Általában a hifiről

[akvapark]

"Jellemzően a zenehallgatásnak nem követelménye egy adott kiadás kizárólagos hallgatása. Van akit ez jobban foglalkoztat, de van akit semennyire nem érdekel. Összehasonlítgatáshoz persze kell vele foglalkozni, de az nem zenehallgatás."
Tudom, nem erre utal a célzás, de nagyon jó összehasonlító műsor a szombati Bartók Rádióban az "Egy zenemű..." c. műsor.
Na ott igazi összehasonlítás, elemzés hallható. Ajánlom mindenki figyelmébe.

[tunerman]

Szerintem érdemes lezárni ezt a szálat azzal, hogy ezek a kiadás minősége dolgok nagyjából csak a régi cd kiadványokra igazak. Azokból nem ritka, hogy van fenn a szolgáltatóknál 5-10féle változat. Az újaknál eleve digitális fájlokból dolgoztak, nem nagyon van az, hogy minden kiadásnál újrakeverik. Mostanában kiadásról nem is beszélhetünk, mert sok dolog nem is kerül fizikai adathordozóra. Aki a régieket hallgatja az meg vagy talál a felajánlott verziók közül olyat, ami tetszik neki, vagy letölti valahonnan, vagy megveszi és berippeli, vagy be sem rippeli, hanem hallgatja CD-n. Jellemzően a zenehallgatásnak nem követelménye egy adott kiadás kizárólagos hallgatása. Van akit ez jobban foglalkoztat, de van akit semennyire nem érdekel. Összehasonlítgatáshoz persze kell vele foglalkozni, de az nem zenehallgatás.

High End < > HiFi

[sutemenyx]

Szerintem érdemes lezárni ezt a szálat azzal, hogy ezek a kiadás minősége dolgok nagyjából csak a régi cd kiadványokra igazak. Azokból nem ritka, hogy van fenn a szolgáltatóknál 5-10féle változat. Az újaknál eleve digitális fájlokból dolgoztak, nem nagyon van az, hogy minden kiadásnál újrakeverik. Mostanában kiadásról nem is beszélhetünk, mert sok dolog nem is kerül fizikai adathordozóra. Aki a régieket hallgatja az meg vagy talál a felajánlott verziók közül olyat, ami tetszik neki, vagy letölti valahonnan, vagy megveszi és berippeli, vagy be sem rippeli, hanem hallgatja CD-n. Jellemzően a zenehallgatásnak nem követelménye egy adott kiadás kizárólagos hallgatása. Van akit ez jobban foglalkoztat, de van akit semennyire nem érdekel. Összehasonlítgatáshoz persze kell vele foglalkozni, de az nem zenehallgatás.

[pärt]

Nocsak, most éppen ki volt a kis csintalan imposztor?
Mindenesetre nem túl szerencsés az időzítés; szombat reggel érdemes bedobni az élesztőt a budiba.

[tonee73]

S megint kikötöttünk az LP / CD kontra PC / stream hitvitánál.

[asebestyen]

Ahhoz, hogy előre lépjünk, kell stabil összehasonlítási alap. Egy lemez erre alkalmas, a streaming - ezt másoktól hallom - nem szól mindig egyforma minőségben. Tehát nincs lehetőség az összevetésre.

A streamer-rel sohasem a lejátszási oldal lesz a gond, hanem a forrás...na azzal SEMMIT sem lehet kezdeni.
Azt kapod amit mások akarnak rád sózni.

Szenzációs. Ne hagyjátok abba.

Értékeljétek, hogy már változó a minősége, ami jelentheti azt is, hogy van benne jó is. Eddig a streaming csak rossz, gagyi, hallgathatatlan volt. Ez is egyfajta előrelépés.

[Luxor Audio]

Azt kapod amit mások akarnak rád sózni.

Ez melyik médiumnál, adathordozónál van másként? Hanglemeznél, kazettánál, CD-nél nem azt kaptad, amit el akartak adni neked? Egy újabb gyönyörű hitvita előszelét érzem így korán reggel.

[ZolaBA]

Ahhoz, hogy előre lépjünk, kell stabil összehasonlítási alap. Egy lemez erre alkalmas, a streaming - ezt másoktól hallom - nem szól mindig egyforma minőségben. Tehát nincs lehetőség az összevetésre.

A streamer-rel sohasem a lejátszási oldal lesz a gond, hanem a forrás...na azzal SEMMIT sem lehet kezdeni.
Azt kapod amit mások akarnak rád sózni.

Szenzációs. Ne hagyjátok abba.

[juliush]

Az RBCD-lejátszás egy sokkal érettebb rendszer. Volt ra ~40 ev, hogy finomítsak. Es egy mara lezart/ fix keretrendszer, a Sony/Philips Redbook szabvány hatarozza meg. Hasonloan az analog RIAA szabvanyhoz.

Valóban azt a szabványrendszert, amely a CD néven ismert digitális médium műszaki alapjait rögzíti mind a médium fizikai tulajdonságai, mind a rajta tárolt információ kódolásának formátuma tekintetében, már a 70-es évek végén kidolgozták. A lejátszás fizikai megvalósítása azonban folyamatosan fejlődik az akkori technikai szinvonalon megvalósítható egyszeres sebességű olvasófejekből az általuk maszterelt, izokrón adatátvitellel, kódolási redundacián alapuló primitív hibajavítással operáló rendszerektől, a többszörös sebességű, így valós időben akár többszörös kiolvasási próbálkozásra képes, épp ezért nagyobb adatpontosságú olvasófejekből a DAC felé aszinkron, bufferelt módon kommunikáló megoldások irányába.
Ez utóbbiból logikus lépésként következett a kiolvasás-tárolás-lejátszás mind időbeli, mind térbeli szétválasztása, a lemezről "berippelt", vagy más forrásból beszerzett információ tárolása önálló hálózati eszközön, majd tetszőleges időpontban történő lejátszása, "streamelése" másik hálózati specializált céleszköz(ök) által.
A következő lépés az Interneten elérhető, de formátumában megegyező tartalom kezelésének implementációja volt, ahol a tartalom minősége tekintetében nyilvánvalóan kiszolgáltatottá válunk a szolgáltatótól, bár szerintem a helyzet közel sem olyan katasztrófális, mint ahogy azt itt szeretik beállítani.
Amennyiben egy ilyen lokális, NAS-on futó Roon Core-t és önálló streamert (alkalmanként Roon Bridge-ként szolgáló dedikált audio PC-t) tekinthetünk a korábbi összevetésben hivatkozott "számítógépes lejátszásnak", itthon több CD/SACD-lejátszóval (többek között a tuningolt CD100-assal) kipróbálva, személy szerint NEKEM jobban tetszik így lejátszva a rendelkezésre álló néhány DAC-kal, szívesebben hallgatom a lemezeim tartalmát EAC-vel bithelyesen felírva a NAS-ra, majd onnan lejátszva, nem is beszélve a Roon által nyújtott kényelmes felhasználói felületről.

[arzachel]

A fizikai médialejátszás és a file streaming összehasonlításaban eddig sehol senki sem tudta meggyozni a masikat. Analogoskent en ezt meg sem probalom!

Egy biztos, streaming ide vagy oda, az osszes fizikai lemezemet meg fogom orizni meg vagy 40 evig. Legyen az LP/SP vagy CD/SACD, olyan biztonsagerzetet nyujtanak, amit a file formatumu adathordozok (nekem) nem.

Szerintem se kell meggyőzni.Jól van ez így.Életem egyik legjobb befektetése volt amikor 1991-ben vettem Londonban egy Pink Floyd Dark Side of the Moon lemezt 3 Fontért A2/B2 mátrix számmal...

[tunerman]

Nagy futasa volt az a tema, ahol nem lett/ “nem van” konszenzus abban, hogy a mai csucs digitalis miert nem szol jobban a tegnap csucs digitalisatol? Mas szoval a szamitogep alapu lejatszok, miert nem szolnak jobban a jo CD futomuvek es DAC-ok hangjanal.
>

Ezt szerintem sokan tapasztaljuk, de miért van ez így? Anno azt rótták fel a CD- nek, hogy csak 44 khz- et tud, aztán mit kihoztak belőle….

Nem tudom pontosan. Majd tolem felkeszultebbek elmondjak. Nekem inkabb csak feltetelezeseim vannak.

A fizikai médialejátszás és a file streaming összehasonlításaban eddig sehol senki sem tudta meggyozni a masikat. Analogoskent en ezt meg sem probalom!

Egy biztos, streaming ide vagy oda, az osszes fizikai lemezemet meg fogom orizni meg vagy 40 evig. Legyen az LP/SP vagy CD/SACD, olyan biztonsagerzetet nyujtanak, amit a file formatumu adathordozok (nekem) nem.

Mérnöki szemmel (nekem) egy lemez lejátszása egyszerűbb probléma. A streaminghez nagyobb paraméterkészlet optimalizálása szükséges. Sztem a streaming fejlodesmenete még korai fazisban van. Mint a CD lejatszok a 80-as evekben. Ezert innen csak fejlodni tud.

Az RBCD-lejátszás egy sokkal érettebb rendszer. Volt ra ~40 ev, hogy finomítsak. Es egy mara lezart/ fix keretrendszer, a Sony/Philips Redbook szabvány hatarozza meg. Hasonloan az analog RIAA szabvanyhoz.

A streaming viszont természeténél fogva korlatlanul rugalmas, nem rogziti - az emlitettekhez hasonlo - szabvany. Ezert ma (még) sokkal nagyobb kihívást jelent egy streaming megoldás megtervezése.

Udv., J
>

A LP/CD lemez mint minőségi információforrás tapasztalati úton nagyjából kiismerhető, biztosabb támpontot nyújt mint a követhetetlen internet.
A streamer-rel sohasem a lejátszási oldal lesz a gond, hanem a forrás...na azzal SEMMIT sem lehet kezdeni.
Azt kapod amit mások akarnak rád sózni.
TJ.

[cables]

Van egy szempont, amiről nem szoktak beszélni a média lejátszás/streaming a jobb vitákban. Itt az AVX-en azért olvasgatunk/írunk, mert érdekel mindannyiunkat a rendszerünk fejlesztése, egyre jobb minőségben szeretnénk hallani a zenét. Nekem meggyőződésem, hogy ennek komoly biológiai/mentális okai vannak a jobban szóló zene jobb hatással van az egészségünkre.

Ahhoz, hogy előre lépjünk, kell stabil összehasonlítási alap. Egy lemez erre alkalmas, a streaming - ezt másoktól hallom - nem szól mindig egyforma minőségben. Tehát nincs lehetőség az összevetésre.

[NJ_]

Nagy futasa volt az a tema, ahol nem lett/ “nem van” konszenzus abban, hogy a mai csucs digitalis miert nem szol jobban a tegnap csucs digitalisatol? Mas szoval a szamitogep alapu lejatszok, miert nem szolnak jobban a jo CD futomuvek es DAC-ok hangjanal.
>

Ezt szerintem sokan tapasztaljuk, de miért van ez így? Anno azt rótták fel a CD- nek, hogy csak 44 khz- et tud, aztán mit kihoztak belőle….

Nem tudom pontosan. Majd tolem felkeszultebbek elmondjak. Nekem inkabb csak feltetelezeseim vannak.

A fizikai médialejátszás és a file streaming összehasonlításaban eddig sehol senki sem tudta meggyozni a masikat. Analogoskent en ezt meg sem probalom!

Egy biztos, streaming ide vagy oda, az osszes fizikai lemezemet meg fogom orizni meg vagy 40 evig. Legyen az LP/SP vagy CD/SACD, olyan biztonsagerzetet nyujtanak, amit a file formatumu adathordozok (nekem) nem.

Mérnöki szemmel (nekem) egy lemez lejátszása egyszerűbb probléma. A streaminghez nagyobb paraméterkészlet optimalizálása szükséges. Sztem a streaming fejlodesmenete még korai fazisban van. Mint a CD lejatszok a 80-as evekben. Ezert innen csak fejlodni tud.

Az RBCD-lejátszás egy sokkal érettebb rendszer. Volt ra ~40 ev, hogy finomítsak. Es egy mara lezart/ fix keretrendszer, a Sony/Philips Redbook szabvány hatarozza meg. Hasonloan az analog RIAA szabvanyhoz.

A streaming viszont természeténél fogva korlatlanul rugalmas, nem rogziti - az emlitettekhez hasonlo - szabvany. Ezert ma (még) sokkal nagyobb kihívást jelent egy streaming megoldás megtervezése.

Udv., J
>

[K P]

Nagy futasa volt az a tema, ahol nem lett/ “nem van” konszenzus abban, hogy a mai csucs digitalis miert nem szol jobban a tegnap csucs digitalisatol? Mas szoval a szamitogep alapu lejatszok, miert nem szolnak jobban a jo CD futomuvek es DAC-ok hangjanal.
>

Ezt szerintem sokan tapasztaljuk, de miért van ez így? Anno azt rótták fel a CD- nek, hogy csak 44 khz- et tud, aztán mit kihoztak belőle….

[fererencz]

Csak egy gondolat.

Téma most ez a három betűs "teszt-oldal" és a "követői", ellenző. Említettem, hogy az ottani tagok sem A LISTA alapján valasztanak készülékeket. Akiket ismerek, és közel áll hozzájuk az irány, ők sem. Széles a skála, csöves erősítő is simán belefér. De ahogy írtam, én sem onnan szedtem a dolgaimat. A szobámon túl a számomra legfontosabb láncszem az a dobozok. Alig van róluk infó az internettten, kisipari német izék, annyira, hogy pont ilyen hsz készlettel még csak 1-et láttam hirdetve, sokféle variáns létezik. De ezt vettem meg, ezt tartottam meg, mert. AVR hajtja, ami azon az oldalon a sor végén kullog kábé.

De ha csak az oldalnál maradunk. Azt a sok, akár lepontozott audiofil, high-end közeli eszközt az ottani tagok küldték be tesztelni. Nem hinném, hogy bárki is kidobta a kukába a Mark Levinson-t (random példa csak), mert fejletlen lett a párduc.

Ott is emberek vannak, érzelmekkel. És ez a fontos, hogy az érzelmi oldalunk is ugyanúgy működik. De nem egészséges józan szemlélettel is látni a dolgokat?

Az élet minden más területén is megvan mindennek a helye. A "budget"-net, az ár-érték bajnoknak, de a prémiumnak is. A tálalás nem mindegy.
Van az a mérgező japán csemege (fugu). Gondolom piszok drága. De nem azért, mert az az istenek eledele, a csúcs mindenek felett. Egy kuriózum, nem lehet csak úgy asztalra tenni. Béna példa persze, csak próbálkoztam.

Na, Tool-csokor folytat...

[La_Valse]

Már règóta motoszkál a kèrdès a fejemben, hogy egy nagyon èrzèkeny, nagy dinamika átfogásra kèpes rendszeren, hogyan viszonyul a magasabb, vagy alacsonyabb SNR?

Ha már halljuk a zajt, akkor általánosságban elmondható, hogy a láncbakapcsolt fokozatokból álló berendezés eredő zajtényezőjét főleg az első fokozat zajossága határozza meg, feltéve, ha e fokozat erősítése elég nagy. Ezt vegyük figyelembe a további vizsgálatok során.

[NJ_]

Amirm kapcsán.., erdekes amikrol irtok..
Nem hulyegyerek, es bar nem ismerem az ASR oldalt, azt tudom, hogy a WBF forumon erosen megoszto, mondhatni dogmatikus szemelyiseg volt (“banned” is maradt a statusza..) Volt ido amikor Floyd Toole es Todd Velti korul “sertepertélt”. Így akusztikai ertelemben (is) ragadt ra valami. Az sem veletlen, hogy a regi MLAS, Madrigal, es az uj Harman Levinson (es a Jbl) konstrukcioibol jol felkeszult. Az analog lemezjatszokhoz es magnokhoz nem ert, el is ismerve, viszont digit vonalon meg egyet is ertettem vele tobbszor amikor beszelgettunk. Kiallitasokon es meghallgatasokon mindig ki tudta valasztani a jo digit hangot, es meg tudta mondani melyik erdemes avagy nem. Nagy futasa volt az a tema, ahol nem lett/ “nem van” konszenzus abban, hogy a mai csucs digitalis miert nem szol jobban a tegnap csucs digitalisatol? Mas szoval a szamitogep alapu lejatszok, miert nem szolnak jobban a jo CD futomuvek es DAC-ok hangjanal?

(Megj.: tenyleg nem tudom, hogy az ASR oldalon mit művel es miert..)

U., J
>

[denesdr]

Már règóta motoszkál a kèrdès a fejemben, hogy egy nagyon èrzèkeny, nagy dinamika átfogásra kèpes rendszeren, hogyan viszonyul a magasabb, vagy alacsonyabb SNR?

A magas (feltételezem hangsugárzó) érzékenység miatt könnyebben észrevehető az elektronika zaja, mint egy alacsonyabb érzékenységű hangsugárzó esetében (nyilván azt az esetet feltételezve, hogy az elektronika a normál működési határain belül dolgozik mindkét esetben, tehát nincs clippelés stb), magyarán a rendszer egésze érzékenyebb lesz az elektronika SNR értékére. Nincs ebben semmi különös. Az más kérdés, hogy ebből mit hallunk meg, mit nem és hogy valójában mekkora SNR értékre van szükségünk a zavartalan hallgatózáshoz.

[phyton71]

Már règóta motoszkál a kèrdès a fejemben, hogy egy nagyon èrzèkeny, nagy dinamika átfogásra kèpes rendszeren, hogyan viszonyul a magasabb, vagy alacsonyabb SNR?

[ZolaBA]

Jól szólást mérni nem lehet, viszont ha egy eszköznek jól mérhetően randa hibái vannak, az 100%, hogy a hangjában is ott van. Ez drága készülékek esetén kínos, mert azért műszakilag csak meg kéne ütni egy szintet, aztán a maradék mozgástérben lehet "hangot csinálni".

Ha egy DAC-nál az átlagos -120...-130dB SNR mellett 1-1 tüskénél csak -88dB/-95dB SNR van, azt Amirm lefejezett pink pantherrel díjazza. Mert ez egy mérhető és mért hiba. Mondhatni kínos és nem üt meg egy szintet...

Amit már kevesebben értenek, az az, hogy mégis, mekkora szintre lenne szükségünk? Nekem kb. 60dB-re.
Tehát a szokásos autós hasonlattal: szar az XY autó, mert 180-nál már nem húz. Mindeközben semmi mást nem vizsgáltunk... főleg azt nem, hogy 130 alatt hogyan viselkedik.

[tottyi]

Sajnos mint minden a hifizes is es direkt nem irtam zenehallgatast, penz kerdese es nem az, hogy mi tetszik es itt beleveszem a kerteshazat amiben az egyik hatalmas szoba zenehallgatasra van kialakitva. Barcsak mindenki aki ennek a hobbinak orul ezt megengedhetne na meg aki persze szertne egy kerteshazat annak minden luxusaval, milyen szep vilag lenne. :)
De mivel ez nem igy megy marad a kompromisszum. En sem hallom ugy a rendszeremen az akusztikus hangszereket mint eloben de ez van. Tudom az akusztika. :)

[asebestyen]

Na de akkor konyorgom miert is kaparnak egyesek ilyen jel/zaj viszonyokert az analog aramkorokben? Nem lehet, hogy azokat a fajta torzitasokat mi emberek tenyleg szeretjuk es kedveljuk, akkor miert kell irtani oket, javitani rajtuk, mikor egyaltalan nem igenyeljuk ezt, sot!?!? Igy meg hatvanyozottan igaz, hogy ahogy javitjak muszakilag ezeket a keszulekeket egy ket sukeboka feltunesi viszketegsege miatt, egy olyan iranyba viszik el az iparagat, ami teljesen szemben all az emberi audio-szuksegletekkel? 10-20-30 eves dac technikakat epitenek vissza a gyartok az uj keszulekekbe, mert az uj dac-chipek minden tudnak, kiveve elettel megtolteni egy zeneszobat… ezen azert erdemes lenne elgondolkodni. Illetve nem muszaj, en magasrol teszek ra ki mit tart jo meresi eredmenynek, amikor bekapcsolom a keszuleket ugyis elvalik a sz@r a majtol…

Nem kell semmiért kaparni, mert van mindenféle. :) Azt kell hallgatni, használni, amelyik tetszik. A hifi hallgatói oldalon nem verseny, nem kell legyőzni senkit és semmit. Elég összerakni egy olyan rendszert, ami nekünk jó. Na persze ez se könnyű, sőt, ki tudja, lehet ez a nehezebb.
Meg kell érteni, versenyzongorából is többféle van, dobfelszerelésből is sok féle van, stb. Egyértelmű a zenészeknek, hogy mire mit és miért használnak és akár több hangszert is birtokolnak vagy épp sokfélét. És mindet szeretik, aztán megúnják és eladják, aztán megbánják és visszaveszik vagy nem. Emberek vagyunk érzelmekkel, amik befolyásolják a döntéseinket és melyeknek műszaki eszközök esetén sincs mindig szoros kapcsolata a műszaki minőséggel.
Objektív értékítéletet ne várjunk szubjektív szempontrendszerben. És a szubjektív megítélésünk miatt ne degradáljuk mások objektív méréseit. Én is szeretem a gd dac-omat, pedig finoman szólva sem hibamentes a hangja. Hallom is. Nem haragszok arra, aki megméri és azt mondja, sok szempontból egy szar. Igaza van. Viszont ma ez az én kompromisszumom és szeretem.

[wittao]

Sajnos Amir meresei a kovetkezo dolgokra nem adnak semmilyen valaszt, tampontot:
- csoves erositok (bemelegedve, bemelegedes nelkul) torzitasi adatai ellenere a hifistak 40-50%-a szivesebben hallgatja oket, mint a 0.000000111 THD erteku keszulekeket … ez folyamatosan fatyolos kodbe burkolozik az ASR-en is, mivel nincs ra meres, a valaszok elmaradnak.
- SINAD : mutassatok csak 1!!! olyan SINAD meresz, ami ket keszulek kozott korellal a valosaghoz, amit hallunk!
- manapsag egy generacio eletkori sajatossagait is nyomonkovethetjuk. Szemely szerint orulok annak, hogy az uj 20-30-as generacio ovatosan lepked, es probal kapaszkodot talalni, hiszen az atveresek evszazadat eljuk meg az eletunk majd minden teruleten. A problema azzal van, hogy amibe probalnak kapaszkodni, az Amir altal nyujtott objektivnek tuno hazugsaggyar bizony hatalmas anyagi karokat okoz a felhasznaloknak es egyuttal nagy csalodasokat (olcson, csucs meresi eredmenyekkel rendelkezo “jol kell hogy szoljon!” tipusu ajanlasok, majd a vegen pofara eses). Ami akar vegervenyesen elteritheti a hobbitol a fiatalsagot.
- legyunk mi is objektivek: 20 evesen, ha voltunk olyan elvetemultek, hogy ilyen teruletre osszpontositottuk a megtakaritasainkat, akkor sem erte el a fizetokepessegunk azt a szintet, amit 35-45-55 eves fejjel. Egyszeruen a fiatalok azert vesznek ilyen keszulekeket, mert erre van penzuk (halistennek meg sokan meg akarjak es meg is tehetik, de mar sokaknak ezrk a kinai csodamasinak is sokba kerulnek, hasznaltan talan elerhetoek). Spotify-t hallgatnak, mert fele/harmada havonta a Tidalnak. Es nem azert, mert suketek: erre telik. Okosan gazdalkodnak, a szukseges es elegseges mertekig nyujtozkodnak… hat nem tokeletesen jon ehhez Amir es baratai Co. tudomanyos magyarazata, hogy ez meg szinte jobb is, mint a 10x tularazott motyok? 

 

Ne hifista szemmel nézd! És most nem Amirt akarom védeni, nem szorul rá amúgysem.
A régi csöves mikrofonokat, kompresszorokat, limitereket, trafós ki-bejáratú stúdiótechnikai eszközöket sem azért szeretik, használják sokan a mai napig komoly felvételeken is, mert olyan hű de nagyon jók, neutrálisak, átlátszóak, műszaki értelemben tökéletesek, hanem azért mert szerethető hangot csinálnak. Tetszik vagy sem, ezek bizony torzítanak is meg szaturálnak is, mag sokszor még lassúak is.
Igen ám, de ott kifejezetten csinálják velük a hangot. Tudatosan használják azokat a tulajdonságaikat, amiket beléjük építettek és arra használják, amire kell és aminek jól áll. A hifista is ezt csinálja, csak nagyon ágál ellene.
A jel-zaj viszonynak a visszajátszásnál már nincs akkora szerepe, persze amíg nem pusztítóan rossz, mint felvételi oldalon, ott hamar nagyon kijön. Pl ha veszünk egy konvertert, DA-nál nem nagy gáz, de felvételi oldalon AD-nél nagyon gáz egy rossz jel-zaj viszony. Másrészt a jel-zaj viszonyból leehet következtetni a tervezés gondosságára, tápegység minőségére, jelvezetés átgondoltságára, stb. Hogy a hifisták hány százalékának fog tetszeni valami, nah arra nem. :)

 

Na de akkor konyorgom miert is kaparnak egyesek ilyen jel/zaj viszonyokert az analog aramkorokben? Nem lehet, hogy azokat a fajta torzitasokat mi emberek tenyleg szeretjuk es kedveljuk, akkor miert kell irtani oket, javitani rajtuk, mikor egyaltalan nem igenyeljuk ezt, sot!?!? Igy meg hatvanyozottan igaz, hogy ahogy javitjak muszakilag ezeket a keszulekeket egy ket sukeboka feltunesi viszketegsege miatt, egy olyan iranyba viszik el az iparagat, ami teljesen szemben all az emberi audio-szuksegletekkel? 10-20-30 eves dac technikakat epitenek vissza a gyartok az uj keszulekekbe, mert az uj dac-chipek minden tudnak, kiveve elettel megtolteni egy zeneszobat… ezen azert erdemes lenne elgondolkodni. Illetve nem muszaj, en magasrol teszek ra ki mit tart jo meresi eredmenynek, amikor bekapcsolom a keszuleket ugyis elvalik a sz@r a majtol…

[asebestyen]

Sajnos Amir meresei a kovetkezo dolgokra nem adnak semmilyen valaszt, tampontot:
- csoves erositok (bemelegedve, bemelegedes nelkul) torzitasi adatai ellenere a hifistak 40-50%-a szivesebben hallgatja oket, mint a 0.000000111 THD erteku keszulekeket … ez folyamatosan fatyolos kodbe burkolozik az ASR-en is, mivel nincs ra meres, a valaszok elmaradnak.
- SINAD : mutassatok csak 1!!! olyan SINAD meresz, ami ket keszulek kozott korellal a valosaghoz, amit hallunk!
- manapsag egy generacio eletkori sajatossagait is nyomonkovethetjuk. Szemely szerint orulok annak, hogy az uj 20-30-as generacio ovatosan lepked, es probal kapaszkodot talalni, hiszen az atveresek evszazadat eljuk meg az eletunk majd minden teruleten. A problema azzal van, hogy amibe probalnak kapaszkodni, az Amir altal nyujtott objektivnek tuno hazugsaggyar bizony hatalmas anyagi karokat okoz a felhasznaloknak es egyuttal nagy csalodasokat (olcson, csucs meresi eredmenyekkel rendelkezo “jol kell hogy szoljon!” tipusu ajanlasok, majd a vegen pofara eses). Ami akar vegervenyesen elteritheti a hobbitol a fiatalsagot.
- legyunk mi is objektivek: 20 evesen, ha voltunk olyan elvetemultek, hogy ilyen teruletre osszpontositottuk a megtakaritasainkat, akkor sem erte el a fizetokepessegunk azt a szintet, amit 35-45-55 eves fejjel. Egyszeruen a fiatalok azert vesznek ilyen keszulekeket, mert erre van penzuk (halistennek meg sokan meg akarjak es meg is tehetik, de mar sokaknak ezrk a kinai csodamasinak is sokba kerulnek, hasznaltan talan elerhetoek). Spotify-t hallgatnak, mert fele/harmada havonta a Tidalnak. Es nem azert, mert suketek: erre telik. Okosan gazdalkodnak, a szukseges es elegseges mertekig nyujtozkodnak… hat nem tokeletesen jon ehhez Amir es baratai Co. tudomanyos magyarazata, hogy ez meg szinte jobb is, mint a 10x tularazott motyok? 

Ne hifista szemmel nézd! És most nem Amirt akarom védeni, nem szorul rá amúgysem.
A régi csöves mikrofonokat, kompresszorokat, limitereket, trafós ki-bejáratú stúdiótechnikai eszközöket sem azért szeretik, használják sokan a mai napig komoly felvételeken is, mert olyan hű de nagyon jók, neutrálisak, átlátszóak, műszaki értelemben tökéletesek, hanem azért mert szerethető hangot csinálnak. Tetszik vagy sem, ezek bizony torzítanak is meg szaturálnak is, mag sokszor még lassúak is.
Igen ám, de ott kifejezetten csinálják velük a hangot. Tudatosan használják azokat a tulajdonságaikat, amiket beléjük építettek és arra használják, amire kell és aminek jól áll. A hifista is ezt csinálja, csak nagyon ágál ellene.
A jel-zaj viszonynak a visszajátszásnál már nincs akkora szerepe, persze amíg nem pusztítóan rossz, mint felvételi oldalon, ott hamar nagyon kijön. Pl ha veszünk egy konvertert, DA-nál nem nagy gáz, de felvételi oldalon AD-nél nagyon gáz egy rossz jel-zaj viszony. Másrészt a jel-zaj viszonyból leehet következtetni a tervezés gondosságára, tápegység minőségére, jelvezetés átgondoltságára, stb. Hogy a hifisták hány százalékának fog tetszeni valami, nah arra nem. :)

[wittao]

 Erdekessegkeppen (mivel abszolute nem reprezentativ) ez a mi 1 eves FB oldalunk bongeszesi statisztikaja eletkorra es nemekre bontva: