ValhallA világa

[Alex_Aston]

Jimi Hendrix 1968-ban Stockholmban, épp a letartóztatása közben, miután a szállodai szobáját szétverte.
3200 svéd korona lett a büntetése végül.

.

jimi.jpg (102.5 KiB) Még nem tekintették meg

[ValhallA]

youtu.be/oSeQQlaCZgU

[wasiliy888]

Szia Arthur és többiek!

Mindig érdeklődve olvasom az írásaidat, amelyek bemutatják akár a hangsugárzód, vagy épp Ákos legújabb fejlesztéseit. A legutóbbi is szórakoztató volt.

Csupán annyival szeretném kiegészíteni, hogy a dobozos hangzás nem a zárt hangsugárzó konstukció szükségszerű velejárója, előfordulhat reflexnyílással ellátott dobozoknál is.
Legtöbbször ez a jelenség abból adódhat, hogy a doboz jósága túl magas, így van egy mélyfrekvenciás kiemelés 100-200 Hz környékén. Erre még ráerősíthet a szoba akusztikája, ahol a zenét hallgatod, ha szintén ebben a tartományban kiemel, illetve a hangsugárzók elhelyezése, ha túl közel vannak az oldalsó, vagy hátsó falak.
Legtöbb esetben a váltóban szokták kompenzálni, és ahogy láttam az Usherednél is van, a régi képek között, ahol a "SUB" felirat mellett két kis kék Bennic kondenzátort (egy 100 és egy 22 uF méretű) betettek. Lehetséges az is, hogy kevés a 122 uF, abba most ne menjünk bele, hogy miért Bennic elko van ott.
De mielőtt szétszednéd (újból) a dobozaidat, inkább érdemes lenne megméretni a szobát. Tudom, hogy külföldön élsz, de gondolom ott is találsz olyan megbízható szakembert, aki ezt meg tudja csinálni, és ad tanácsot, akár elhelyezésben, vagy akusztikai elemet ajánl, ami csillapítja a túl sok mélyet.

Üdv,
W

[arthur3d]

Sziasztok,

Kereken 2 évvel ezelőtt kaptam kézhez Ákostól az Infinity család hangszórókábelét - akkor egy rövid kis írásban próbáltam meg összeszedni az érzéseimet. Őszintén szólva nem egyszerű feladat megfogalmazni a hallottakat amikor az ember beköt egy, vagy akér több Infinity kábelt a rendszerébe. Tele lehetne írni a mindenkori kis memoárt mindenféle magasztos jelzőkkel, de a legjobb módja annak, hogy meggyőződjön róla az ember, ha van lehetősége bekötni a saját rendszerébe.
Szóval amikor Ákos elkészült az Infinity kábelekkel - hangfalkábel, összekötő, AES/EBU -, akkor beszélgettük, hogy lassan eljut addig a bizonyos "falig", amin már nagyon nehéz továbblépni. Természetesen tisztában voltam azzal, hogy nem fog megállni és folyamatosan dolgoztatni fogja a kis agytekervényeit így el is készült az Ultimate verzióval - amivel kapcsolatban szintén megosztottam Veletek a gondolataimat - remélem nem unjátok még

És ahogy az lenni szokot, a fejlődés nem áll meg és elkészült Ákos legújabb alkotása, az Infinity Generation II (későbbiekben csak G2 néven fogom emlegetni), mely hangfalkábel formájában öltött testet.

Úgy gondoltam, hogy most a két verzió közötti különbségekre próbálok meg fókuszálni, hiszen az előző generációról már írtam, így nem akarom magam ismételgetni.
A legszembetűnőbb különbség a 2. generációnál, hogy organikusabb a hangzás. Ha valaki folyamatosan figyelemmel kíséri Ákos ezen blogját, az talán még emlékszik, hogy Usher BE-10 hangfalaim vannak. Mint majdnem minden zárt doboznak, ennek is van egyfajta "doboz" hangja, amit ez a G2 olyan szinten leredukál, hogy már-már olyan hangzást kapok mint amire csak egy komolyabb sztatikus hangszóró képes. A magas és ének hangoknál olyan fokú a tisztaság, hogy tényleg egy élő színpadra varázsolja az embert. Ez a fajta érzés, eddig egy Martin Logan CLX hallgatása közben lett rajtam úrrá. (Természetesen most is mint mindig, vonatkoztassunk el attól a ténytől amit mindenki ismer, hogy az egész láncot hallja az ember, nem csak egy adott komponenst.) Mivel a rendszeremben most csak a hangszórókábelt cseréltem így kvázi tökéletes képet tudok alkotni a változásokról. Nagyon szeretjük az akusztikus hangszerelésű zenéket, valamint a komolyzenéket is. A G2 sok szempontból is túlmutat az első generációs kábelhez képest, de ahogy pár sorral feljebb már említettem a G2 talán legnagyobb erénye az organikus hangzás totális semlegességgel. Tisztaságban, részletességben már a G1 is elképesztő volt, de Ákos még ezeken a területeken is tovább tudott lépni, átugorva azt a bizonyos falat.

Végszóként muszály lesz Önmagamat ismételnem, hogy: Van-e még tovább???

[ValhallA]

A nap képe!
Jeff Waters(Annihilator) és Linda Gray(Dallas).

youtu.be/0VsiK-yASzY


youtu.be/wKloBLFeYOs

[ValhallA]

[Alex_Aston]

Kép 1964-ből, amikor a Beatles Új-Zélandra érkezik.

[ValhallA]

Ma 40 éve!


youtu.be/Lm9ULeRxznE


youtu.be/o6wE6rlTNmk


youtu.be/RDVdomcsjBA


youtu.be/Aa2GoBdxTjg


youtu.be/mC-XP_xkzmw

[ValhallA]

“Take Me Home”, the final single from Phil Collins’ album “No Jacket Required”, was released in the UK this week in 1985. Reaching the Top 10 in the US charts, the track includes backing vocals from Sting, Peter Gabriel and Helen Terry.

youtu.be/sRY1NG1P_kw

[ValhallA]

On this date in 1983, The Police had the #1 song on the Billboard Hot 100 chart with "Every Breath You Take"

youtu.be/OMOGaugKpzs

[mike-rame]

Kevin

[ValhallA]

In memory of Joe Zawinul
July 7, 1932 - September 11, 2007.



youtu.be/cZeDgilYrFU


youtu.be/d0H8GVVesws

[wasiliy888]

Yngwie J. Malmsteen
augusztus 5-én Budapesten is koncertezik, ha valakit érdekel a dolog:

https://hardrock.hu/yngwie-malmsteen-ne ... 0bXfY12yUQ

[ValhallA]

A nap képe!

[Alex_Aston]

R.I.P. Michael Madsen...

Kiváló karakter színész volt, és szerettem, hasonlóan Bill Paxtonhoz.

Itt nem akárkikkel egy képen (Susan Sarandon és Ridley Scott).

[ValhallA]

R.I.P. Michael Madsen

youtu.be/ju65gr9sUjk

[ValhallA]

"On this day in 1982, Genesis released their third live album, “Three Sides Live”, accompanied by the concert film of the same name. Featuring recordings mainly from the “Duke” and “Abacab” tours - the album peaked at No. 2 in the UK Albums Charts and…"



youtu.be/kAH3dLmqk5I


youtu.be/2mBov0lUktM

[ValhallA]

A nap képe!

[ValhallA]

A nap képe!

[Alex_Aston]

Lenny Kravitz 1975 és Liam Neeson 1960

1975_lenny.jpeg (63.6 KiB) Megtekintve 1497 alkalommal

liam neeson 1960.jpeg (79.12 KiB) Megtekintve 1497 alkalommal

[ValhallA]

:(

[ValhallA]

SzamárTangó, avagy agymenés ON!

Van pár fakír, fórumlakó, akik folyamatos jelleggel azzal nyaggatnak, hogy mikor lesz már egy újabb, kiadós agymenés, ahol ismét írok a High End piacról, hobbista típusokról, görbe tükröt tartva, mert az olyan „vicces” és „szórakoztató” szokott lenni. Mondjuk engem annyira nem szórakoztat, mintsem inkább elborzaszt, de legyen karácsony a kánikulában, annak a maroknyi ismerősnek akik szeretik a fékevesztett habzású, „stand-up” megnyilvánulásaimat.

A gyártók, előszeretettel ráakasztják a termékeikre, hogy „High End”, újabban „Ultra - High End”, de hamarosan biztos jön az Ultrától is egy magasabb(Ultra +, Ultra++, Ultra+++?) osztályozás, mert jelen piaci iszonyok között már elégtelennek bizonyul(hat) az árcédula nyersen.
Sokszor a turkálómban fellelhető, beszámított, egykori referencia kábelekkel is gondban vagyok, hogy esetlegesen „High End” vagy „Ultra High End” kalap alá vegyem egyiket-másikat…
Sok régi, akkoriban „még csak” High End-ként számon tartott kábel, manapság a teljesítménye jogán, vígan Ultra - High End besorolást kaphatna, viszont akkoriban még nem létezett ez a kategória.
Mikor hallgatom a régi, teljesen más elképzelés, piaci trendek szülte termékeket, sokszor elgondolkodtat, hogy manapság, mennyi relatíve alacsony minőségű drótra akasztanak Ultra-High End lajstromszám kíséretében ultra-magas árcédulát.

Az a szép ebben a hobbiban, hogy mindenkinek igaza van, vagy lehet, de ugyanakkor pedig senkinek sem, méghozzá a szerteágazó hifis témakörök egyetlen aspektusában sincs konszenzus!
Amint egyféle önvédelmi reflexként az átlag hifistánál, "behúz" a „teccikség” és az „egyéni ízlés”, onnantól búcsút lehet inteni, akár a legelemibb objektivitásnak!
Engem különösebben nem zavar, de legalább az alapvetéseket, mint a felbontás megléte, feszes, gyors, tiszta basszus, térérzet, 3D színpad meglétét ne kötnénk „teccikséghez”...
Jártamban - keltemben gyakran szembesülök a divatból, dacból, minden logikát nélkülöző, netes kommentek által generált, elképzelések nélküli, (meg)érzésből vásárlókkal.
Pont ezért se szeri, se száma a zavarosban halászó „világlegjobb” mestereknek, hétvégi ideológusoknak, youtuber celebből eredeztethető kereskedőknek és internet magisztereknek.
Mindezek tetejébe, kivagyi, alpári: „Made In Balkán” stílusban, amolyan nekifeszülős, őstulok módozatban darálják pépesre a saját és követőik összes eddig még el nem halt szinapszisát.
Természetesen az eseti megmondás mellé nem jár automatikusan jó ízlés, zeneszeretet, megfelelő hallás, referencia minőségű lánc, de még csak józan paraszti ész sem!
Nekem talán a legunszimpatikusabb a megannyi vállalhatatlan karakter közül a saját „termékét” izomból toló és azt vágyvezérélt módon, mindenek felé kategorizáló, ellentmondást , kritikát nem tűrő DIY mester archetípusa.
Ugyan ez az (ős)típus nem csak mesterben, hanem ,”pályakezdő”, zöldfülű hobbistában is elég gyakran előfordul, de azokból általában hamar „DIY mester” válik, hiszen mindenkitől mindent jobban tudnak már tapasztalat hiányában is, egyenesen a gamer székből, anyu kakaója mellől.
Mi sem természetesebb, hogy teli szájjal szarozzák a 40-50 éve a piacon lévő neves gyártókat, hiszen az „ízlés” meg a „teccikség” égisze alatt minden baromság legalizálható... Vagyis ezeknél az embereknél a „mindent is tudó”, mesemondó, „szájjal festő” az csak egy bábállapot, amelyből a közösség számára egy sokkal kártékonyabb entitássá fejlődik, méghozzá szélsebesen.
Azt hiszem, egyetlen filmes idézet sem foglalja jobban össze az ilyen típusú személyiségeket, mint az alábbi:
"Az a tény, kedves kuzin, hogy a mi kis kópénk Tangónak hívja magát a szamba országában, rögtön megvilágosítja számunkra, hogy mekkora nagy seggfej."

Úgy gondolom, hogy aki esszenciális zeneélvezet helyett tesztelget, illetve sportszerűen készülék(ek)et csereberél az még bőven nem egy tisztavérű High End rendszer birtokosa.
Valahol a képzeletbeli High End szint számomra az, amikor már nem a készülékekről, kiegészítőkről beszélünk, hanem magáról a zenéről, zeneélvezetről vagy a felvételek által megtapasztalt rögzítési metódusokról, (be)mikrofonozásról és sorolhatnám...
Mindez pedig azért lehetséges, mert nem tudunk már a frekvenciasáv milyenségébe, sajátságos torzításokba, színezetekbe, gyengeségekbe, jelleg(ek)be kapaszkodva nagyívű okosságokkal előállni, beszélgetés címén.
Sajnos a valóságban nagyon kevés lánc képes erre, vagyis még a szívszorítóan drága rendszerek zöme sem felel meg ezen, számomra alapvető kritériumoknak.
A legtöbb gyártmány, sajnos erős saját jelleggel rendelkezik. Ennek okán szoktam lebeszélni az abszolút referencia kábeleimről igen sokakat, hiszen az ilyen típusú láncokban totálisan(tonálisan) használhatatlanok.
Vagyis nem fogják az alapvetően kőbolygókat „terraformálni” a Weyland-Yutani társaság kénye-kedve szerint! (Aki érti érti!)

A valós High End rendszer elhomályosítja, szinte megszünteti az elektronikákat!
Egyféle könnyed, magabiztos párbeszédet, átjárhatóságot biztosít a felvételek hús-vér valósága, mondanivalója és a hallgató között.
Tudatosan nem az előadóművész és a hifista közti relációt írtam, mert egyértelműen a hangmérnök által megkomponált, elképzelt hanganyaggal, teremtünk kapcsolatot és nem magával a zenészekkel, bármennyire is romantikusan hangzik ez utóbbi.
Aki mégis úgy érzi, vagy ezt vizionálja, annak gyanítom semmiféle reális megtapasztalása nincs a hangosított-hangosítatlan koncertekkel, hangszerekkel, zenészekkel, vagy írhatnám úgy is, hogy a puszta valósággal.
Tehát hiába rendelkezünk az optimális, feladatukat tökéletesen ellátó készülékhalmazzal, itt egy újabb technikai jellegű falba ütközünk. Bár ez korántsem olyan áthatolhatatlan, mint a korábban taglalt a (hang)minőség kinyerését gátoló, első védvonalként szolgáló készülék és kábelhalmaz szintű.
Magyarán, soha nem lesz megtapasztalható az élő zenészek, közvetlen, purista varázslata a high end hifi által a technológiai sajátosságokból és korlátokból eredően.
Kizárólag a felvételekre lehet a maguk valóságában, ideális esetben tökéletes fókuszú rálátásunk.

Sok kereskedő, gyártó, szeret példálózni a zenész ismerősökkel, előhúzzák példaként egy vitában, mint valamiféle megkerülhetetlen Jolly Joker-t.
„Mert a Fityek Pici László, etno-jazz cimbalmos megmondta, hogy ez a lánc, készülék ez aztán ilyen meg olyan és stb...”
A filmgyártásból fakadóan rengeteg híres, kevésbé híres, színpadi előadóval és professzionális session zenésszel állok munka, vagy baráti kapcsolatban.
Az, hogy valaki jó, kutyaütő vagy éppen elismert hangszeres zenész, énekes, vokalista, nem jelenti feltétlenül azt, hogy ért a High End Audio-hoz.
A zenészek véleményét is ugyan úgy kezelem, mint Sike Andor nyugdíjas buszsofőrét Tiszapalkonyáról, akinek az Ikarus-ában folyamatosn szólt a 3+2 és az R-GO, "csuma" hangerővel 40éves praxisa alatt. Vagyis nem teszem azonnal a felső polcra a zeneművészetekben jártas szofisztikált előadóművészek véleményét.
Ugyanis, vannak olyan zenészek akik egyenesen megvetéssel beszélnek a hifistákról, audiophilekről!
Rengeteg privát beszélgetésben időről-időre előjön a téma zenészek, hangmérnökök, egyéb szakemberek között, ahol jó esetben a vicc tárgyát képezzük a rosszabb esetet meg inkább ne forszírozzuk...

Legyen akkor zárszóként még egy kis, "agyonverte" kábel vs kábel téma, amit a durr-bele mesterek, számukra kényelmes és jövedelmező módszertannal, amolyan szabados módon teljesen leegyszerűsítenek.
Leírom ismét a már ezerszer elhangzottakat, de ezt nem lehet elégszer...
Nem létezik a legjobb kábel, maximum egy adott láncban, fül számára, specifikus célfeladat ellátására létezhetnek „legjobb” alternatívák.
Még abszolút csúcsminőségű kábelek sem minden esetben lehetnek egymás csereszabatos alternatívái. Pedig azok minősége nem hagy túl sok mozgásteret a képzelgésnek. Mivel a minőségük stabil és sokkal inkább füllel, mint szájjal fogható, folyósítószert, költői szabadságot és joghézagot csak nyomokban tartalmaznak.
Többször összevetettem már különböző nemzetközi referenciákat és bizony itt is erősen készülék, felhasználás függő a végeredmény. Még úgy is, hogy abszolút referencia készülékekhez illesztem, ahol nem vész el a felbontás.
Amennyiben, oktondi vadtulok lennék, már ennyi kapaszkodó és konkrétum jogán is telepöföghetném a netet fotókkal illusztrálva a hülyeségemet a márkák megjelölésével.
Természetesen ezen kábelek egyike sem a külterület alsón található forgácsolóüzem melléképülete mögötti bozótosban a melósok által évekig (le)vizelt hegesztőtrafó „öregített” tekercsdrótjaiból származik, sem pedig akciós, legendásított, ebay-es 4n kínai plebejus ezüstből készül.
Hozzátéve, hogy akadhatnak olyan költséghatékony megoldások, ahol még ezek az úgynevezett öregvizi vezetők is tökéletesen megfelel(het)nek a célnak, vagyis saját, egyedi kis igazságokat teremthetnek a tulajoknak.

A kivétel pedig mindig erősíti a „szamárt”!

OFF!

[ValhallA]

Úgy látszik ráéreztem a Blade Runner forgatási fotóval...

[ValhallA]

A nap képe!
"Ridley Scott with Harrison Ford on the set of 'Blade Runner'."

[Alex_Aston]

DJ-asszisztens egy amerikai rádióállomáson 1944-nem. A fizikai hangtárból kereste ki a kért dalokat.
Gondolom nem az élő műsorban 3mp alatt

.

dj.jpeg (88.29 KiB) Megtekintve 1872 alkalommal