Megmértem a trafókat a szokásos műszerparkommal is. Ezek a műszerek az alábbiak:
DMM Ohmmérő, Grundig precíziós FGV, generátor, valamintPeach Tech 5350 csővoltmérő.
Először mindig az AN trafó adatait közlöm, utána a DYSCUS trafót. Kezdjük szépen sorban:
RDCp=56 illetve 74,9 Ohm
RDCs=56,2 ill. 75,1 Ohm.
Látható, hogy az AN trafó meglehetősen precízen van kivitelezve, bár gyanítom, nem tartalmaz annyi osztást mint a D trafó.
A D trafónak magasabb a tekercsellenállása. Ennek az az oka, hogy az AN trafó egy mérettel kisebb magot használ, mint én. Illetve az én menetszámom egy picivel lehet több is, vagy pedig a két huzal átmérő nem egyforma. Az AN trafót nem lehet roncsolásmentesen kiküzdeni a permalloy hengeréből, sajna. Tehát a huzal vastagság csak spekuláció, a vasméret meg kikövetkeztethető, miután a D trafó vasa biztosan nem fér bele a kis hengerbe.
Lp=2,85 H ill. 5H
Ls=2,83 H ill. 4,98H
Az AN trafó induktivitását keveselltem először, de aztán rájöttem, hogy 600 Ohmos illesztéshez tök jó. A precíz kivitelezés az oka mindkét trafó esetében az egyforma p-s induktivitásnak. Mindkét tekercs egyforma, s a menetek ténylegesen egymás mellé vannak tekerve. A Dyscus trafó majdnem kétszer akkora induktivitású, mint az AN. Ennek okát fentebb taglaltam. Ez a különbség megmagyarázza azt a tényt, hogy a D trafónak jobb a mélyátvitele. A magasátvitelben lévő különbséget a tekercs osztásainak kialakítása okozza.
Szórás= 4,55uH, illetve 1,8uH. Ez is az eltérő tekercs osztásnak köszönhető. Mint tudjuk, a tekercsek osztásának növelése négyzetesen csökkenti a szórt induktivitást, és négyzetesen növeli a szórt kapacitást. Valójában itt van a kutyus elásva, ez miatt nem egyforma a két konverter trafó. A több osztás miatt az én trafómnak nagyobb a szórt kapacitása. Azt tudjuk jól, hogy a trafók rezonancia frekvenciáját, és annak mértékét többek között a szórt kapacitás is befolyásolja. A rezonancia frekik így néznek ki:
Fr=465,5kHz -13dB az AN trafó esetében, és 760kHz -2 dB a D trafó esetén. Igaz, a Dyscus trafó rezonanciája jóval távolabb esik a hallható sávtól, de sajna jóval magasabb is. Hogy ez a tény hogy befolyásolja a hangminőséget, azt majd a meghallgatáskor lehet detektálni. Lehet, sehogy, lehet egyformán színez a két trafó. Majd kiderül. :) Figyelmes hozzáértő kollegák már biztosan rájöttek, hogyan készíthettem volna jobb (?) trafót. Úgy is van, de azt ne felejtsük el, hogy nekem abból a huzal vastagságból kellett főznöm, amim van. Ennek viszont gazdasági okai vannak. Egy spulnin 16-17 kg rézhuzal van. Hány száz ekkora trafót kellene nekem megtekernem, hogy ennyi rezet elhasználjak?
Megmértem a fenti műszerekkel a trafók átvitelét is, s mint azt már tudjátok, ez egy kicsit különbözik az ámítógépes mérésektől. A méréseket 1 Volt fesszel végeztem. 2 Volt használata esetén a mélyek már eltorzulnak. A permalloy trafóvasak sajna nem bírják a túlvezérlést. Ezért nem lehet belőlük kimenőt készíteni. Nos az átvitel -3 dB-s pontjai így néznek ki:
11,1 Hz-99kHz az AN esetében, és 6 Hz-360 kHz a D trafó esetén. Nem panaszkodhatom.
Mindezt 560 Ohm primer, és Sekunder lezárással, mint már korábban utaltam rá.
Dys-cus, a DysCus kimenők, konstruktőre.
Trollok, guruk, és egyéb hozzá nem értők kíméljenek!
Sebaj, semmi gond. Íme a két mérés:
