Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig

[cisco]

az Epson QB1000 szerintem egy igen jól sikerült darab. Sokkal jobban bejött mint az ls12000. A kontraszt kevesebb, de a nagyobb fényerővel azért sokat tud kompenzálni.

számomra egy érthetetlen dolog van, hogy nincs külön színprofil beállíthatóság sdr és hdr képmódhoz, amit a leggányabb tv is simán tud. nekem ez az egy tulajdonsága az amiatt nem venném meg, mert nem fogom tartalmanként kapcsolgatni még ezt is.

[BoRRoNeo]

Mire vagy kiváncsi?

Próbálom megfejteni az írásban megfejthetetlent. :) Hogy egy 315 cm széles 0,75-ös AT vásznon elegendő-e az NZ500 fényereje. Annyit tudok, hogy most egy Epson 9400 (viszonylag kevés lámpaórával) mid lamp módban SDR-ben elég. Nem világcsodája, de elég.

Helyileg Herceghalom.

[Vhiktor]

Mire vagy kiváncsi?
Jelenleg azon az áron a legjobb gép szerintem, remek on off kontraszt, remek feketeszint, gyárilag nagyon jó HDR tone mapping, fényerő is van.
A filtert valószinűleg sokan nem fogják használni nem sok vizet zavar, viszont a fénysűrűséget elveszi rendesen. Nagy vászonra nem használnám filterrel.
Merrefelé laksz? Lehet tudok demot intézni

[BoRRoNeo]

Az nz700-at jol ismerem.

Tudsz írni pár sort az NZ700-ról? Pár dolgot olvastam, az egyik, hogy színszűrős szemben az NZ500-zal. Színszűrő nélkül alacsonyabb a DCI-P3 lefedettsége, szűrővel pedig alacsonyabb a fényereje, mint az NZ500-nak (nyilván nagyobb DCI-P3 lefedettség mellett).

[BoRRoNeo]

Na várj, ezt nem értem. Most akkor mégse költözöl el?

Az amúgy is csak jövőre lett volna, de jelenleg az akkor 550 ezer eurós lakások már inkább a 800 ezret súrolják, így a fene se tudja. A vetítő vásárlás nem jövő heti program, csak kicsit beleástam magam a lehetőségekbe.

[-KP-]

Hangáteresztésben gondolkodsz vagy sem?

Igen.

viewtopic.php?p=2940180#p2940180

Na várj, ezt nem értem. Most akkor mégse költözöl el?

[BoRRoNeo]

Hangáteresztésben gondolkodsz vagy sem?

Igen.

viewtopic.php?p=2940180#p2940180

[-KP-]

Azért az már nagy vászon, 500-at nem biztos hogy ajanlanek ekkora vaszonra.

Nem becsülném le azt a 300 ANSI Lument, ami a többlet, de azt az 1.3 milliót sem, ami a felára. (Tudom, nem csak ennyi a különbség.)

Ezért is kellene a teszt.

Hangáteresztésben gondolkodsz vagy sem?

[BoRRoNeo]

Azért az már nagy vászon, 500-at nem biztos hogy ajanlanek ekkora vaszonra.

Nem becsülném le azt a 300 ANSI Lument, ami a többlet, de azt az 1.3 milliót sem, ami a felára. (Tudom, nem csak ennyi a különbség.)

Ezért is kellene a teszt.

[Cseneles]

Szamomra nem lenne kerdes, egyertelmuen nz500. Ha nem akarsz hatalmas kepet.
Az nz700-at jol ismerem.

315 cm széles 21:9. Szóval azért nagy, de nem hatalmas.

Köszönöm a véleményed, de csak jó lenne megnézni. Főleg, hogy engem sok olyan dolog zavar, ami mást nem és persze fordítva. De ez inkább csak elméleti eszmefuttatás volt arról, hogy a JVC milyen rosszul kezeli a hazai piacot és ez hány embert rettenthet el a vásárlástól.

JVC = Stabil DLA panel, nem degradálódik 5000 üzemóra után is koppra megegyezink az on/off kontraszt és a fekete mindig fekete marad nem mint lila Sony és Epson társainal. Piacvezető fekete szint(ON/off contraszt). Üveg Optika. Gamma drift az van de ez a 3 fényút elkoszolódásából adódik.

Magyar kereset nagyvonalakban néha eléri a JVC belépő szintjét. Ezért nem elterjedt. Nagyátlagnak marad a Sony és az Epson.

DLP 4K meg csak a felsőbb osztály számára karnyújtás. Havi fizetésből élők számára csak álom.

Utóbbi években Epson 1500-3000:1 On/Off kontrasztján jót szoktam nevetni átlagos objektívvel, rezegtetett "4K" tudásával cserébe nem kell lámpát cserélni lézer mivoltából. Persze 3-6 milláért Ezt 3chip DLP ből 1,5 milláért bőségesen felül lehet teljesíteni és mindenben jobb! Bár a lámpákat cserélgetni kell.

[Vhiktor]

Azért az már nagy vászon, 500-at nem biztos hogy ajanlanek ekkora vaszonra.

Egyetértek a megnézéssel és az utolsó mondatoddal is.

[BoRRoNeo]

Szamomra nem lenne kerdes, egyertelmuen nz500. Ha nem akarsz hatalmas kepet.
Az nz700-at jol ismerem.

315 cm széles 21:9. Szóval azért nagy, de nem hatalmas.

Köszönöm a véleményed, de csak jó lenne megnézni. Főleg, hogy engem sok olyan dolog zavar, ami mást nem és persze fordítva. De ez inkább csak elméleti eszmefuttatás volt arról, hogy a JVC milyen rosszul kezeli a hazai piacot és ez hány embert rettenthet el a vásárlástól.

[Vhiktor]

Ebből nagyjából arra jutottam, hogy újonnan 3 gép ami szóba jöhet, teljesen hasonló áron (kb. 4000 Euro). Epson Eh-LS12000; Sony VPL-XW5000ES vagy JVC DLA-NZ500 (ez még drágább, így kevésbé opciós).

Erre még reagálnék egy gondolattal. Nagyon jó a kérdés, én magam is hasonlóakat teszek fel, nekem a QB1000, XV5000/5100, NZ500 a kérdés. Az Epson könnyű kérdés, ezer helyen meg lehetett nézni, az elődöket meg főleg, sőt nekem is Epsonom van. Tudom mire számíthatok, hiszen a chipkészlet azonos, ha nem is tudja megnézni az ember a QB1000-et, az elődök ismeretében és a tesztek alapján elég pontosan körvonalazódik a végeredmény. A Sony ugyanez. Ezer helyen meg lehet nézni, sok embernek van, sokéves technika kicsit reszelve. És ott a fekete ló a JVC. A világon egy elég ismert, elterjedt, kedvelt márka, de gyakorlatilag megtekinthetetlen. Mikor a DC demózott vele, nagyon sok kört kellett futni mire sikerült szerezni egyet. Mivel Sony-ja, Epsonja sok embernek van, sok forgalmazója is van itt, ezért azokat bátran merik ajánlani, főleg, mert a JVC-t vagy senki nem látta vagy semmilyen tapasztalata nincs vele.

A dinamikus HDR tone mapping mindhárom sajátja (még ha nem is egyformák), ezért az egyéb szempontok jöhetnek szóba. Nekem az Epson nagyon "homályos", viszont amúgy fogyasztható és nagy fényereje van. A Sony-val nekem több bajom is van, bár összességében ott is jó az eredmény. Az is "homályos" és ezt egy belső szoftveres élesítéssel próbálják ellensúlyozni, ami kikapcsolhatatlan és ez jó pár képi anomáliát okoz. Nem zavaró, engem zavar. És ott a JVC. Két nagy alapvélemény van, az egyik a nagyon magas kontraszt, a másik az alacsony(abb) fényerő. De mivel nem láttam, ezért fogalmam sincs azokról a képi jellemzőkről, ami a másik kettőben zavar. Az alacsony fényerő sem egyértelmű, hiszen amúgy 10-20%-kal magasabb, mint a mostani Epsonom, tehát akár még el is tudnám fogadni az alacsonyabb HDR lument, ha emellé jobb képi jellemzők társulnak. De ezt a tesztekből nem fogom tudni kiolvasni.

Szóval vagy megyek a csordával (itt most abszolút jó értelemben), hiszen egy kiszámítható végeredményt kapok, vagy bevállalom az ismeretlent és vagy örülök vagy nagyon szomorú vagyok. Persze ha megvenném, akkor már vélemény is volna, sőt mások is meg tudnák nézni és esetleg elindulhatna az a harmadik vonal, ami jelenleg nem létezik itthon (vagy legalábbis itt).

Szamomra nem lenne kerdes, egyertelmuen nz500. Ha nem akarsz hatalmas kepet.
Az nz700-at jol ismerem.

[BoRRoNeo]

Ebből nagyjából arra jutottam, hogy újonnan 3 gép ami szóba jöhet, teljesen hasonló áron (kb. 4000 Euro). Epson Eh-LS12000; Sony VPL-XW5000ES vagy JVC DLA-NZ500 (ez még drágább, így kevésbé opciós).

Erre még reagálnék egy gondolattal. Nagyon jó a kérdés, én magam is hasonlóakat teszek fel, nekem a QB1000, XV5000/5100, NZ500 a kérdés. Az Epson könnyű kérdés, ezer helyen meg lehetett nézni, az elődöket meg főleg, sőt nekem is Epsonom van. Tudom mire számíthatok, hiszen a chipkészlet azonos, ha nem is tudja megnézni az ember a QB1000-et, az elődök ismeretében és a tesztek alapján elég pontosan körvonalazódik a végeredmény. A Sony ugyanez. Ezer helyen meg lehet nézni, sok embernek van, sokéves technika kicsit reszelve. És ott a fekete ló a JVC. A világon egy elég ismert, elterjedt, kedvelt márka, de gyakorlatilag megtekinthetetlen. Mikor a DC demózott vele, nagyon sok kört kellett futni mire sikerült szerezni egyet. Mivel Sony-ja, Epsonja sok embernek van, sok forgalmazója is van itt, ezért azokat bátran merik ajánlani, főleg, mert a JVC-t vagy senki nem látta vagy semmilyen tapasztalata nincs vele.

A dinamikus HDR tone mapping mindhárom sajátja (még ha nem is egyformák), ezért az egyéb szempontok jöhetnek szóba. Nekem az Epson nagyon "homályos", viszont amúgy fogyasztható és nagy fényereje van. A Sony-val nekem több bajom is van, bár összességében ott is jó az eredmény. Az is "homályos" és ezt egy belső szoftveres élesítéssel próbálják ellensúlyozni, ami kikapcsolhatatlan és ez jó pár képi anomáliát okoz. Nem zavaró, engem zavar. És ott a JVC. Két nagy alapvélemény van, az egyik a nagyon magas kontraszt, a másik az alacsony(abb) fényerő. De mivel nem láttam, ezért fogalmam sincs azokról a képi jellemzőkről, ami a másik kettőben zavar. Az alacsony fényerő sem egyértelmű, hiszen amúgy 10-20%-kal magasabb, mint a mostani Epsonom, tehát akár még el is tudnám fogadni az alacsonyabb HDR lument, ha emellé jobb képi jellemzők társulnak. De ezt a tesztekből nem fogom tudni kiolvasni.

Szóval vagy megyek a csordával (itt most abszolút jó értelemben), hiszen egy kiszámítható végeredményt kapok, vagy bevállalom az ismeretlent és vagy örülök vagy nagyon szomorú vagyok. Persze ha megvenném, akkor már vélemény is volna, sőt mások is meg tudnák nézni és esetleg elindulhatna az a harmadik vonal, ami jelenleg nem létezik itthon (vagy legalábbis itt).

[Cseneles]

Akkor tömegében hova gyártja a Texas Instruments a 16:10-es chipeket? Prezentációs célra? Vagy ez egy olyan arány amibe belefér a prezi, meg a házimozi arányok is, és mindenki kitakarja ami neki nem fontos?

Gondolom itt is elsősorban költségoptimalizálás a fő szempont.

Ez egy 6 éves projektor egy akkor újnak számító DMD-vel. Az egy kérdés, hogy miért gyártanak ilyet és az is egy kérdés, hogy egy gyártó miért pont ezt választja. Hogy miért gyártják azt nem tudom, de a Barco-nak egyértelműen kellett egy 2560 széles DMD a Cinemascope-hoz. Nem ismerem a TI kínálatát, lehet hogy ez volt az egyetlen nagyobb méretű, ekkora szélességű chip jó árban és a Barco ezért választotta ezt.

Olyan chip nem letezik ami 0,9”. Olyan igen ami 0,97” es 2560x1600 pixellel rendelkezik. Ez hasznalja a Barco is. Az h digitalisan a damper fele forditja a nem kivant tukroket (igy lesz 1080 figgoleges keppont)es meg kap egy rahuzhato fem sapkat a dmd-is az egy dolog. Attol az a dmd meg 2560x1600-as nem pedig 1080.

[BoRRoNeo]

Akkor tömegében hova gyártja a Texas Instruments a 16:10-es chipeket? Prezentációs célra? Vagy ez egy olyan arány amibe belefér a prezi, meg a házimozi arányok is, és mindenki kitakarja ami neki nem fontos?

Gondolom itt is elsősorban költségoptimalizálás a fő szempont.

Ez egy 6 éves projektor egy akkor újnak számító DMD-vel. Az egy kérdés, hogy miért gyártanak ilyet és az is egy kérdés, hogy egy gyártó miért pont ezt választja. Hogy miért gyártják azt nem tudom, de a Barco-nak egyértelműen kellett egy 2560 széles DMD a Cinemascope-hoz. Nem ismerem a TI kínálatát, lehet hogy ez volt az egyetlen nagyobb méretű, ekkora szélességű chip jó árban és a Barco ezért választotta ezt.

[TSanyi]

Minden projektornak megvan a natív felbontása, ami nem feltétlenül egyezik meg a DMD chip teljes felbontásával. Ezzel szerintem semmi baj nincs. Ha a Balder natív 2560x1600-as lenne az semmivel nem lenne kompatibilis, sem a videoformátumokkal, sem a lejátszókkal. Plusz jóval drágább is lenne, hiszen nagyobb méretű DMD-hez kellene tervezni mindent.

Akkor tömegében hova gyártja a Texas Instruments a 16:10-es chipeket? Prezentációs célra? Vagy ez egy olyan arány amibe belefér a prezi, meg a házimozi arányok is, és mindenki kitakarja ami neki nem fontos?


Gondolom itt is elsősorban költségoptimalizálás a fő szempont.

[BoRRoNeo]

Vagy elég lenne ha kikapcsolható volna a rezegtetés, és MadVR-el átkonvertáltatni a chip teljes felbontására.

Nem mindegy, hogy mekkora a DMD hasznos mérete, hiszen ahhoz van tervezve a projektor. Az nem megy, hogy megépítik 1920x1080-ra ami x*y mm, majd bekapcsolják a teljes panelt, ami 2560x1600 pixel és x*v mm. Nem beszélve az elektronikáról. Most FullHD vagy WQXGA? Hova skálázzon?

Minden projektornak megvan a natív felbontása, ami nem feltétlenül egyezik meg a DMD chip teljes felbontásával. Ezzel szerintem semmi baj nincs. Ha a Balder natív 2560x1600-as lenne az semmivel nem lenne kompatibilis, sem a videoformátumokkal, sem a lejátszókkal. Plusz jóval drágább is lenne, hiszen nagyobb méretű DMD-hez kellene tervezni mindent.

[TSanyi]

Vagy elég lenne ha kikapcsolható volna a rezegtetés, és MadVR-el átkonvertáltatni a chip teljes felbontására.

[BoRRoNeo]

Inkább tettek volna natív 1080-as DMD-t akkor a 16:9-es verzióba.

Ez egy jó kompakt DMD, mindkét verzióhoz passzol, így mindkét gép azonos specifikációval tud rendelkezni.

Nekem is megvolna a saját elképzelésem milyen projektort kellene gyártani, de nem találkozik gyártói tervekkel. :)

[Ijk]

Még egyszer mondom én úgy tudom, hogy a Balder esetében a Barco a 0,9 es TI DMD-t használja ami natív 2560x1600 felbontású 1.6:1 képarányú. Ebből szoftveresen tiltanak tükröket, hogy a 16:9-es készülék esetében 1920x1080 marad, a cinemascope esetében 2560x1080. Erre küldik rá az XPR-t és így lesz 3840x2160, a cinemascope esetében 5120x2160. Tehát a cinemascope verzió minden tekintetben jobb. Ha működik a Morph féle trükk és 120Hz-cel hajtva kikapcsolható az XPR, akkor a Balder 16:9 esetében lesz egy 0,9"-es FullHD felbontású projektorod. Tehát nincs 1600 képpont, mert az fizikailag le van kapcsolva. A 1080p méretére van méretezve a fényalagút és minden más.

Én így tudom, ha van valakinek biztosabb infója az ossza meg. De kezdje azzal, hogy az 1600 pixelből hogyan csinálnak 2160-at.

Inkább tettek volna natív 1080-as DMD-t akkor a 16:9-es verzióba.

[BoRRoNeo]

Még egyszer mondom én úgy tudom, hogy a Balder esetében a Barco a 0,9 es TI DMD-t használja ami natív 2560x1600 felbontású 1.6:1 képarányú. Ebből szoftveresen tiltanak tükröket, hogy a 16:9-es készülék esetében 1920x1080 marad, a cinemascope esetében 2560x1080. Erre küldik rá az XPR-t és így lesz 3840x2160, a cinemascope esetében 5120x2160. Tehát a cinemascope verzió minden tekintetben jobb. Ha működik a Morph féle trükk és 120Hz-cel hajtva kikapcsolható az XPR, akkor a Balder 16:9 esetében lesz egy 0,9"-es FullHD felbontású projektorod. Tehát nincs 1600 képpont, mert az fizikailag le van kapcsolva. A 1080p méretére van méretezve a fényalagút és minden más.

Én így tudom, ha van valakinek biztosabb infója az ossza meg. De kezdje azzal, hogy az 1600 pixelből hogyan csinálnak 2160-at.

[BoRRoNeo]

Cinemsacop Barco-nál az a gond ha nincs kontrasztvesztés, hogy a natív 1600 sort levágták 1080-ra (amit rezegtetéssel dupláznak). Tehát a teljes 1600 soros DMD natív sorfelbontásban képes megjeleníteni a 2.35:1 UHD filmeket (Anamorf lencsével), míg CS verzió már csak rezegtetéssel.

Nincs natív 1600 sorod csak 1080, mert a rezegtetett felbontásból vágnak.

[Ijk]

Bocs, de ennek a mondatnak így semmi értelme. FHD-s anyagoknál hiába nincs 1080 sorod, mert függőlegesen nyújtva és felskálázva lesz a kép, így akkor is kihasználja az extra pixeleket a géped. A 4k-s anyag pedig ugyanúgy leskálázódik FHD-re, ha fhd-s a vetítőd. Szóval a vetítőd által pont ugyanannyi pixel lesz kivetítve mindkét esetben. Akár a vetítő tudja ezt, akár külső forrás (pl. madvr) skáláz fel/le. Egyébként htpc-re van olyan mpc-hc plugin, ami az anamorfikus prizma torzításai képes kompenzálni. Bár nem triviális a használata.

FHD a megjelenítő, de a képanyag 4k. Ha a FHD BD a képanyag akkor 820 soros a film mert alul-felül fekete sáv nem tartalmaz képi információt. Ha UHD BD akkor 1640 soros a képanyag, ugyanúgy fekete sávokkal. Anamorf prizmánál MPCHC-ben benyomod a scale to 16:9-et, megnyújtja a képanyagot teljes felbontásra és persze a prizma fogja összenyomni 2.35:1-re. FHD projektor esetén így az UHD BD 1640 sorát fogja 1080 sorra leskálázni. FHD BD-nél 820 sort skáláz fel 1080-ra. Tehát 4k verzió részletgazdagabb lesz.
Cinemsacop Barco-nál az a gond ha nincs kontrasztvesztés, hogy a natív 1600 sort levágták 1080-ra (amit rezegtetéssel dupláznak). Tehát a teljes 1600 soros DMD natív sorfelbontásban képes megjeleníteni a 2.35:1 UHD filmeket (Anamorf lencsével), míg CS verzió már csak rezegtetéssel.

[BoRRoNeo]

Egy 0,97" DMD 2560x1600 felbontás mellett fényveszteséget szenved el egy 0,95" 1920x1080p DMD-hez képest. Ennek a mértéke méréseim alapján 20% körüli. Ez abból adódik mivel a chip felulet ezt nem indokolná vagy csak minimális mértékben, h több pixel és több a nem reflektí rész is egy adott felületen. Ezt nevezhetjük hálónak is. Ebből adódóan PL.: F32 gép és teljesen azonos F35gép között mérhető ugyanazzal a lámpával, objektívvel a különbség. Kontraszt is minimálisan de kevesebb az F35 gép kárára.

Érdekes. De két különböző gép, két különböző chip. A Balder esetében az sem biztos, hogy maga a Barco nem korrigálta házon belül a lézerek hajtásával a különbséget. De ha elfogadjuk a fenti mérést etalonnak, akkor a kétszeres pixelszám 20% fényveszteséget okozott. Az UHD és a cinemascope pxelszáma között 25% a különbség, akkor az jelentene 5% fényveszteséget. Mindemelett 25%-kal több pixelt, ami nagyobb felbontást, részletesebb képet jelent. Plusz megspórolod a lencse/prizma árát, a nyűgöt, a geometria és egyéb járulékos képhibákat.

De mindig almát almával kellene hasonlítani, mert teljesen természetes, hogy van olyan UHD proejktor, ami minden tekintetben felülmúl egy másik cinemascope projektort és fordítva.