Diy csöves (vagy hibrid) erősitő épités

[CHZ]

8 perce, dys-cus írta:




1kHz négyszögjel átvitel:









 

[dys-cus]

10kHz Négyszögjel átvitel:

[dys-cus]

1kHz négyszögjel átvitel:

[dys-cus]

Volt egy kis időm, így szkóppal is megvizsgáltam a trafók néccög átvitelét. Felhívom a figyelmet, hogy a mérés nem in situ módon történt, azaz visszacsatolatlan erősítőben, hanem függvénygenerátorral, 8 Ohm terheléssel, és 5,6k(!) ellenállással a primerben, szimulálva a csövek Raa paraméterét. Ez a mérési módszer mindig gyengébb erdményt ad, mint mikor a beépítési helyén mérik a trafót. A fotókon rendre a 100Hz, 1kHz, és 10kHz-s válaszjeleket láthatjátok. Más, kimenőtrafót készítő díyer-eknek csak kellő mennyiségű papírzsepi birtoklásával ajánlott az alábbi képek nézegetése.



100Hz:

[dys-cus]

Az MS frekvenciákon a fázisátvitel is nagyon jó. Ezt a kimenőt szépen lehet visszacsatolni. A zenét elszinezni sem nagyon fogja.



Fontos megjegyzés, hogy ezek a paraméterek tarthatóak, bármikor megismételhetőek, tehát bármelyik DyerAmp ARC M60HD hangminősége biztosítható egy sztenderd paraméterhalmaz mentén.

[dys-cus]

Persze azóta már bevasalódtak a trafóka DYERAMP erősítő számára.. Hogy milyenek lettek? Nos nem szégyenkezem. Néhány adat, amik nem ámítógéppel lettek mérve, hanem DMM-el, és hangenerátor+csővoltmérő combóval.Lp=27,6HSzigma (szórás)=2,1mH-3dB=11Hz-114kHzfr=454kHz -7dB az 1kHz-hoz viszonyítva.Számítógéppel mérve picit rosszabb az átvitel, de üsse kavics!

[dys-cus]

Senki sem ment meg a vasalástól. Ez a meló elmehetne a vigyorgóba terápiás céllal is a mentálisan rokkantaknak.

[dys-cus]

Ha egyszer beindul a díjerkedés, akkor aztán készülnek a kimenők a DyerAmp ARC M60HDerősítőkhöz.

[dys-cus]

Köszönöm, jó lett a kedvem! Ez majdnem megegyezik az Á. Lajos bácsinak tekertekkel. Bírja a 300B-t is.



Itt van az átvitele, meg a fázisátvitele:

[pechman8]

Kimenő transzformátor csere. GU50 SE, UL.



Billentyűzetet ragadtam, hogy megírjam tapasztalatom. Néhány gondolat az előzményekről. Magam építette GU50SE erősítőmet kb 1 éve fejeztem be. Gondoltam én, akkor. A GU50-et nem véletlenül hasonlítják a 300B-hez. (Nem azt írtam, hogy olyan mint a 300B, hanem, hogy ahhoz hasonlítják!) Sokan mondják mégis, hogy nem hallottak jó GU50-s erősítőt. Szerintem azért mert olcsón akarják kihozni a „körítést”! Itt hibáznak szerintem legtöbben. Egy 300B-nél vagy 2A3-nál eszébe sem jutna ilyesmi senkinek.  Jogos lehet a kérdés, ha már többszázezerben van az áramkör miért nem használok legalább 2A3-at. Azért mert A GU-t nem kell félteni! Jelenleg is ott figyel a polcon 12 vadi új GU50! Még ha leejtek is egyet nincs probléma, van bőven, és ez nagy luxus, nekem! Szóval az eltelt időben sokat kísérleteztem a „gyermekemmel”. Módisítások oda vissza, alkatrészek ki-be, mások helyére még komolyabbak. Aztán voltam a Meriot Hotelben novemberben és azt gondoltam a rengetek odahordott millió mellet szégyelleni fogom magam, hogy mit hallgatok én. Nem így lett!  Épp fordítva… Kivétel az Audio72, meg a volt BEAGosok. Ekkor azt gondoltam nincs tovább. Míg megépítettem a magam JLH69-ét a csövesen szerzett tapasztalatokat felhasználva! Megdöbbenve hallottam, hogy a FOSTEXFE206En milyen basszust produkál vele! Hát ez tűrhetetlen gondoltam. Módisítások sora következett a főként a katódkondenzátorokkal.  Így jutottam el a kimenő trafóig.



Ami eddig szólt az Indel LO-SE25-5 kihasználva az UL-t, nekem így tetszett jobban. A dinamika, felbontás rendben,  de a JLH-hoz képest nem megy elég mélyre és nem olyan kottázható a basszusgitár, ekkor már meggyőződésem lett, hogy a kimenőm a gyenge! Hetekig  kutattam, összehasonlításokat olvastam szerte a világhálón. Végül  DYS-CUS által készített kimenő mellett döntöttem. Minden rendben ment, a kimenőket törékenyként küldte el így sértetlenül kézhez kaptam, emiatt nagyon aggódtam.



Beépítettem.



Első benyomás, tátva maradt a szám! Minden téren szintet ugrott az erősítő!  Levegősség, felbontás, dinamika, és hát a basszus! Megdolgoztatja rendesen a FOSTEX-eket! Nem is tudtam, hogy ennyire jó hangfalam van!  Megint beigazolódott, hogy az alkatrészen főként a kimenőn nem lehet spórolni. DYS-CUS által készített kimenő kiváló! Méltóan megkoronáz egy tisztességgel épített erősítőt. És még csak nem is drága. Miért írtam ezt ide? Azért, hogy DYS-CUS ne veszítse el a jó kedvét és továbbra is lelkesedéssel készítsen nekünk kimenőket! Gratulálok!...

[CHZ]

Vonalai erősítő:



Au=1,5 (1-10x beállítható)



Bemeneti impedancia=470k



Kimeneti impedancia =200 Ohm



Többi a csatolásban,  4V eff. kivezérlés, 10k terhelésen mérve (20kHz), frekiátvitelét lehet, hogy korlátozni kell...



























 

[dys-cus]

Végre eljutottam addig, hogy megtervezzem a DIYERAMP erősítő kimenőjét. Az RCA csőleírása 6L6GC-re AB1 üzemmódban 5600, illetve 6000 Ohmot ajánl Raa értéknek. Nos én megközöltem praktikussági okok miatt, mivel csak "tele" rétegeket szokásom tekerni a minnél szabályosabb erővonal metszés miatt. Ennek folytán a primer menetszám kerek 2000 M egy kis felfelé kerekítéssel. Maga a trafó 40 Wattos lesz. Ez a várható maximális kimenőteljesítmény is. Felépítésében meg fog egyezni a korábbi TauCeti erősítők kimenőjével. Ezek a fajta trafók már bizonyítottak. Erősítőbe építve cca. 11Hz-n van a -3dB-jük. A felső határfrekvenciát maga a csöves kapcsolás határozza meg, illetve az a szükséglet, hogy minnél kisebb legyen a TIM torzítás. Ezért a 20kHz-s töréspont cca.: -0,6dB. A bemutatott táblázatból látható, hogy alatta vagyok a 0,6 Tesla gerjesztésnek, valamint a szükséges pakettvastagság is kevesebb a rendelkezésre állónál. Erre azért van szükség, mert az erősítő NFB-nek hatására a mélyfrekis sáv alsó határa kitolódik. Igen, a kimenőre hatással van a visszacsatolás mértéke. Van aki mást mond, de ő még soha nem készített sem kimenőt, sem erősítőt, és nem is vizsgálta őket külön, s együtt. A számított vasmag keresztmetszetnél nagyobb keresztmetszet, és rendelkezésre álló "tartalék gerjesztés" kiküszöböli azt, hogy a mélytartomány idő előtt betorzítson az NFB hatására létrejövő mélyfrekis sáv szélesítésre. Ennek hallható következménye van. Ha valaki elkezdi növelni a PP erősítőjének kivezérlését, az hallhatja, hogy a hangzás elkezd felkeményedni. Ennek oka az, hogy a basszus el kezd torzítani, a sin hullám kezd háromszögesedni. Gondoljuk el, milyen katyvasz jön ki egy olyan erősítőből, aminek basszusa mondjuk 50% (pedig ez általános) kivezérléskor elkezd torzulni. Pont a basszus, ami ugye a legnagyobb energiákat képviseli a zenében. Remélem sikerült megvilágítani a tervezési szempontok egy eddig nem tárgyalt részét. A vas egyébként EI96-os, 46mm pakett vastagsággal. A vas ötvöző anyagként kis mennyiségű Ni-t tartalmaz. Hangját sokan ismerik. rosszat nem szoktak róla mondani. 

[dys-cus]

Elfelejtettem az előbb: A barátom GU50-el épít SE erősítőt.

[dys-cus]

Egy barátom megkért, hogy segítsek neki egy SE erősítő elkészítésében. Nos a segítés megtörtént egypár SE trafó tekerése nyomán. Az alábbi képeken az átvitelét, és a MS frekvenciákon való fázis diagramkát láthatjátok. A trafó 3,3k-6,5 Ohm áttételű, 15 Wattos, és jó az átvitele. Rezonancia pontja csővoltmérővel és hanggenerátorral mérve 1MHz felett van, ugyanis eddig tudok mérni. Csővolt mérővel mérve az átvitel: 10Hz-108kHz -3dB.



Remélem a kollega beszámol a trafóval szerzett tapasztalatairól.



 

[dys-cus]

Ok! Értem én.

[CHZ]

12 órája, dys-cus írta:




"Két panel kis áramú fóliaszakasza is hurok, ha az RCA csatiknál záródik. Védekezhetsz 5-10 Ohm beiktatásával, tüneti kezelésre jó, de a hibát nem küszöböli ki."



Az első mondat igaz, de ez független attól, hogy milyen kialakítású a táp.Egy kivétel van csak, ha az erősítőre kettős szigetelésű másik kütyüt kötnek. Akkor a föld hurok kizárt. 



Ha valaki bele gondol, minden olyan rendszer földhurkos, ami legalább két külön egységből áll, és egyikük sem kettős szigetelésű. Az árnyékoláson át a védőföldön keresztül kialakul a föld hurok. Ezt elkerülni nem lehet. Ez nem hiba! Hatásának csökkentésére kitalálták a képen látható kapcsolást. Ennek alkalmazása a hangra semmilyen hatást nem gyakorol azonkívül, hogy "felszakítsa" a földhurkot. Már pedig ez a legfontosabb. Aki mást állít, az hazudik, vagy olyan tök az elektronikához, mint én az ámítástechnikához.   



Mottó: Földhurok mindig van, csak ésszerűen kell kezelni. Én ehhez többet nem tudok hozzátenni.





Félreértettél!



Nem a védőföldelés okozta problémáról beszélek.



Két erősítőpanel  földpontjai között kialakuló hurkot említettem, ami a bemeneti RCA csatlakozóknál záródik.

[dys-cus]

"Két panel kis áramú fóliaszakasza is hurok, ha az RCA csatiknál záródik. Védekezhetsz 5-10 Ohm beiktatásával, tüneti kezelésre jó, de a hibát nem küszöböli ki."



Az első mondat igaz, de ez független attól, hogy milyen kialakítású a táp.Egy kivétel van csak, ha az erősítőre kettős szigetelésű másik kütyüt kötnek. Akkor a föld hurok kizárt. 



Ha valaki bele gondol, minden olyan rendszer földhurkos, ami legalább két külön egységből áll, és egyikük sem kettős szigetelésű. Az árnyékoláson át a védőföldön keresztül kialakul a föld hurok. Ezt elkerülni nem lehet. Ez nem hiba! Hatásának csökkentésére kitalálták a képen látható kapcsolást. Ennek alkalmazása a hangra semmilyen hatást nem gyakorol azonkívül, hogy "felszakítsa" a földhurkot. Már pedig ez a legfontosabb. Aki mást állít, az hazudik, vagy olyan tök az elektronikához, mint én az ámítástechnikához.   



Mottó: Földhurok mindig van, csak ésszerűen kell kezelni. Én ehhez többet nem tudok hozzátenni.

[CHZ]

12 perce, dys-cus írta:




Nos igen, de eggyel sem. Mégpedig azért nem bonyolult a vezetékezés, amit te elfelejtesz. Nálam nagyáramú föld az csak a dióda híd, és a 2-4 pufferkondi közt van, ami meg nagyon rövid táv. Az erősítőim végcsöveinek katódjához a PCB-n nem kell odavezetni a földet, mivel a katódok a kimenő közepéről kapják a földet, az meg le van kötve a ház csillagpontjához, vagy közvetlenül egy arra alkalmas vezetékkel az első puffer lábára van forrasztva. Mindkét csatorna. Ez is egy előnye a CFB kapcsolásnak.





Két panel kis áramú fóliaszakasza is hurok, ha az RCA csatiknál záródik. Védekezhetsz 5-10 Ohm beiktatásával, tüneti kezelésre jó, de a hibát nem küszöböli ki.

[dys-cus]

Nos igen, de eggyel sem. Mégpedig azért nem bonyolult a vezetékezés, amit te elfelejtesz. Nálam nagyáramú föld az csak a dióda híd, és a 2-4 pufferkondi közt van, ami meg nagyon rövid táv. Az erősítőim végcsöveinek katódjához a PCB-n nem kell odavezetni a földet, mivel a katódok a kimenő közepéről kapják a földet, az meg le van kötve a ház csillagpontjához, vagy közvetlenül egy arra alkalmas vezetékkel az első puffer lábára van forrasztva. Mindkét csatorna. Ez is egy előnye a CFB kapcsolásnak.

[CHZ]

16 perce, dys-cus írta:




Persze lehet egy dobozban is. Úgy sem rossz.





Két db hálózati trafóval biztos nem lehet probléma.

[dys-cus]

Persze lehet egy dobozban is. Úgy sem rossz.

[dys-cus]

A TauCeti tápja majdnem ilyen, csak nincs benne a táp generátor ellenállását növelő két másik ellenállás. Nekem az a tapasztalatom, hogy úgy nagyobb a dinamika. De viszont ez sem független táp. A független táp az ilyen TauCeti-ben elbeszélve.:



 



 

[dys-cus]

Valaki kérdezte, hogy milyen vastag drót kell a kimenő szekunderébe. Nos innen üzenem neki: D= 0.75xsqrt(sqrt(P/Rt))



Viszont ez messze nem jelenti azt, hogy a trafó jól fog szólni. 

[CHZ]

1 órája, dys-cus írta:




"Független táp nagy előnye, földhurok elkerülhető, könnyű huzalozni..."



Teljesen egyet értek: Ugyan úgy, mint a sztereo táp esetében. Ott is elkerülhető a földhurok.





Közös táp esetén is megoldható, hogy ne keletkezzen földhurok.



Nehézséget esetedben a két panelen,  egymástól távol elhelyezett végfokok miatt gondolom.



Két végfok GND  pontja közös tápon keresztül össze van kötve, majd a bemenetek földpontjainál ismét találkoznak, máris adott a hurok.



Még így is megoldható, de nem lesz egyszerű korrekt módon huzalozni.



Én is közös tápot használok általában,  de ennek tudatában tervezem hozzá a panelt.



 Csatolt kép talán segít megértésében.



Középen vezetett GND miatt, nem keletkezhet hurok.

[dys-cus]

2 hours ago, CHZ said:




 





"Független táp nagy előnye, földhurok elkerülhető, könnyű huzalozni..."



Teljesen egyet értek: Ugyan úgy, mint a sztereo táp esetében. Ott is elkerülhető a földhurok. Példa erre a sok száz gyártó által elkészített, és eladott HiFi, HighEnd erősítő. Egy megfelelően méretezett táp esetében milyen egyéb előnye van még azonkívül, hogy elmondhassuk: ez az erősítő azért jó, mert "független" tápja van? A CHZ erősítők ilyenek? És ha nem, akkor miért nem?