Zöld topik

Mivel nem használok klímát, ezért nyáron nekem nincs megtakarítás, viszont az ablakok sokkal kevesebb utcai zajt engednek be a lakótérbe.

Az is egyfajta megtakarítás, hogy nem kell klímát használnod a jobb szigetelés miatt (?).

A ránk váró szemléletváltás legnagyobb feladata, hogy tudatosítsuk, nem a megtérülési idő a legfőbb szempont a zöld beruházásoknál és a környezetvédelemnél. Ahogy gyermekeink taníttatásánál sem azt számolgatjuk, mennyit hoz ez majd a konyhára.

Nagyon tetszik a passzív ház, a hőszivattyú vagy a rekuperátor stb. az lenne a jó ha ez nem lenne luxus, a befektetés megtérüléséről most még nem beszélhetünk tiszta szívvel sajnos. Cimborám passzív házzá alakított egy 10x10m-es "Kádár kockát", "cost no object" projekt volt, és szerinte sem 10 év alatt térül meg a beruházása.
Passzív, de még inkább aktív ház, nem a megtérülésről szól, inkább csak egy életfelfogás, "zöld" kultúra. De az újgazdag inkább erre költsön, mint aranyozott klozet ülőkére.

Pár éve cseréltem családi házunkon hagyományos ablakaimat, ajtót 3 rétegű hőszigetelőre, homlokzat szigetelést grafitos EPS 8cm-el, persze együtt jár a vékony-vakolat felvitel, ablak párkány alakítással stb. Lényeg, szigetelés előtt és után egy-egy egész fűtés szezon gázfűtés fogyasztását mértem minden nap, külső-belső hőmérséklet differencia tartására mennyi gáz fogyott. A változás a hőszigetelés után kb fele annyi gázfogyasztás jutott külső-belső hődifferencia felfűtésére. Ráadásul a gázmérő a használati meleg-vizet is mérte, a fogyasztásból nem tudtam elkülöníteni.
Az éves gázköltség csökkenéssel az ablak és homlokzat szigetelés 25év alatt fog megtérülni nálam.

Minél magasabb hőmérsékletre van fűtve a lakás és/vagy minél hidegebbek a telek, annál gyorsabb a fenti szigetelés megtérülése. Mivel nem használok klímát, ezért nyáron nekem nincs megtakarítás, viszont az ablakok sokkal kevesebb utcai zajt engednek be a lakótérbe.

Nagyon tetszik a passzív ház, a hőszivattyú vagy a rekuperátor stb. az lenne a jó ha ez nem lenne luxus, a befektetés megtérüléséről most még nem beszélhetünk tiszta szívvel sajnos. Cimborám passzív házzá alakított egy 10x10m-es "Kádár kockát", "cost no object" projekt volt, és szerinte sem 10 év alatt térül meg a beruházása.

majdnem aktív ház
(aktívház az, ami semmilyen közműhálózatti erőforráshoz nem csatlakozik mint fogyasztó),
http://epiteszforum.hu/hegyikristaly-a- ... menedekhaz

Erről nagyon sok cikk jelent meg pár éve, még én is írtam róla. Azóta már birtokba vették a turisták.

Norvég ökoház:

http://mivoltma.444.hu/2015/01/11/ez-a- ... ksege-van/

majdnem aktív ház
(aktívház az, ami semmilyen közműhálózatti erőforráshoz nem csatlakozik mint fogyasztó),
http://epiteszforum.hu/hegyikristaly-a- ... menedekhaz

Norvég ökoház:

http://mivoltma.444.hu/2015/01/11/ez-a- ... ksege-van/

... amikor a pénz beszél. De Kínát nem tudják megállítani. Olyan mennyiségben és minőségben fogják elárasztani a világot napelemekkel, hogy senki nem állja majd útjukat. Tény, hogy az európai példányok egyelőre jobb hatásfokot produkálnak, de ez az előny hamar el fog fogyni.
2013-ban a világ legnagyobb solar panel gyártója a Yingli, Kínai cég. Egy kis video róluk, persze reklám felütéssel:

Európai Bizottság 37,2% és 67,9% közötti anti-dömping vámot vetett ki 2013 június 6-tól a kínai napelemekre. Az unió fenntartotta a jogot június 6 előtti behozatalokra visszamenőlegesen megállapítson.

Ez az unió történetében példátlan behozatali vámot egy-két nemet napelem gyártó harcolta ki Brüsszelnél. A szabadversenyes piac elve itt ugye nagyot bukfencezett, a verseny az erősebbnek áll jobban, de ezt a versenyt (is) hosszútávon Kína fogja megnyerni.

Mi felhasználók viszont vám nélkül, vagy minimális 5-10% elfogadható vámmal mennyivel járnánk jobban?

Na ennyit a globális felmelegedés közös céljáról. Kínát mióta cseszegették? csökkentse a szénerőművei kapacitását, az meg tisztességesen gigantikus napelem gyárakat épített ... aztán ez a viszonzás.

... amikor a pénz beszél. De Kínát nem tudják megállítani. Olyan mennyiségben és minőségben fogják elárasztani a világot napelemekkel, hogy senki nem állja majd útjukat. Tény, hogy az európai példányok egyelőre jobb hatásfokot produkálnak, de ez az előny hamar el fog fogyni.

Hűtővíz: a Duna másodpercenként 2500 m3 vizet szállít, ebből Paks 1mp alatt 100m3 vesz ki, a baj tehát nem ezzel lenne hanem alacsony vízállásnál a túlmelegítési kvótát azaz a plusz 3 fokot lépnénk túl, ha huzamosabb ideig fentállna az aszály de erre sosem volt példa stb. stb. ne menjünk bele inkább

Kezdő mérnökként szakmai gyakorlaton azokban a csövekben szaladgáltam egykoron (talán 1984-ben), ahol most a hűtővíz folydogál. Szép méretes, 3 m átmérőjű járatokról van szó, a 100 m3/sec magáért beszélő adat.

Európai Bizottság 37,2% és 67,9% közötti anti-dömping vámot vetett ki 2013 június 6-tól a kínai napelemekre. Az unió fenntartotta a jogot június 6 előtti behozatalokra visszamenőlegesen megállapítson.

Ez az unió történetében példátlan behozatali vámot egy-két nemet napelem gyártó harcolta ki Brüsszelnél. A szabadversenyes piac elve itt ugye nagyot bukfencezett, a verseny az erősebbnek áll jobban, de ezt a versenyt (is) hosszútávon Kína fogja megnyerni.

Mi felhasználók viszont vám nélkül, vagy minimális 5-10% elfogadható vámmal mennyivel járnánk jobban?

Na ennyit a globális felmelegedés közös céljáról. Kínát mióta cseszegették? csökkentse a szénerőművei kapacitását, az meg tisztességesen gigantikus napelem gyárakat épített ... aztán ez a viszonzás.

Hűtővíz: a Duna másodpercenként 2500 m3 vizet szállít, ebből Paks 1mp alatt 100m3 vesz ki, a baj tehát nem ezzel lenne hanem alacsony vízállásnál a túlmelegítési kvótát azaz a plusz 3 fokot lépnénk túl, ha huzamosabb ideig fentállna az aszály de erre sosem volt példa stb. stb. ne menjünk bele inkább

Ez ugye a hivatalos költség becslés, a független hozzáértők szerint ez semmiképpen nem fog megállni 6000milliárd alatt, és abban még nincs benne a később esedékes használtfűtőelem tárolás, feldolgozás hazai kötelezettsége, nincs benne a dunai küszöb építési kényszer, alacsony vízállás eddig is okozott gondot a kisebb reaktor kapacitásoknál.is .. stb, stb.

... ha nappal exportálunk, éjszaka importálunk a környező országok szenes, gázos, atomerőműveiből, akkor javítja a kihasználhatóságot.
Ez nagyon fontos mondat. Szerintem sokan nem tudják, hogy a teljes EU egy nagy hálózaton lóg. A németek pl. döngetik a mellüket amiatt, hogy leállították az atomerőműveiket, de közben a francia nukleáris áramot vásárolják.

Greenpeace-t én is egy mindenbe belekötni akaró zöldbékéknak tartom. Mindig felmerül bennem, kik a fő finanszírozójuk? Jótékonyadományokból azt nem lehet fenntartani.
Hatalmas pénzekkel gazdálkodnak. A forrásaikat én sem ismerem, de rengeteg támogatójuk van. A gazdag zenészek nagy része is tolja a pénzt hozzájuk, mert ez nagyon trendi. Amúgy én kedvelem a Greenpeacet, valamikor aktivista is voltam náluk, de ha nem kötnének bele mindenbe, sikeresebbek lennének.

Paks II költsége 3-4000 milliárd forint, legutóbb 3700 Mrd-ról olvastam. A japán példa azt mutatja, hogy 1,27 km2 PV elég egy 22000 fős városnak. Ezek természetesen nem lehetnek alaperőművek, azokat még meg kell oldani valahogy

Paks II költsége 3-4000 milliárd forint, legutóbb 3700 Mrd-ról olvastam. A japán példa azt mutatja, hogy 1,27 km2 PV elég egy 22000 fős városnak. Ezek természetesen nem lehetnek alaperőművek, azokat még meg kell oldani valahogy
Ez ugye a hivatalos költség becslés, a független hozzáértők szerint ez semmiképpen nem fog megállni 6000milliárd alatt, és abban még nincs benne a később esedékes használtfűtőelem tárolás, feldolgozás hazai kötelezettsége, nincs benne a dunai küszöb építési kényszer, alacsony vízállás eddig is okozott gondot a kisebb reaktor kapacitásoknál.is .. stb, stb.

Paks II költsége 3-4000 milliárd forint, legutóbb 3700 Mrd-ról olvastam. A japán példa azt mutatja, hogy 1,27 km2 PV elég egy 22000 fős városnak. Ezek természetesen nem lehetnek alaperőművek, azokat még meg kell oldani valahogy

PaksII kapcsán végeztem egy házi számítást. 2,4GW hasadóerőmű 90%-on járatott éves megtermelt teljesítménye 18.921TWh, ha egész évben mindennap, minden órában ketyeg 90%-on.

Ugyanezt a TWh-t ki lehet termelni 65.814.260db egyenként 250Wp-os napelemtáblával. Ennek netto felülete, ha a földre fektetjük, akkor 10,24x10,24km, azaz 105km2 felület. A táblákat dél felé 35fokos szögben állítva, szerviz utakat közé beiktatva, 15x15km terület elegendő. Ennek költsége, ha megint csak a kisker napelem rendszer árszinttel számolok, ami 500eF/kWp, 8225milliárd forint a teljes beruházás. Nagyon-nagyon közel van a PAKSII végköltségéhez, de óriási különbség, nincs üzemanyag költség, veszélyes és sugárzó hulladék, töredék személyzetet igényel, élettartama bőven összemérhető az atomerőművekével.

Az alföld gyenge homokos területén, ahol csak értelmetlen támogatással lehet tengetni a mezőgazdaságból élőket, oda lehetne telepíteni egy-kupacba, de sokkal értelmesebb több kisebb egységet szétszórni az országban, de végletesen, ennyi napelemmel tele lehetne szórni Magyarország lakóépületeit (felhasználási hely közelében), mert ekkor lenne a napelemes áram tényleges költségversenyben az atom/szén/gázos nagy erőművek felhasználó oldali áramárával.

Azonkívül ehhez építeni lehetne egy nagy-kapacitású napelem gyárat, az 10-15 év alatt letermelné ezt az óriási tábla mennyiséget, nem kell egyszerre üzembe állni a teljes kapacitásnak.

A PaksII 18TWh helyettesítése teljes egészében napelemmel természetesen sok, de ha nappal exportálunk, éjszaka importálunk a környező országok szenes, gázos, atomerőműveiből, akkor javítja a kihasználhatóságot.

Kifogástalan megoldás nincs. A naphőerőművet azért említettem meg, mert Suprnova a napelemek helyszükségletét kifogásolta. Ha továbbra is a költségvetés a legfőbb szempont, akkor minden országba kell egy nagy nukleáris erőmű, de biztosan jó lenne ez nekünk?

A Greenpeace gyakorlatilag minden ellen tiltakozik, ha rajtuk múlna, kőbaltával állítanánk elő a szükségleteinket. Indoklásaik általában jogosak, a szélturbinák lapátai valóban veszélyeztetik a madarakat (a villamos elosztó hálózat légkábelei nem?), a vízerőművek tényleg megzavarják a folyók élővilágát (már ha még van bennük), de valamit lépni kell.

A világ legnagyobb PV alapú erőműve Indiában épül 750MWp néveleges kapacitású lesz, az eddigi csúcs tartó 550MWp az USA-ban üzemel. De lényeges hangsúlyozni sokadszorra, a PV (napelemes) áramtermelés telepíthető legközelebb és bármilyen kapacitásban a fogyasztó közelébe. De fontos hozzá tenni, sziget üzemben már nem versenyképes, hálózatra termelésnél, viszont egy ország áramtermelésben nem célszerű a 30%-nál nagyobb össz-kapacitás, felett drágul a változó kapacitású szabályozható erőművek költsége. A szél alapú hasonló, de a tengerparton szinte minden időszakban fúj a szél, szélcsend nagyon ritka.
A csúcstartó Solar PV és Solar Thermal erőművek felsorolása az alábbi linken.

Ki gondolná, még Ukrajnában is van egy 106MWp kapacitású Solar PV erőmű.

http://solarlove.org/largest-solar-power-plants-world/

Greenpeace-t én is egy mindenbe belekötni akaró zöldbékéknak tartom. Mindig felmerül bennem, kik a fő finanszírozójuk? Jótékonyadományokból azt nem lehet fenntartani.

Hozzászólás Szerző: **AVX** » 2015.01.13., kedd 15:35

"A Nap fényét 350 ezer, egyenként is számítógépvezérelt, két méter magas és 3 méter széles tükör vetíti rá a három, egyenként 140 méteres torony egyikére. Az áramtermelés menete innentől a hagyományos erőművekben megszokottakhoz hasonlóan működik: a napenergia felforralja a toronyban tárolt vizet, az így keletkező gőz pedig megforgat egy turbinát, így elektromos áramot termel. A három egység összesen 392 megawattnyi energiát állít elő 140 ezer kaliforniai otthon számára. A 2,2 milliárdos költséggel megépített komplexumban termelt tiszta energia évi 400 ezer tonna széndioxid kibocsátását váltja ki, ami megfelel 72 ezer gépkocsinak a forgalomból való kivonásával."

Ez nagyon komoly.

Kifogástalan megoldás nincs. A naphőerőművet azért említettem meg, mert Suprnova a napelemek helyszükségletét kifogásolta. Ha továbbra is a költségvetés a legfőbb szempont, akkor minden országba kell egy nagy nukleáris erőmű, de biztosan jó lenne ez nekünk?

A Greenpeace gyakorlatilag minden ellen tiltakozik, ha rajtuk múlna, kőbaltával állítanánk elő a szükségleteinket. Indoklásaik általában jogosak, a szélturbinák lapátai valóban veszélyeztetik a madarakat (a villamos elosztó hálózat légkábelei nem?), a vízerőművek tényleg megzavarják a folyók élővilágát (már ha még van bennük), de valamit lépni kell.

Naiv álmaink ne legyenek, a nagy teljesítményű nukleáris erőműveket nem lehet kiváltani néhány száz napelemmel. Utóbbiakat nem is erre találták ki, ezek a helyi kiegészítő termelés eszközei. A gerincet adó fő forráshoz hatékonyabb eszközök kellenek, pl. a fúziós erőművek. De a naphőerőművek is igen nagy energiát képesek előállítani, erre jó példát nyújt a közel 400 MW-ot termelő amerikai ISEGS:

"A Nap fényét 350 ezer, egyenként is számítógépvezérelt, két méter magas és 3 méter széles tükör vetíti rá a három, egyenként 140 méteres torony egyikére. Az áramtermelés menete innentől a hagyományos erőművekben megszokottakhoz hasonlóan működik: a napenergia felforralja a toronyban tárolt vizet, az így keletkező gőz pedig megforgat egy turbinát, így elektromos áramot termel. A három egység összesen 392 megawattnyi energiát állít elő 140 ezer kaliforniai otthon számára. A 2,2 milliárdos költséggel megépített komplexumban termelt tiszta energia évi 400 ezer tonna széndioxid kibocsátását váltja ki, ami megfelel 72 ezer gépkocsinak a forgalomból való kivonásával."

A képen látható erőmű a solar thermal típus, korábbi posztomban is látható ennek fajlagos áram költsége 25%-al magasabb mint a solar PV-vel termelt áram. Amikor ennek a kaliforniai madársütögető (Greenpeace többször tiltakozott ez ügyben) híre és költsége megjelent, akkor magam is összehasonlítottam az 1kW kapacitás beruházási költségét a napelemével, ráadásul a napelem árat (telepített rendszer összköltséggel) 15%-al alacsonyabbnak számoltam, a napelemnél ráadásul az általam ismert kisrendszer-kiskereskedelmi árrat vettem figyelembe. Ehhez még hozzá jön az üzemköltség, a napelemnél majdnem nulla, a képen látható solar thermalnál piszok sok a mozgó elem, táblánként két hajtás, ráadásul szabadtéren, azonkívül mozgatni kell a toronyban a sóoldatot, lent hőcserélők, turbinák, csupa mozgó-kopó alkatrész.

Naiv álmaink ne legyenek, a nagy teljesítményű nukleáris erőműveket nem lehet kiváltani néhány száz napelemmel. Utóbbiakat nem is erre találták ki, ezek a helyi kiegészítő termelés eszközei. A gerincet adó fő forráshoz hatékonyabb eszközök kellenek, pl. a fúziós erőművek. De a naphőerőművek is igen nagy energiát képesek előállítani, erre jó példát nyújt a közel 400 MW-ot termelő amerikai ISEGS:

"A Nap fényét 350 ezer, egyenként is számítógépvezérelt, két méter magas és 3 méter széles tükör vetíti rá a három, egyenként 140 méteres torony egyikére. Az áramtermelés menete innentől a hagyományos erőművekben megszokottakhoz hasonlóan működik: a napenergia felforralja a toronyban tárolt vizet, az így keletkező gőz pedig megforgat egy turbinát, így elektromos áramot termel. A három egység összesen 392 megawattnyi energiát állít elő 140 ezer kaliforniai otthon számára. A 2,2 milliárdos költséggel megépített komplexumban termelt tiszta energia évi 400 ezer tonna széndioxid kibocsátását váltja ki, ami megfelel 72 ezer gépkocsinak a forgalomból való kivonásával."

Ha tisztán gazdasági kérdést csinálunk a témából, akkor egy véget nem érő vitába fog fulladni a dolog. Mi pedig a saját mocskunkba. A zöld világszemlélet nem a pénzről szól, ezt kellene valahogy tudatosítani.
Sztem mindenki tisztában van ezzel, már csak a döntéshozóknak kell szemléletet váltaniuk.
Érdekesség: "Japánban, Fukusima tartomány partjainál átadták a világ legnagyobb úszó szélerőművét. A 120 méter magas tornyot, rajta 80 méteres lapátokkal egy pontonra telepítették és egy ugyancsak úszó transzformátorhoz csatlakoztatták. Az előzetes tervek szerint a szélerőmű és egyéb ilyen berendezések váltanák ki a fukusimai atomerőmű 2. számú reaktorát. Erre akkor nyílik majd lehetőség, ha 143 széltornyot építenek fel és helyeznek üzembe. A Kyocera japán okostelefongyár eközben beindította az ország legnagyobb napelemtelepét. A naperőmű teljesítménye 70 megawatt, amivel mintegy 22 ezer háztartást képes elektromos energiával ellátni. Az üzem 290 ezer napelemét 127 hektáron, vagyis a Vatikánénál háromszor nagyobb területen helyezték el. A projektben a Kyocera mellett hat helyi társaság is részt vesz. Ők fognak osztozni azon a bevételen, amely az áram eladásából származik, de abban is bíznak, hogy turisták, diákok és általában a fejlett technika iránt érdeklődők is felkeresik majd a létesítményt. Japánban a 2011. márciusi, fukusimai erőműbaleset után ugyanis különösen megnőtt az igény az alternatív energiaforrásokra."
Melyik megyét áldozzuk be? Honnan teremtsük elő a beruházás költségeit? Rá kell googlizni, kyocera solar power plant, és látható, hogy nagy területeket kellene beépíteni, hogy ki tudjuk váltani Paksot. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen beruházáshoz elengedhetetlen egy szivattyús tározós erőmű amivel tárolni lehetne az áramot ill. szabályozható lenne a hálózat. Ezért kell a házi feladatot kidolgozni és mindenki számára érthetővé tenni, vagy maximális állami támogatással elérhetővé tenni mindenki számára az alternatív energiaforrások használatát. Én is tennék a házamra napelemeket és nap kollektorokat is nem vagyok saját magam ellensége.

Ha tisztán gazdasági kérdést csinálunk a témából, akkor egy véget nem érő vitába fog fulladni a dolog. Mi pedig a saját mocskunkba. A zöld világszemlélet nem a pénzről szól, ezt kellene valahogy tudatosítani.

Majd ha elkészül a házi feladat tudok mit kezdeni a leírtakkal. Sok tanulmányt láttam és sajnos mindegyik a saját igazát szajkózza. A közgazdaságtan és a politika (mert az energiaszektorban is döntő szerepe van sajnos) nem az én asztalom. Az áram ára pedig a lipcsei áramtőzsdén dől el jobbára. Legyenek szél és naperőművek akkor ki felé adósodnánk el? Most azt hallani, hogy az import áram a legolcsóbb, az EU hagyna minket megújuló energiaforrásokat használni mikor jó neki ha exportálhat nekünk? Stb. stb.

bemásolok egy elemzést napelemek.blog.hu-ról (2014.02.27)

Paks 2 versus megújulók, az el nem készült házi feladat

Az utóbbi hetekben a témával több említésre méltó fórumon is foglalkoztak. Ezt értékelhetjük a társadalmi egyeztetés egy sajátos formájának, elvégre a döntés előtt ilyenre és széleskörű szakmai egyeztetésre sem került sor. Ezek közül az MTA-n tartott konferencia (origo, index, 444) adott teret a leginkább szakmai jellegű vitáknak. Ezeken a fórumokon a jelenlegi Paks 2 projekt támogatói részéről sokszor olyan kijelentések és támadó, lejárató jellegű kritikák hangzanak el amik vagy egyszerűen propaganda szövegek, vagy téves alapokon nyugszanak, vagy olyan ismerethiányból adódnak amit orvosolni lehetne.

Ez az ismerethiány azonban nem hogy nem mentség, hanem éppen, hogy intő jel kéne, hogy legyen. Azaz a házi feladat lehet, hogy ki van pipálva, de valójában nem készült el. Röviden reflektálni szeretnénk az imént említett kijelentésekre és kritikákra.

1. "jó a ráhagyás" - Ahogy azt korábbi bejegyzésünkben bemutattuk, a Paks 2 projekt időzítése és a tervezett finanszírozási mód ami igazából probléma a megújulóknak, és nem Paks léte, illetve nem egy esetlegesen 7-10 év múlva megkezdett Paks 2 beruházás. Az időzítés problémájával szemben a "pro-Paks2" oldal egyelőre csak a "jó mérnök konzervatívan számol" és "jó a ráhagyás" érveket tudta felhozni. Azt hiszem ezek az érvek nem ütik meg a legalacsonyabb szakmai szintet sem, és csak a projekt előkészítettségét minősítik így ezekkel érdemben nem foglalkozunk.

2. minden eddigi kormány támogatta a bővítést - mint "mindent elsöprő szakmai érvet" ezt is meg kell említenünk. Ezzel könnyen el lehet terelni a szakmai kérdőjelekről a figyelmet, reméljük ezen blog olvasói nem zárják le ennyivel ezt a kérdéskört és politikai preferenciáiktól függetlenül alkotnak a témában véleményt.

3. GDP növekedésre gyakorolt pozitív hatás - ez minden új beruházásról elmondható - ha a beruházás összegét egy óriási árok ásásába fektetnénk, attól is nőne a GDP, de attól is, ha ugyanezt az összeget napelemekbe és szélfarmokba fektetnénk. Hosszú távon a GDP-re pozitívan csak a pozitív nettó jelenértékű, pozitív megtérülést produkáló beruházások hatnak - ezen a téren nem egyértelműen bizonyított egyelőre a Paksi projekt pozitív hatása

4. a nukleáris energia csökkenti az ország import-energia függőségét - ez a legkevésbé sem érv a megújulókkal szemben, ugyanis az importfüggőség csökkentése az egyik legfontosabb tulajdonsága a megújulóknak - szerencsére a nap itthon süt, a szél itthon fúj, a biomassza is itthon keletkezik, stb.

5. a megújulók nem készletezhetők - ez a kedvenc kritikánk, főleg, amikor a kevésbé tájékozott érdeklődőket kell kicsit elijeszteni, akkor igazán hatásos a "mi van akkor, ha nem fúj a szél, vagy nem süt a nap". A hab a tortán amikor ezt kiszínezzük egy-egy német adattal, amikor hirtelen szélcsend miatt tizedére esett a szélenergia termelés, vagy egy olyan példával, hogy a "fél Balaton víztömegét 400 méter magasra kéne pumpálni" egy szivattyús-tározós erőműben. Ez utóbbit önmagában is nehéz nem egy jól átgondolt ellenpropagandának minősíteni, ugyanis a szivattyús-tározós erőmű magyar, akár határon túli alkalmazhatóságával kapcsolatban komoly megosztottság tapasztalható itthon. A megújulók készletezhetőségének kérdésénél ugyanakkor az alábbiakat figyelembe kell venni:

    ez a probléma a nap és a szél esetében releváns - a hazai energiapolitika által elvileg kiemelten kezelt megújuló energiaforrások, a biomassza és a geotermikus energia esetében nem!
    a smart-grid (okoshálózat) megoldások jelentősen csökkentik a tárolási szükségleteket
    a tárolási megoldások rohamos tempóban fejlődnek köszönhetően főleg a magas nyugat-európai megújuló penetrációnak és az elektromos és hibrid járművek terjedésének

Míg tőlünk kicsit nyugatabbra költségeket nem kímélve óriási tapasztalatra tesznek szert azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet a lehető legmagasabb megújuló arányt integrálni a villamos hálózatba, addig itthon a területért felelős vezetők és szakemberek nem a HOGYAN és MENNYIÉRT-re keresik a választ, hanem a tudatlanságukkal érvelnek a megújulók ellenében. Magyarország a házi feladatot nem csinálta meg. Sajnos amíg a házi feladatból nem derül ki, hogy alternatívaként mekkora megújuló kapacitást, mekkora tárolási kapacitás mellett kellene kiépíteni, mekkora smart-grid fejlesztések mellett és ez mekkora áramár mellett térülne meg, ami összehasonlítható is lenne egy paksi beruházással addig csak a sötétben tapogatózunk.

6. a megújulók drágák - ezt az állítást is stílusosan alá lehet támasztani 2-3 évvel ezelőtti francia adatokkal a mai árak többszörösét citálva, ahogy azt megpróbálták az MTA konferenciáján, de itt is hiányoznak az el nem készített házi feladat számai. A legtöbb ismert forrás szerint már nincs olyan nagy hátránya a megújulóknak, egyesek szerint nincs is egyáltalán, mások szerint Paks 2 hatvan évre vetítve a megújulókra szakosodott kutatóműhely Fraunhofer Institut által kalkulált megújulós áraknál jobb áron termelne. A mi véleményünk, hogy kiegyenlítő energiaköltség és tárolási költség nélkül kalkulálva a megújulókból piaci körülmények között termelt áram ára ma már majdnem versenyképes egy piaci körülmények között létrehozott atomerőművével. Kiegyenlítő energia és tárolás nélkül a megújulók értelemszerűen kisebb kapacitásban telepíthetők ugyan, de, hogy mekkorában arra a kérdésre ismét a házi feladat anyagában kéne keresni a választ.

A házi feladat elkészülte széles szakmai konszenzuson kell, hogy alapuljon és évente újra és újra el kell készíteni az aktuális trendek és piaci fejlemények figyelembe vételével. Így lehetne valami képünk arról, hogy ma, holnap, vagy csak holnapután gondolkodjunk nagy mennyiségben megújulókban. Enélkül marad a sötétben tapogatózás és a döntésekkel kapcsolatos általános szakmai bizalmatlanság és bizonytalanság. A várakozásunk az, hogy a házi feladat magától nem fog elkészülni. Úgy tűnik.a sajátos társadalmi egyeztetés sajátos házi feladatot is fog szülni. Azok az intézmények, szervezetek és szakemberek akik ezt hiányt maguk is zavarónak érzik elkészítik ennek a házi feladatnak egyes részeit. Ki átfogóbban, ki célzottan egy-egy részterületre vonatkozólag, itt-ott átfedésekkel. Ezen anyagok segítségével szépen lassan tisztulhat a kép a szakemberek és a lakosság számára is.

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.