3 utas Beyma nagymonitor

... csak kiböjtöltem ezt is. Az ígért 2 hetes szállítási határidő helyett 5 hét alatt meg is érkeztek a hangszórók. Úgy tűnik, a Reflex kft mit sem változott az elmúlt 20 évben, a 80-as években is merő fájdalom volt velük üzletelni. Némi fájdalomdíjként kaptam 25 % kedvezményt, így már tényleg kimondottan olcsónak mondható a teljes szett. A B100-as mélysugárzó igen lenyűgöző külsőre, azt hiszem, 12 collos hangszórón ekkora mágnest eddig még nem láttam. A közép és magas sugárzó semmi extrát nem mutat vizuálisan, de ezek ugye nem is csiriviri High End példányok. Mostantól felpörögnek az események, ma már nekiálltam kimérni a hangszórókat, Bege is befordult a célegyenesbe, tehát van rá esély, hogy november végére összeáll a doboz, belekerülnek a motorok és kezdődhet a keresztváltó játék.

Bege mester készített egy kis szemléltető rajzot:

Nekem bejönne akár így is!

Hozzászólás Szerző: **AVX** » 2012.10.23., kedd 16:59

Bege mester készített egy kis szemléltető rajzot:

Bege mester egyre ügyesebb.
Látom kénytelen vagyok beállni a sorba.Még két dobozt fogok vele én is csináltatni.

Bege mester készített egy kis szemléltető rajzot:

Ha elküldöd a hangszórókat, átviteli karakterisztikát, beépítés függvényében csinálhatok ha gondolod? Többet ér, mint a gondolkodás.

Asztalosműhely hiányában nekem csak a gondolkodás jutott.

A hangszórókat jövő hétre ígérte a beszállító, utána küldöm őket hozád.

Hozzászólás Szerző: **bege** » 2012.10.21., vas. 12:24

Köszi!

Jogos a megjegyzésed, gondolkodjunk el a felső él lekerekítésén!

Ha elküldöd a hangszórókat, átviteli karakterisztikát, beépítés függvényében csinálhatok ha gondolod? Többet ér, mint a gondolkodás.

Szia.
A magassugárzó kisfrekvenciás átviteli anomáliáit, lehet, hogy csak MTW elrendezés javítaná, főleg ezen a függőleges síkon. Meg talán, a felső él, nagy rádiuszú gömbölyítése.

Holnap, küldöm a méleket.

Köszi!

Jogos a megjegyzésed, gondolkodjunk el a felső él lekerekítésén!

Hozzászólás Szerző: **bege** » 2012.10.21., vas. 12:13

Szia.
A magassugárzó kisfrekvenciás átviteli anomáliáit, lehet, hogy csak MTW elrendezés javítaná, főleg ezen a függőleges síkon. Meg talán, a felső él, nagy rádiuszú gömbölyítése.

Holnap, küldöm a méleket.

Végül a mélysugárzó elméleti nyers átvitele és egy lehetséges kompenzációval:

Ez még inkább elméleti dolog, mint a korábbi fejtegetés, hiszen a dobozba épített hangszórók valós érzékenysége és átvitele csak a mérések során fog kiderülni, a kompenzáció mértéke és helye pedig erősen ezektől függ. Célom az, hogy különálló kompenzáló kör ne kerüljön a keresztváltóba, a kiegyenlítést maga a LP váltás oldja meg. Az előlap mérete ebben is segíteni fog elvileg.

Korábban említettem az Edge nevezetű programot, ami sok számítástól kímél meg minket előlap tervezés közben. Nagyon tanulságos megfigyelni, mennyire beleszól az átvitelbe a hangszóró és a doboz viszonya.

A mélysugárzó elvi frekvencia válasza a tervezett 43 x 73 cm méretű előlapon a hagyományos függőleges tengelybe téve és az általam választott elhelyezéssel:

A függőleges tengelybe helyezett hangszórónál lenne egy szép kiemelésünk 2 kHz környékén, ami bár bőven a váltási pont felett van, én próbálom elkerülni, ha már van rá lehetőség

A középsugárzó elvi frekvencia válasza a tervezett 43 x 73 cm méretű előlapon a hagyományos függőleges tengelybe téve és az általam választott elhelyezéssel:

A középsugárzónál tűnik legkritikusabbnak az elhelyezés. Tengelybe helyezésnél pont az aktív tartományban (400 és 3.000 Hz között) lennének a durvaságok. A végső helyen szépen kisimul az átvitel. Továbbá az előlap méreteiből következő BS hatás pont a tervezett váltás felett fejti hatását teljes mértékben. Ez segít majd a váltásban, illetve kompenzálja a mély és középsugárzó érzékenysége közötti különbséget.

A magassugárzó elvi frekvencia válasza a tervezett 43 x 73 cm méretű előlapon a hagyományos függőleges tengelybe téve és az általam választott elhelyezéssel:

A magas szekcióban drámai különbségek nincsenek az elhelyezések között, de a 3 kHz (azaz a váltási pont) környéki anomáliák elhárítása is kis sikernek számít. A dóm helyét inkább a középsugárzóval egy tengelyre kerülés határozta meg.

Mint látható, eszeveszett különbségeket nem okoz a hangszórók elhelyezése az előlapon, de a színezetlen hangzásban komoly szerepe lehet, hiszen 2-3 dB-es átviteli púpok, gödrök már egyéni hangzást adnak a doboznak, ezzel csökkentve univerzális felhasználhatóságát, ami nálam alapelvárás. A nagy előlap lehetőséget ad erre a játékra, a mai modern formavilágú vékonyka dobozoknál erre esélyünk sincs, ott más előnyök és hátrányok vannak. Mindez persze csak elméleti fejtegetés egyelőre. Hogy a valóságban hogy működik a dolog, arra pár hét múlva derül fény.

OFF:
A napokban néztem az új 4312E doboz átvitelét, a mélyhangszórót ebben a típusban sem szűrik, direktbe kapja a jelet, aminek az eredménye 10dB a frekvenciaátvitelben.

Ez egy tipikus régi JBL megoldás, de azok között is kirívó eset. A szekciókat nem korlátozzák felülről, összeengedik őket egymással és igen magasan vágnak. Nehezen lehetne perdöntő műszaki indoklást mögé tenni, de a rajongók nem is az alapján döntenek ugye.

Hajrá, egy jó "kis" monitor, alig várom a fejleményeket

OFF:
A napokban néztem az új 4312E doboz átvitelét, a mélyhangszórót ebben a típusban sem szűrik, direktbe kapja a jelet, aminek az eredménye 10dB a frekvenciaátvitelben.

Számomra nagyon érdekes projektnek tűnik. Kíváncsi vagyok hogyan épülget majd.
Fapaci, Bege jó munkát ! (volt szerencsém a -még nem kész- Bege-féle Exotic dobozhoz )

Vagy inkább erre a sikeres darabra: JBL122A

Az egyik nálam megfordult JBL dobozban ilyen mélysugárzó volt. Nagyon kellemes, húsos basszust produkált, de 800 Hz felett nehezen tolerálható dolgokat művelt, amit a JBL mérnökei valamiért nem tartottak problémának és bőven a hallható tartományba engedték a rezonanciákat a váltó által. A Beyma 12B100R kevésbé háklis ilyen szempontból és a váltás is teljesen más lesz nálam.

Vagy inkább erre a sikeres darabra: JBL122A

Érdeklődve fogom követni a híreket. Bege munkája tényleg gyönyörű, igaz élőben nem volt szerencsém látni.
Amúgy a nyertes dohogó nagyon ismerős (otthonról, JBL 127a, ilyen van az L40-ben). Hiába, nincs (sok) új a nap alatt.

A Beyma sok olyan hangszórót gyárt, amik JBL helyettesítő darabok. Nálam ez nem volt szempont, de a hasonlóság tagadhatatlan.

Vendég

Sok éven át hallgattam otthon aprócska hangszórókkal - magam, vagy valamilyen gyár által - épített hangdobozokat, de a szívem mindig is a nagy membránokhoz húzott. Ezen vágyaimat jobbára kiéltem koncerthangosítások során, otthon esélyem sem volt ilyen méretekkel együtt élni. Aztán pár éve úgy hozta a sors, hogy végre lett egy igazán nagy szobám, konkrétan 55 m2 3,60 méteres belmagassággal, ahol már meg lehet dörgetni a levegőt különösebb dúsulás, túllövés nélkül, hála a részben kezelt akusztikának és a belméreteknek. Kétféle Scan Speak motoros hangdobozom is működött itt eddig, amiket bár nagyon szerettem, egyik sem hozta azt az energikus hangélményt, reális hangszerméreteket, ami a lelkem mélyén célom lenne. A második doboz különösen jól sikerült, így kissé nagyképűen azt gondolom, elértem a 4-6 collos membránok korlátait. Az elmúlt hónapokban több nagyobbacska monitor is járt nálam, többnyire régi konstrukciójú JBL-ek, amik az ismert hibájuk ellenére is élvezetes kóstolót adtak számomra egy nagyon szerethető hangképből. Ez volt az utolsó csepp a pohárban és úgy döntöttem, tényleg építek egy nagy 3 utas stúdió monitort.

Alap elképzelésem a 70-100 literes doboz volt, nagy membránméretekkel, de baráti áron megépítve. Így hát a sok száz eurós motorokat nem is nézegettem, az alsó-közép kategóriában keresgéltem. Bár tudjuk, hatalmas a piaci kínálat hangszórókból, de hamar szembesültem vele, hogy 200 € alatt gyorsan elfogynak a lehetőségek a nagyobb méreteknél. A válogatás után gyakorlatilag csak a Dayton, Beyma, Visaton nevek maradtak talpon. Utóbbitól én eleve viszolygok, a Daytont nem ismerem, így hát egy előzetes döntés született a Beymáról. Mellette szól a viszonylag barátságos ár, részletes gyári adatlapok, EU-s gyártás, könnyű beszerezhetőség és van némi DIY publikációja is.

12 collos méretben nem nagyon találunk otthoni HiFi célokra szánt mélynyomót emberi áron. A Beymák inkább PA és stúdiós feladatokra készülnek, ennek megfelelő paraméterekkel. A kis Scan Speak motorokkal könnyedén elért 33 Hz-es f3 itt ábránd marad, 40 Hz alá egyikkel sem tudtam menni a fenti elvárások betartása mellett. Végül két típus maradt versenyben, mégpedig a 12B100R és a 12BR70. Előbbi igen szép jellemzőkkel bír, erős mágnes, robosztus kivitel, alacsonyabb torzítás, ellenben 50-60 liternél nagyobb dobozba tenni nem ajánlatos. A 70-es nagyobb dobozba való, kicsit mélyebbre is megy, olcsóbb is, de kevésbé szimpatikus számomra. Így hát a B100-as típus a befutó.

A középső szekcióban a 6B30Pe dolgozik majd kicsi torzítása és viszonylag szép átvitele miatt. Érzékenysége ugyan alacsonyabb a mélysugárzóénál, de a különbséget az előlap és a BS kompenzáció ellensúlyozza majd. A nagyobb 8M70 jobb ugyan érzékenységben, de bizonyára igen nehéz lenne összeváltani a magassal, ilyen membránméretet amúgy sem lehet felengedni 4 kHz-ig.

A magasakon sokat filóztam. A CP25 nem túl szép átvitelt produkál és a torzítása sem példás, ellenben nagyon szép a diszperziója. Az SMC2012 pont az ellentéte, szép átvitel, alacsony torzítás, de erős nyaláboltság. Mindkét típus komoly kompromisszumokkal járna, így hát egy hagyományosabb dómsugárzót választottam a fémmembrános, stúdiós T2030 személyében. Az érzékenysége persze alacsonyabb, mint a PA modellekké, de ez a doboz nem is ezen paraméterről lesz híres, nem lesz sokkal 90 dB felett, így hát bőven belefér a dómsugárzó is. A napokban vásárolt Crown PSA-2 PA végfokom csatornánkénti 400 Wattjával amúgy is bőséges energiát szolgáltat majd.

A doboz kialakítása amolyan klasszikus ódivatú monitor. A 45 cm széles előlap tág lehetőséget ad a hangszórók elhelyezésére és diffrakciós optimalizálására is, amire a filigrán állódobozaimnál esélyem sem volt. A doboz 25 mm vastagságú szendvics szerkezetű lapokból készül, kívülről furnérozva, belül hullámtörőkkel teleaggatva. Párhuzamos felületek alig lesznek odabent, nagyon nem szeretjük az állóhullámokat. A bruttó térfogat 70 liter körül lesz, ebből lejön a kb nettó 12 literes elkülönített középkamra, a merevítések, hullámtörők, stb., így a mélysugárzó kb 50 literben fog dolgozni. A reflexnyílás a szokásos előlapi elhelyezés helyett alulra kerül a doboz anyagából kialakítva és össze lesz építve egy szintén most készülő masszív állvánnyal, amivel megpróbálom a basszusokat némileg irányítani, illetve a keresztváltót is magába fogadja majd. Az előlap elrendezése diffrakciós optimalizálás után:

Bár korábbi dobozaimat (hatékony segítséggel) én eszkábáltam, ezen példányok építését már nem vállalom. Szerencsémre Bege mester kapható volt rá. Jobb szakít nehezen találtam volna, hiszen ő nem csak a famunkákban, hanem a hangsugárzók világában is otthonosan mozog, ráadásul eddigi munkáiból ítélve az enyémhez hasonlatos vizuális ízléssel bír. Ötleteink egyeztetése után a doboz vörös natúr famintás borítást kap majd, az előlap pedig homogén matt sötétszürke lesz.

A hangszórók gyári adatai alapján elég szabadon tologathatóak majd a szekciók határai, de egyelőre semmilyen váltóterv nem készült még. Ezt a folyamatot csak a doboz elkészülte és a beszerelt hangszórók mérései után fogom elkezdeni. A 2. rendű váltások várhatóan 500 és 3000 Hz környékén leszek. Egy nagyon jól használható BS tervező program, az Edge segítségével meglehetősen jó helyre tudtam elhelyezni a hangszórókat az előlapon, továbbá a motorok sem szenvednek különösebb átviteli nyomortól, így a keresztváltó várhatóan egyszerű lesz, nem fog hasonlítani egy alkatrész lerakathoz.

A doboz gyártása a napokban indul, addigra a hangszórók is megérkeznek, szóval hamarosan felpörögnek az események, melyekről majd folyamatosan beszámolok e topicban.

Érdeklődve fogom követni a híreket. Bege munkája tényleg gyönyörű, igaz élőben nem volt szerencsém látni.
Amúgy a nyertes dohogó nagyon ismerős (otthonról, JBL 127a, ilyen van az L40-ben). Hiába, nincs (sok) új a nap alatt.

Sok éven át hallgattam otthon aprócska hangszórókkal - magam, vagy valamilyen gyár által - épített hangdobozokat, de a szívem mindig is a nagy membránokhoz húzott. Ezen vágyaimat jobbára kiéltem koncerthangosítások során, otthon esélyem sem volt ilyen méretekkel együtt élni. Aztán pár éve úgy hozta a sors, hogy végre lett egy igazán nagy szobám, konkrétan 55 m2 3,60 méteres belmagassággal, ahol már meg lehet dörgetni a levegőt különösebb dúsulás, túllövés nélkül, hála a részben kezelt akusztikának és a belméreteknek. Kétféle Scan Speak motoros hangdobozom is működött itt eddig, amiket bár nagyon szerettem, egyik sem hozta azt az energikus hangélményt, reális hangszerméreteket, ami a lelkem mélyén célom lenne. A második doboz különösen jól sikerült, így kissé nagyképűen azt gondolom, elértem a 4-6 collos membránok korlátait. Az elmúlt hónapokban több nagyobbacska monitor is járt nálam, többnyire régi konstrukciójú JBL-ek, amik az ismert hibájuk ellenére is élvezetes kóstolót adtak számomra egy nagyon szerethető hangképből. Ez volt az utolsó csepp a pohárban és úgy döntöttem, tényleg építek egy nagy 3 utas stúdió monitort.

Alap elképzelésem a 70-100 literes doboz volt, nagy membránméretekkel, de baráti áron megépítve. Így hát a sok száz eurós motorokat nem is nézegettem, az alsó-közép kategóriában keresgéltem. Bár tudjuk, hatalmas a piaci kínálat hangszórókból, de hamar szembesültem vele, hogy 200 € alatt gyorsan elfogynak a lehetőségek a nagyobb méreteknél. A válogatás után gyakorlatilag csak a Dayton, Beyma, Visaton nevek maradtak talpon. Utóbbitól én eleve viszolygok, a Daytont nem ismerem, így hát egy előzetes döntés született a Beymáról. Mellette szól a viszonylag barátságos ár, részletes gyári adatlapok, EU-s gyártás, könnyű beszerezhetőség és van némi DIY publikációja is.

12 collos méretben nem nagyon találunk otthoni HiFi célokra szánt mélynyomót emberi áron. A Beymák inkább PA és stúdiós feladatokra készülnek, ennek megfelelő paraméterekkel. A kis Scan Speak motorokkal könnyedén elért 33 Hz-es f3 itt ábránd marad, 40 Hz alá egyikkel sem tudtam menni a fenti elvárások betartása mellett. Végül két típus maradt versenyben, mégpedig a 12B100R és a 12BR70. Előbbi igen szép jellemzőkkel bír, erős mágnes, robosztus kivitel, alacsonyabb torzítás, ellenben 50-60 liternél nagyobb dobozba tenni nem ajánlatos. A 70-es nagyobb dobozba való, kicsit mélyebbre is megy, olcsóbb is, de kevésbé szimpatikus számomra. Így hát a B100-as típus a befutó.

A középső szekcióban a 6B30Pe dolgozik majd kicsi torzítása és viszonylag szép átvitele miatt. Érzékenysége ugyan alacsonyabb a mélysugárzóénál, de a különbséget az előlap és a BS kompenzáció ellensúlyozza majd. A nagyobb 8M70 jobb ugyan érzékenységben, de bizonyára igen nehéz lenne összeváltani a magassal, ilyen membránméretet amúgy sem lehet felengedni 4 kHz-ig.

A magasakon sokat filóztam. A CP25 nem túl szép átvitelt produkál és a torzítása sem példás, ellenben nagyon szép a diszperziója. Az SMC2012 pont az ellentéte, szép átvitel, alacsony torzítás, de erős nyaláboltság. Mindkét típus komoly kompromisszumokkal járna, így hát egy hagyományosabb dómsugárzót választottam a fémmembrános, stúdiós T2030 személyében. Az érzékenysége persze alacsonyabb, mint a PA modellekké, de ez a doboz nem is ezen paraméterről lesz híres, nem lesz sokkal 90 dB felett, így hát bőven belefér a dómsugárzó is. A napokban vásárolt Crown PSA-2 PA végfokom csatornánkénti 400 Wattjával amúgy is bőséges energiát szolgáltat majd.

A doboz kialakítása amolyan klasszikus ódivatú monitor. A 45 cm széles előlap tág lehetőséget ad a hangszórók elhelyezésére és diffrakciós optimalizálására is, amire a filigrán állódobozaimnál esélyem sem volt. A doboz 25 mm vastagságú szendvics szerkezetű lapokból készül, kívülről furnérozva, belül hullámtörőkkel teleaggatva. Párhuzamos felületek alig lesznek odabent, nagyon nem szeretjük az állóhullámokat. A bruttó térfogat 70 liter körül lesz, ebből lejön a kb nettó 12 literes elkülönített középkamra, a merevítések, hullámtörők, stb., így a mélysugárzó kb 50 literben fog dolgozni. A reflexnyílás a szokásos előlapi elhelyezés helyett alulra kerül a doboz anyagából kialakítva és össze lesz építve egy szintén most készülő masszív állvánnyal, amivel megpróbálom a basszusokat némileg irányítani, illetve a keresztváltót is magába fogadja majd. Az előlap elrendezése diffrakciós optimalizálás után:

Bár korábbi dobozaimat (hatékony segítséggel) én eszkábáltam, ezen példányok építését már nem vállalom. Szerencsémre Bege mester kapható volt rá. Jobb szakít nehezen találtam volna, hiszen ő nem csak a famunkákban, hanem a hangsugárzók világában is otthonosan mozog, ráadásul eddigi munkáiból ítélve az enyémhez hasonlatos vizuális ízléssel bír. Ötleteink egyeztetése után a doboz vörös natúr famintás borítást kap majd, az előlap pedig homogén matt sötétszürke lesz.

A hangszórók gyári adatai alapján elég szabadon tologathatóak majd a szekciók határai, de egyelőre semmilyen váltóterv nem készült még. Ezt a folyamatot csak a doboz elkészülte és a beszerelt hangszórók mérései után fogom elkezdeni. A 2. rendű váltások várhatóan 500 és 3000 Hz környékén leszek. Egy nagyon jól használható BS tervező program, az Edge segítségével meglehetősen jó helyre tudtam elhelyezni a hangszórókat az előlapon, továbbá a motorok sem szenvednek különösebb átviteli nyomortól, így a keresztváltó várhatóan egyszerű lesz, nem fog hasonlítani egy alkatrész lerakathoz.

A doboz gyártása a napokban indul, addigra a hangszórók is megérkeznek, szóval hamarosan felpörögnek az események, melyekről majd folyamatosan beszámolok e topicban.

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.