Diy csöves (vagy hibrid) erősitő épités

[Pedo]

Én nem bántottam senkit,csak kérdeztem, - a rajz szerintem jár az erősítő mellé pont ezért mert kevés ahoz hogy meg építsd. Így akár bár honnan bár ki álltál meg tervezet erősítőt meg csinálok és magaménak mondhatóm hogy mekkora ász vagyok.
Irigy nem vagyok
Tisztelem Ottó munkáit de azért tomik hogy segítsük egymást, ennek az erősítőnek nem itt a helye mert eladásra csinálja tömeg gyártásban.
Meg építeni meg főleg nem akaróm, meg sértődni nem kell ezen én így gondolóm, a stílus ki hozza belőlem az állatot. Lehet köpködni tesék.

[MOT64]

Meg szoktak kapcs rajzót is felteni.!
Azért ne dicsérd halálra magadat.
Olyan szépen le írsz mindent Ottó de a lényeges dolgokat hiányolom, remélem nem futottam át.
Pl hogyan van stabilizálva az anód fesz, van e késleltetés vagy egyszerre indul a fűtéssel. A felhasznált alkatrészek be szerezhetők itthon, vagy kintről méreg drágán.

Végig olvastam az utolsó pár oldalt, engedjetek meg néhány megjegyzést.
 
Végre valaki (dys-cus mester) tisztességesen végigméri a saját maga által készített erősítőt, közreadja az eredményeket. Diagramokkal és fényképekkel dokumentálja az eredményeit, úgy, ahogy az egy tisztességes mérnöktől elvárható. Erre néhányan neki esnek, hogy így, meg úgy és ne dicsérje magát. Szerintem ez felháborító és nem más mint sárga irigység.
Kedves mindenki, barátaim a fórumon: nem irigykedni kell, hanem felfejlődni erre a szintre. Megtanulni valamit, érteni hozzá, tisztességesen művelni és akkor joggal büszke magára és az általa készített készülékekre bárki is.
Sajnos már én is tapasztaltam, hogy jóindulatú, szakmai alapon és tapasztalatokra épülő, segítőkész hozzászólásomat úgy hurrogták le többen, hogy nem is tudtam hirtelen hová keveredtem. Pl. ezt külföldi fórumokon meg szokták köszönni. Meg aztán írni is meg kéne tanulni, legalább egy kicsit.
 
Még annyit: mindenki kapcsolási rajzért kiált. Nem akarom őket elkeseríteni, de az önmagában még kevés a sikerhez. Szakmai hozzáértés, megfelelő gyakorlat és tudás hiányában a kapcsolási rajzból fabrikált készülék súlyos nagy csalódás lehet. Láttam már olyan amatőrt, aki egy multiméterrel és egy forrasztópákával fejlesztette a készülékeit, próba-szerencse alapon. A végén ő is nagyon büszke volt. De mire? Pocsékul szólt a cucc.
 
Szóval ne bántsátok Ottót! Én annak örülök, hogy vannak köztünk szakemberek is, nem csak olyanok, akik a más munkáját magasról leszólják, miközben az Ebay-es panelok összeforrasztásán túl még sosem merészkedtek.
 
Bocsánat, ha valakinek a lelkébe tapostam volna, de az előző hozzászólások nekem estek rosszul.

[dys-cus]

Meg szoktak kapcs rajzót is felteni.!
Azért ne dicsérd halálra magadat.
Olyan szépen le írsz mindent Ottó de a lényeges dolgokat hiányolom, remélem nem futottam át.
Pl hogyan van stabilizálva az anód fesz, van e késleltetés vagy egyszerre indul a fűtéssel. A felhasznált alkatrészek be szerezhetők itthon, vagy kintről méreg drágán.

Semmiféleképpen nem dícsérem magam, én csak bemutattam egy erősítőt, amit kitaláltam, és jók a mérései. Meg jól is szól, mert már sokan hallották pl a győri audio találkozón. Meg hát azt is láthatod, hogy hogy viszonyul egy másik, igaz SE erősítőhöz műszaki paramétereiben.
Lényeges dolgok: Az áramkörben egyedül a -Ug fesz előállító részben van egy 51 Voltos Zener, más stab nincs benne. Nem is kell, habár egyszer meg kellene próbálni a meghajtó rész stabilizálását. Az erősítő kitalálásakor fontos volt az olcsóság, vagyis inkább az, hogy az alkalmazott csövek határozzák meg a bekerülési költséget. Jelen esetben a végcsövek 62 rugóba kerültek, de ez megoldható akár 22 rugóból is. A meghajtó rész 2-2 csöve kijöhet 60 rugóból (Telefunken csövek) és kijöhet 8 rugóból is. Késleltetés annyi van benne, hogy az első cső fűtésénél van egy RC tag, ami viszonylag lassan adja a fűtést a csőre. Máshol semmi féle késleltetés nincs. De az nem is befojásolja a kapott hangot. Külön áramköri lapon megépíthető, beépíthető, kipróbálható. Az alkatrészek egy része beszerezhető itthon méregdrágán, Pl csövek, mint már írtam, vagy külföldről olcsón. Igazából 3 shopban szoktam shoppingolni. A linkeket ide teszem. A fotók alapján ki tudod találni, melyik alkatrészt hol szerzem be. Kivétel a Tropical Fish Philips-Mullard kondi, amelyikből van bőven a sifonérban. Azt nem az angoloktól vásárlom, meg a Siemens MP vaxpapír kondikat sem. Ha ezek nincsenek, akkor leginkább Orange Drop kondit javaslok, ami Forintért is megvásárolható. Azoknak is nagyon szép hangja van, pontosabban nincs saját hangjuk. 
A rajz az jó kérdés. A blokk séma itt is fent van, lapozz vissza. Mivel saját fejlesztés, így a rajzot csak annak adom oda, aki meghallgatja nálam az erősítőt, és az után pisztolyt rántva el is viszi, mert nem tud nélküle élni. A másik lehetőség a rajzhoz való jutáshoz a KIT, amely nem csak a kapcsolást, hanem a NYÁK beültetést is tartalmazza. Mint írtam itt korábban, ez egy olyan DIY project, amely hasonlít az AN Kit-ekhez, vagy a Hafler KIT-hez. Mindazon által legalább egy szkóp, vagy egy hangfrekis csővolt mérő kell a beállításhoz.
Azért vagyunk, hogy kérdezzünk, és válaszoljunk. Kérdezz még nyugodtan. Biztos sok minden van, ami még érdeklődésre ad okot, csak nekem természetes, de más nyilván nem tudja. Máris eszembe jutott egy dolog: A végcsövek 6k-ra vannak illesztve, 75mA a nyugalmi áramuk, amit beégetés után majd visszaveszek 50mA-ra, s a tápfesz 315 Voltra állt be úgy, hogy minden cső beállt a munkapontjára. A táp terheletlenül 425 Volt, ez 50mA-es nyugalmi áramnál 419 Volt, és jelenleg 415Volt. Pár Voltot fog még változni a bejáratódás során. A kimenőtrafó RDC-je 2X59 Ohm-teljesen szimmetrikus, 1%-on belül van a két féltekrenc- Ebből kiszámíthatod, hogy mennyi az Anódfeszely mondjuk 50mA-os beállításnál. Az erősítő kb 5-6Wattig A osztályban megy, aztán vált B-be. A szekunder is teljesen szimmetrikus, ugyanis így valósítható meg csak a CFB. Az UL leágazás valahol a 0 és 100% között van, helye megint csak befolyásolja a hangzást. A kimenő primér induktivitása 24H felett van egy-két tizeddel. Az Np=2000 menet, a szekundér 82 Menet, ide lehet a hangszórót kötni, és erre szimmetrikusan, folytatólagosan mindkét oldalon van még nem túl sok menet feltekerve, ahová a 6L6-ok katódja kapcsolódik. Tehát a katódok a primérbe vannak kötve, aminek a közepe a földre kapcsolódik. Nincs külön CFB tekercs, mint a Quad-nál, vagy McIntoshnál. a Meghajtó cső áramgenyával van ellátva az újabb verzióknál. Az áramgenya FET-je 300Ft-körül mozog. Na szóval kérdezz még, legfeljebb nem válaszolok.
A linkek:
A TAD SVT 6L6GC csövek beszerzési helye:   http://stageshop.hu/webaruhaz/
Foglalatok, meghajtók, SM kondik, Arcol ellenállók, és az Orange Drop kondik:  http://www.etronic-parts.com/index.php
Ellenállások, kondik, csatlakozók:   http://www.hificollective.co.uk/catalog
Na most már bárki megtudja építeni.

[Pedo]

Meg szoktak kapcs rajzót is felteni.!
Azért ne dicsérd halálra magadat.
Olyan szépen le írsz mindent Ottó de a lényeges dolgokat hiányolom, remélem nem futottam át.
Pl hogyan van stabilizálva az anód fesz, van e késleltetés vagy egyszerre indul a fűtéssel. A felhasznált alkatrészek be szerezhetők itthon, vagy kintről méreg drágán.

[dys-cus]

A néccögjelek fotózásának mániákusait megnyugtatom, azokat is lefotóztam a szkóp képernyőjéről. Ámbátor tudni véltem, hogy azok sem fognak kivetni valót hagyni maguk után. Mert ugye az átvitelből következtetni lehet rájuk. Nos tessék itt vannak. 
Itt jegyzem meg, hogy valahogy így kellene közzétenni egy DIY termék elkészültét, nem úgy, hogy: ecsém betettem egy darab drótot, meg kicseréltem a kondikat, oszt akkorát szól, hogy lever mindent, mint vak a sörös kriglit. Meg csinátam egy RIAA korrektort, hát az aztán veri még a Bikfic MM128 MkIII gyártmányú HígEnd riát is. Sajna sok ilyennel lehet találkozni, nem csak itt, hanem máshol is. 
Persze ebbe is bele lehet kötni, hogy az a drót a fotón miért van meghajlítva, vagy odaforrasztva, ahol van, stb. Az ilyen kritikák mindig azt takarják, hogy az illető vagy nem készített még semmit, vagy a collos-toknál modernebb mérőezközt nem ismer.  Persze lehet hívatkozni arra, hogy nincs műszere valakinek, de akkor hogy tud építeni bármit is? Egyébként meg ha már a NET-re írogat, akkor nem igaz, hogy nincs számítógépe egy hangkártyával.

[dys-cus]

Nyilvánvalóan, ha már vacakoltam az EMU-val, meg az ámítógéppel, felvettem a torzításokat is.A THD igen alacsony, annál kissebb már csak az IMD. Érdekes jelenség, hogy ugye azt írják, a sugártetródák inkább harmadik harmonikust termelnek, a triódák meg másodikat. Nos az én erősítőm mindkettőt termeli, de csak mértékkel, és közel egyformán. Ez akkor azt jelenti, hogy jó a csövek beállítása, vagy azt, hogy ahogy mondani szoktam: a TauCeti tkp. egy hídkapcsolású erősítő, amelyben két SE erősítő van összekapcsolva a kimenőn keresztül. Az IMD-ről nincs mit mondani: az a jól beállított csöves erősítők esetén kellemesen kis értékű.

[dys-cus]

Igen, igen, felvettem a szokásos computeres átvitelt is, és a fázisgörbét is, amit én továbbra is fontosnak tartok. A Bode diagrammon rajtahagytam egy általam javított DIY211SE erősítő átviteli görbéjét. Remélem senki nem itél el azért, ha azt mondom: egy ilyen SE nekem ingyen sem kéne, szóljon az 3 Wattig akármilyen szépen. Volt, aki azt állította, hogy a 211SE hangján nem lehet meghallani azt a kis púpot. Dehogynem kéremszépen, csak összekell hasonlítani egy másik erősítővel, jelesül a TauCeti vel. A fázis görbe is szép, ez az erősítő kevésbé fogja színezni a hangot, mint pl a 211SE. A zongora valószínűleg zongora hangon fog megszólalni. Láthatjuk, hogy az információ áram fősodratában a 100Hz-5k tartományban a fázis eltérés majdnem 0, de mindenféleképpen ígéretesen alacsony.

[MOT64]

Nagyon szép munka dys-cus, gratulálok. Biztosan remek a hangja is.
 

[dys-cus]

Természetesen be is mértem. A készülék reggel óta be volt kapcsolva, elmondható, hogy cca. 5 órát működött. A beállításokat finomítottam, szkóppal a torzítást beállítottam, áramokat véglegesítettem. Igen jó kis készülék kerekedett belőle. Megmértem az átvitelt hanggenerátorral, és csővoltmérővel. Mindig is tudtam, hogy ennek az erősítőnek nagyon jó mélyátvitele van a szimmetrikus felépítés, és az alkalmazott CFB miatt. Nos íme a számszerű értékek. Még egy fontos dolog: az erősítő 30 Wattos. Ez atzért fontos, mert ennek fényében tessék kritizálni a méréseket.
 
 3W  -3dB  3,7Hz-79kHz
10W -3dB  6Hz-67kHz
18W -3dB  13Hz-38,7kHz
Ez utóbbit mondhatjuk teljesítmény sávszélességnek is. Úgy az átlagos HígEnd erősítőknél ez 50Hz-12kHz-ig szokott tartani. Nem is adják meg, de akinek megvannak a régi nagyhírű HFM példányai, az abban egy pár csöves hasonló adatát megnézheti...
Ugye milyen rosszak?

[dys-cus]

Elkészült a nagy mű. Meghallgatni még nem hallgattam meg, de gondolom hasonlóan fog szólni mint a másik TauCetik, mivel nagy eltérés nincs. Kívülről a fotón látható. Ha valaki a fán fehér szennyeződést láűt, az a maszkoló szallag maradéka. Még az erősítő kap egy külső tisztízást.Elkészült a nagy mű. Meghallgatni még nem hallgattam meg, de gondolom hasonlóan fog szólni mint a másik TauCetik, mivel nagy eltérés nincs. Kívülről a fotón látható. Ha valaki a fán fehér szennyeződést láűt, az a maszkoló szallag maradéka. Még az erősítő kap egy külső tisztízást.

[Coldplay]

nagyon varom mar. esetleg irhatnal az altalad modositott ARC erositokrol is...

[dys-cus]

Köszönöm a dícséreteket. Most is ezen dolgozom. Méréseket is teszek majd fel.

[Coldplay]

ez nem szep hanem GYONYORU. ha a hangja is ilyen lesz ... huuuuu.. gratulalok. szep munka. mondhatni mesteri...

[muvimi]

Példásan szép munka.

[dys-cus]

Szombaton áll a topic? Senki sem dolgozik? Csak egy legény van a gáton, az én vagyok.  Úgyhogy beforrasztottam a tápokat, a kimenőket, és neki álltam éleszteni az erősítőt. A feszek szépen beálltak: A 6,3Voltok 6,28-ak lettek, illetve az első csőé 6,2Volt lett. Vagy 6,2 Lett volt? A fene se tudja az időket.  A 420Voltra tervezett anódfeszej beállt 419Voltra, és már tartja egy órája magát. Búgás nincs. A DN2540 áramgenya teszi a dolgát, de még jel nem volt az erősítőn, mert a bemenet még nincs bekábelezve. A fotón még egy kis dzsumbuj van kábelügyileg, de addig nem kötözök, még minden rendben nincs. Az már holnapra marad. A végcsöveket 51mA nyugalmiáramra állítottam be, ekkor 240mV-ot kell beállítani a figyelő ellenálláson. Megmértem a negatív feszek nagyságát is ekkor minden csövön. Nos mind a 4 6L6 GC esetében pont -40Voltot mértem. Elmondható, hogy a TAD és a Svetlana gyár megbízható válogatást eszközöl. A magyar bótos meg nem keveri össze a csöveket. (Stageshop hangszeráruház)Holnap bekötöm véglegesen az NFB-t, bekötöm az RCA aljzatokat, utánállítok, mérek, és zenét hallghatok a kütyün.Most iszok egy szilvát az örömre.
 

[dys-cus]

Off:
Ha a komponensek fázistorzítása nem fontos, akkor vajon a stúdió szabvány miért határozza meg?
Egyébként én is befejezem ezt a témát, mert mindenki hisz valamiben: van aki a torroid trafóban, van aki a rézcsővezetésben, s van aki akármiben.
On
Ugye szép lessz a TauCeti?

[dys-cus]

Kicsit adunk az érzésnek. Ez a TauCeti már HígEnd lessz, ezért van itt mindenféle csilivili.

 

[dys-cus]

A 211-es SE erősítőnél panaszkodtam a kábel rengetegre, ami a készülék dobozában van. Én útálom a kábel dzsumbujt, ezért vezetéket nem igen toldok, s a számukat is a minimálisra korlátozom. A fényképen gyakorlatilag az összes kábelt látjátok. Ehhez már csak az RCA aljzatok és a poti közötti 2 szál jön, illetve a PCB és a poti közötti néhány centis másik két vezeték. Jól látható a csillagpont a jobboldali kimenő M4-es csavarján. A szemek aranyozottak, és csak itt kapcsolódik a föld a sasszihoz. Erre a kis zajú viselkedés miatt van szükség. A vezetékek a kábelek anyagából van. 

[dys-cus]

Kölön Arzachel-nek közelről a csatik dobozon belüli oldala. Ugye szép csatik?

[dys-cus]

A doboz egy Díyer kollega munkája . Az oldalára a faborítást a barátom kérte, aki valamilyen ok miatt rendkívüli figyelemmel kíséri az erősítőm elkészültét. A fát nem lehet most látni, mert ki van maszkolva a karistolások ellen. De viszont annál jobban lehet látni a készülék hátulját. Felhívnám a figyelmet a hangszóró kivezetésekre, amelyek igen szépek, de az RCA aljzatok sem a legolcsóbb kategória. Remélem ez már Arzachel pajtásunk teccését is elnyeri, mert ha ugyan nem is WBT, de azért a jobbikból való.  Igaz, a leendő csövek sem a budget osztályba sorolhatók. Huhh! Eddig sikerült karistolás nélkül dolgozni.

[dys-cus]

Kicsit offolok.
A DIY211-es elvett minden ihletemet az erősítő építéstől, de aztán rájöttem: majd én megmutatom. És elkezdtem folytatni a kis szerény képességű  vacak alkatrészekből álló TauCeti építését.  Legelőször egy kellemetlen munkát kezdtem el: rájöttem, hogy magolnom kell. Ugyanis a PSU trafója még mag nélkül leledzik. Nos hát akkor uccu neki, a 200Wattos trafót elkezdtem összerakni, aztán gyorsan be is építettem a helyére, nehogy elvesszen ez a kis traficsek. Le is teszteltem, s mosolyogva állapítottam meg, hogy ez nem búg, kerepel, berreg, stb. Ez kérem EI vasból van, és a tekercsek vákum impregnálva vannak. A képen a magolást lehet látni, illetve a trafót in situ.

[lamalas]

A hangfal bemenete és a mérőmikrofon kimenete négypólus módon kezelhető, tehát mérhető az erősítőnél definiált fázis hiba módszerrel (én nem nevezem torzításnak). Miért is nem szokták ezt? Te hangfal mérésben gyakorlott vagy, talán tudod a választ.
 
Dys-cus mester meg a fázis hibát tartja a legkritikusabb erősítő jellemzőnek, főleg a basszus tartományban, ahol viszont a hangsugárzók és még a lehallgató helység akusztikai viszonyai is nagyságrenddel nagyobb anomáliát visz be.
 
/miért is lehet/szokták a háromutas hangfalaknál a mélysugárzót teljesen másfelé irányítani a közép és magassugárzótól eltérően? A külön pakolt szubbasszusról meg nem is beszélve? úgy is kompenzálják a hangváltóban? ebben én nem hiszek/

Nem értem, hogy mire válaszolsz, úgyhogy feladom. Még egyszer bemásolom ide ami az én bajom volt (tisztán műszaki szempontból):
"Jelen esetben nem az a kérdés, hogy mi mekkora torzítást okoz, hanem az - és ezt szeretném tisztázni - hogy egy négypólus (pl. erősítő) fázisátvitelét ne keverjük össze egy kétpólus (pl. hangszóró) impedanciájának a fázisával."
 
Részemről befejeztem, aki ezt nem érti az nézzen utána az elektronika alapjainak.

[istvan01]

Jelen esetben nem az a kérdés, hogy mi mekkora torzítást okoz, hanem az - és ezt szeretném tisztázni - hogy egy négypólus (pl. erősítő) fázisátvitelét ne keverjük össze egy kétpólus (pl. hangszóró) impedanciájának a fázisával. Nagyon sokan emlegetik és dobálóznak a fázis szóval de sajnos kevesen értik valójában miről is van szó.
 
Egyébként valóban nagy fázistorzítást okoznak a hagyományos hangváltók és hangszórók, de szerencsére jórészt már ezeket is lehet korrigálni kisebb-nagyobb mértékben. A lényeg szerintem pont az, hogy egy kábel vagy erősítő elektromos fázistorzítása a hangszórók/hangváltók fázistorzításához képest (jelentsen az bármit is   ) elhanyagolható mértékű. Aztán mégis sokan a kábelek fázistorzításán lovagolnak és ki tudja milyen (áltudományos) módon a kábelek futásidejét korrigálják pedig ennek semmi értelme nincs 
 
Elnézést a kis OFF-ért...

A hangfal bemenete és a mérőmikrofon kimenete négypólus módon kezelhető, tehát mérhető az erősítőnél definiált fázis hiba módszerrel (én nem nevezem torzításnak). Miért is nem szokták ezt? Te hangfal mérésben gyakorlott vagy, talán tudod a választ.
 
Dys-cus mester meg a fázis hibát tartja a legkritikusabb erősítő jellemzőnek, főleg a basszus tartományban, ahol viszont a hangsugárzók és még a lehallgató helység akusztikai viszonyai is nagyságrenddel nagyobb anomáliát visz be.
 
/miért is lehet/szokták a háromutas hangfalaknál a mélysugárzót teljesen másfelé irányítani a közép és magassugárzótól eltérően? A külön pakolt szubbasszusról meg nem is beszélve? úgy is kompenzálják a hangváltóban? ebben én nem hiszek/

[lamalas]

és akkor a hangváltó és hangszóró együttes mennyit is ront tovább az elhangzó zene, vagy vegyük csak a könnyen mérhető szinusz mérőjel fázisán?
Jelen esetben nem az a kérdés, hogy mi mekkora torzítást okoz, hanem az - és ezt szeretném tisztázni - hogy egy négypólus (pl. erősítő) fázisátvitelét ne keverjük össze egy kétpólus (pl. hangszóró) impedanciájának a fázisával. Nagyon sokan emlegetik és dobálóznak a fázis szóval de sajnos kevesen értik valójában miről is van szó.
 
Egyébként valóban nagy fázistorzítást okoznak a hagyományos hangváltók és hangszórók, de szerencsére jórészt már ezeket is lehet korrigálni kisebb-nagyobb mértékben. A lényeg szerintem pont az, hogy egy kábel vagy erősítő elektromos fázistorzítása a hangszórók/hangváltók fázistorzításához képest (jelentsen az bármit is   ) elhanyagolható mértékű. Aztán mégis sokan a kábelek fázistorzításán lovagolnak és ki tudja milyen (áltudományos) módon a kábelek futásidejét korrigálják pedig ennek semmi értelme nincs 
 
Elnézést a kis OFF-ért...

[istvan01]

Jesszus mária!!!   Ne keverjük már egy hangfal impedanciájának a fázis karakterisztikáját egy négypólus (pl. erősítő) átviteli fázis karakterisztikájával. Az előbbi ugyanis a hangfalon átfolyó váltakozó áram és az azon eső váltakozó feszültség egymáshoz képesti viszonyát (fázisát) jelenti, utóbbi pedig egy négypólus bemeneti és kimeneti jelének egymáshoz képesti viszonyát (fázisát) jelenti.
és akkor a hangváltó és hangszóró együttes mennyit is ront tovább az elhangzó zene, vagy vegyük csak a könnyen mérhető szinusz mérőjel fázisán?