Általában a hifiről

[sutemenyx]

Fülelek: “Amelyik cucc vagy komponens nem elég zenei, az amúgy hogy lehet jó?”

Máshonnan nézve pedig mégis lehet jó. Van egy ismerősöm, aki jó sokat dolgozott a Magyar Rádiónál, hangmérnökként is. Ő azt mondta, hogy az hogy mennyire volt élvezhető a műsor az ott lévő JBL monitorokon az senkit sem érdekelt. Ott munka volt, meg kellett hallani minden anomáliát, minden beállítást. Készségszerűen tudni kellett meghatározni a monitorokon, hogy mikor jó. Mesélte, hogy néhányszor megpróbáltak zenét hallgatni a műszak végén, de arra meg inkább volt alkalmatlan a berendezés, mint jó.

[juliush]

Szcenario#1:
"Drágám, kész a vacsora! Már mindenki az asztalnál ül, csak Téged várunk!"
"Szívem, hadd fejezzem ezt a tételt még be! Ígérem, ez már a ciklus utolsó szimfóniájának zárótétele!"
"De azt mondtad, ma csak az 1. szimfóniát fogod meghallgatni az új dobozból!!! (Egyébként is mi a fenének kellett még egy Brahms-ciklus a meglevő hét másik mellé?)"
"Igeeen, deee...."
"Javíthatatlan vagy! Nem érdekel, nem várunk tovább Rád!"
"OK, úgyse vagyok még annyira éhes!"
[Feleség dühösen el...]
"Na végre...bakker, most kezdhetem előlről a tételt!"

Szcenario#2:
"Drágám, kész a vacsora! Már mindenki az asztalnál ül, csak Téged várunk!"
"Egy pillanat szívem, már az utolsó kondinál tartok!"
...
"Kész is! Csüccs...ezt hallgasd meg!"
[A hangszórókból felcsendül a "Yulunga" ... a héten tizenkettedszer.]
"Jajj, már megint ez szól?"
"Drágám, figyeld csak, mennyivel definiáltabb a tamtam alatta?"
[Feleség próbál asszertíven hozzáállni, már csak a belátható időn belül elkezdhető vacsora esélyét növelendő is.]
"Ühümmm...akkor mehetünk?"
"Egy pillanat, még megírom a haveroknak a fórumon, mennyivel jobb is ez a kondi!"

(A fenti életképek kizárólag a beteg képzeletem szüleményei, a benne leírt események, szereplők esetleges hasonlósága valós történésekkel, személyekkel kizárólag a véletlen műve!)

[sutemenyx]

Fülelek: “Amelyik cucc vagy komponens nem elég zenei, az amúgy hogy lehet jó?”

Szerintem sehogy, mert az már valami elront. Mert nem a zeneiség jelent pluszt, hanem a zeneietlenség jelent minuszt.

De ez csak akkor tud kiderülni, ha ez az adott komponens egy amúgy nagyon zenei hangú rendszerbe betéve azt zeneietlenné változtatja. Illetve még elképzelhető, hogy akkorsem. Ugyanis előfordulhat olyan helyzet, amikor már egy meglévő komponens a zeneietlen bizonyos tartományban, de az az eredeti másik komponensekkel nem jön elő esetleg valamiféle sávhatároltság miatt. Viszont ha bekerül egy korrekt komponens, amitől megjavul a sávhatároltság, akkor az eddig sem jó komponens kezd el zeneietlenséget okozni. —Bár szerintem ez nagyon ritka, de tudok példát is mondani.

Na mindegy, annyira minden mindennel összefügg, hogy szerintem nem is lehet semmiféle értelmes útmutatót adni arra, hogy hogyan lehet vegytisztán 1 komponens erősségeit és gyengeségeit felmérni.

[sutemenyx]

“Zárójelesen kérdezem, hogy aki nem csöves elektronikát használ, az esetleg nem szereti a zenei megszólalást?”

Nem erről van szó, hanem inkább arról, hogy más paraméterben viszont nem kielégítő neki a csöves elektronika. Műszaki értelemben, néhány paraméterben ugyanis sokszor bénább egy csöves -főleg- végfok, mint egy félvezetős. Nem elég alacsony a kimenőimpedancia, nem elég jó a sávszélesség, túlságosan torzít. Ezek bármelyike vagy összessége. Nem ritka, inkább gyakori, hogy egy csöves vegfok fos. Kimenőimpedanciában pl soha nem is tud olyan jó lenni, mint egy félvezetős. Ha ezt egy nehezen hajtható hangsugárzóval (és nem az érzékenységre gondolok) párosítják, akkor a zeneisége ellenére lagymatag lábmosóvíz szerűen érdektelen lesz a hang.

A csöves végfokoknál ezért jóval többet számít, hogy passzoljon a hangsugárzó.

Leghitványabb ebből a szempontból az SE, ahogyan ezt sokan tudják is, utálják is. Mégis ha zeneiségről van szó, abban ők verhetetlenek egy másik erősítővel szemben, ha ekvivalens minőségben vannak megépítve.

És ez a zeneiség az, ami ha párosul jó sávszélekkel is, akkor már megéri azt a vesződést, hogy ehhez keressen valaki hangsugárzót és ne fordítva.

————
És most én itt nem akarok önreklámozni, de éppen a félvezetős műszaki erősségek és a csöves SE zeneisége az, amit össze szerettem volna hozni a saját építésű erősítőmben, mert akkor mentesülni lehet a hangsugárzó választás kompromisszumától.

[sutemenyx]

“ Szerintem érdekes lenne megkérdezni a japán közönséget is, nekik melyik előadó hozza hitelesebben azt, amit az aktuális műről gondolnak. Mert ugye esetedben is erről van szó, valamilyen elképzelt élményhez viszonyítod a benyomásaidat és ha ezek stimmelnek, akkor zeneinek nevezed a hallgatott rendszert, kábelt, alkatrészt. Már ha jól értem a logikádat.”

Igen, gondoltam, hogy ez vita tárgyát képezi. Mondanám akkor úgy, hogy pl egy Csajkovszkíjt azért talán hitelesebben játsza teli érzelmekkel egy orosz hegedűművész, mint egy japán. De konkrét élmény pl a Diótörő, amit a Kirov Theatre Orchestra kb 4millioszor jobban, szebben és élvezhetőbben és nyilván autentikusabban játszik, mint valamely németajkú “banda”.

[sutemenyx]

(Így zárójelesen jegyzem meg, hogy aki csöves erősítőt hallgat, leginkább a zeneisége miatt teszi és nem azért mert teljesen ostoba.)

Zárójelesen kérdezem, hogy aki nem csöves elektronikát használ, az esetleg nem szereti a zenei megszólalást?

Lehetséges, hogy most sokat segítettél nekem a megfejtésben. Legkedvesebb csöves élményeim (pl. Leben CS300XS) a parádés mikro-dinamikai viselkedésről és a folyékonyságról szóltak. Ez lenne a zenei jelző magyarázata? Mert akkor köszönöm a rávezetést!

Szerintem igen. Nem tudom a zeneiség pontos műszaki magyarázatát, de szerintem valami olyasmi, hogy a lánc vagy az elektronika rettenetesen tartja a folyton változó jel apró részleteinek az arányát egymáshoz képest mind amplitudóban, mind pedig időben.
De ettől még simán lehet pl sávhatárolt. Pl részlettelen, dinamikátlan, akármi.

[sutemenyx]

Mikor meg valami nem zenei, akkormeg olyan döcögős, szögletes érzésed van, mintha erőltetett lenne. Mintha egy frissen, de jól és pintosan betanult japán hegedülne az orosz hegedűművésznő helyett. Amikor minden hang ottvan, de mégsincs benne úgy élet és érzelem, amikor épp a művész beleélése hiányozna belőle.

Szerintem érdekes lenne megkérdezni a japán közönséget is, nekik melyik előadó hozza hitelesebben azt, amit az aktuális műről gondolnak. Mert ugye esetedben is erről van szó, valamilyen elképzelt élményhez viszonyítod a benyomásaidat és ha ezek stimmelnek, akkor zeneinek nevezed a hallgatott rendszert, kábelt, alkatrészt. Már ha jól értem a logikádat.

Bocsánat, hogy tovább kötekszem, de talán mások is átélték már, hogy némelyik nap nagyon tetszik az otthoni rendszerük produkciója, másik nap meg kevésbé, pedig közben semmit nem változtattak meg. Ez a rendszer zenei, vagy sem? Nem lehetséges, hogy az élmény sokkal inkább rajtunk, pillanatnyi állapotunkon, előítéleteinken múlik? Én igencsak másként viszonyulok az otthoni zenehallgatáshoz egy több hetes hegyitúra és egy 6 napos zenei fesztivál után, de az előző nap elfogyasztott alkohol mennyisége is alapos hatással van a zenebefogadó képességemre.

Azért is gondolom, hogy a rendszereitek megítélése nem konstans, mert a lelkes beszámolók tárgyát képező kütyük gyakran kerülnek az adás/vétel részlegre néhány hónappal később. Márpedig talán joggal sejthetjük, hogy nem a készülék képességei változtak meg időközben. Én masszívan vallom, hogy a HiFi rendszerek legfontosabb láncszeme maga a hallgató, csak valamiért erről gátlásosabban beszélünk, mint a kütyükről.

Hogyne, tökéletesen igazad van!
Ezért sokkal mérvadóbb egy 1-2-néhány hetes tesztidőszak, mint egy pillanatnyi meghallgatás. Abból már statisztika lesz. A pillanatnyi meghallgatás szerintem csak komponensek A/B összehasonlitasara jo, de az emlitett okok miatt arra sem mindig. Vannak egyertelmuen elsőre is sokkal jobbnak vagy sokkal rosszabbnak hallható változások, de megesett már, hogy ez sem bizonyult mérvadónak.

Pl hogy a témánál is maradjunk, ilyenek a Neotech UP-OCC ezüst vezetői. Hihetetlen teret és felbontást nyitnak, a legkisebb szöszmötölést is meghallani rajtuk. 3-4nap után mégis kiszedtem, mert azt vettem észre, hogy váltogatom a zenéket és valami nem oké.
A HGC ezüst már nem volt elsőre annyira érdekes, de nagyon jó volt. Másfél hét után viszont az is távozott a rendszerből, mert hiányzott az élvezetesség. Mondhatnám azt is, hogy ezek végül nem bizonyultak elég zeneinek. Ami megmaradt az az Audio Note ezüst.

Ami sorrendet leírtam tömör madzagok próbálgatására, azt nem véletlenül írtam le.

[Luxor Audio]

(Így zárójelesen jegyzem meg, hogy aki csöves erősítőt hallgat, leginkább a zeneisége miatt teszi és nem azért mert teljesen ostoba.)

Zárójelesen kérdezem, hogy aki nem csöves elektronikát használ, az esetleg nem szereti a zenei megszólalást?

Lehetséges, hogy most sokat segítettél nekem a megfejtésben. Legkedvesebb csöves élményeim (pl. Leben CS300XS) a parádés mikro-dinamikai viselkedésről és a folyékonyságról szóltak. Ez lenne a zenei jelző magyarázata? Mert akkor köszönöm a rávezetést!

[bitrograde]

Végletesen relativista az, akinek meggyőződése egyetlen hittételre korlátozódik: semmi sem biztos.

[Luxor Audio]

Mikor meg valami nem zenei, akkormeg olyan döcögős, szögletes érzésed van, mintha erőltetett lenne. Mintha egy frissen, de jól és pintosan betanult japán hegedülne az orosz hegedűművésznő helyett. Amikor minden hang ottvan, de mégsincs benne úgy élet és érzelem, amikor épp a művész beleélése hiányozna belőle.

Szerintem érdekes lenne megkérdezni a japán közönséget is, nekik melyik előadó hozza hitelesebben azt, amit az aktuális műről gondolnak. Mert ugye esetedben is erről van szó, valamilyen elképzelt élményhez viszonyítod a benyomásaidat és ha ezek stimmelnek, akkor zeneinek nevezed a hallgatott rendszert, kábelt, alkatrészt. Már ha jól értem a logikádat.

Bocsánat, hogy tovább kötekszem, de talán mások is átélték már, hogy némelyik nap nagyon tetszik az otthoni rendszerük produkciója, másik nap meg kevésbé, pedig közben semmit nem változtattak meg. Ez a rendszer zenei, vagy sem? Nem lehetséges, hogy az élmény sokkal inkább rajtunk, pillanatnyi állapotunkon, előítéleteinken múlik? Én igencsak másként viszonyulok az otthoni zenehallgatáshoz egy több hetes hegyitúra és egy 6 napos zenei fesztivál után, de az előző nap elfogyasztott alkohol mennyisége is alapos hatással van a zenebefogadó képességemre.

Azért is gondolom, hogy a rendszereitek megítélése nem konstans, mert a lelkes beszámolók tárgyát képező kütyük gyakran kerülnek az adás/vétel részlegre néhány hónappal később. Márpedig talán joggal sejthetjük, hogy nem a készülék képességei változtak meg időközben. Én masszívan vallom, hogy a HiFi rendszerek legfontosabb láncszeme maga a hallgató, csak valamiért erről gátlásosabban beszélünk, mint a kütyükről.

[sutemenyx]

Felesleges belekötni szerintem, kérdés volt, hogy micsoda. Hát ez!

Hogy valaki használja vagy sem, az az ő dolga. Majd most elmentem a leírásomat, és valahànyszor leírnám hogy zenei, majd inkább beillesztem azt. Úgy jó lesz?

(Így zárójelesen jegyzem meg, hogy aki csöves erősítőt hallgat, leginkább a zeneisége miatt teszi és nem azért mert teljesen ostoba. Sokszor ez a zeneiség sajnos párosul más paraméterekbeni gyengélkedéssel, de nem feltétel, sőt lehet valami úgy is zenei, hogy más paraméterekben sem rosszabb, mint a vetélytársak. Nagyjából ez lenne a kívánatos végső cél a fejlesztések során, már ha a saját nevemben akarok nyilatkozni.)

[fülelek]

Amelyik cucc vagy komponens nem elég zenei, az amúgy hogy lehet jó?
Vagy ez is olyan, mint az utóbbi 10-20 évben elterjedt kifejezés, mint a "nem eléggé értek hozzá"?
nagyon optimális
kicsit szűz
pontos precíz és fordítva
és ha nyelftannáci vagyok, akkor húzzak Ludolf teájába.
Fapaci hasonlata tetszik, különösen, ha mondjuk absztrakt festmény kiállításon hangzik el, erre rímel "szerinted mennyire szól zeneien Jean-Michel Jarre Oxigénje??
Kellemes, élethű, magával ragadó, stb.
Van egy muzikális változata is, ( )
Ez a mű mennyire muzikális szerintetek? https://www.youtube.com/watch?v=JTEFKFiXSx4
Hogy ne legyen teljesen off, a kábelekre meg végképp értelmetlen jelző, ha van egy jó cucc meg jó akusztika meg jó zene/előadás, no meg nem fáj a fejünk, stb, akkor az eredő élményt egyetlen kábel nem tudja elrontani (hacsak nem kontakt hibás). ha mégis, akkor még sem elég jó valami az említettek közül.
Persze a villanyos gitár kábele mindenképp zenei, mert ha kihúzom a gitárból, nem fog szólni a zene (csak roppant halkan, tudom)

[sutemenyx]

Nemtudom, nehéz ezt tényleg annál jobban körülírni, mint amit viri is mondott. Igazából tényleg arról van szó, hogy hallgatod és annyira bevonz a zene, mintha benne fürdenél. Amikor úgy szól, hogy vegtelenül folyékony és jó ritmusú a zene, érzed a lényegét, esetleg társulhat a térérzet hihetőségével is, és semmiképp sincs benne semmi zavaró dolog, ami bánt vagy sérti a füledet.

Ez pedig alkalmas csövek hangjának jellemzésére is sokszor. Míg pl ugyanazon tipuson belül egy sylvania cső vagy egy régi gyártású szovjet cső sokszor ezt nagyon tudja, addig egy RFT vagy egy Telefunken pl nem igazán.

Mikor meg valami nem zenei, akkormeg olyan döcögős, szögletes érzésed van, mintha erőltetett lenne. Mintha egy frissen, de jól és pintosan betanult japán hegedülne az orosz hegedűművésznő helyett. Amikor minden hang ottvan, de mégsincs benne úgy élet és érzelem, amikor épp a művész beleélése hiányozna belőle.

És ami viszont nemjó, hogy sokszor -igen- azonosítják valamiféle fedettséggel, részlettelenséggel, lapossággal, dinamikátlansággal, pedig ezekhez semmi köze sincs, azok teljesen más dimenziói -úgyvélem- a hang visszaadásának. Azok sokkal egzaktabban leírható paraméterek, de semmilyen relációban nem állnak a szóban forgó zeneiséggel.

Persze szerintem. Én ezt értem alatta.

[asebestyen]

Lehet, hogy hülyeség, de nekem az is megfordult a fejemben, hogy lehet, hogy a zenei kifejezés egy olyan jelző, amit ha valaki akarja, akkor érti, ha nem akarja nem érti?

Mások nevében nem nyilatkozhatom. Én szeretném érteni, de nem megy. Lehetséges magyarázat: számomra a zene olyannyira komplex és szerteágazó, hogy képtelen vagyok egyetlen jelzőbe sűríteni.

No és háborog a mérnök agyam is, hiszen ha a zene szót is sokféleképpen értelmezzük (ez is párszor kiderült már ezen a fórumon), akkor az erre mutató jelző se lehet egyértelmű, tehát csak zavart okoz a kommunikációban. Miért nem alkalmazunk olyanokat, amiket mindenki ugyanúgy ért? Vallom, hogy ha elmerülünk egy témakör tanulmányozásában, akkor idővel a szókincsét is elsajátítjuk. Persze nem mindenkit zavar beszélgetés közben, ha a felek nem értik egymás mondandóját. Engem zavarni szokott, ezért inkább egzakt fogalmakkal, magyar szavakkal operálok, meg még ékezeteket és írásjeleket is használok.

Az a baj, szubjektíven megítélhető dolgokat nehéz egzakt módon leírni. Pontosabban magát a jelenséget még talán le is lehet, viszont azt az élményt, amit valamely személynek okozott ott és akkor, azt nem, és itt általában ilyenekről esik szó. Olyan ez, mint a szép... mindannyian tudjuk, mit jelent, mindenkinek mást.

[Luxor Audio]

Lehet, hogy hülyeség, de nekem az is megfordult a fejemben, hogy lehet, hogy a zenei kifejezés egy olyan jelző, amit ha valaki akarja, akkor érti, ha nem akarja nem érti?

Mások nevében nem nyilatkozhatom. Én szeretném érteni, de nem megy. Lehetséges magyarázat: számomra a zene olyannyira komplex és szerteágazó, hogy képtelen vagyok egyetlen jelzőbe sűríteni.

No és háborog a mérnök agyam is, hiszen ha a zene szót is sokféleképpen értelmezzük (ez is párszor kiderült már ezen a fórumon), akkor az erre mutató jelző se lehet egyértelmű, tehát csak zavart okoz a kommunikációban. Miért nem alkalmazunk olyanokat, amiket mindenki ugyanúgy ért? Vallom, hogy ha elmerülünk egy témakör tanulmányozásában, akkor idővel a szókincsét is elsajátítjuk. Persze nem mindenkit zavar beszélgetés közben, ha a felek nem értik egymás mondandóját. Engem zavarni szokott, ezért inkább egzakt fogalmakkal, magyar szavakkal operálok, meg még ékezeteket és írásjeleket is használok.

[sutemenyx]

Lehet, hogy hülyeség, de nekem az is megfordult a fejemben, hogy lehet, hogy a zenei kifejezés egy olyan jelző, amit ha valaki akarja, akkor érti, ha nem akarja nem érti?

Szerencsére azért sokan értik egyéb magyarázat nélkül is.

[sutemenyx]

Egyénbént ezen a “zenei” jelzőn mindig fennakadok. Igazán definiálhatná már valaki

Képzeljük el a szituációt, mikor egy híres festőművész munkásságát bemutató szépművészeti kiállításon az egyik vendég a tárlatvezetőnek szegezi a kérdést:

"Ön szerint a teremben melyik a leginkább festői alkotás?"

Nekem általában ez jut eszembe, mikor hifista beszélgetésekben előkerül a "zenei" szó.

Egyáltalán nemjó a hasonlat. Ennek a hifis megfelelője az volna, ha valaki egy koncerten mondaná, hogy nem elég zenei. De a helyzet nem ez, hanem egy felvételt egy lejátszóláncot hallgatva szokták ezt mondani. Ennek pedig a festős megfelelője az lenne, ha valaki végigfényképezne festményeket különféle gépekkel, azokat előhívná, és azt nézegetve az ismerősei arról beszélgetnének, hogy melyik fényképezőgépet és melyik előhívási eljárást marad a fotó leginkább festményszerű vagy nem festményszerű. Merthogy lesz nem festményszerű.

És különben igen, nagyjabol ez a helyzet a “zenei”-vel is.
Sőt nagyjából az analóg/digitális vonulat is ugyanígy párhuzamosítható a fotózással.

[viri]

Lehet, hogy hülyeség, de nekem az is megfordult a fejemben, hogy lehet, hogy a zenei kifejezés egy olyan jelző, amit ha valaki akarja, akkor érti, ha nem akarja nem érti?

[Luxor Audio]

Egyénbént ezen a “zenei” jelzőn mindig fennakadok. Igazán definiálhatná már valaki

Képzeljük el a szituációt, mikor egy híres festőművész munkásságát bemutató szépművészeti kiállításon az egyik vendég a tárlatvezetőnek szegezi a kérdést:

"Ön szerint a teremben melyik a leginkább festői alkotás?"

Nekem általában ez jut eszembe, mikor hifista beszélgetésekben előkerül a "zenei" szó.

[bitrograde]

Ez egy szép, sőt nemes gondolat, hogy visszaállítsunk jogába egy fogalmat. Apró gond, hogy egyrészt ez a hifis szcénán kívül szinte értelmezhetetlen, másrészt az agyonhasználat miatt gömbölyűvé koptatott jelző, amin nincs mibe megkapaszkodni. Kb. az a sorsa, mint pár, szinte már intézményesülten helytelenül használt szónak: bombasztikus, tempós, brutális...stb, ti. jobb kerülni a használatukat, mint keresztes hadjáratot folytatni a felszabadításukra. Én legalábbis így teszek.

Én sem szóltam volna egy szót sem, ha nem közös hobbink leglényegibb értelméről, a zenehallgatásról lenne szó. De virivel egyetértve:

Én keresztes hadjáratot biztos nem folytatnék, mert ahogy írod is, gömbölyűvé koptatott jelző lett, csak úgy zárójelben teszem ide, hogy még az internet elterjedése előtti korszakból való hifis baráti körömben azért azt hiszem megfog maradni. Mert szinte ugyan azt értjük rajta. Nem ismerem bitrograde fórumtársat, de úgy látszik hasonló korosztály lehet.
(...)
Nálunk azért alakulhatott ki ez az egyezményes jelző, mert sokat jártunk össze, sok mindent meghallgattunk EGYÜTT, és általában egyetértve jellemeztük a hallottakat, és amikor olyasmit tapasztaltunk, amit az előbb bitrograde kifejtett, akkor használtuk ezt a zenei kifejezést. Ha nem érintett meg a zene, nem tudott eléggé hatással lenni ránk, nem tudta eléggé közvetíteni az érzelmeket, azt nem tartottuk elég zeneinek, hiába volt bármennyire is feszes a basszusa, vagy jó tere, felbontása stb.
(...)
Ez egy emócionálisabb megközelítése a hifinek, gondolom , hogy aki inkább technikailag közelíti a témát annak nehezebben befogadható. Szóval ez nálam pl. egyfajta hagyomány őrzés, de az új generációk miatt inkább én is kezdek tartózkodni tőle (kivéve baráti körben, ott még merem használni, mert értik)

Vagyis talán nem is a generációs különbség (magam kifelé fordulok a negyedik X-ből), de a közös és megosztható tapasztalat hiánya az, ami elkoptathatóvá teszi a szavainkat, hogy már nem is azt jelentik, amire utalnak. Talán nem erős a túlzás, hogy ez nem csupán a "zenei" jelző esetén van így, de sok más területen és kifejezéssel is. A közös tapasztalat helyébe a fogyasztás (így a marketinges üzenet fogyasztásának) különböző formái léptek. Nem véletlen, hogy "zenei" jelzőre a találatok leginkább az itteni hirdetésekből származnak.

[viri]

Az én érzékeny lelkemnek valahogy nem tetszik, hogy egy hifis fórumon egyrészt a fórumtársak a használat révén elinflálják a "zenei" jelző jelentését, másrészt - ennek következményeként - száműzik az általuk használt eszközök jellemzésére alkalmazott szótárból. Örülnék, ha sikerülni valahogyan restaurálni a kifejezést...

Ez egy szép, sőt nemes gondolat, hogy visszaállítsunk jogába egy fogalmat. Apró gond, hogy egyrészt ez a hifis szcénán kívül szinte értelmezhetetlen, másrészt az agyonhasználat miatt gömbölyűvé koptatott jelző, amin nincs mibe megkapaszkodni. Kb. az a sorsa, mint pár, szinte már intézményesülten helytelenül használt szónak: bombasztikus, tempós, brutális...stb, ti. jobb kerülni a használatukat, mint keresztes hadjáratot folytatni a felszabadításukra. Én legalábbis így teszek.

Én keresztes hadjáratot biztos nem folytatnék, mert ahogy írod is, gömbölyűvé koptatott jelző lett, csak úgy zárőjelben teszem ide, hogy még az internet elterjedése előtti korszakból való hifis baráti körömben azért azt hiszem megfog maradni. Mert szinte ugyan azt értjük rajta. Nem ismerem bitrograde fórumtársat, de úgy látszik hasonló korosztály lehet. Denesdr akinél ez a szó már csak egy marketinges kitöltő jelző, valószínűleg fiatalabb lehet, neki ez már nem értelmezhető tisztán, amit meg is értek, hiszen a fórumon tényleg elég zavaros a használata.

Nálunk azért alakulhatott ki ez az egyezményes jelző, mert sokat jártunk össze, sok mindent meghallgattunk EGYÜTT, és általában egyetértve jellemeztük a hallottakat, és amikor olyasmit tapasztaltunk, amit az előbb bitrograde kifejtett, akkor használtuk ezt a zenei kifejezést. Ha nem érintett meg a zene, nem tudott eléggé hatással lenni ránk, nem tudta eléggé közvetíteni az érzelmeket, azt nem tartottuk elég zeneinek, hiába volt bármennyire is feszes a basszusa, vagy jó tere, felbontása stb.
Ez egy emócionálisabb megközelítése a hifinek, gondolom , hogy aki inkább technikailag közelíti a témát annak nehezebben befogadható.
Szóval ez nálam pl. egyfajta hagyomány őrzés, de az új generációk miatt inkább én is kezdek tartózkodni tőle (kivéve baráti körben, ott még merem használni, mert értik)

[pärt]

Az én érzékeny lelkemnek valahogy nem tetszik, hogy egy hifis fórumon egyrészt a fórumtársak a használat révén elinflálják a "zenei" jelző jelentését, másrészt - ennek következményeként - száműzik az általuk használt eszközök jellemzésére alkalmazott szótárból. Örülnék, ha sikerülni valahogyan restaurálni a kifejezést...

Ez egy szép, sőt nemes gondolat, hogy visszaállítsunk jogába egy fogalmat. Apró gond, hogy egyrészt ez a hifis szcénán kívül szinte értelmezhetetlen, másrészt az agyonhasználat miatt gömbölyűvé koptatott jelző, amin nincs mibe megkapaszkodni. Kb. az a sorsa, mint pár, szinte már intézményesülten helytelenül használt szónak: bombasztikus, tempós, brutális...stb, ti. jobb kerülni a használatukat, mint keresztes hadjáratot folytatni a felszabadításukra. Én legalábbis így teszek.

[diagnet]

Egyénbént ezen a “zenei” jelzőn mindig fennakadok. Igazán definiálhatná már valaki :D

A lakossági internet előtti korban a hifi magazinok hasábjain jelent meg.
Legtöbbször saját érdekérvényesítéshez (eladás előtti imázsnövelés) használt "kitöltő" jelzők egyike.

Így néz ki mikor rákapnak a gumicsontra:

2021-09-18 10_41_40-Window.png (82.3 KiB) Megtekintve 2376 alkalommal

[bitrograde]

Az én érzékeny lelkemnek valahogy nem tetszik, hogy egy hifis fórumon egyrészt a fórumtársak a használat révén elinflálják a "zenei" jelző jelentését, másrészt - ennek következményeként - száműzik az általuk használt eszközök jellemzésére alkalmazott szótárból. Örülnék, ha sikerülni valahogyan restaurálni a kifejezést.
Számomra olyasmit jelent, hogy a rendszer vagy egyes elemei lehetővé teszik a zenehallgató számára a zenébe történő bevonódást, az abban való elmerülést. Így a "zenei" - mint egyébként majd' minden kitétel, amit a lehallgató lánc értékelésére használunk itt, és nem fordítható le mérésekkel egyértelműen a technika nyelvére - arra a viszonyra vonatkozik, melynek kialakulását számos más tényező is befolyásolhatja a hallgató és a megszólaló műsor kapcsolatában. DE (és ez egy jó nagy bökkenő) tényleg vannak olyan készülékek és komponensek melyek teljes joggal zeneinek mondhatók, mert megfelelő közegben képesek akár a technikai tökéletlenségek elfelejtetésére, vagy éppen technikai kvalitásaik révén a zenehallgató figyelmének a muzsikára történő összpontosításának elősegítésére. Hogy ne csak a levegőbe beszéljek, és ne mások tapasztalatára hivatkozzak: ilyen számomra a Sennheiser HD540 Reference Gold fejhallgatóm (a "sima" Reference-hez képest is), a Bryston 4B és Vandersteen 2CE Signature párosítás, vagy a most nálam vendégeskedő Resonessence Lab Concero HP DAC/amp. Ez utóbbi még a számítógépes játék közben hallható aláfestő zene és a mesterségesen létrehozott audio atmoszféra megteremtésében is remekel, pedig egészen nyilvánvalóan nem arra találták ki.

[Tctronic]

Zenei mint kifejezés jelentése: Általában 30 (újabban 40) feletti hifi..zi férfiak szlengje, arra vonatkozóan amikor úgy hallják vissza az elektronikus módon reprodukált zenei darabot, hogy könnybe lábad a szemük. A kifejezés kultúránként, népcsoportonként, és egyénenként is eltérő jelentésű lehet. A zenei jelző kijelentése,elhangzása előtt, általában hosszasan bámulnak maguk elé az egyének miközben kedvenc zenei felvételüket meghallgatják n+1-szer is.