Általában a hifiről

[GTomi]

Ha nem háttér zajként használod a zenét, ha odafigyelve hallgatod, akkor egy jó rendszeren nagyon nagy különbséget hallasz egyes felvételek között. A különbség akkora, hogy az egyik megérint, ismét és ismét hallani akarod, a másik, ami nem tetszik az idegesít. Te nem így vagy ezzel?
 
van egy jó rendszerem, és jól szólnak a zenék rajta, és sok kedvencem van, és helyre tudom tenni magamban a dolgokat.
 
sok jó felvételem van, nyilván ami "annyira" nem jó, azokat ritkábban hallgatom.
 
természetesen a nagyon xar felvételt ignorálom.
 
és mi szól "szarul" és kinek mit jelent? 
 
brahms első szimfóniája, monóban, ahol az "old" felvételen a mikrofonozás miatt is hallod a fa szék reccsenését, ahogy a hallgató ficánkol rajta, mindezt lp-ről?
 
vagy ami steril és nincs meg ez a fajta atmoszférája?

[vidor2009]

Próbáljuk azt a tévképzetet elkerülni, hogy a hifis közönség a régi dicső LP-kről CD-re emelt verziókon tengődik.
Nem.
Nagyon nem.
Klasszikus zenében egészen elképesztő hangmérnöki munkák hallhatók, javarészt 2000 utániak.
 
A francia kiadó, Alpha, megvan?
Kevésmikrofonos felvételek, olyan hangminőséggel, hogy én, (hangsúlyozom, én) nem hallottam LP-t, ami megközelíti, mondjuk egy kontratenor árián.
 
Az idézett Monteverdi SACD egyetlen pár omnidirekcionális mikrofonnal történt, a hangmérnök keze nyoma ott a rengeteg AliaVox, Astree korongokon.
 
Kicsi kiadók mesterműveit össze nem lehetne számolni.
Az egyik erős hifis referencialemez, pedig egyáltalán nem hifis lemeznek  készült,:
 

 


Egy erős off,bocsánat!
A ma divatos kontraénekesektől mentsen meg az Isten!
Gyuri

[audioline]

nálam jól megfér egymás mellett a cd, lp, pc-s zenehallgatás.
 
hallom a különbséget, nem teszem egyiket a másik fölé, "csak" hallgatom a zenét.

 
 
Ha a zene élvezetén van a hangsúly, akkor ez teljesen normális. 

[audioline]

 
Igényes zenei ízlésű haverom tollából: A hifisták felb*sszák az agyamat amikor a hülyeségeiket olvasom. Nagyon túl van ez dimenzionálva.
 

 

 
 
Akkor miért olvassa?

[cables]

nálam jól megfér egymás mellett a cd, lp, pc-s zenehallgatás.
 
hallom a különbséget, nem teszem egyiket a másik fölé, "csak" hallgatom a zenét.

 
Ha nem háttér zajként használod a zenét, ha odafigyelve hallgatod, akkor egy jó rendszeren nagyon nagy különbséget hallasz egyes felvételek között. A különbség akkora, hogy az egyik megérint, ismét és ismét hallani akarod, a másik, ami nem tetszik az idegesít. Te nem így vagy ezzel?

[vidor2009]

Nekem is volt szerencsém meghallgatni.
Valóban volt életszerűség a 'hangteret' illetően.
A hangszerhűséget ízlelgetve viszont messze nem.
 
Nem könnyű ez a mi szakmánk...

Nem tudom,hogy milyen társakkal hallgattad,nálam már egy relatíve gyengébb rendszeren is a legreálisabb hangszerhangokat hallottam!
Gyuri

[vidor2009]

Tök felesleges a térérzetről beszélni. Akinek jó felbontású és holografikus megjelenítésre képes rendszere van, az élvezni fogja, akinek meg nincs, az meg asse tudja, miről van szó. POnt ugyanúgy, int a kábeleknél. És akkor most jöhetnek a multiméterrel, mérőmikrofonnal élők, hogy bizonyítsd be, h van tér meg leválik a dobozról, meg "hogy méred meg, hogy mennyire válik le, centivel?"-szerű paradox és oxymor kamu kérdésfeltevések fapacis, Saughassys, Jesteres (stb.), stúdiószempontból, gerjesztett trollhányás, aztán a konklúzió, hogy bizony-bizony olyan, h tér, nincs is.
 
Naköszönöm.
 
Audiofília, Uraim. Nem stúdió, megúszom a melót típusú hangzás, hanem örömöt okozó különlegességet megtestesítő lánc, ugyanilyen élményhez.

"akinek meg nincs, az meg asse tudja, miről van szó"
Ehhez csak annyit,hogy azért lehetősége mindenkinek van a Te általad említett rendszert halgatni!
Én több,mint 30 év alatt elég sok erre kihegyezett rendszert hallottam,sajnos ezek többsége hifi volt,(az extrém drágák is!)ritkán adott zenei élményt!
Természetesen kell a megfelelő felbontás és tér,de egy ponton túl nálam a zene rovására megy!
(Hallottam egy számítógépes fejlesztés több lépcsőjét,az egyre nagyobb felbontás az iránya és számomra egyre inkább a zene veszik el!)
Gyuri  

[GTomi]

Az ehhez hasonló beszélgetéseket követve bennem rendszeresen felmerül egy örökzöld kérdés:
 
Azok a hobbitársak, akik valamilyen lejátszási módszerrel szimpatizálnak, elköteleződtek a digitális vagy analóg hordozók felé, vagy valamilyen megszólalási paramétert különösen fontosnak tartanak, miért tartják lényegesnek, hogy mások egyetértsenek velük, átvegyék a módszerüket, hozzájuk hasonlóan hallgassanak zenét? Miért érezzük bántásnak, néhányan még személyes támadásnak is, ha valakinek más a lényeges, más felé hajlik? Vannak ennek itt egészen fura megnyilvánulásai is, bűnbakok kreálása, ellenséges csapatok névsorának összeállítása, személyeskedésig menő kötekedések, sőt még moderátori kitiltásért is kiáltott itt valaki pár napja... Valójában miért olyan nehéz elfogadni az eltérő véleményt? Az otthoni magányos zenehallgatás során van-e bármi szerepe, hogy a fórumon hány hasonszőrű van jelen? Ennyire nem merjük egyedül járni az utunkat? Vagy valójában nem is a személyes élvezet a lényeg, hanem a  csorda  csapatszellem?

 
nálam jól megfér egymás mellett a cd, lp, pc-s zenehallgatás.
 
hallom a különbséget, nem teszem egyiket a másik fölé, "csak" hallgatom a zenét.
 
sokszor van, hogy hosszabb ideig tartó  pc/cd zenehallgatás után "lelki" igényem támad lp-t hallgatni, az mégis valahogy más  

[vidor2009]

Akkor tulajdonképpen milyen HiFi eszközök beszerzése javasolt, ami nem visz tévútra...? Tudnátok konkrét neveket/márkákat említeni elérhető ársában?
 
(Véleményem szerint gyakran a hazai környezet nem is alkalmas arra, amiről itt "nagyzenekarhoz hasonló" címén szó esik.)

A Heed Envoy-t mindenképpen ajánlom!
 
Gyuri

[venomer]

Igényes zenei ízlésű haverom tollából: A hifisták felb*sszák az agyamat amikor a hülyeségeiket olvasom. Nagyon túl van ez dimenzionálva.
 

 

[Luxor Audio]

Horizont-szélesítés. Nem azért, hogy áttérjen valamelyikünk a másik oldalra, mert úgysem fog, ahhoz túl régen tekerjük a pedált.
Ez így szép lenne, az informálódás értékes tevékenység, de itt általában nem ez zajlik. Amikor azt mondom, hogy Te süket, önbecsapó, elvakult, vagy csak simán igénytelen vagy, ha (nem) ......t hallgatsz, ha (nem) .....ra figyelsz és ha (nem) .....t használsz, akkor ezzel kinek a horizontja szélesedik? Szerintem inkább csak az aktív fórumtagok száma szűkül.

[zz7]

Finoman jelzem, hogy a felvételek lejátszásánál teljesen felesleges a "0" dB-n lovagolni, az igazi dinamikaérzet az alacsony szintű jelek (>-55-60dB) visszaadásával együtt fontos...
Ebben a megközelítésben az analóg verhetetlen és még sokáig az is marad, mivel a harmonikusok és jelenlétérzetet meghatározó információk döntő része itt található.
Üdv: TJ.

Ami jelek nagy része kb. bele is veszik az analóg zajba. Plusz az LP-k nagy részén valójában nem nagyon van 40-45dB-nél nagyobb dinamika.
Én inkább abban látom, hallom a különbséget, hogy az analóg lejátszó gépeknek a zajaik, torzításaik is analóg jellegűek. A digitálisaké digitális jellegű, még ha alacsonyabb szintű is sokszor akkor is kellemetlenebb fajta a fülünknek mint az analóg zajok, torzítások. Például a kvantálási zaj, torzítás, egyéb időzítés jellegű anomáliák a digitálisnál. Az analóg a hibáival, zajaival együtt is természetesebb sokszor. A digitális meg más területeken, másban jobb. Persze jól elrontani mindkettőt el lehet.
 
Egyébként meg azokat a harmonikusokat jó esetben a dinamika kompresszióval fölé emelik az alsó zaj, dinamika határnak, tehát hangosabb szintekre kerülnek és ez mindkét technikára igaz.

[tunerman]

De.
Nemrég olvastam a BIS alapítójával készített interjút (még 1993-ból a Fanfare júliusi/augusztusi számában a 20. oldalon FYI). Ennek a hangminőségre közismerten érzékeny kiadónak a vezetője 1983-ban (tehát még a 16/44.1-es korszakban) pont azért döntött a CD-re való áttérés mellett, mert az első digitális felvételüket (ami a Kroumata Ütősegyüttessel készült egyébként) egyszerűen NEM LEHETETT LP-re áttenni a dinamika manipulációja nélkül!!!

Finoman jelzem, hogy a felvételek lejátszásánál teljesen felesleges a "0" dB-n lovagolni, az igazi dinamikaérzet az alacsony szintű jelek (>-55-60dB) visszaadásával együtt fontos...
Ebben a megközelítésben az analóg verhetetlen és még sokáig az is marad, mivel a harmonikusok és jelenlétérzetet meghatározó információk döntő része itt található.
Üdv: TJ.

[zz7]

Amire még érdemes gondolni az, hogy jelemleg gyártott LP lejátszók és hangszedők egy része valamilyen okból egyszerűen rosszul szól. Ennek magyarázatát én nem tudom. A jelenséget több kábel vevőmnél is tapasztaltam, de idén februárban egy gyári bemutatón is nagyon rossz volt a hang. Számomra ez azért érthetetlen, mert a régi lemezek egy viszonylag egyszerű rendszeren is csodálatosan szólalnak meg.k

Talán mert:
 
Amire még érdemes gondolni az, hogy jelenleg gyártott speciális audiofil, high-end fajta hifi rendszerek nagy része valamilyen okból egyszerűen rosszul szól. Ennek magyarázatát én nem tudom. A jelenséget több helyen is tapasztaltam, de a legtöbb kereskedői és gyártói bemutatón is nagyon rossz volt a hang. Számomra ez azért érthetetlen, mert a régebbi csak normál hifi, viszonylag egyszerű rendszerek is csodálatosan szólalnak meg, bármiféle zenei műfajon és hangfelvétellel.

[chord]

Az ehhez hasonló beszélgetéseket követve bennem rendszeresen felmerül egy örökzöld kérdés:
 
Azok a hobbitársak, akik valamilyen lejátszási módszerrel szimpatizálnak, elköteleződtek a digitális vagy analóg hordozók felé, vagy valamilyen megszólalási paramétert különösen fontosnak tartanak, miért tartják lényegesnek, hogy mások egyetértsenek velük, átvegyék a módszerüket, hozzájuk hasonlóan hallgassanak zenét? Miért érezzük bántásnak, néhányan még személyes támadásnak is, ha valakinek más a lényeges, más felé hajlik? Vannak ennek itt egészen fura megnyilvánulásai is, bűnbakok kreálása, ellenséges csapatok névsorának összeállítása, személyeskedésig menő kötekedések, sőt még moderátori kitiltásért is kiáltott itt valaki pár napja... Valójában miért olyan nehéz elfogadni az eltérő véleményt? Az otthoni magányos zenehallgatás során van-e bármi szerepe, hogy a fórumon hány hasonszőrű van jelen? Ennyire nem merjük egyedül járni az utunkat? Vagy valójában nem is a személyes élvezet a lényeg, hanem a  csorda  csapatszellem?

 
Horizont-szélesítés.
Nem azért, hogy áttérjen valamelyikünk a másik oldalra, mert úgysem fog, ahhoz túl régen tekerjük a pedált.
Azért én is érdeklődéssel olvasom az LP vágási technikákat, hogy mi miért van, és örülök, hogy valakik, akik tényleg benne vannak a témában, ezt ide leírták. Pl. ezt így spontánul felszedegetni a netről, az majdnem lehetetlen.

[chord]

Egy részlet A KLE-s lemezből:
 



 
A blogon kicsit hosszabban a lemezről.

[Luxor Audio]

Az ehhez hasonló beszélgetéseket követve bennem rendszeresen felmerül egy örökzöld kérdés:
 
Azok a hobbitársak, akik valamilyen lejátszási módszerrel szimpatizálnak, elköteleződtek a digitális vagy analóg hordozók felé, vagy valamilyen megszólalási paramétert különösen fontosnak tartanak, miért tartják lényegesnek, hogy mások egyetértsenek velük, átvegyék a módszerüket, hozzájuk hasonlóan hallgassanak zenét? Miért érezzük bántásnak, néhányan még személyes támadásnak is, ha valakinek más a lényeges, más felé hajlik? Vannak ennek itt egészen fura megnyilvánulásai is, bűnbakok kreálása, ellenséges csapatok névsorának összeállítása, személyeskedésig menő kötekedések, sőt még moderátori kitiltásért is kiáltott itt valaki pár napja... Valójában miért olyan nehéz elfogadni az eltérő véleményt? Az otthoni magányos zenehallgatás során van-e bármi szerepe, hogy a fórumon hány hasonszőrű van jelen? Ennyire nem merjük egyedül járni az utunkat? Vagy valójában nem is a személyes élvezet a lényeg, hanem a  csorda  csapatszellem?

[chord]

Próbáljuk azt a tévképzetet elkerülni, hogy a hifis közönség a régi dicső LP-kről CD-re emelt verziókon tengődik.
Nem.
Nagyon nem.
Klasszikus zenében egészen elképesztő hangmérnöki munkák hallhatók, javarészt 2000 utániak.
 
A francia kiadó, Alpha, megvan?
Kevésmikrofonos felvételek, olyan hangminőséggel, hogy én, (hangsúlyozom, én) nem hallottam LP-t, ami megközelíti, mondjuk egy kontratenor árián.
 
Az idézett Monteverdi SACD egyetlen pár omnidirekcionális mikrofonnal történt, a hangmérnök keze nyoma ott a rengeteg AliaVox, Astree korongokon.
 
Kicsi kiadók mesterműveit össze nem lehetne számolni.
Az egyik erős hifis referencialemez, pedig egyáltalán nem hifis lemeznek  készült,:
 

 

[juliush]

Nagyon kevés kiadvány van, amit az LP-re másképpen maszterelnek, mint CD-re. A digitális felvételekben ott van ugye az a fránya 0 dB, mint korlát és az ebből következő összes dinamika processzálási kérdés
 


A napjainkra általánosan elterjedt 24-bites felvételi/jelfeldolgozási felbontásnak pont az az egyik gyakorlati haszna - mégha az otthoni lejátszáshoz a 16-bit is tökéletesen elegendő, hogy bőven tudunk headroom-ot kialakítani pár bit "feláldozásával"!!! -24dB-re állítva a 0dBFS-t, praktikusan a felső 4 bit headroom, alatta még mindig marad 20 bitnyi dinamika tartomány! Aminek jelentős részét aztán megfelelő dithering és noise shaping alkalmazásával még akár CD-re is átvihetjük.
Ez a "fránya 0 dB, mint korlát" nyilván még a digitális őskorszakból bent ragadt, amikor a rendelkezésre álló 16-bites büdzsé sokkal több kreativitást igényelt. De mint azt a tegnap felsorolt pár lemez fényesen demonstrálja, az igazán jó szakemberek már akkor is nagyszerű eredményeket tudtak felmutatni.

[cables]

Tiszteletem mindenkinek!
 
Ha LP-ről van szó, annak hangminőségéről, akkor figyelembe kell venni pár dolgot.
 
Az egyik az, hogy a jelenlegi gyártott LPk (beleértve a méregdrága audiofil nyomatokat) meg sem közelítik a 60-as évek lemezeinek színvonalát.
 
A másik, amire érdemes gondolni, hogy az LPk a sorozat nyomás közben elhasználódó nyomólemezeről készülnek és igen nagy hangminőségbeli különbség lehet, attól fűggően, hogy az adott példányt ötödiknek, vagy ezrediknek nyomták.
 
Amire még érdemes gondolni az, hogy jelemleg gyártott LP lejátszók és hangszedők egy része valamilyen okból egyszerűen rosszul szól. Ennek magyarázatát én nem tudom. A jelenséget több kábel vevőmnél is tapasztaltam, de idén februárban egy gyári bemutatón is nagyon rossz volt a hang. Számomra ez azért érthetetlen, mert a régi lemezek egy viszonylag egyszerű rendszeren is csodálatosan szólalnak meg.k

[kaef2]

A puding próbája az evés ugye.
 
A gyakorlati tapasztalatok szerint az elmúlt egy-két évtizedben kiadott LP-k jelentős részét digitális hordozóról és CD-re maszterelve préselik és természetesen digitálisan vágják, maszterelik, számítógépeken, szoftveres plugineken, neadjisten akár többszörös A/D, D/A konverziókon keresztül.
 
Nagyon kevés kiadvány van, amit az LP-re másképpen maszterelnek, mint CD-re. A digitális felvételekben ott van ugye az a fránya 0 dB, mint korlát és az ebből következő összes dinamika processzálási kérdés
.
Hiába tudna az LP rövid időre (megfelelő kar és pickup beállítás mellett) akár +20 dB csúcsszintű zenei történést is lejátszani, ha nem igy dinamika processzálják a felvételeket, mert hogy az utómunka lánc egy LP kiadvány esetén is digitális, magán hordozva a 0 dB korlátot és annak minden következményét. 
 
Mainstream kiadó évtizedek óta nem használ full analóg produkciós folyamatot és a kis cégeknek sem nagyon éri meg, vannak műfajok, ahol ez gyakorlatilag lehetetlen is lenne. Ráadásul a sok fejhallgató, meg mobil zenehallgatás valamint a streamelés elterjedése miatt meg is változott a megszólalási igény. Ezt pedig tömegesen nem lehet csak analóg felvételi és reprodukciós lánccal kiszolgálni. 
 
Aki igazi analóg felvételre kiváncsi megveheti (ha még van belőle) például Lyn Stanley mester szalag másolatait.
 
https://lynstanley.com/product/interludes-reel-to-reel/
 
Nem véletlen, hogy 675 USD az ára (nettó)
 
 
 

Nem.
Aki ismeri a mágnesszalagot és a vinyl compound alapanyagot és dolgozott velük, az tudja, hogy felvételkészítés szempontjából az utóbbinak nincsenek korlátai. Számos mítosz kering, tisztázzuk: dinamika tartomány, alapzaj, torzítás és sávszélesség.
 
- az LP dinamika tartománya simán meghaladja a CD-t, mindegy "mi van ráírva". Alapvetően azért, mert nem lehet a vágófejet hajtó mastering erősítőket túlterhelni (a teljesítményük 5-10 -szerese annak ami a vágófejeket "megégetné"), sem magát a vágófejet. Tehát az LP dinamika tartománya szempontjából a lejátszó lánc a szűk keresztmetszet. A vágófej tud olyan torzítatlan barázdákat vágni, amiket nincs hangszedő ami követni tudna.
 
- mivel az LP mastering rendszert nem lehet túlterhelni, ezért a torzítás elsődleges forrása is a lejátszó láncban keresendő. Ez nem a formátum hibája, ez jóval inkább a rossz beállítás hibája. Utóbbi megállapítás a CD esetén is igaz, akárhányszor új lézerfejet állítunk be..  
 
- az LP alapzaja a nyomási (prés) folyamatokból adódik, nem a mastering eredményezi. A lathe vágó munkája, ha jól csinálják, halkabb anyagot eredményez mint a leghalkabb elektronika a lejátszó láncban. A korábban említett QRP plant az Acoustic Sounds-tól pl. képes olyan halk nyomás minőségre, ami egy CD-vel is partiban van.   
 
- az LP-k sávszélessége simán meghaladja a Redbook formátumét és az összes szalag formátumét. Könnyen rögzíthető 30kHz 50 évvel ezelőtti gyári elektronikákkal és vissza is játszhatóak hétköznapi lemezjátszó rendszerekkel. A legtöbb phono fokozatnak hasonló a sávszélessége, ami sokszor az 50kHz-et is meghaladja. A gyári (értsd. átalakítás nélküli) vágófej elektronikák sávszélessége korlátos (a Westrex 3D megjelenése óta), értéke 45kHz, hogy az elő-kiemelés miatti vágófej forrósodásból eredő stabilitási problémáktól védjék a vágófejet. Ennek az eredménye kevesebb fázis késés az audio átviteli sávban, hacsak nincsenek jelentős hibák az LP lejátszó equalizációban (pl. túl nagy inverz RIAA eq eltérés).
 
Kimagasló konstrukciók inverz RIAA eq eltérése nem lehet(ne) nagyobb mint ~0.05dB, 20Hz-től 20kHz-ig. Lényegében azért, mert Dr. Stan Lipshitz óta létezik a technológia, és több előnye mellett szinte tökéletes csatorna egyensúlyt eredményez a teljes audio sávban.
(A High Accuracy Inverse RIAA Network' by Stanley Lipshitz and Walt Jung – The Audio Amateur, Issue 1/1980, pp. 22–24.)
http://waltjung.org/PDFs/A_High_Accurac ... etwork.pdf
 
 
Valószínűsítem, az említett extra sávszélesség az egyik fő oka az LP maradandó népszerűségének.
 
 
Szóval, az LP, ha tényleg jól van elkészítve, szól úgy mint a mesterszalag, sőőt, néha kicsit jobban is (a D2D-ről nem is beszélve..)
 
Ha pedig a digitális master mérnök jól végzi a munkáját.. gondolat is akkor igaz, ha az LP nem jól van "megcsinálva". Egyébként eredendően nem igaz.
>

[juliush]

A B.I.S kiadótól vannak LP-id? Nekem van egy pár, a teljes felvételi láncot rá írták. Elképesztő minőséget képviselnek!
 
Szia! LP-im nincsenek a BIS-től, de mivel sok-sok éve a digitális formátumok mellett döntöttem, amúgy sem hallgatnám őket (a meglevő százegynéhány LP-m, amivel a hobbit kezdtem is a szülőházban "porosodik"). Viszont számtalan CD-m és SACD-m van tőlük. Egytől-egyig nagyszerű minőségű felvételek és előadások! Mivel 1983-tól kezdve digitális felvételekkel dolgoznak, nem is igazán érzem szükségét, hogy LP-átiratokon hallgassam őket!
Sibelius az egyik nagy kedvenc zeneszerzőm és a BIS skandináv kiadóként mindig is szívügyeként kezelte a finn szerző műveinek remek felvételeit (Neeme Järvi, Osmo Vänskä vagy Okko Kamu, csak hogy pár karmestert említsek). De vannak más finomságok is a repertoárban, mint például az alábbi lemez Mahler "Dal a Földről" ciklusának kamarazenekari átiratával. Ez tényleg elképesztő lemez!

[juliush]

Nem.
Aki ismeri a mágnesszalagot és a vinyl compound alapanyagot és dolgozott velük, az tudja, hogy felvételkészítés szempontjából az utóbbinak nincsenek korlátai. Számos mítosz kering, tisztázzuk: dinamika tartomány, alapzaj, torzítás és sávszélesség.

 
De.
Nemrég olvastam a BIS alapítójával készített interjút (még 1993-ból a Fanfare júliusi/augusztusi számában a 20. oldalon FYI). Ennek a hangminőségre közismerten érzékeny kiadónak a vezetője 1983-ban (tehát még a 16/44.1-es korszakban) pont azért döntött a CD-re való áttérés mellett, mert az első digitális felvételüket (ami a Kroumata Ütősegyüttessel készült egyébként) egyszerűen NEM LEHETETT LP-re áttenni a dinamika manipulációja nélkül!!!

[Tctronic]

A térről jut eszembe. Mi az összefüggés az idő, a tömeg és a tér között?
 
Ha jó az idő a tömeg lemegy a térre.  
 
Off.

[zz7]

Amennyiben tényleg ez a hobbink lényege szerinted, akkor a legmegnyugtatóbb megoldás számodra a szabványosítás lehetne, mondjuk mint a THX.
De hiszen épp ezt próbálom elmagyarázni jó ideje hogy nem ez a lényeg. Vagyis nem az hogy akkor vegyük bizonyítottabbnak a hifink pontosságát, jóságát amikor a tere számunkra jobbnak tűnik. És főképp nem a mi általunk ideálisnak megálmodott tér jellemzők milyensége (amikor lehet a felvételen nem is az van rajta valójában) kell hogy emelje vagy elrontsa egy rögzített zenei előadás értékét.