Általában a hifiről

Nagyon jó lista, de te komolyan ennyi zenét meghallgattál, hogy eldöntsd milyen egy készülék vagy egy rendszer?
A két könnyűzenei CD-t vittem, meg azokat, amiket az első részben ajánlok. A többit csak azért írtam le, mert azok is figyelemreméltóak és lehet, hogy másnak könnyebben beszerezhető vagy akár már meg is van, így esetleg lehet róluk beszélgetni. Persze amiket vittem, azokból ott helyben csak részleteket hallgattam meg, de ez általában elég ahhoz, hogy nagyjából képben legyek.

Arra azért felhívnám a figyelmed, hogy a "Supreme Recordings" ("Legmagasabb színvonalú felvételek") cím félrevezető, hiszen Salvatore nem kizárólag a felvételt, hanem a szóban forgó LP* hangját minősíti. Viszont, mivel leírja, hogy melyik amerikai lemezcég, melyik korszakában produkált nagyszerű felvételeket viszonylag gyengébb minőségű korongon kiadva, ki lehet belőle hámozni, hogy melyikeknek okozhat kellemes meglepetést a CD változata (ha nincs digitálisan újrakeverve, "feljavítva" - magyarul elrontva..).
Persze, ott LP-k vannak, nyilván ez egy elég durva következtetés. Én a nagy kiadók újrakiadott lemezeiben még nem nagyon csalódtam, persze nagyon kevés esetben tudtam összehasonlítani azok LP-verziójval, de ahol össze tudtam, ott a CD legalább olyan jó volt, mint az LP (számomra).

Érdemes komolyan kell venni a figyelmeztetését, miszerint a későbbi kiadások, köztük a drága, 180g-os audiofil Reissue-k is többé-kevésbé gyengébbek az eredetinél. (Könnyűzenével nem foglalkozik, azt kell mondjam, ott még súlyosabb a helyzet.)

Ezt nem értem, Salvatore külön cikkben foglalkozik az "eredeti kiadás"-hívőkkel és (kevés kivétellel) nem valami jó véleménnyel van azokról. A Supreme Recordings között például egyetlen eredeti kiadás sincs. Persze - mint írja - legtöbbször az újrakiadásoknak is megvan a maguk baja, de általánosságban mégis jobbak (gyakran sokkal jobbak), mint az eredetiek. A könnyűzenéről nyilván nem nyilatkozik, ott más a helyzet.

Ha gondolod, én leírom, hogy én milyen CD-ket vittem, amikor készülékeket hallgattam (és miért).
Ez engem nagyon érdekelne, akár privát is.
köszönöm

Írtam egy listát a nyúzószett topikba.

Nagyon jó lista, de te komolyan ennyi zenét meghallgattál, hogy eldöntsd milyen egy készülék vagy egy rendszer?

Ha gondolod, én leírom, hogy én milyen CD-ket vittem, amikor készülékeket hallgattam (és miért).
Ez engem nagyon érdekelne, akár privát is.
köszönöm

Írtam egy listát a nyúzószett topikba.

Szép történet, minden komolyabb hifi kereskedőnek van legalább egy-két ilyen, ami jól mutatja, hogy maguk a zenészek is egymástól drasztikusan eltérő hangreprodukáló rendszerekbe tudnak beleszeretni.
Aha!
Csak ez nem egy reklámcikk egy magazinban, nem a zenészhez odahurcolt cucc, amit esetleg megtarthatott, ha el tudta viselni tíz percnél tovább.
Ezt ő választotta és fizetett érte. Nem ajándékba kapta, nem készült sok fényképes reklámcikk (mi több, cikksorozat) az eseményről, majd a cikkeket követő kétoldalas kereskedői hirdetés. És soha sehol ezzel nem kérkedtünk, nem reklámoztuk magunkat vele.
Most is csak a Stradivari miatt említettem meg, mint érdekesség.
De felejtsd el! Lényegtelen az egész. A f..kamnak sincs kedve veled vitatkozni ezen, de máson sem. Te olyan szekeret tolsz, amit én messze elkerülök, ha csak egy mód van rá.

Nem kell mellébeszélni, nyugodtan kiírhatod, hogy a Pennások rendszeresen elcipelnek különböző rendszereket zenészekhez, akik azt meghallgatják, majd elmondják a véleményüket, amit jól megírnak a Gramofon című újságban. Hogy neked ez nem tetszik, az egy dolog, de én nem erről beszéltem, hanem arról, hogy MINDEN nagyobbbb hifi kereskedőnek van ilyen, komoly zenész-zeneszerző-karmester kuncsaftja, aki fizetett a rendszerért, amit otthon használ, és bizony közöttük is rettentően nagy az ízlésbeli eltérés. Kocsis Zoltán például egyszer azt mondta, neki nagyon is kielégítő ahogy a Volvójának a hétcsatornás gyári autóhifije szól.

Viszont dehogy nem reklámozod. Szerinted egy ilyen beírás egy ilyen fórumon mi? Ha név és készüléknév említése nélkül történt volna, akkor hívhatnánk mondjuk egy érdekes új szál felvetésének, de így?

A szekér tolása pedig egy nagyon fáradtságos, nehéz dolog, nem csak ilyen melegben, épp ezért nem is végzem, ha te így látod akkor az csak valami délibáb lehet.

Üdv a csapatban "Bástya elvtárs"

Vendég

CD-n azért elég sok beszerezhető. Én nem az alapján a lista alapján veszek CD-ket, de amikor fordítottam Salvatore oldalait, akkor megnéztem, hogy azok közül mit ismerek és azok tényleg jól szólnak.
Arra azért felhívnám a figyelmed, hogy a "Supreme Recordings" ("Legmagasabb színvonalú felvételek") cím félrevezető, hiszen Salvatore nem kizárólag a felvételt, hanem a szóban forgó LP* hangját minősíti. Viszont, mivel leírja, hogy melyik amerikai lemezcég, melyik korszakában produkált nagyszerű felvételeket viszonylag gyengébb minőségű korongon kiadva, ki lehet belőle hámozni, hogy melyikeknek okozhat kellemes meglepetést a CD változata (ha nincs digitálisan újrakeverve, "feljavítva" - magyarul elrontva..).

* Érdemes komolyan kell venni a figyelmeztetését, miszerint a későbbi kiadások, köztük a drága, 180g-os audiofil Reissue-k is többé-kevésbé gyengébbek az eredetinél. (Könnyűzenével nem foglalkozik, azt kell mondjam, ott még súlyosabb a helyzet.)

Nem a listával van bajom -azzal már inkább, hogy a rajta szereplő lemezek szinte beszerezhetetlenek, vagy legalábbis nagyon sokat kell utánuk járni- mindenesetre irányadónak nagyon jók, ha valaki jó felvételeket keres. (bár tudtommal inkább technikai oldaláról, és nem az előadás minőségét tekintve állította össze a listát)Én azt látnám jónak, ha saját használatra volna pár jó cd ajánlat a zsebünkben, amit mindenki megszerezhetne, és ehhez viszonyítva írhatnánk le, hogy bizonyos készülékek, kábelek hogy teljesítetek.

CD-n azért elég sok beszerezhető. Én nem az alapján a lista alapján veszek CD-ket, de amikor fordítottam Salvatore oldalait, akkor megnéztem, hogy azok közül mit ismerek és azok tényleg jól szólnak. Ha gondolod, én leírom, hogy én milyen CD-ket vittem, amikor készülékeket hallgattam (és miért).

Pont most találtam meg a vaterán, és vettem meg Vivalditól az In furore és más mottetták LP-t, ráadásul pont abban az előadásban (Kalmár Magda, Hungaroton felvétel) ami annak idején megfogott.

SLPX 11632 Piros stereo - s Hungaroton.

Ha gondolod, én leírom, hogy én milyen CD-ket vittem, amikor készülékeket hallgattam (és miért).
Ez engem nagyon érdekelne, akár privát is.
köszönöm

soliton

Martin Logan Prodigy, valamint Seqel II hangfal gyári állapotban hegedű művészeknek fél áron, Stradivari tulajdonosoknak negyed áron eladó! Az áron felül az adás-vételkor el kell játszani, Beethoven hegedűversenyét!!! :-)))))))))

Nem a listával van bajom -azzal már inkább, hogy a rajta szereplő lemezek szinte beszerezhetetlenek, vagy legalábbis nagyon sokat kell utánuk járni- mindenesetre irányadónak nagyon jók, ha valaki jó felvételeket keres. (bár tudtommal inkább technikai oldaláról, és nem az előadás minőségét tekintve állította össze a listát)Én azt látnám jónak, ha saját használatra volna pár jó cd ajánlat a zsebünkben, amit mindenki megszerezhetne, és ehhez viszonyítva írhatnánk le, hogy bizonyos készülékek, kábelek hogy teljesítetek.

CD-n azért elég sok beszerezhető. Én nem az alapján a lista alapján veszek CD-ket, de amikor fordítottam Salvatore oldalait, akkor megnéztem, hogy azok közül mit ismerek és azok tényleg jól szólnak. Ha gondolod, én leírom, hogy én milyen CD-ket vittem, amikor készülékeket hallgattam (és miért).

egész jó az a lista, akad rajta sok zeneileg is értékes kiadvány.
Ezzel egyetértek én is.

Vendég

Ne Salvatore listájából, hanem keresünk mi valami normális felvételt. Persze megértem, hogy erre semmi igény olyan közegben, ahol maga a zene is másodlagos..
Miért ne? Tapasztalataim szerint egész jó az a lista, akad rajta sok zeneileg is értékes kiadvány. Kis hazánkból, ahol -finoman szólva- nem elsőosztályú hangminőséggel bíró lemzektől roskadoznak a boltok és antikváriumok polcai, nála ügyesebbnek, okosabbnak lenni, eleve kudarcra ítélt feladat. A magyar átlaghifista átlaghifijén jól szóló lemezek vajon mennyire tekinthetők referenciának magasabb szinten? Hiszen, mi értelme lenne referencia-felvételek keresésének, ha nem a vágy, hogy segítségükkel nagyobb biztonsággal találjunk rá a jobb kütyükre?

Vendég

Zenész körökben messze nincs ekkora lila köd körülötte.
Álljon itt egy kissé autentikusabb vélemény:

"Eleinte nem hittem el, hogy lehetséges
ilyen különbség jó hangszer és jó hangszer között." Majd: "Egy
bizonyos tónus, hatás eléréséért nem kell »rájátszani«. Nem is szabad.
Hagyni kell ezt a hegedűt a maga természetes állapotában megszólalni.
Nem kell »hozzátenni«, hagyni kell, hadd bontakoztassa ki a maga
valóságos »egyéniségét«."

A gitárosok sem feltétlenül a hangzás miatt vesznek komolyabb hangszert, hanem mert könnyebb, élvezetesebb játszani rajta.
Vagyis, több lehetőséget ad a zenésznek, amitől aztán -ha van mögötte tehetség, elképzelés és spiritusz- mégiscsak lényegesen jobb lehet a produkció.

Jó, hogy felmerült a hangszerek kérdése is. Hogyan akarunk ugyanis bármiféle etalont felállítani, amikor sok esetben azt sem tudjuk milyen hangszerrel rögzítették a felvételt? Arra gondolok, hogy ahány mesterhegedű, annyiféle hangzás...
Gyakorlatilag lényegtelen dolgokat feszegetsz. A legtöbb komolyzene-kedvelő hifista már annak is örülne, ha motyójáról hihető hegedű- és zongorahang szólna, nem valami döglött, gépies, tonálisan fakó, netán fárasztóan visitó, döngő, élettelen valami szólna helyette. Ha ez a két hangszer, egymás mellett még az arányait is megtartja (ppp-től fff-ig!) akkor örömében seggre csücsülne és napestig hegedű-zongora szonátákat hallgatna

Lehet, hogy igazad van, és nem mindig tudunk különbséget tenni a különböző hangszerek hangja között, de azért a legtöbb esetben igen. Szerintem. Ezek még az én nem túl drága cuccomon is kijönnek. Ahogyan a felvételek minősége is. Van néhány változatom a Monteverdi-féle Vespro della Beata Vergine-ből (Boston Baroque és René Jacobs), és nem csak a különböző interpretációk térnek el, hanem a hangszerek és az akusztika is teljesen más (a René Jacobs mérföldekkel jobb, szerintem). Pedig mindkettő jó kiadású CD, az egyik Telarc, a másik Harmonia Mundi.
Hogy mennyi köze van a felvételnek az eredetihez, azt nagyon kevés felvételen tudom megítélni, de hallottam például a London Baroque-ot élőben, a koncert után pedig beszereztem tőlük ott a helyszínen néhány CD-t és SACD-t, és az én fülem nem sok különbséget hall, ha egyáltalán, s az is inkább a hangversenyterem akusztikájából és a béna miniorgona helyszíni használatából adódik, meg hogy a koncerten egy másik (éppen nagyon megfázott) szoprán volt velük, és nem az Emma Kirkby, mint a felvételeken.

Bizony azonos darab két előadása között óriási különbségek szoktak leni. Pont a Bartókon van egy jó műsor, ahol épp ezt feszegetik, elemzik, és be-be játszanak részleteket ... előadásból.

...többféle...

Vendég

"2004. április 27-én a cselló-szólamvezető házából ellopták a hangszert, majd egy család egy szemetesben megtalálta, és CD-tartót akart készíteni belőle, még mielőtt az értékére rájöttek volna. 3 héttel később visszakerült tulajdonosához. "

huu

Elképzelem ahogy kiesik a szúrófűrész a kezemből miután lehenteltem vele egy eredeti Stradivárit és rájövök hogy az mi is volt valójában...

Vendég

Kinek van 4 milliárdja egy eredeti Stradivarira? Ez az ő tulajdona volt?
Vagy van valamilyen Stradivari kölcsönző?

Természetesen nem az ő tulajdona, a Stradivari Társaság adta neki, mint igen tehetséges és arra érdemes művésznek.

A hegedű valós értéke 4-5 mill. USD. A biztosítási értéke ennél több.

http://www.starlet.hu/starlet.php?pageID=3&mID=4

Kollégám, JL 9 évig hegedült, nagy élmény volt neki a kezében tartani egy Stradivari-t és játszani rajta.
De az sem volt gyenge, hogy 2 m-re tőled egy Stradivarin neked szól Beethoven Hegedűversenye élőben.

Na, ezekért a pillanatokért érdemes ezt az egészet csinálni.

Lélekemelő élmény lehetett, tényleg szerencsés vagy !
Hogy titeket, általatok forgalmazott készülékeket választott, arra pedig joggal lehetsz büszke.

Vendég

Szép történet, minden komolyabb hifi kereskedőnek van legalább egy-két ilyen, ami jól mutatja, hogy maguk a zenészek is egymástól drasztikusan eltérő hangreprodukáló rendszerekbe tudnak beleszeretni.
Aha!
Csak ez nem egy reklámcikk egy magazinban, nem a zenészhez odahurcolt cucc, amit esetleg megtarthatott, ha el tudta viselni tíz percnél tovább.
Ezt ő választotta és fizetett érte. Nem ajándékba kapta, nem készült sok fényképes reklámcikk (mi több, cikksorozat) az eseményről, majd a cikkeket követő kétoldalas kereskedői hirdetés. És soha sehol ezzel nem kérkedtünk, nem reklámoztuk magunkat vele.
Most is csak a Stradivari miatt említettem meg, mint érdekesség.
De felejtsd el! Lényegtelen az egész. A f..kamnak sincs kedve veled vitatkozni ezen, de máson sem. Te olyan szekeret tolsz, amit én messze elkerülök, ha csak egy mód van rá.

Vendég

Kinek van 4 milliárdja egy eredeti Stradivarira? Ez az ő tulajdona volt?
Vagy van valamilyen Stradivari kölcsönző?

Természetesen nem az ő tulajdona, a Stradivari Társaság adta neki, mint igen tehetséges és arra érdemes művésznek.

A hegedű valós értéke 4-5 mill. USD. A biztosítási értéke ennél több.

http://www.starlet.hu/starlet.php?pageID=3&mID=4

Kollégám, JL 9 évig hegedült, nagy élmény volt neki a kezében tartani egy Stradivari-t és játszani rajta.
De az sem volt gyenge, hogy 2 m-re tőled egy Stradivarin neked szól Beethoven Hegedűversenye élőben.

Na, ezekért a pillanatokért érdemes ezt az egészet csinálni.

"2004. április 27-én a cselló-szólamvezető házából ellopták a hangszert, majd egy család egy szemetesben megtalálta, és CD-tartót akart készíteni belőle, még mielőtt az értékére rájöttek volna. 3 héttel később visszakerült tulajdonosához. "

huu

Kinek van 4 milliárdja egy eredeti Stradivarira? Ez az ő tulajdona volt?
Vagy van valamilyen Stradivari kölcsönző?

http://hu.wikipedia.org/wiki/Stradivarius

Vendég

Kinek van 4 milliárdja egy eredeti Stradivarira?
Ez az ő tulajdona volt?
Vagy van valamilyen Stradivari kölcsönző?

Vendég

Ezt teljesen el tudom hinni, a régi mesterhangszerek imádata részben sznobizmus, másik részben anyagi kérdés. A hifisták is úgy emlegetik a Stradivarit, mint valami Szent Grált, de meglepne, ha 100-ból 1-nél többen vakon meg tudnák mondani, azt hallanak-e éppen. Zenész körökben messze nincs ekkora lila köd körülötte.
A hifistának miért kellene tudnia beazonosítania egy hangszert?

Amúgy csak ha már Stradivari és Hifi.
Egy történet a közelmúltból: egy fiatal magyar hegedűművész meglátogatott minket (barátjával).
Hóna alatt egy Stradivari-val (olyan 4 milliárd körüli értékelt cipelt a villamoson a hóna alatt). Valami olyan láncot keresett, ami legalább képes elhitetni vele a hangszere hangjának az illúzióját. Elkezdett játszani rajta, majd betetette a CD játszóba az új CD-jét és csak ámult. Azt mondta ennyire hihetően sehol sem hallotta még a hangszerét, mint az előbb emlegetett (ugyan nem planar), de elektrosztatikus dipol sugárzókról. Barátjával végigjártak egy sor kereskedést, végül a Martin Logan/Linn láncra esett a választása.

http://www.kristofbarati.com/flash/index.htm

Azóta többször is felkeresett már bennünket és nagyon boldog Logan/Linn tulajdonos.
Szorgos és aktív tagja a LINN Fórumnak.

Hülyén nézne ki, amikor keresed a plazma tévé mögött fellépő művészeket, mint ahogy ezt a hangfalak esetében sokan elvárják.

Vendég

Ferdítesz kishaver
Te valószínűleg egy farok lennél egy csigára építve

Hozod a formád...bár azt a szintet nem nehéz.

OFFTOPIC:

Most épp ilyen a hangulatom, gondoltam a te szintednek megfelelő dolgok is kerüljenek elő egy kicsit, ennyit értettél meg az eddigiekből, nem tehetsz róla. Tehát ez valójában nem az én, hanem a te szinted mert máshoz képtelen vagy hozzászólni.

Ferdítesz kishaver
Te valószínűleg egy farok lennél egy csigára építve

Hozod a formád...bár azt a szintet nem nehéz.

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.