Robici írta: ↑2020.02.06., csüt. 21:22
Esetleg meg lehet nézni, mennyi ideig élnek az amish-ok. ☺︎
Utánanéztem. Itt pl. van néhány releváns válasz is erre a kérdésre:
https://www.quora.com/What-is-the-life- ... ish-people
De egyébként elég sok cikk van erről a témáról. Ha az ember összeveti ezeket, akkor az jön le, hogy az születéskori várható élettartamuk nem, vagy nem szignifikánsan magasabb, mint a nem-amish amerikaiaké, viszont az életkori, nembéli stb. várható élettartam mintájuk egészen más. Ez kb olyasmit jelent, hogy pl. a férfiak ha már megérték a 65-öt, akkor jó eséllyel megérik a 85-öt is (vagyis az időskorú amish populáció jóval egészségesebb, mint az időskorú nem-amish populáció).
Érdekes dolgok vannak különböző cikkekben (gondolom te is kerülöd az egyértelműen "clickbait" jellegű címekkel rendelkező cikkeket, és inkább a tárgyilagos cikkekre koncentrálsz.
Robici írta: ↑2020.02.06., csüt. 21:22
Szerintem az életkor növekedése nagy részben az orvostudomány fejlődésének, a járványok megfékezésének, a higiénia fejlődésének és a táplálkozás (minden hibája ellenére) fejlődésének köszönhető. Ma már mindent teletömnek vitaminokkal, régebben nagyon sokszor az elégtelen táplálkozás nem volt a hosszú élet biztosítéka.
Ez eléggé egyértelmű. Akárcsak az orvostudomány fejlődése és a technológiai fejlődés közötti összefüggések, amikbe nagyon belebonyolódhatnánk, de csak egyetlen példa: nézd meg, hogy mondjuk egy gerinc-MR-vizsgálaton (amely az egyik leghatékonyabb képalkotó diagnosztikai módszer) - direkt pongyolán fogalmazva - hány tesla "alá fekszik be" az idegrendszered, és vesd össze egy fejhallgató nanotesláival - miközben az MR óriási előnye, hogy nagyságrendekkel kevésbé invazív a szervezet számára, mint pl. az RTG vagy a CT. És még ezek az invazív diagnosztikai eljárások is nagyban hozzájárulnak a várható élettartam növekedéséhez.
Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne valamennyi negatív hatása az emberi szervezetre pl. a fejhallgatónak - de a nagyságrendeket érdemes figyelembe venni, és hamar kiderül, hogy eléggé infinitezimális. És talán érdemes lenne összevetni a használata által termelt boldogsághormon pozitív hatásával, hogy teljesebb legyen a kép. Szóval itt nem annyira nyilvánvaló a mérleg állása, mint pl. a dohányzásnál...
Természetesen ha senki nem dohányozna, nem lennének dizel autók, stb stb, akkor még ennél is hosszabb lenne a várható élettartam (mint ahogy lesz is, és ezek a gyilkok is kivésznek szép lassan), viszont holisztikus szemlélettel csak azt láthatod, hogy a modern életforma a mérleget mégis az egyre hosszabb élet irányába billenti, és ez a trend kb 150-200 éve töretlen.
Robici írta: ↑2020.02.06., csüt. 21:22
Egyébként én eléggé szkeptikus vagyok ezekkel a statisztikákkal. Egyrészt alig van évszázadokkal ezelőttről megbízható adat. Az uralkodók életkora nem mérvadó, mert annak lenni sose volt életbiztosítás. Én azt látom, hogy akik túlélték a fenti problémákat azok régebben is hosszú életkort éltek meg. Csak nagyon nagy volt a gyerekhalandóság (0 higiénia, 0 oltás) meg a járványok, ami nyilván nagyon rontotta a statisztikát.
Azért említettem az 1900-tól máig tartó időszakot (két és félszeresére nőtt ezalatt a globális születéskori várható időtartam), mert 100 évre visszamenőleg már nagyon pontos adatok vannak szinte mindenfelé. Tehát a kutatások statisztikai módszereit lehet esetleg vitatni (én ezt inkább a statisztikus szakemberekre bízom), de a minták merítési bázisa óriási. (ide is egy példa: anyám szülőfaluja egy isten háta mögötti, teljesen átlagos zságfalu Erdélyben - és saját magam láttam, hogy az egyházi anyakönyvi kivonatokból jóval 1900 előttig visszamenőleg MINDENKINEK, aki ott élte le az életét vagy legalább ott halt meg, meg lehet állapítani a pontos születési és halálozási időpontját - kivéve a nyomaveszett háborús áldozatoknak, akiknek viszont jó megközelítéssel valószínűsíteni lehet a halálozási idejét).
Ami a gyerekkori halandóságot illeti, tényleg javaslom, hogy olvasd el az linkelt elemzést, mert nagyon részletekre kitérő, és ennek külön fejezetet szentel. Minden korosztályban drasztikusan nőtt - és folyamatosan nő - a várható élettartam, vagyis a gyerekkori halandóság drasztikus visszaszorítása csak egy tényező a globális várható élettartam növekedésében, de önmagában messze nem magyarázza azt. (egyébként az amishoknál pont magasabb a gyerekkori halandóság, mint a többi amerikainál).
Robici írta: ↑2020.02.06., csüt. 21:22
Összességében én hajlok elfogadni, hogy az elektroszmog nincs jó hatással és addig is amíg ilyen viták kereszttüzében áll, azért nem árt minimálisra szorítani a környezetemben. Ez azért még messze nem azt jelenti, hogy akkor lovaskocsin járjunk. :-)
Ebben is teljesen egyetértünk, én nem is kardoskodom amellett, hogy jó hatással lenne. Mindössze egy érdekes addendumot tettem hozzá, hogy esetleg segítsek a holisztikus nézet kialakításában, mert minden mindennel összefügg - és az elektroszmog sajnos elkerülhetetlen velejárója a modern létformának, ami viszont összességében mégiscsak nagyon meghosszabbította az emberek életét.
Indukciós főzőlapot én sem vettem, pedig kicsit több mint 3 éve rendeztem be 0-ról a konyhát - bár bevallom, nem az általa létrehozott elektroszmog volt a fő indok (és az ára sem, mert ha a konyha összértékét nézzük, ma már nem szignifikáns az eltérés más megoldásokhoz képest - pár 10ezer forint, vagyis saccperkábé 3-4%), egyszerűen idegenkedtem tőle. Merő szubjektivizmusból.