Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig

[gyulaipal]

UHP lámpák ... ismét.

A múltkori elméletet időközben még picit továbbgondoltam és előástam pár öreg lámpát a szekrény mélyéről.

Egyértelműen látszott az öreg lámpák "érzékszervi vizsgálata" során, hogy minél idősebb egy lámpa, annál "homályosabb" a plazma körüli üvegbuborék (a valóságban: kvarc-buborék) belső felülete. Egyes lámpákon konkrétan fekete elszíneződés látszik, valószínűleg azon a ponton, amely a lámpa használata során felül volt (számítógépes szimulációk alapján tudjuk, hogy a belső tér teteje jóval melegebb, ilyen pici térben is működik a fizika és a meleg felszáll).

Úgy tűnik, hogy a nagyobb teljesítményű lámpák esetén nagyobb a buborék belső felületének a károsodása.

Mit jelentenek a fentiek? Sajnos azt, hogy NEM csak az ív hosszának a növekedése miatt nő idővel a lámpa fényfoltjának a mérete. A homályos üveg szórja a fényt, ennek hatása azonos azzal, mintha a pici ív helyett a (hozzá képest) sokkal nagyobb (több milliméteres) "búrája" világítana a lámpának. Márpedig egy ennyivel nagyobb fényforrás képét ennyiszer nagyobb felületre is képezi le a foncsor, tehát akár 5x-10x-esére is könnyedén megnőhet annak a fényfoltnak a mérete, ami a búra károsodott belső felületén szórt sugarak "rajzolnak". Nem tévedünk nagyot, ha úgy tekintjük, hogy a búra belső felületén szórt fény gyakorlatilag "elveszett" a projektor számára.

A kisebb teljesítményű lámpák esetén úgy TŰNIK, hogy a búra belső károsodása sokkal kisebb, ez akár magyarázhatja a kicsi lámpák irreálisan hosszú (10000 óra feletti) élettartamát, hiszen ezek esetén sokkal lassabban "mattul be" a búra belső felülete, így talán ezek esetén TALÁN valóban az ív hosszának a növekedése a fő probléma, az viszont sokkal lassabban csökkenti le a projektor által hasznosítható fénymennyiséget (hiszen kisebb hatással van a foltméretre).

A fentiek fényében a lámpák végső "felrobbanása" is tejesen logikusnak tűnik: amikor már annyi "megfeketedett" felület van a búrán, hogy az itt elnyelt fény-energia annyira felmelegíti a kvarc anyagát, hogy a kvarc végül megpuhul (1600 Celsius fok hőmérséklet környékén) akkor a belső (200 bar feletti) gáznyomás hatására a lámpa egy pillanatra felidézi Ganxta Zolee híres slágerét: "BUMM a fejbe, halott vagy haver..." :-)

Szerintem ha valaki "véletlenül" megnézi a projektorában a lámpát, ami már jó sokat vetített és ha "véletlenül" a világítótest búráján fekete elszíneződést lát, akkor kb. AZONNAL cserélje (vagy cseréltesse) ki a lámpát. Ezen a ponton már a fényerő (hiánya) alapján is setjhető, hogy a lámpa az utolsókat "rúgja" a gépben, de a dolog nagyon veszélyes, mert egyes házimozis gépek esetén a lámpa felrobbanása komolyan károsíthatja a gépet. De ha a robbanás esetleg ezt még nem tette meg, akkor majd megteszi a ballaszt által a lámpára küldött többezer Voltos feszültségcsúcs, ami a (NEM felrobbant :-) lámpát lenne hivatott begyújtani. Ha a gépben fémből van a lámpaház, akkor a felrobbant lámpa leszakadt elektródája simán hozzáérhet ennek a belső felületéhez és amikor a gép megpróbálja a lámpát begyújtani, akkor a (mondjuk 2500V-os) feszültség a lámpaházon keresztül eljut az alaplapra és "bejárja" annak (mondjuk) 12V feszültségre tervezett alkatrészeit. Ez akkor történik meg, amikor a (rendkívül felkészült) tulajdonos úgy érzi, hogy a felrobbant lámpa "talán már meggyógyult" azután, hogy a robbanás után a gépet (ha nem teljesen idióta, akkor) áramtalanította. Ez azonban teljes tévedés: a felrobbant lámpa SOHA NEM GYÓGYUL MEG MAGÁTÓL, sőt, egyetlen hiteles történelmi feljegyzés sem utal semmilyen formában erre a feltételezésre. A lámpa még több hét "pihentetés" után sem gyógyul meg magától, a probléma megoldására az egyetlen lehetőség a lámpa KICSERÉLÉSE. Ha a tulaj mégis úgy gondolja, hogy a lámpa talán már meggyógyult és ismét megpróbálja bekapcsolni a gépet, akkor a fent vázolt 2500V-os "alaplapi-kezelés" után már nem csak a lámpa, hanem a gép (általában kb. komplett) elektronikája is mehet a kukába.

A gond az, hogy a lámpa felrobbanását a gép NEM értékeli, csupán azt veszi észre, hogy megszakadt a lámpa árama. Ugyanez történik ha a lámpa "simán" kialszik, így a gép (1-2 perc után) "magától" is megpróbálja a lámpát újraindítani. És akkor jön a 2500V-os "simogatás"...

Jótanács: ha valaki vetítés közben egy pisztolylövés szerű hangot hall és ugyanabban a pillanatban a vászon elsötétedik, akkor AZONNAL TÉPJE KI A PROJEKTOR TÁPVEZETÉKÉT A HÁLÓZATI CSATLAKOZÓBÓL! Ezután a tápkábelt darabokra vágjuk és a "cafatjait" elássuk a kert keleti oldalán (kert hiányában az elégetés is megfelelő módszer, így biztosan NEM próbálja meg senki a gépet újra bekapcsolni ... és ugyanazzal a lendülettel tönkretenni).

Ha a lámpa már felrobbant, akkor a gép NEM károsodik az áramtalanítástól (pont a lámpa védelmében NEM szabad a bekapcsolt gépet hirtelen áramtalanítani, de a felrobbant lámpa védelme viszonylag kevés értelmet hordozó tevékenység lenne). Ha a gépet gyorsan áramtalanítjuk, akkor biztosan NEM lesz elég ideje arra, hogy egy kis várakozás után megpróbálja újraindítani a lámpát. És akkor a gép (valószínűleg) NEM károsodik ... hiszen a gépet általában NEM a felrobbant lámpa teszi tönkre, hanem a tulajdonos, amikor visszakapcsolja (vagy NEM tépi ki időben az áramból).

Az ipari gépek általában védettek a lámpa felrobbanásával szemben, de a kevésbé "gondosan" megépített házimozis gépek esetén NEM biztos, hogy nem jutnak ki üvegdarabok a lámpaházból, így ezeket az "esemény" után érdemes lehet átnézetni/tisztíttatni (vagy legalább megkérdezni egy szakembert, hogy az adott géptípus esetén ez szükséges-e). Batyó megkérdezése például egész jó ötletnek tűnik nekem, úgyis tőle kell új lámpát venni ... :-)

[gyulaipal]

Párbaj: Baba-Barco v.s. Benq W10000

Mondhatnánk, hogy ez Dávid és Góliát "csatája" volt, mivel a ProjectionDesign/Barco gép térfogata kb. tizede a Benq-nak. Viccesen nézett ki a két gép egymás mellett...

Először a W10000 vetített. Meglepetésemre ez a gép DURVÁN jobb, mint a W5000. A W5000-ben kikapcsolhatatlanul fut egy kép-élesítő algoritmus, ami a legtöbb nézőnek tetszik, de nekem nem. Szerencsére a digitális "piszkálásnak" NYOMA SINCS a W10000 képében ... ezáltal azonnal be is lopta magát ez a gép a szívembe.

A W5000 másik "problémája" a "csupán" DarkChip2-es besorolású DMD volt. A W10000 ebben is előrelépést jelent, abban már egy DC3 besorolású és (szintén) 0,95"-es méretű DLP chip dolgozik. Régi szép idők... :-)

A kis Barco-ban is ugyanekkora és (valószínűleg) ugyanúgy DC3 chip van, ezért csak akkor lehet valódi különbség a DMD-ik között, ha egy adott "DarkChip osztályon" belül valóban léteznek különböző minőségi osztályba tartozó chip-ek. És úgy tűnik, hogy léteznek, mert a kis Barco egyszerre vetített sokkal fényesebb és sokkal kontrasztosabb képet (a valamivel kisebb lámpateljesítménye ellenére, bár abban új volt a lámpa).

A fényerő és az on/off kontraszt mellett a harmadik feltűnő különbség az ANSI kontraszt volt. A Blade Runner 2049-ben a már többször említett "emléktáras" jelenetben a kis Barco képében nyoma sem volt annak a fényszórásnak, ami a Benq által vetített képben "beszürkítette" a kép fekete részeit.

Az ANSI kontraszt egyik jelentőségét én ott látom, hogy az emberi szem (nagyrészt) az ANSI kontraszt alapján "dönti el", hogy egy tévé képét nézi, vagy projektorral vetített képet. Egy nagyon jó ANSI kontrasztú gép egy sötét falú szobában be tudja "csapni" a szemünket és azt érezzük, hogy egy hatalmas tévét nézünk. A másik fontos paraméter, hogy a valóságban amikor a testek 3D-ben vannak előttünk, akkor NAGYON különböző lehet a látszólagos fényességük (hiszen ha pl. egy erős lámpa alatt van egy világos tárgy, akkor az fényesen és élesen jelenik meg a durván sötét háttér előtt ... és természetesen NINCS körülötte az a "halo", amit a gyengébb ANSI kontraszt okoz a vetített képben). Ha a vetített képben "fénybúra" van a világos képi részletek között, azt csak azzal tudja "magyarázni" az agyunk, hogy a fényes tárgy (maga körül) megvilágítja a környezetét ... akkor viszont az a háttér KÖZEL kell, hogy legyen a fényes tárgyhoz (azaz 3D-ben nem sokkal messzebb a szemünktől, mint maga a tárgy).

Nézzünk egy egyszerű példát: a kép azt mutatja, hogy egy űrhajó száll az űrben. Ha az űrhajó mellett sötét a kép (az űr) akkor azt érezzük, hogy a háttér NINCS "fénydinamikai" KAPCSOLATBAN az előtte lebegő tárggyal, azaz MESSZE az űrhajó "mögött" lebegnek a csillagok. Más szóval az agyunk "fényéves mélységű 3D"-nek értelmezi (az amúgy 2D) látványt, pusztán azon emlék alapján, hogy tudjuk, a csillagok messze vannak. Ezzel szemben ha az űrhajó körül egy fénybúrát látunk, akkor a tárgy és a környezete "dinamikai kapcsolatba" kerül, azaz a tárgy "fényt ad át" a háttérnek. Az agyunk tudja, hogy ehhez kicsi távolság kell, így ennek a jelenségnek csak az lehet a magyarázata, hogy KICSI TÁVOLSÁG van az űrhajó- és a háttér között ... magyarul egy fekete "lepedő" van kifeszítve az űrhajó mögött, aminek a felületét megvilágítja az űrhajóról visszavert fény. Az agy ebben az esetben tehát azt gondolja, hogy (fényéves távolságok helyett) maximum 1-2m távolság lehet az űrhajó és a háttér között (másképp nem tudnának "hatni" egymásra).

A gyenge ANSI kontraszt hatására tehát (elméletem szerint) "összeomlik a 3D térérzékelés". A gyakorlatban is pontosan ez történt: amikor a Benq vetítette a Blade Runner "emléktáras" jelenetét, a "replikáns csaj" (Luv) mögött pár centivel ott volt egy "fekete lepedő" és egyáltalán nem éreztük a szoba "mélységét". Az agy úgy dekódolta a látványt, hogy egy maximum 50cm mély térrészt "tölt meg" a jelenet a kép (valódi) síkja mögött. A kis Barco által vetített képben viszont olyan térbeli mélységet kapott a jelenet, hogy a Benq tulajdonosa is megjegyezte, mennyire "3D"-nek érződik a látvány.

A Benq-val megnéztünk pár jelenetet az Oblivion-ból is, ezeken feltűnt, hogy nem pontosan a szemem által megszokott színekkel jelent meg néhány képi elem (ezeket a képeket már sok komoly projektoron láttam). A szín-dekódoló renszer tehát "picit máshogy" működik ezen a gépen, mint azokon működött (a "komoly" gépek között ehhez képest csak "mikroszkópikus" különbségeket látok) de egy kalibrálás ezen simán segíthet.

Összességében a Benq W10000 egy nagyon jól sikerült gép, konkrétan nem hiszem, hogy ma boltban (mondjuk két-három millió alatt) kapható lenne olyan DLP projektor, amelyik ilyen éles és kontrasztos képet vetít. A nagyméretű és jó minőségű DLP chip előnyeit lehetetlen utánozni a ma kapható kétharmad (0,66") vagy akár fele (0,45") méretű chip-ekkel és ma már csak a prémium gépekben van "rendes méretű" DMD. Ez a gép az egyik legjobb, valaha épített távolkeleti gyártású projektor, ez számomra nem kérdés. W20000-est még nem láttam élőben, lehet, hogy az még ennél is jobb, de ez is egy nagyon "becsületes" gép, egy (sajnos) már letűnt korszak egyik utolsó hírnöke.

A kis Barco tervezésekor viszont a "pénz nem számít, csak a minőség" volt az alapelv (a vevők úgyis busásan megfizették végül a gép árát) ezért abba az akkor (még :-) létező legmagasabb minőségi osztályba tartozó alkatrészek kerültek. Ennek a ténynek a hatása természetesen a vásznon is látszik ... de hát könnyű úgy jó projektort építeni, hogy a költség nem számít.

Egy dologban viszont a Benq nyert: zajszintben. A Benq olyan halk, hogy alig hallani a hangját, szinte csak onnan tudjuk, hogy be van kapcsolva, hogy fény jön a lencséjéből. A Barco valamivel hangosabb, de ez nem is meglepő. Viszont a töredék mérete miatt könnyű betenni egy hangcsillapító dobozba, onnantól kezdve ez sem lesz hallható. Ha viszont a nappali plafonjára fúrjuk fel a kis gépet, szinte nem is látszik, olyan pici, helyes, formás, szexi. Valamit valamiért. :-)

Az emberi tudatlanság a házimozis legfőbb segítője, így szerencsére ma már (a 4K korszak bűvöletében) a legtöbben a 4K felbontású (és a katalógus adatai szerint a fizika/optika által megengedett maximális korlátok többszörösét könnyedén teljesítő) gépeket választják a boltok polcairól. A használtpiac árai a padlón vannak, a "nem 4K" projektorok már szinte senkinek nem kellenek, így a használtpiacon olyan minőségű gépeket lehet beszerezni "egészen emberi" árakon, ami pár éve még teljesen elképzelhetetlen lett volna. Mondhatjuk, hogy manapság az átlag nyugati házimozis lecseréli a borotva éles üveglencséjű, 0,95"-es DMD chip-es, jó kontrasztú és pontos színeket vetítő 1080p projektorát egy műanyag lencsés, 4K-s, a vászonra "homálytengert" hamis színekben vetítő gépre, esetenként 0,45"-es chip-pel. Namost ez teljesen rendben is van mindaddig, amíg nekünk adja el a "kiselejtezett" (amúgy perfekt) gépét "bagóért". Ezek után állítja még valaki, hogy én lennék a "fejlődés" ellenlábasa? :-)

[PJani]

Sziasztok!

Tudom, nem a legjobb hely, de tényleg mindenhol kerestem beárazós topikot...
Tudnátok abban segíteni, hogy egy Benq w1200-as projektornak, bekalibrálva mi a jelenlegi reális ára? Első tulaj vagyok, a projektor nagyon megkímélt, 1400óra van benne Eco módban. Nem dohányzó lakásból, karcmentes lencse, stb..

Használt benq w1070-ek 100-120rft között mennek, állapot stb. függően...kb. ez is ennyiért reális sztem.

[Cutler]

https://gallery.mailchimp.com/8ec4bf808 ... nero4s.pdf

[gyulaipal]

Abban a világban élünk, ahol a lényeg már egyáltalán nem a valóság, hanem annak a "tálalása".

Itt van egy nagyon "alapos" teszt a SIm2 Nero 45 nevű gépről, amely a "hírhedt" 0,67"-es 4K DLP chip-et használja:

https://gallery.mailchimp.com/8ec4bf808 ... nero4s.pdf

Összefoglalva a teszt megállapításait: Itt van egy 4K DLP ami fakó, lapos képet vetít SDR/HD-ben, a távirányító egy vicc, a gép
nagyon hangos és nem tud 3D-t, a lézer fényforrások korszakában sima UHP izzó van benne, magas az input lag (70 ms), a kontrasztot le sem merték írni (!!!!!) tehát (és most jön számomra a CSODA): ez a világ legjobb projektora és mindenki szaladjon azonnal kb. 11 misit lecsengetni érte a legközelebbi kereskedőhöz!

Bár csak lenne ennyi pénzem projektorra, tuti vennék egy ilyet ... bár az is lehet, hogy inkább egy picit még "rálocsolnék" a pénzre és inkább vennék egy másik gyártótól egy 0,9"-es chip-ből épített lézeres gépet. Mert értem én, hogy a fizika törvényei egyes gyártókra nem vonatkoznak, de azért én mégis csak a nagyobb DLP chip-ben hiszek ... valamiért... :-)

[paragon85]

Sziasztok!

Tudom, nem a legjobb hely, de tényleg mindenhol kerestem beárazós topikot...
Tudnátok abban segíteni, hogy egy Benq w1200-as projektornak, bekalibrálva mi a jelenlegi reális ára? Első tulaj vagyok, a projektor nagyon megkímélt, 1400óra van benne Eco módban. Nem dohányzó lakásból, karcmentes lencse, stb..

[TSanyi]

Szerintem 10000 vetített óránként érdemes kicserélni a hővezető pasztát.

Akkir szinte sosem.... mikor írtad hogy időnként, az az én olvasatomban 2-3 év.
Azért vannak még tisztességes cégek, akik csinalnak jó, korrekt gépeket (igaz, az árát is megkerik újonnan, viszont lehet használtan is venni).

[gyulaipal]

időnként cserélik a fenekén a hővezető pasztát, amin keresztül a hűtés elszívja róla a meleget.

Köszi! Az időnként mit jelent kb. 500 óránként?

a rendes projektorban hőcsöves hűtése van a DMD chip-nek és úgy nagyon hosszú az élettartama...

A nagy és a baby Barcodban is hűtőcsöves a chip? Azért a pasztázást itt sem árt cserélni?

Szerintem 10000 vetített óránként érdemes kicserélni a hővezető pasztát. Persze egy házimozis sosem vetít ennyit, de ipari használat mellett (7/24 használatban) ez nem sokkal több mint egy év. Az ipari gépek pont erre vannak tervezve, így ott minden ötödik lámpacserénél kiszedni a DMD hűtési rendszerét, kiporolni a hűtőbordákat és cserélni a hővezető pasztát ... hát ... ha ennyi nem fér bele valakinek a karbantartásba, akkor az nyugodtan cseréljen DMD-t mondjuk 20000-30000 óránként. Egy biztos ... a hővezető paszta SOKKAL olcsóbb, mint egy DMD. :-)

Igen, a kétlámpás PD/Barco nagygépekben is hőcsöves hűtése van a DMD-nek, saját ventillátorral, ami a hőcsövek végén a hűtőbordák között fújja át a levegőt. Ha ez a ventillátor megáll, a gép vészleállást produkál, tehát a DMD "testi épségét" is komolyan védi a gép. De EZEK a ventillátorok nem állnak meg, mivel tényleg azért hívják "maglev"-nek, mert valóban mágneses téren lebeg a forgórész.

A Baba-Barco fényereje sokkal kisebb, ezért sokkal kevésbé melegszik a DMD, ennek ellenére abban is hőcsöves hűtést kapott (és ott is ventillátorral van "kényszerhűtve" a hőcső vége). És persze 0,95"-es chip van abban is, ami mindig is a prémium kategóriát jelentette, úgyhogy azt is komolyan védik a tervezők, mert ha hagynák túlmelegedni és tönkremenne, nagyon nem lenne olcsó a javítás (csere). Gyárilag (ha jól tudom) 5 év garancia van ezekre a gépekre (7/24 üzemben is, a gyár is erre adja a garanciát ha jól tudom) így NEM hagyhatják tönkremenni a gép legdrágább alkatrészét csak azért, hogy pár dollárt spóroljanak a gyártási költségeken (a garanciális javításokon többet veszítenének).

[TSanyi]

időnként cserélik a fenekén a hővezető pasztát, amin keresztül a hűtés elszívja róla a meleget.

Köszi! Az időnként mit jelent kb. 500 óránként?

a rendes projektorban hőcsöves hűtése van a DMD chip-nek és úgy nagyon hosszú az élettartama...

A nagy és a baby Barcodban is hűtőcsöves a chip? Azért a pasztázást itt sem árt cserélni?

[tonee73]

Sziasztok.

Van olyan lehetőségem, hogy ezek közül tudjak választani.

Projectiondesign F30 SX+ 2000 óra ecoban 180 ért.
Panasonic PT-VZ580 397 óra ecoban 265 ért.
Panasonic PT-AT6000E több mint 3000 óra ecoban 240 ért.

Igaz pont az utolsót keresem csak az óraszám elég magasnak tűnik nekem.

Köszönöm.

Mivel ez nem az adás vételi részre tartozik, így áttettem a helyére.

[gyulaipal]

Sziasztok.

Van olyan lehetőségem, hogy ezek közül tudjak választani.

Projectiondesign F30 SX+ 2000 óra ecoban 180 ért.
Panasonic PT-VZ580 397 óra ecoban 265 ért.
Panasonic PT-AT6000E több mint 3000 óra ecoban 240 ért.

Igaz pont az utolsót keresem csak az óraszám elég magasnak tűnik nekem.

Köszönöm.

Hej, az LCD gépekről nem tudok sokat, de ez a Projectiondesign F30 NEM igazán ideális házimozira, mivel "SX+" ami azt jelenti, hogy 1400*1050 a felbontása és 4:3 a képaránya. Ez manapság NEM kimondottan optimális, mivel a filmek 16:9 vagy még "szélesebb" képarányúak.

Az F30-ban 3 féle színkerék is lehet, ha pont a nagy fényerejű van benne, akkor az nem igazán optimális házmimozira.

Szerintem 1080p felbontás alá menni ma már NEM annyira jó ötlet ... kivéve ha pl. Karádi Katalin filmeket akarsz nézni a gépen ... arra jó a fehér szegmenses színkerék és a 4:3 is... :-)

[Gomba1974]

Sziasztok.

Van olyan lehetőségem, hogy ezek közül tudjak választani.

Projectiondesign F30 SX+ 2000 óra ecoban 180 ért.
Panasonic PT-VZ580 397 óra ecoban 265 ért.
Panasonic PT-AT6000E több mint 3000 óra ecoban 240 ért.

Igaz pont az utolsót keresem csak az óraszám elég magasnak tűnik nekem.

Köszönöm.

[gyulaipal]

Van a melóhelyemen egy nec p115 típusú projektor, aminek a képe sajnos ilyen:

Itt a mikrotükrök nem fordulnak be, vagy mitől ilyen a kép?

Igen, a túl melegen (vagy a tükrök billenési állapotait tekintve túl asszimmetrikusan) járatott DMD tipikus "halála", hogy egyes mikrotükrök "beragadnak" az egyik állapotba. Ha ez a kikapcsolt állapot, az kevésbé durván látszik a képen, ha viszont a fény irányába billenve ragadnak be, akkor fehér pöttyök vannak a képben. DMD csere megoldja, de a dolog nagyrészt meg is előzhető ha rendes hűtést kap a chip, tehát ha pl. időnként cserélik a fenekén a hővezető pasztát, amin keresztül a hűtés elszívja róla a meleget. Vagy egyes gépekben eleve nem kap rendes hűtést a DMD, mert hát a fogyasztói társadalomban jobb, ha valami gyorsan meghal a jótállás lejárta után, hiszen így mindenki újra pénzt keres: a gyártó, a kereskedő, stb.

Szerencsére nem minden gépet terveznek ezen elvek mentén, a rendes projektorban hőcsöves hűtése van a DMD chip-nek és úgy nagyon hosszú az élettartama...

[TSanyi]

Van a melóhelyemen egy nec p115 típusú projektor, aminek a képe sajnos ilyen:

Itt a mikrotükrök nem fordulnak be, vagy mitől ilyen a kép?

[1982Flow]

Sziasztok!
Van a melóhelyemen egy nec p115 típusú projektor, aminek a képe sajnos ilyen:
251491_img_20180413_093032_1.jpg
Csak telós a kép, a kis fehér foltok négyzetek. Azt szeretném kérdezni, hogy érdemes-e ezzel foglalkozni vagy mehet a kukába? Csak mert ki akarják dobni, én viszont sajnálnám, de ha gazdaságtalan akkor megértem.

Köszi előre is!

Kuka.

Köszönöm! :-(

[gyulaipal]

No, én meg "megreszeltem" egy Baba-Barco kontrasztját.

A (fluorit) lencsébe tettem egy szűkebb íriszt (a gyári 25mm átmérőjű, én 17mm-est tettem bele, mert nem akartam nagyon lecsökkenteni a fényerőt). Ennek így 2,16x kisebb a felülete, ezért (a megvilágítás kúpszögének hasonló csökkentése után) a kontraszt is MINIMUM ennyiszer lenne jobb ... HA a szórt fény teljesen egyenletesen oszlana el a lencse felületén. De ez nagyon NEM egyenletesen oszlik el, mivel a megvilágítás kúpszögének a csökkentése miatt az "off" állapotba billent tükröcskékről visszavert fénykúp is "soványabb" lett, így ezek a sugarak mostantól "messziről elkerülik" a lencse (maradék, szabad) felületét. Már többször említettem, hogy a (szimmetrikus) blendézés hatása az "elején" inkább négyzetesen növeli a kontrasztot, mint lineárisan, ez most is látszik, mivel a kontraszt (szemre) SOKKAL jobb lett mint 2,16x-os.

Persze most is mondom: ez egy DLP projektor, olyan feketéje SOHA nem lesz, mint egy JVC-nek ... de basszus, EZ az ANSI kontraszt EZZEL az on/off kontraszttal ... hát ... amikor nem tökfekete a kép, akkor szerintem igen élvezhető.

Szinte hihetetlen, ahogy ez a kis vacak "veszi" a kontraszt-tuningot, csupán két kis darab alufólia "beépítése" után azonnal olyan lett a kontrasztja, mint a 2560 pixeles nagygépnek egy év "szénné" tuningolás után. De hát a kisgép (1080p, 0,95") DMD-jén a tükröcskék vagy másfélszer nagyobbak, így sokkal jobb a felület/kerület arányuk (ennek a DMD-nek a múltkor kiszámolt "kontraszt állandója" kb.9 míg a 2560 pixelesé csak 6 körüli ... de még az is sokkal jobb a mai 0,45"-es gépek 1 körüli és a 0,66"-es 4K chip 2 körüli értékéhez képest) szóval a 2560 pixeles géphez képest kb. másfélszer jobb kontrasztot tud ez a kis vacak "helyből", így alig kell "piszkálni" ahhoz, hogy a kontraszt (szerintem) teljesen kielégítő legyen. Persze lehetne még "erőlködni" ezzel a géppel is ... de nem látom értelmét.E felett a szint felett már alig javul a kép, kár lenne ennek érdekében a fényerőt tovább csökkenteni.

Ja, kipróbáltam a fluorit lencsét a nagygépben és MŰKÖDIK! Persze csak kézzel tartottam oda a fény útjába, de a lényeg, hogy azok a problémák, amelyek valóban problémássá tették volna a használatát, NEM jelentkeztek. SImán eléri a lencse fókuszsíkja a DMD felületét, nem ütközik semmi semmivel, nem láttam színhibát a képben (ha a két géptípus TIR prizmájában lényegesen különbözne az üvegben megtett fényút hossza, ez lehetne probléma). Szerencsére MINDEN működni látszott, tehát csak egy közdarabot kell csinálni, amivel a nagygében mechanikailag rögzíthető a kicsi lencse ... és kész is a fluorit optikás, natív 1440p DLP projektor. Ahhoz képest, hogy egy fluorit lencse a nagygépbe lenne közel egy milla, szerintem ez elég jól hangzik! Persze a milliós lencsében mindent motorok "tekergetnének" ... de ez engem nem érdekel. A nagy lencse nagyobb lens shift-et is tud, de erre sincs szükségem, a kicsi lencse is vagy 50%-kal el tudja tolni a képet függőlegesen, vízszintesen is valamennyivel, ez BŐVEN elég nekem a gyakorlatban. Nincsen "halott" Baba Barco-m fluorit lencsével (egy tökéletesen működő FullHD gépet meg marhaság lenne "szétbarmolni" a lencse kedvéért) de mostmár tudom, hogy BÁRMIKOR "lőhetek" egy "halott" fluorit lencsés kisgépet Ebay-en és a lencse BIZTOSAN működni fog BÁRMELYIK (akár 2560, akár 1920 pixeles) nagygépben. A nagygépek "lencsehiányának" problémaköre szerintem ezzel meg is van oldva ... :-)

[szepi0808]

Sziasztok!
Van a melóhelyemen egy nec p115 típusú projektor, aminek a képe sajnos ilyen:
251491_img_20180413_093032_1.jpg
Csak telós a kép, a kis fehér foltok négyzetek. Azt szeretném kérdezni, hogy érdemes-e ezzel foglalkozni vagy mehet a kukába? Csak mert ki akarják dobni, én viszont sajnálnám, de ha gazdaságtalan akkor megértem.

Köszi előre is!

Kuka.

[1982Flow]

Sziasztok!
Van a melóhelyemen egy nec p115 típusú projektor, aminek a képe sajnos ilyen:

251491_img_20180413_093032_1.jpg (180.25 KiB) Megtekintve 2967 alkalommal

Csak telós a kép, a kis fehér foltok négyzetek. Azt szeretném kérdezni, hogy érdemes-e ezzel foglalkozni vagy mehet a kukába? Csak mert ki akarják dobni, én viszont sajnálnám, de ha gazdaságtalan akkor megértem.

Köszi előre is!

[szepi0808]

JVC DLA-RS2000 review
https://hometheaterreview.com/jvc-dla-r ... ed/?page=1

Ráfèr a kalibrálás.

[Hiccusz]

JVC DLA-RS2000 review
https://hometheaterreview.com/jvc-dla-r ... ed/?page=1

[gyulaipal]

Továbbgondolva a tegnapi "az UHP lámpa fényereje alig változik az élettartama alatt" állítást ... hát ... ez alapján azt gondolom, hogy a lámpa "környékén" még nagyon is lenne mit "kapirgálni"!

Mint azt már említettem, van nálam olyan "kuka-érett" (gyárilag) segédtükrös lámpa (legalább 1500, talán 2000 vetített órával) amelyeket Batyó szedett ki olyan (LCD) gépből, amelyben annak már alig volt fényereje. Amikor pár hónapja "begányoltam" ezt a lámpát a Barco lámpaházba és kipróbáltam, teljes meglepetésemre a fényerő alig volt kisebb, mint az új gyári Barco lámpával. Mivel azonban a fénysugarak átlagos szöge nem volt (lényegesen) kisebb a gyári lámpához képest, így akkor még NEM láttam nagy "fantáziát" ebben a lámpatípusban (ezért tettünk be később egy új segédtükrös lámpát a Barco foncsorba).

Mai fejjel nézve már teljesen más "húrokat" pendít meg az agyamban a fenti tapasztalat: az öreg segédtükrös lámpa azért produkált ilyen jó fényerőt a Barco-ban, mert a Barco (valahogyan) képes a lámpa által termelt (szinte változatlan mennyiségű) fényt hasznosítani még akkor is, amikor erre az LCD gép (amiből a lámpát kiselejtezték) már nem volt képes. De hogyan lehetséges ez?

Tegnap óta tudjuk, hogy a lámpa által termelt fény mennyisége alig csökken idővel, de a lámpa fényfoltjának a mérete viszont DRASZTIKUSAN MEGNŐ a lámpa öregedésével (az ívhossz növekedése miatt). Ha a többszörös méretre "hízott" fényfolt még most is "befér" a Barco tüköralagút-bejáratán, akkor ennek a lámpának eredetileg NAGYON KICSI kellett, hogy legyen a fényfoltja. Ez az egyetlen értelmes magyarázat.

De hogyan lehet ilyen kicsi a fényfoltja a (gyári, azaz "öblös" foncsorú) segédtükrös lámpának? A magyarázat nagyon egyszerű (és persze ismét felmerül a "hogyan lehetséges, hogy én ezt nem ismertem fel már sokkal korábban?" kérdés :-)...

Már régebben megállapítottuk, hogy a lámpa foncsorának különböző kis felület-darabkái más és más optikai nagyítással képezik le a lámpában világító plazmát a fókuszpontba. Emiatt egyes sugarak nagy foltba de lapos szögben érkeznek, más sugarak kicsi foltba de nagyobb szögben. A nagy szögű (és "kis foltú") sugarakat is hasznosíthatnánk a kontrasztos kép vetítéséhez, de ehhez egy nagyon kúpos tüköralagúttal el kéne "laposítani" a szögüket. Ezt azonban NEM tehetjük meg, mert akkor elvesztenénk az eleve kis szögű (de nagyobb foltra érkező) sugarakat (ezek nem jutnának be a kicsike lyukon).

A probléma gyökere tehát az ASSZIMMETRIA, amely a különböző szögű- és foltméretű fénysugarak között áll fenn. Minden fénysugár-típus jól használható lenne önmagában, de mindegyikhez más-más alakú tüköralagút lenne az optimális ... de egyszerre csak EGYFÉLE tüköralagút lehet a gépben.

A fenti asszimmetria "mértékének" a jellemzésére bevezethetünk egy mérőszámot, ami azt mondja meg, hogy a kicsi szögben érkező sugarak fényfoltja "hányszor nagyobb", mint a legnagyobb szögben érkező sugarak fényfoltja. Hívhatnánk ezt a mennyiséget "foltméret hányadosnak". Minél nagyobb ez a szám, annál nagyobb az asszimmetria, annál nagyobbra kell nyitnunk a tüköralagút bejáratát (a "lapos" sugarak hasznosításának a kedvéért) ... és annál kevésbé tudjuk hasznosítani a nagy szögű sugarakat a kontrasztos kép vetítésére. A fénysugarak asszimmetriáját kellene csökkenteni a helyzet javítása érdekében, hiszen a fentiekből láthatóan egy lámpa annál kevésbé ideális a kontrasztos kép vetítésére, minél nagyobb a foltméret hányadosa.

A (kontrasztos kép vetítésére) ideális lámpa foltméret hányadosa 1 lenne. Ekkor MINDEN fénysugár esetén AZONOS lenne a foltméret, így (az Etendue-megmaradás miatt) minden fénysugár azonos szög alatt érkezne meg a fókuszpontba. A tüköralagút bejárata ekkor sokkal kisebb lehetne, mint most, így a tüköralagútban a fénysugarak tovább "laposodnának" és gyakorlatilag a lámpa TELJES fénymennyisége részt vehetne a kontrasztos kép vetítésében. Ezt a feladatot (szerintem) lehetetlen tökéletesen megoldani ... de legalább már tudjuk, hogy mihez kellene KÖZELÍTENIE az ideális lámpának (és foncsornak).

Mit csinál a segédtükör a segédtükrös lámpában? A nagy szögű sugarakat "visszapattintja", ezáltal kis szögű sugarakká "konvertálja" őket. Ezek a sugarak ezután már NEM rajzolnak egy picike "foltocskát" a fényfolt közepére, így lecsökkent a méretkülönbség a foncsor különböző részei által alkotott "foltok" között, tehát a segédtükör a lámpa foltméret hányadosát csökkenti! Pont ezért is szeretjük ennyire! Szinte biztos vagyok benne, hogy az ideális lámpának segédtükrösnek KELL lennie.

A második lehetőség a foltméret hányados csökkentésére az, ha csökkentjük a foncsor felület-darabkái között az optikai nagyítás KÜLÖNBSÉGÉT. Az optikai nagyítás a képtávolság és a tárgytávolság hányadosa, ebből a képtávolság nem változik sokat egy segédtükrös lámpa esetén (a fókuszponthoz közeli foncsor-részek NEM vesznek részt a fény fókuszálásában) tehát a k/t hányados nagyrészt a foncsor felülete és a plazma közötti távolság változásán múlik. Az ideális az lenne, ha a foncsor teljes felülete AZONOS távolságban lenne a plazmától, ez azonban egy gömb felületű reflektort jelentene, ami a gyakorlatban NEM lenne alkalmas a projektorban való használatra (a fény ide-oda pattogna a két foncsor között, de a gépbe nem jutna be egyetlen foton sem). Viszont a foncsor alakjának a GÖMBTŐL VALÓ ELTÉRÉSÉT minimalizálhatjuk (persze a racionalitás határain belül): minél kisebb a (forgási ellipszoid) alakú foncsor "eltérése" a gömb formától, annál jobb lesz a foltméret hányados. Magyarul az elmélet szerint mégis csak a gömbhöz minél inkább hasonló alakú, azaz "öblös" foncsor lesz az ideális, nem pedig az (eddig ideálisnak gondolt) Epson lámpa "elnyújtott" foncsora. A gömb-közeli formájú foncsor a segédtükörrel "együttműködve" (közel) azonos méretű képet alkotna a plazmáról minden egyes fénysugár esetén, tehát lecsökken a lapos szögű sugarak (normál lámpa esetén "hatalmas") foltmérete. Így már NEM kell nagy felületű bejárat a tüköralagútra ezek hasznosításához, tehát a tüköralagút az eddiginél sokkal kúposabb lehet, aminek az eredménye, hogy a lámpa által termelt (szinte) összes fény bejut a kicsi bejáraton, majd a szögük el fog "laposodni" a (nagyon) kúpos tüköralagútban, tehát kicsi szög alatt lépnek majd ki onnan, majd később át fognak jutni a szűk íriszeken ... és végül (közel) 100% fényerő mellett vetíthetünk durván jó kontrasztú képet.

A fentiek felismerése után két lehetőségünk van az elmélet gyakorlati hasznosítására:

1.) Nagyon kúpos tüköralagút használatával nagyon fényes és kontrasztos képet kapunk ugyan, de a segédtükrös lámpa idővel "felfújódó" fényfoltja hamar le fog lógni a tüköralagút szűk bejáratáról, tehát a lámpa ebben a gépben relatíve gyorsabban fog veszíteni a fényerejéből.

2.) Ha viszont NEM változtatunk a tüköralagút bejáratának a jelenlegi méretén, akkor még többezer vetített óra után is (nagyrészt) hasznosulni fog az öblös foncsorú segédtükrös lámpa által (még ekkor is) megtermelt fény. A kontraszt így nem lesz olyan jó (a tüköralagút csak kicsit kúpos) de a lámpa teljes élettartama alatt (gyakorlatilag) maximális fényességű képet élvezhetünk, többezer órán át. Amikor a (gyárilag) segédtükrös lámpát kipróbáltam, pont ezt az "üzemmódot" próbáltam ki ... csak akkor ezzel még nem voltam tisztában. És mivel akkor még nem gondoltam át részletesen a dolog elméleti hátterét, NEM ismertem fel, hogy a többezer órás lámpa által vetített fényes kép egyben azt is jelenti, hogy egy ugyanilyen lámpa újkorában rendkívül kontrasztos kép vetítésére lenne alkalmas a pici foltmérete miatt.

A kontrasztos kép vetítésére ideális UHP lámpa a tehát egy "öblös" foncsorú segédtükrös lámpa, amelyik egy nagyon kúpos tüköralagútba világít. Ezzel a megoldássa gyakorlatilag 100% fényerő mellett lehet durván jó kontrasztú képet lehet(ne) vetíteni (de csak a lámpa újkorában, később a fényerő relatíve gyorsabban fog csökkenni).

Egy előnye azonban továbbra is van az (eddig legjobbnak tekintett) Epson lámpának: a használatához NEM kell a gépen belül (további :-) átalakítást végezni (azaz nem kell ultra-kúpos tüköralagút a gépbe). Egyszerűen csak betesszük az Epson lámpát, beszűkítjük az íriszeket és már ott is van a vásznon a kontrasztos (és relatíve fényes) kép. A projektor tehát alkalmas marad a "normál" (gyári) lámpákkal való használatra (persze ezekkel kicsit nagyobbra kell nyitni az íriszeket, így picit gyengébb a kontraszt). A segédtükrös lámpával való használatra optimalizált gép ezzel szemben CSAK keveset használt (még pici foltméretű) és CSAK segédtükrös lámpákkal (kicsi foltméret-hányados) működne jól ... ekkor viszont mindent "verne". Mivel a lámpa csak relatíve rövid ideig lenne használható, ez a megoldás csak akkor racionális, ha a tulajdonos hasznosítani tudja (pl. másik projektorban) a gép számára már "elhasznált" (de amúgy még teljesen jó állapotú) lámpákat. A másik lehetőség persze az, hogy elfogadjuk: ennek a képminőségnek az az ára, hogy (mondjuk) 500 óránként lámpát cserélünk. Ha megnézzük, hogy egy boltban (pár millióért) megvásárolt projektor tulajdonosának mennyi pénzbe kerül a gép néhány éves birtoklása (magyarul a vételárból kivonjuk az eladási árat, ami tipikusan a vételár töredéke) és ha azt is megnézzük, hogy tipikusan hány vetített órával kerül végül eladásra az átlagos projektor, akkor ezen paraméterek fényében még akár a 200 óránként kicserélt lámpák költsége is (szinte) elhanyagolható lenne. A vásznon látott kép viszont nem lenne semmi...

A segédtükrös lámpák 230W teljesítmény felett ritkák, így ha nagy fényerőre van szükség, akkor első ránézésre kevésbé tűnnek ideálisnak (pl. egy Epson lámpa jóval több fotont "termel" 300W-on hajtva). A segédtükrös lámpa pici foltmérete azonban akár ekkor is előnyös lehet, hiszen a pici foltméret azt is jelentheti, hogy akár KÉT DARAB segédtükrös lámpa (pici) fényfoltja is bejuttatható lenne a tüköralagútba úgy, hogy a tüköralagút még mindig kúpos maradhatna. Számításaim szerint két darab, egyenként 220W-on hajtott segédtükrös lámpával, amelyek 3,33*3mm-es felületeken világítanak be egy (21:9-es) kétszeresen kúpos tüköralagútba (illetve a fényvezető üvegtestbe) kb. 1500 lumen "nettó" fényerőt lehetne elérni kb. 6000:1 kontraszt mellett. Ez (a tegnap részletezet fénysűrűség mellett) kb. 5m széles 21:9-es kép vetítésére alkalmas fényerő. Ez nekem nem hangzik rosszul ... még úgy sem, hogy a lámpákat relatíve gyakrabban kellene cserélni. Ráadásul egy (mondjuk) 180W-on "hajtott" 230W-os lámpa élettartama elég hosszú, tehát lehet, hogy nem is kellene olyan gyakran a lámpákat cserélni, ha 5m-nél valamivel kisebb képet vetítünk és csak óvatosan "toljuk" a lámpáknak az áramot...

A következő napokban ismét "előásom" a régebben tesztelt segédtükrös lámpát és újra "eljátszom" vele...

[gyulaipal]

Hej,

az alábbi diagramot véletlenül láttam meg az "UHP Lamp Systems for Projection Applications" nevű cikkben:

UHPBrightnessVSTime.png (41.05 KiB) Megtekintve 2944 alkalommal

Azok kedvéért, akik nem beszélnek angolul: a felső "pöttysorozat" a lámpa által termelt fotonok száma, az alsó pedig az "átlagos" vetítő által HASZNOSÍTHATÓ fotonok száma. Ez ugyan egy picike (100W) lámpa mérési diagramja, de a nagyok esetén is kb. hasonló a helyzet, csak a 12000 óra helyére képzeljünk mondjuk 2500 órát az X tengelyen!

Számomra elég döbbenetes, hogy a lámpa gyakorlatilag (10% hibán) belül ugyanannyi fényt termel a teljes élettartama alatt, de a vetítő által HASZNOSÍTHATÓ fotonok száma ez idő alatt durván, kb. egyharmadára csökken. Hogyan lehetséges ez?

Tudtommal a lámpa öregedésével két probléma jelentkezik:

1. A higanygőzt tartalmazó "üvegbuborékban" lecsökken a gáznyomás, mivel a "buborék" felfújódik a hatalmas belső nyomástól (a magas hőmérséklet is "felpuhítja" a buborék kvarc anyagát). Márpedig a jó UHP lámpa a nagy belső nyomásról ismerszik meg. A gáznyomás csökkenése miatt a feketetest-sugárzás-jellegű fénykibocsátás intenzitása csökken és a (kékben- és zöldben jellemző) emissziós csúcsokon viszont megnő a kisugárzott energia mennyisége. Mivel vörösben nincs emissziós csúcs, a vörös mennyisége relatíve lecsökken, emiatt a CMS-ben "vissza kell húzni" a zöld- és kék mennyiségét is ... így lecsökken a fényerő.

2. A másik probléma, hogy az elektródák "kopnak" és bár a tömegük (a belső regeneráló ciklus miatt) gyakorlatilag nem változik, az ALAKJUK sajnos nagyon is változik. Emiatt az ív egyre hosszabb lesz, tehát a fény nagyobb térfogatban fog keletkezni. A nagyobb fénykibocsátó plazmát nagyobb foltra fókuszálja a lámpa foncsora, tehát az öreg lámpa fényfoltja jóval nagyobb. Emiatt a fény egy része "elvéti" a tüköralagút bejáratát ... így ismét csak csökken a fényerő. Ráadásul (mivel a vörös az ív végeinél keletkezik) ez a probléma különösen jelentős a vörös színű sugarak esetén.

A fenti diagram "csodája" az, hogy megmutatja: a második probléma SOKSZOROS jelentőségű az elsőhöz képest (hiszen a fő probléma NEM az, hogy az öreg lámpa kevesebb fényt termel, a felső diagramon látszik, hogy a termelt fény mennyisége alig csökken, de az öreg lámpa által megtermelt fény sokkal kevésbé hasznosul a nagyobb fényfolt miatt).

Mit jelentenek a fentiek a gyakorlatban és mit tehetünk?

Ahhoz, hogy az öreg lámpa több fényt adjon egy gépnek, nagyobb fényfoltot kell "befogadnia" a tüköralagútnak. Magyarul jó nagy tüköralagutat kell a gépbe tenni ... de persze ettől romlik a kontraszt (mivel kisebb nagyítással vetítik a lencsék a tüköralagút kijáratát a DMD-re, azaz a fény nagyobb szögben "érkezik meg" a chip-re). A DLP chip fizikai mérete a legvontosabb paraméter a tüköralagút tervezésénél, ezért ha a chip kicsi, akkor csak két lehetősége van a tervezőnek:
- vagy kicsi tüköralagutat tervez ... akkor jó lesz a kontraszt, de akkor a lámpa öregedésével gyorsan csökken majd a fényerő
- vagy nagy tüköralagutat tervez a gépbe ... de akkor a DLP chip-re érkező fény szöge nagy lesz (mivel kicsi a nagyítása a kollimátor lencséknek) és ezért gyenge lesz a gép kontrasztja.

Az öregedő UHP lámpa fényfoljának növeketése tehát annál nagyobb probléma a tervezők számára, minél kisebb a DLP chip a gépben. A nagyon jó kontrasztú (azaz kicsi tüköralagúttal épített, pl. DPI Titan 250, DPI HighLite Cine 260HC, stb.) gépekben a lámpa élettartama sokkal rövidebb, de ezek kiváló kontrasztú képet is vetítenek. Az ezekből "kiselejtezett" lámpa ezután még szépen tovább használható egy olyan gépben, amely nagyobb tüköralagúttal rendelkezik (ezek tipikusan a prezentációs gépek) és EBBEN a géptípusban a fényerő még teljesen jó lesz ... de ennek ára a gyengébb kontraszt. Persze ezt a problémakört a lézer fényforrás szépen megoldja ... de sajnos az ma még megfizethetetlen.

Jogos megállapítás tehát, hogy az UHP lámpának igazából "NINCS SAJÁT ÉLETTARTAMA" ... hiszen az, hogy mikorra csökken felére a kép fényessége, a fentiek szerint SOKKAL JOBBAN múlik a tüköralagút (bejáratának a) méretén, mint a lámpa saját fénykibocsátásának a csökkenésén.

Ha a projektort 21:9 képformátumra átalakítjuk át (új tüköralagút beépítésével) akkor a tüköralagút bejárata jóval alacsonyabbá válik. Új lámpával így nagyon jó felületi fényességet kapunk a képben (a fiatal lámpa fényének nagyobb része "betalál" a kicsi bejáraton és a lecsökkent képfelületen jóval magasabb felületi fényességet produkál) ... de egy öregebb lámpával a fényerő jelentősen csökken majd, hiszen annak a fényfoltja csak kis részben jut majd be a tüköralagút szűk bejáratán. Egy 16:9-es gépben viszont ugyanaz a lámpa még teljesen jó fényerőt produkál majd, mivel ott 33%-kal magasabb felületen léphet be a fény a tüköralagútba, tehát ott a nagyobb fényfoltra érkező fény is jól hasznosul.

A gyárilag 21:9 képformátumú (kétlámpás) Barco gépekben nagyobb méretű a tüköralagút (és kisebb a kollimátorok nagyítása) mint a gyárilag 16:10-es képformátumú 2560 pixeles gépekben. Emiatt a DLP chip-re nagyobb szögben érkezik meg a fény, így a kontraszt elmarad a házilag 21:9-re alakított (sokkal szűkebb tüköralagút) gépekhez képest. Viszont a gyárilag 21:9-es gép tüköralagútjának a bejárata is nagyobb, így azokban lassabban csökken a lámpa öregedésével a fényerő. Valamit valamiért!

Az "átalakított" 21:9-es gépek tulajdonosainak (ez a halmaz jelenleg én magam vagyok! :-) ideális megoldás az, hogy (legalább :-) két gépet kell otthon tartani: az új lámpát mindig a 21:9-es gépbe tesszük, majd amikor ott már nem kielégítő a fényereje, akkor áttesszük a másik, 16:9-es ("kertmozizós" vagy "sorozatozós" esetleg "gyerekfilmezős") gépbe, ahol a lámpa még sokáig használható és ismét jó fényerőt produkál (ami ráadásul csak lassan csökken idővel).

A legfontosabb következtetés pedig az, hogy minél nagyobb DLP chip-pel szerelt projektort kell venni, mivel a legfőbb paraméter a DLP chip méretének és a gépben levő lámpa ívhosszának a hányadosa (az ívhossz határozza meg a fényfolt méretét, az a tüköralagút magasságát, majd ehhez képest a chip mérete a kollimátor lencsék nagyítását, az pedig a fénysugarak szögét határozza meg, ami a kontraszt szempontjából a legfontosabb paraméter, hiszen láttuk, hogy ettől NÉGYZETESEN függ az elérhető kontraszt).

A Batyóval közösen fejlesztett "Epson tuning" lámpa fő előnye a rövid (0,8mm) ívhossz (a gyári lámpa 1,35mm ívhosszú). Ez teszi lehetővé, hogy az Epson "csúcsosabb" foncsort használjon és a fényfolt mérete közben NE növekedjen (de a sugarak átlagos szöge jelentősen csökkenjen). A gyári lámpához képest az Epson lámpa használata kb. 69%-kal megnöveli a chipméret/ívhossz hányadost. Emiatt lehet sokkal jobb kontrasztot elérni az Epson lámpával (azonos fényerő mellett). Egy pici DLP chip használatával a tört számlálója lecsökken, így az eredeti kontraszt fenntartásához még rövidebb ívhosszú lámpa kellene.

A gond az, hogy NEM LÉTEZNEK kb. 0,8mm-nél rövidebb ívhosszú UHP lámpák. Valószínűleg valamilyen technológiai limit ez az ívhossz, rövidebb ívhosszú lámpák (0,6mm) csak nagyon kicsi teljesítménnyel (100W környéke) állnak rendelkezésre (ezek viszont alig termelnek fényt, így sajnos NEM használhatóak a pici DLP chip hátrányainak a kompenzálására). A lámpa ívhosszának gyakorlati minimuma tehát 0,8mm, így az egyetlen megoldás a DLP chip méretének a növelése. Ez azonban nem probléma manapság, amikor igen komoly projektorok is meglepően olcsón beszerezhetőek használtan (akár itt a fórumon is, tehát a gép élőben kipróbálható, NEM kell külföldről rendelni).

A másik lehetőség a 0,8mm ívhosszú lámpák közül a legnagyobb teljesítményűt használni (a több fényből többet pazarolhatunk). Itt viszont 280W a gyakorlati limit, ennél nagyobb teljesítményű lámpa nincsen ilyen rövid ívhosszal.

Jelen pillanatban tehát a legjobb megoldás egy maximális teljesítményű (280W-os) és minimális ívhosszú (0,8mm Epson) lámpa használata egy nagyméretű (0,9"-0,95") DLP chip-pel. Ezt diktálják a fizika/optika törvényei ... és erről NEM én tehetek! :-)

[Dorian]

A sötétebb szín praliné a világosabb gránátalma, mindkettő Héra. Nagyon sok fényforrás kell, hogy világos legyen, talán ez a legnagyobb hátránya a sötétebb színeknek.
Ha van lehetőséged legyen redőny és sötétítő függöny is. Nappali és vászon 1.jpg

Köszönöm! Nálam a helyiségben jelenleg pont a te világosabb színed van, minimum a te sötétebb színedhez hasonló sötétségűt szeretnék, ha az oldalborda nem rúg picsán, akkor egy kicsit sötétebbet.

A vetítőm elvileg igencsak jó lesz, most Palit olvasva kicsit megnyugodtam.

[gyulaipal]

Látható, hogy páran bepisilnek egy új proji hallatán úgy, hogy tulképp nincs meg a környezet hozzájuk.
Talán csak Cutler és Pali rendelkezik denevérbarlanggal. De Bocs ha valakit kihagytam, esetleg
jelentkezzen! Ja magamat.

Nálam sötétkékek a falak (NEM feketék) és persze nincs ablak. Ez a gyakorlatban már elég, borzalmasan dinamikus képet tudok vetíteni egy JÓ projektorral. És pont erről akartam pár dolgot említeni ... mivel felmerült itt egy ellentmondás:

- nemrég említettem, hogy egy ANSI kontraszt tesztábrával "kimértem", hogy a mozi belső fényvisszaverése SOKKAL JOBBAN rontja az ANSI kontrasztot, mint a projektor saját fényszórása.

- Mostanában viszont egy durván jó (700:1) ANSI kontrasztú Baba-Barco-val vetítgetek ... és a kép dinamikájának a javulása DÖBBENETES!

Hogy a fenébe javulhatott ENNYIT a képi dinamika, ha "csak" egy olyan hibát javítottunk, ami eleve sem volt jelentős? Érti ezt valaki?

Több nap agyalás után ráköttem a dologra. És az indoklás tökegyszerű - és tényszerű:

Az ANSI kontraszt (és a mérése) legalább két dologban "sántít":
1.) az ANSI kontraszt tesztábra TÖBBSZÖR fényesebb, mint egy átlagos filmkocka. Emiatt sokkal több fény verődik vissza a szobából (hiszen a szobát "bevilágítja" a fényes vászon).
2.) Az ANSI kontraszt mérésekor a mérőfej egynyolcad képszélességre- és képmagasságra van a fehér felületektől, a fekete mező(k) közepén. Magyarul a fehér felületből (kb.) 25-35cm-re kiszórt fény mennyiségét mérjük. Az emberi szem azonban a pár milliméterre (vagy max egy centire) "kiszórt" fény mennyisége alapján érzékeli a kép élességét- és dinamikáját.

Magyarul az ANSI kontraszt mérésekor:
- nem az "átlagos üzemi körülmények" között történik a mérés és
- NEM az emberi szem számára "fontos" paramétert mérjük.

Ez a fluorit optikás Baba-Barco a projektor.hu-s tesztben igen jó, de azért NEM "döbbenetes" (ANSI) kontraszt adatokat produkált (a különböző megvilágítottságú tesztábrák esetén). Mondjuk az igaz, hogy a tesztelő nagyon "lelkendezik" az optika minőségével kapcsolatban, így a mérési adatok tükrében maximum azt gondolnánk, hogy "talán valamivel" jobb lesz a vetített kép ANSI-(és mikro-)kontrasztja pl. egy LCD-hez, vagy egy "átlagos" DLP-hez képest (a 9300-as Epson ANSI kontrasztjának kb. dupláját produkálja a Barco, mivel tudjuk, hogy a szoba hatása ezt a különbséget még durván csökkenteni fogja, a "végére" talán 20-35%-kal jobb ANSI kontraszra számítunk a vetített képben, amit ugyan gyakorlott szemmel már "illik" észrevenni, de "komoly" különbségre senki nem számít). Mindez jól mutatja, hogy mennyire FÉLREVEZETŐ a ma használt mérési technológia, ugyanis a valóságban a képi dinamika nem csak "valamivel" jobb, hanem a "beszarás szintjén döbbenetes". A szemmel látható különbségnek csak PICI TÖREDÉKÉT magyarázhatjuk a mérési adatokkal, ami (számomra) azt bizonyítja, hogy a mérési eljárás NEM MEGFELELŐ. Sőt, a mérési adatok konkrétan ELLENTMONDANAK A VALÓSÁGNAK, hiszen ezek alapján azt gondolnánk, hogy nekem a képminőség javításához a szobát kellett volna sötétkékről feketére pingálni, mivel a fő problémám mindig is a falak maradék fényvisszaverése volt. Ezzel azonban szöges ellentétben van az a tény, hogy a fluorit optikás kisgép használata DURVA javulást hozott a képminőségben, ami a mérési adatok fényében kb. lehetetlen, hiszen a fő problémát NEM szünteti meg semmilyen optika (azt csak egy vödör mattfekete festék csökkentené valamennyivel :-).

A fentiek fényében érthető, hogy miért NEM dugtam be a konnektorba már hetek óta a 2560 pixeles nagygépet. Aki egyszer "belekóstolt" a fluorit optikával vetített kép minőségébe, az azután nehezen "lép vissza" egy "sima" üvegből készült optikára. De NEM azért, mert "műszer van a szemében", hanem azért, mert a vetített képben ORDÍT a különbség. A projektor.hu-s teszt ezt szépen le is írja, de mivel a mérési adatokból viszont NEM látszik a különbség valós mértéke (a rossz mérési eljárások miatt) így a szöveget kb. senki nem veszi komolyan. Szerencsére (ellenkező esetben ezeket a gépeket nem lehetne ennyiért megvenni használtan :-).

Ez az eset ismét csak arra hívja fel a figyelmet (szerintem), hogy mennyire nem jó a mérések módszertana manapság a tesztekben, illetve hogy ezek mennyire NEM az emberi szem számára fontos paramétereket vizsgálják. Ha valaki valós képet akar kapni egy eszköz minőségéről, akkor NE a katalógust nézegesse, hanem nézze meg az eszköz produkcióját élőben! Ez nagy meglepetéseket hozhat akár pozitív, szerencsétlenebb esetben pedig negatív irányban. De még mindig jobb ezeken a meglepetéseken az ELŐTT "túllenni", hogy az ember elkölt egy csomó pénzt valamire, amiről később derül ki, hogy ... izé... "hozé"! :-)

Nekem persze most van új projektem: szerezni további fluorit optikás kisgépeket és "átgányolni" a lencséjüket a nagygép(ek)be. Na, az már valami lesz, amit a 2560 pixeles gép fog vetíteni ilyen optikával! De hát úgy szép az élet, ha zajlik, nem? :-)

[djkoxi]

No de mégis. Nem denevérbarlang moziszoba, hanem mozinappali esetében mi lehet az arany középút? Ahol egy mozis sem köpi le a falszínt, de egy feleség sem kezd toporzékolni? Most készülök festetni, lapozgatom a színskálát, de elég tanácstalan vagyok. Ami jónak tűnhet ezen a kis pár cm2-es lapon, az brutális lehet egy teljes falon.

(Színesség-kérdés nem kérdés, ha nem fehér és nem matt fekete, akkor bizony valamilyen színű kell legyen, ha el is tolja a kicsit a kép színét a visszavert fény, mert szürkére azért mégsem festi senki a falakat)

Ja, még valami: sötétítő függöny elég lehet, ha este filmezik az ember, vagy mindenképpen redőny? Ha viszont redőny, akkor az sem lehet világos színű, hiszen...

A sötétebb szín praliné a világosabb gránátalma, mindkettő Héra. Nagyon sok fényforrás kell, hogy világos legyen, talán ez a legnagyobb hátránya a sötétebb színeknek.
Ha van lehetőséged legyen redőny és sötétítő függöny is.

Nappali és vászon 1.jpg (45.11 KiB) Megtekintve 2861 alkalommal