibrálást végző személytől, hogy pontosan milyen műszereket fog használni a kalibrálás során.
Összefoglalva:
Önmagában profilozatlan colorimeterrel "kalibrálni" olyan, mint bekötött szemmel célba dobni.
Konica minolta írása colorimeter vs spectroradiometer témában:
https://sensing.konicaminolta.us/us/blo ... lications.
Lightillusion cikke a témában:
https://lightillusion.com/probe_accuracy.html
A következő írásom pedig a bit perfect minta generátor fontosságáról fog szólni.
Ismételten felkért az MTVA archívuma, ezúttal az Eizo monitorjainak professzionális kalibrálására
