youtu.be/uadDQIohwfY
400 GBP
Annak érdekében, hogy fenntartsuk ezt a szigetet, szükségünk van bevételre. Te is támogathatsz minket, ha azt szeretnéd, hogy sokáig és stabilan tudjunk működni. Amennyiben élsz ezzel a lehetőséggel, azt mi megköszönjük!
Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Mint az közismert, már legalább 10 éve foglalkoztat a pixelszám (és a 21:9-ben vetített fényerő) növelésének a lehetősége valamilyen anamorf optikai rendszer segítségével. Ez a "bogár" már kb. 2010 környékén az agyamat rágta, terveztem és építettem is anamorf optikai rendszert akkoriban, de azután a DPI Titan megvásárlása elterelte a figyelmemet a dologról (a 720p felbontású 3chip-es DLP képét a rezgőtükör segítségével sokkal jobban lehetett "húzni").
Mivel az elmúlt pár évben nem nagyon tárgyaltuk ezt a dolgot, pár szóban ismételjük át, hogy pontosan mit is nyerünk egy "X" nyújtási arányú anamort optikával (21:9-es film vetítésekor):
- gyári gép esetén (azaz ha nem "piszkált" tüköralagút van a gépben) akkor "X"-szeresére nő a fényerő (mínusz az anamorf optika veszteségei),
- "X"-szeresére nő a vásznon az aktívan "dolgozó" pixelek száma.
Magyarul több pixel és több fény is lesz a vásznon. Hátrányok:
- fényveszteség keletkezik az üvegfelületeken,
- romlik az ANSI kontraszt (polírozási hibák, por a felületeken)
- a képet át kell méretezni vetítés előtt
- a kép pixelei nem négyzet alakúak (film közben ez nem látszik, de pl. a Windows ikonok elég viccesek így)
- ha sík felületre vetítünk, képgeometriai torzítás keletkezik (a felület görbítésével kompenzálható)
A technikai fejlődés és a HTPC szerencsére megoldotta a kép átméretezéséből adódó hátrányt, a modern skálázás már NEM rontja a képet látható mértékben. Az optikai problémák viszont elkerülhetetlenek, ezeket vagy elfogadjuk, vagy nem használunk anamorf rendszert.
A fentiekből látszik, hogy az előnyök erősen függnek a nyújtás mértékétől, a nagyobb nyújtás több nyereséget jelent, de a nyújtás mértékét nem mi, hanem a projektor és a vetítendő képarány hányadosa határozza meg. 2,4:1 "formájú'" kép vetítéséhez 1,5x-ös nyújtás kell a 16:10-es projektorhoz és 1,33x-os, ha a gép 16:9-es. Ezért szajkózom egy évtizede, hogy a 16:10 jó dolog ... lett volna ha lett volna 1,5x-ös és jó minőségű, hengerlencsés anamorf optikánk. DE NEM VOLT! :-)
A gyakorlatra visszatérve: jelen projektoromhoz már mindenképpen hengerlencsés rendszert kerestem ... és kerestem ... és kerestem ... de több évi Ebay-nézegetés után gyakorlatilag lemondtam a dologról. Egyszer csak hirtelen (és nagy megpeletésemre) a sors (és egy kedves ismerős) akaratából most itt van egy akkora hengerlencse, amekkorát még életemben nem láttam. A nyújtási aránya 1,5x-ös, ami azt jelenti, hogy 16:10-es projektorral pont 2,4:1 lesz a képarány. Ez azért jó hír, mert a 2560*1600 pixel felbontású gép függőleges felbontása ("mérési hibán belül") azonos a 21:9 képarányú 4K filmekével, tehát FÜGGŐLEGES ÁTMÉRETEZÉS NÉLKÜL lehet majd vetíteni a szélesvásznú 4K filmeket. Ez azt is jelenti, hogy 21:9-ben 4 VALÓS megapixel "dolgozik" majd a vásznon (a FullHD pixelszámának a duplája) és mivel ehhez nem kell "rezgetés", a pixelek közben élesek maradnak ... persze csak akkor, ha az ISCO is úgy akarja. :-)
A múltkor definiált "DLP chip kontraszt-állandó" tárgyalásakor (talán) már említettük, hogy a DLP chip MAGASSÁGA az a paraméter, ami a kontraszra a legnagyobb hatással van. Mit csináltam én, amikor 21:9-re alakítottam a Barco-t? A DMD effektív magasságát lecsökkentettem az eredeti magasság 2/3-ára. Persze a jóval kisebb vetített képfelület miatt még így is sokkal több felületi fényességet nyertünk (21:9-ben), mint amennyit az alacsony tüköralagút miatt elveszítettünk, de az ideális akkor is egy DÖGNAGY méretű DMD használata lenne (mondjuk 1,32") mert azzal a megvilágítást úgy ki lehetne optimalizálni, hogy egész durva kontrasztunk lenne már maximális fényerő mellett.
Ha a dolgok (és a projektorunk :-) mélyére nézünk, akkor azt láthatjuk, hogy az anamorf optika egyetlen dolgot csinál igazából: adott képarány mellett megnő a DMD (aktívan használt részének) a magassága. Ezáltal a jelen esetben 1,5x-ösére nő a DMD (aktív felületének a) kontraszt-állandója (a vízszintes méret nem változik, ezért most NINCS négyzetes összefüggés). A plusz fényerőt vagy élvezzük, vagy plusz kontrasztra konvertáljuk, ez lényegtelen, de egyik sem lenne lehetséges az anamorf optika nélkül.
Más megközelítésből is leírom, hogy teljesen érthető legyen: amikor egy 16:9-es projektor 21:9-es képet vetít (felül és alul méretes fekete csíkokkal) akkor a fekete pixelek FÉNYERŐT PAZAROLNAK. A fényerő pazarlása egyben a kontraszt '"pazarlását" is jelenti, ezért ilyenkor a gép működése NEM OPTIMÁLIS. Az anamorf optika ismét optimálissá teszi a gép működését, hiszen vele ismét minden pixel dolgozik.
A 3 chip-es DLP "felsőbbrendűsége" is ugyanezen a tényen alapul, hiszen az 1 chip-es DLP az idő legnagyobb részében a 3 alapszínből kettő fényerejét elpazarolja (pl. a vörös szegmens ideje alatt a zöldet- és a kéket). Az elpazarolt fényerő elpazarolt kontrasztot jelent, ezért veri SZARRÁ akár 3db kisebb, 0,65"-es DLP chip-pel épített gép a legjobb 1 chip-est is, hiába van az 1 chip-esben a legjobb 0,95"-es chip, VIDI lámpavezérlés meg akármilyen más varázslat, a 3 chip-es rendszer előnyének a kompenzálására mindez kevés. Elvben talán ki lehetne számolni, hogy a 3 chip-es rendszer hányszoros "effektív DMD méretnek" felel meg kontraszt szempontjából ... de nem lenne sok értelme, a 3 chip-es gépek olyan ritkák (és jók ... és persze drágák) hogy halandó embernek ilyen ritkán szokott a keze közé kerülni (kivéve talán 720p felbontással).
A hengerlencsét már ki is próbáltam egy (fluorit lencsés, kontraszt-tuningolt) Baba-Barco-val. A pixelek élessége alig csökkent, a hozzáadott színhiba is nagyon kicsi volt, nézési távolságból NEM láttam (közelről azonban látszik, hogy jobb-és bal oldalt nagyon minimálisan színes lesz a pixelek oldala). A képgeometriai torzítás látható, ennek kompenzálására vagy görbe vászon kell, vagy nem kell vele törődni, film közben nem zavaró. Tudom, hogy a kisgép nem optimális ehhez az optikához, de a próba alapján az már látszott, hogy érdemes lesz a nagygépbe visszatenni az eredeti tüköralagutat egy próba kedvéért. Ha végül a plusz on/off kontraszt képes lesz kompenzálni a valamennyivel csökkent ANSI kontraszt hatását, akkor megtartom a hengerlencsét véglegesen. Ha nem, akkor legalább ezt is kipróbáltuk... :-)
Mivel az elmúlt pár évben nem nagyon tárgyaltuk ezt a dolgot, pár szóban ismételjük át, hogy pontosan mit is nyerünk egy "X" nyújtási arányú anamort optikával (21:9-es film vetítésekor):
- gyári gép esetén (azaz ha nem "piszkált" tüköralagút van a gépben) akkor "X"-szeresére nő a fényerő (mínusz az anamorf optika veszteségei),
- "X"-szeresére nő a vásznon az aktívan "dolgozó" pixelek száma.
Magyarul több pixel és több fény is lesz a vásznon. Hátrányok:
- fényveszteség keletkezik az üvegfelületeken,
- romlik az ANSI kontraszt (polírozási hibák, por a felületeken)
- a képet át kell méretezni vetítés előtt
- a kép pixelei nem négyzet alakúak (film közben ez nem látszik, de pl. a Windows ikonok elég viccesek így)
- ha sík felületre vetítünk, képgeometriai torzítás keletkezik (a felület görbítésével kompenzálható)
A technikai fejlődés és a HTPC szerencsére megoldotta a kép átméretezéséből adódó hátrányt, a modern skálázás már NEM rontja a képet látható mértékben. Az optikai problémák viszont elkerülhetetlenek, ezeket vagy elfogadjuk, vagy nem használunk anamorf rendszert.
A fentiekből látszik, hogy az előnyök erősen függnek a nyújtás mértékétől, a nagyobb nyújtás több nyereséget jelent, de a nyújtás mértékét nem mi, hanem a projektor és a vetítendő képarány hányadosa határozza meg. 2,4:1 "formájú'" kép vetítéséhez 1,5x-ös nyújtás kell a 16:10-es projektorhoz és 1,33x-os, ha a gép 16:9-es. Ezért szajkózom egy évtizede, hogy a 16:10 jó dolog ... lett volna ha lett volna 1,5x-ös és jó minőségű, hengerlencsés anamorf optikánk. DE NEM VOLT! :-)
A gyakorlatra visszatérve: jelen projektoromhoz már mindenképpen hengerlencsés rendszert kerestem ... és kerestem ... és kerestem ... de több évi Ebay-nézegetés után gyakorlatilag lemondtam a dologról. Egyszer csak hirtelen (és nagy megpeletésemre) a sors (és egy kedves ismerős) akaratából most itt van egy akkora hengerlencse, amekkorát még életemben nem láttam. A nyújtási aránya 1,5x-ös, ami azt jelenti, hogy 16:10-es projektorral pont 2,4:1 lesz a képarány. Ez azért jó hír, mert a 2560*1600 pixel felbontású gép függőleges felbontása ("mérési hibán belül") azonos a 21:9 képarányú 4K filmekével, tehát FÜGGŐLEGES ÁTMÉRETEZÉS NÉLKÜL lehet majd vetíteni a szélesvásznú 4K filmeket. Ez azt is jelenti, hogy 21:9-ben 4 VALÓS megapixel "dolgozik" majd a vásznon (a FullHD pixelszámának a duplája) és mivel ehhez nem kell "rezgetés", a pixelek közben élesek maradnak ... persze csak akkor, ha az ISCO is úgy akarja. :-)
A múltkor definiált "DLP chip kontraszt-állandó" tárgyalásakor (talán) már említettük, hogy a DLP chip MAGASSÁGA az a paraméter, ami a kontraszra a legnagyobb hatással van. Mit csináltam én, amikor 21:9-re alakítottam a Barco-t? A DMD effektív magasságát lecsökkentettem az eredeti magasság 2/3-ára. Persze a jóval kisebb vetített képfelület miatt még így is sokkal több felületi fényességet nyertünk (21:9-ben), mint amennyit az alacsony tüköralagút miatt elveszítettünk, de az ideális akkor is egy DÖGNAGY méretű DMD használata lenne (mondjuk 1,32") mert azzal a megvilágítást úgy ki lehetne optimalizálni, hogy egész durva kontrasztunk lenne már maximális fényerő mellett.
Ha a dolgok (és a projektorunk :-) mélyére nézünk, akkor azt láthatjuk, hogy az anamorf optika egyetlen dolgot csinál igazából: adott képarány mellett megnő a DMD (aktívan használt részének) a magassága. Ezáltal a jelen esetben 1,5x-ösére nő a DMD (aktív felületének a) kontraszt-állandója (a vízszintes méret nem változik, ezért most NINCS négyzetes összefüggés). A plusz fényerőt vagy élvezzük, vagy plusz kontrasztra konvertáljuk, ez lényegtelen, de egyik sem lenne lehetséges az anamorf optika nélkül.
Más megközelítésből is leírom, hogy teljesen érthető legyen: amikor egy 16:9-es projektor 21:9-es képet vetít (felül és alul méretes fekete csíkokkal) akkor a fekete pixelek FÉNYERŐT PAZAROLNAK. A fényerő pazarlása egyben a kontraszt '"pazarlását" is jelenti, ezért ilyenkor a gép működése NEM OPTIMÁLIS. Az anamorf optika ismét optimálissá teszi a gép működését, hiszen vele ismét minden pixel dolgozik.
A 3 chip-es DLP "felsőbbrendűsége" is ugyanezen a tényen alapul, hiszen az 1 chip-es DLP az idő legnagyobb részében a 3 alapszínből kettő fényerejét elpazarolja (pl. a vörös szegmens ideje alatt a zöldet- és a kéket). Az elpazarolt fényerő elpazarolt kontrasztot jelent, ezért veri SZARRÁ akár 3db kisebb, 0,65"-es DLP chip-pel épített gép a legjobb 1 chip-est is, hiába van az 1 chip-esben a legjobb 0,95"-es chip, VIDI lámpavezérlés meg akármilyen más varázslat, a 3 chip-es rendszer előnyének a kompenzálására mindez kevés. Elvben talán ki lehetne számolni, hogy a 3 chip-es rendszer hányszoros "effektív DMD méretnek" felel meg kontraszt szempontjából ... de nem lenne sok értelme, a 3 chip-es gépek olyan ritkák (és jók ... és persze drágák) hogy halandó embernek ilyen ritkán szokott a keze közé kerülni (kivéve talán 720p felbontással).
A hengerlencsét már ki is próbáltam egy (fluorit lencsés, kontraszt-tuningolt) Baba-Barco-val. A pixelek élessége alig csökkent, a hozzáadott színhiba is nagyon kicsi volt, nézési távolságból NEM láttam (közelről azonban látszik, hogy jobb-és bal oldalt nagyon minimálisan színes lesz a pixelek oldala). A képgeometriai torzítás látható, ennek kompenzálására vagy görbe vászon kell, vagy nem kell vele törődni, film közben nem zavaró. Tudom, hogy a kisgép nem optimális ehhez az optikához, de a próba alapján az már látszott, hogy érdemes lesz a nagygépbe visszatenni az eredeti tüköralagutat egy próba kedvéért. Ha végül a plusz on/off kontraszt képes lesz kompenzálni a valamennyivel csökkent ANSI kontraszt hatását, akkor megtartom a hengerlencsét véglegesen. Ha nem, akkor legalább ezt is kipróbáltuk... :-)
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Ez a masina a legöregebb a flottában, kérdeztem, 8 éves körül van. Azóta fenn a plafonon, szerintem most először lett levéve...általam. a főnökség nem akar vele foglalkozni, csak ezért kérdeztem rá, hogy érdemes-e vele bármit is kezdeni, de mint írtátok nem.
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Köszönjük a hasznos tanácsokat! 
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
UHP lámpák ... ismét.
A múltkori elméletet időközben még picit továbbgondoltam és előástam pár öreg lámpát a szekrény mélyéről.
Egyértelműen látszott az öreg lámpák "érzékszervi vizsgálata" során, hogy minél idősebb egy lámpa, annál "homályosabb" a plazma körüli üvegbuborék (a valóságban: kvarc-buborék) belső felülete. Egyes lámpákon konkrétan fekete elszíneződés látszik, valószínűleg azon a ponton, amely a lámpa használata során felül volt (számítógépes szimulációk alapján tudjuk, hogy a belső tér teteje jóval melegebb, ilyen pici térben is működik a fizika és a meleg felszáll).
Úgy tűnik, hogy a nagyobb teljesítményű lámpák esetén nagyobb a buborék belső felületének a károsodása.
Mit jelentenek a fentiek? Sajnos azt, hogy NEM csak az ív hosszának a növekedése miatt nő idővel a lámpa fényfoltjának a mérete. A homályos üveg szórja a fényt, ennek hatása azonos azzal, mintha a pici ív helyett a (hozzá képest) sokkal nagyobb (több milliméteres) "búrája" világítana a lámpának. Márpedig egy ennyivel nagyobb fényforrás képét ennyiszer nagyobb felületre is képezi le a foncsor, tehát akár 5x-10x-esére is könnyedén megnőhet annak a fényfoltnak a mérete, ami a búra károsodott belső felületén szórt sugarak "rajzolnak". Nem tévedünk nagyot, ha úgy tekintjük, hogy a búra belső felületén szórt fény gyakorlatilag "elveszett" a projektor számára.
A kisebb teljesítményű lámpák esetén úgy TŰNIK, hogy a búra belső károsodása sokkal kisebb, ez akár magyarázhatja a kicsi lámpák irreálisan hosszú (10000 óra feletti) élettartamát, hiszen ezek esetén sokkal lassabban "mattul be" a búra belső felülete, így talán ezek esetén TALÁN valóban az ív hosszának a növekedése a fő probléma, az viszont sokkal lassabban csökkenti le a projektor által hasznosítható fénymennyiséget (hiszen kisebb hatással van a foltméretre).
A fentiek fényében a lámpák végső "felrobbanása" is tejesen logikusnak tűnik: amikor már annyi "megfeketedett" felület van a búrán, hogy az itt elnyelt fény-energia annyira felmelegíti a kvarc anyagát, hogy a kvarc végül megpuhul (1600 Celsius fok hőmérséklet környékén) akkor a belső (200 bar feletti) gáznyomás hatására a lámpa egy pillanatra felidézi Ganxta Zolee híres slágerét: "BUMM a fejbe, halott vagy haver..." :-)
Szerintem ha valaki "véletlenül" megnézi a projektorában a lámpát, ami már jó sokat vetített és ha "véletlenül" a világítótest búráján fekete elszíneződést lát, akkor kb. AZONNAL cserélje (vagy cseréltesse) ki a lámpát. Ezen a ponton már a fényerő (hiánya) alapján is setjhető, hogy a lámpa az utolsókat "rúgja" a gépben, de a dolog nagyon veszélyes, mert egyes házimozis gépek esetén a lámpa felrobbanása komolyan károsíthatja a gépet. De ha a robbanás esetleg ezt még nem tette meg, akkor majd megteszi a ballaszt által a lámpára küldött többezer Voltos feszültségcsúcs, ami a (NEM felrobbant :-) lámpát lenne hivatott begyújtani. Ha a gépben fémből van a lámpaház, akkor a felrobbant lámpa leszakadt elektródája simán hozzáérhet ennek a belső felületéhez és amikor a gép megpróbálja a lámpát begyújtani, akkor a (mondjuk 2500V-os) feszültség a lámpaházon keresztül eljut az alaplapra és "bejárja" annak (mondjuk) 12V feszültségre tervezett alkatrészeit. Ez akkor történik meg, amikor a (rendkívül felkészült) tulajdonos úgy érzi, hogy a felrobbant lámpa "talán már meggyógyult" azután, hogy a robbanás után a gépet (ha nem teljesen idióta, akkor) áramtalanította. Ez azonban teljes tévedés: a felrobbant lámpa SOHA NEM GYÓGYUL MEG MAGÁTÓL, sőt, egyetlen hiteles történelmi feljegyzés sem utal semmilyen formában erre a feltételezésre. A lámpa még több hét "pihentetés" után sem gyógyul meg magától, a probléma megoldására az egyetlen lehetőség a lámpa KICSERÉLÉSE. Ha a tulaj mégis úgy gondolja, hogy a lámpa talán már meggyógyult és ismét megpróbálja bekapcsolni a gépet, akkor a fent vázolt 2500V-os "alaplapi-kezelés" után már nem csak a lámpa, hanem a gép (általában kb. komplett) elektronikája is mehet a kukába.
A gond az, hogy a lámpa felrobbanását a gép NEM értékeli, csupán azt veszi észre, hogy megszakadt a lámpa árama. Ugyanez történik ha a lámpa "simán" kialszik, így a gép (1-2 perc után) "magától" is megpróbálja a lámpát újraindítani. És akkor jön a 2500V-os "simogatás"...
Jótanács: ha valaki vetítés közben egy pisztolylövés szerű hangot hall és ugyanabban a pillanatban a vászon elsötétedik, akkor AZONNAL TÉPJE KI A PROJEKTOR TÁPVEZETÉKÉT A HÁLÓZATI CSATLAKOZÓBÓL! Ezután a tápkábelt darabokra vágjuk és a "cafatjait" elássuk a kert keleti oldalán (kert hiányában az elégetés is megfelelő módszer, így biztosan NEM próbálja meg senki a gépet újra bekapcsolni ... és ugyanazzal a lendülettel tönkretenni).
Ha a lámpa már felrobbant, akkor a gép NEM károsodik az áramtalanítástól (pont a lámpa védelmében NEM szabad a bekapcsolt gépet hirtelen áramtalanítani, de a felrobbant lámpa védelme viszonylag kevés értelmet hordozó tevékenység lenne). Ha a gépet gyorsan áramtalanítjuk, akkor biztosan NEM lesz elég ideje arra, hogy egy kis várakozás után megpróbálja újraindítani a lámpát. És akkor a gép (valószínűleg) NEM károsodik ... hiszen a gépet általában NEM a felrobbant lámpa teszi tönkre, hanem a tulajdonos, amikor visszakapcsolja (vagy NEM tépi ki időben az áramból).
Az ipari gépek általában védettek a lámpa felrobbanásával szemben, de a kevésbé "gondosan" megépített házimozis gépek esetén NEM biztos, hogy nem jutnak ki üvegdarabok a lámpaházból, így ezeket az "esemény" után érdemes lehet átnézetni/tisztíttatni (vagy legalább megkérdezni egy szakembert, hogy az adott géptípus esetén ez szükséges-e). Batyó megkérdezése például egész jó ötletnek tűnik nekem, úgyis tőle kell új lámpát venni ... :-)
A múltkori elméletet időközben még picit továbbgondoltam és előástam pár öreg lámpát a szekrény mélyéről.
Egyértelműen látszott az öreg lámpák "érzékszervi vizsgálata" során, hogy minél idősebb egy lámpa, annál "homályosabb" a plazma körüli üvegbuborék (a valóságban: kvarc-buborék) belső felülete. Egyes lámpákon konkrétan fekete elszíneződés látszik, valószínűleg azon a ponton, amely a lámpa használata során felül volt (számítógépes szimulációk alapján tudjuk, hogy a belső tér teteje jóval melegebb, ilyen pici térben is működik a fizika és a meleg felszáll).
Úgy tűnik, hogy a nagyobb teljesítményű lámpák esetén nagyobb a buborék belső felületének a károsodása.
Mit jelentenek a fentiek? Sajnos azt, hogy NEM csak az ív hosszának a növekedése miatt nő idővel a lámpa fényfoltjának a mérete. A homályos üveg szórja a fényt, ennek hatása azonos azzal, mintha a pici ív helyett a (hozzá képest) sokkal nagyobb (több milliméteres) "búrája" világítana a lámpának. Márpedig egy ennyivel nagyobb fényforrás képét ennyiszer nagyobb felületre is képezi le a foncsor, tehát akár 5x-10x-esére is könnyedén megnőhet annak a fényfoltnak a mérete, ami a búra károsodott belső felületén szórt sugarak "rajzolnak". Nem tévedünk nagyot, ha úgy tekintjük, hogy a búra belső felületén szórt fény gyakorlatilag "elveszett" a projektor számára.
A kisebb teljesítményű lámpák esetén úgy TŰNIK, hogy a búra belső károsodása sokkal kisebb, ez akár magyarázhatja a kicsi lámpák irreálisan hosszú (10000 óra feletti) élettartamát, hiszen ezek esetén sokkal lassabban "mattul be" a búra belső felülete, így talán ezek esetén TALÁN valóban az ív hosszának a növekedése a fő probléma, az viszont sokkal lassabban csökkenti le a projektor által hasznosítható fénymennyiséget (hiszen kisebb hatással van a foltméretre).
A fentiek fényében a lámpák végső "felrobbanása" is tejesen logikusnak tűnik: amikor már annyi "megfeketedett" felület van a búrán, hogy az itt elnyelt fény-energia annyira felmelegíti a kvarc anyagát, hogy a kvarc végül megpuhul (1600 Celsius fok hőmérséklet környékén) akkor a belső (200 bar feletti) gáznyomás hatására a lámpa egy pillanatra felidézi Ganxta Zolee híres slágerét: "BUMM a fejbe, halott vagy haver..." :-)
Szerintem ha valaki "véletlenül" megnézi a projektorában a lámpát, ami már jó sokat vetített és ha "véletlenül" a világítótest búráján fekete elszíneződést lát, akkor kb. AZONNAL cserélje (vagy cseréltesse) ki a lámpát. Ezen a ponton már a fényerő (hiánya) alapján is setjhető, hogy a lámpa az utolsókat "rúgja" a gépben, de a dolog nagyon veszélyes, mert egyes házimozis gépek esetén a lámpa felrobbanása komolyan károsíthatja a gépet. De ha a robbanás esetleg ezt még nem tette meg, akkor majd megteszi a ballaszt által a lámpára küldött többezer Voltos feszültségcsúcs, ami a (NEM felrobbant :-) lámpát lenne hivatott begyújtani. Ha a gépben fémből van a lámpaház, akkor a felrobbant lámpa leszakadt elektródája simán hozzáérhet ennek a belső felületéhez és amikor a gép megpróbálja a lámpát begyújtani, akkor a (mondjuk 2500V-os) feszültség a lámpaházon keresztül eljut az alaplapra és "bejárja" annak (mondjuk) 12V feszültségre tervezett alkatrészeit. Ez akkor történik meg, amikor a (rendkívül felkészült) tulajdonos úgy érzi, hogy a felrobbant lámpa "talán már meggyógyult" azután, hogy a robbanás után a gépet (ha nem teljesen idióta, akkor) áramtalanította. Ez azonban teljes tévedés: a felrobbant lámpa SOHA NEM GYÓGYUL MEG MAGÁTÓL, sőt, egyetlen hiteles történelmi feljegyzés sem utal semmilyen formában erre a feltételezésre. A lámpa még több hét "pihentetés" után sem gyógyul meg magától, a probléma megoldására az egyetlen lehetőség a lámpa KICSERÉLÉSE. Ha a tulaj mégis úgy gondolja, hogy a lámpa talán már meggyógyult és ismét megpróbálja bekapcsolni a gépet, akkor a fent vázolt 2500V-os "alaplapi-kezelés" után már nem csak a lámpa, hanem a gép (általában kb. komplett) elektronikája is mehet a kukába.
A gond az, hogy a lámpa felrobbanását a gép NEM értékeli, csupán azt veszi észre, hogy megszakadt a lámpa árama. Ugyanez történik ha a lámpa "simán" kialszik, így a gép (1-2 perc után) "magától" is megpróbálja a lámpát újraindítani. És akkor jön a 2500V-os "simogatás"...
Jótanács: ha valaki vetítés közben egy pisztolylövés szerű hangot hall és ugyanabban a pillanatban a vászon elsötétedik, akkor AZONNAL TÉPJE KI A PROJEKTOR TÁPVEZETÉKÉT A HÁLÓZATI CSATLAKOZÓBÓL! Ezután a tápkábelt darabokra vágjuk és a "cafatjait" elássuk a kert keleti oldalán (kert hiányában az elégetés is megfelelő módszer, így biztosan NEM próbálja meg senki a gépet újra bekapcsolni ... és ugyanazzal a lendülettel tönkretenni).
Ha a lámpa már felrobbant, akkor a gép NEM károsodik az áramtalanítástól (pont a lámpa védelmében NEM szabad a bekapcsolt gépet hirtelen áramtalanítani, de a felrobbant lámpa védelme viszonylag kevés értelmet hordozó tevékenység lenne). Ha a gépet gyorsan áramtalanítjuk, akkor biztosan NEM lesz elég ideje arra, hogy egy kis várakozás után megpróbálja újraindítani a lámpát. És akkor a gép (valószínűleg) NEM károsodik ... hiszen a gépet általában NEM a felrobbant lámpa teszi tönkre, hanem a tulajdonos, amikor visszakapcsolja (vagy NEM tépi ki időben az áramból).
Az ipari gépek általában védettek a lámpa felrobbanásával szemben, de a kevésbé "gondosan" megépített házimozis gépek esetén NEM biztos, hogy nem jutnak ki üvegdarabok a lámpaházból, így ezeket az "esemény" után érdemes lehet átnézetni/tisztíttatni (vagy legalább megkérdezni egy szakembert, hogy az adott géptípus esetén ez szükséges-e). Batyó megkérdezése például egész jó ötletnek tűnik nekem, úgyis tőle kell új lámpát venni ... :-)
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Párbaj: Baba-Barco v.s. Benq W10000
Mondhatnánk, hogy ez Dávid és Góliát "csatája" volt, mivel a ProjectionDesign/Barco gép térfogata kb. tizede a Benq-nak. Viccesen nézett ki a két gép egymás mellett...
Először a W10000 vetített. Meglepetésemre ez a gép DURVÁN jobb, mint a W5000. A W5000-ben kikapcsolhatatlanul fut egy kép-élesítő algoritmus, ami a legtöbb nézőnek tetszik, de nekem nem. Szerencsére a digitális "piszkálásnak" NYOMA SINCS a W10000 képében ... ezáltal azonnal be is lopta magát ez a gép a szívembe.
A W5000 másik "problémája" a "csupán" DarkChip2-es besorolású DMD volt. A W10000 ebben is előrelépést jelent, abban már egy DC3 besorolású és (szintén) 0,95"-es méretű DLP chip dolgozik. Régi szép idők... :-)
A kis Barco-ban is ugyanekkora és (valószínűleg) ugyanúgy DC3 chip van, ezért csak akkor lehet valódi különbség a DMD-ik között, ha egy adott "DarkChip osztályon" belül valóban léteznek különböző minőségi osztályba tartozó chip-ek. És úgy tűnik, hogy léteznek, mert a kis Barco egyszerre vetített sokkal fényesebb és sokkal kontrasztosabb képet (a valamivel kisebb lámpateljesítménye ellenére, bár abban új volt a lámpa).
A fényerő és az on/off kontraszt mellett a harmadik feltűnő különbség az ANSI kontraszt volt. A Blade Runner 2049-ben a már többször említett "emléktáras" jelenetben a kis Barco képében nyoma sem volt annak a fényszórásnak, ami a Benq által vetített képben "beszürkítette" a kép fekete részeit.
Az ANSI kontraszt egyik jelentőségét én ott látom, hogy az emberi szem (nagyrészt) az ANSI kontraszt alapján "dönti el", hogy egy tévé képét nézi, vagy projektorral vetített képet. Egy nagyon jó ANSI kontrasztú gép egy sötét falú szobában be tudja "csapni" a szemünket és azt érezzük, hogy egy hatalmas tévét nézünk. A másik fontos paraméter, hogy a valóságban amikor a testek 3D-ben vannak előttünk, akkor NAGYON különböző lehet a látszólagos fényességük (hiszen ha pl. egy erős lámpa alatt van egy világos tárgy, akkor az fényesen és élesen jelenik meg a durván sötét háttér előtt ... és természetesen NINCS körülötte az a "halo", amit a gyengébb ANSI kontraszt okoz a vetített képben). Ha a vetített képben "fénybúra" van a világos képi részletek között, azt csak azzal tudja "magyarázni" az agyunk, hogy a fényes tárgy (maga körül) megvilágítja a környezetét ... akkor viszont az a háttér KÖZEL kell, hogy legyen a fényes tárgyhoz (azaz 3D-ben nem sokkal messzebb a szemünktől, mint maga a tárgy).
Nézzünk egy egyszerű példát: a kép azt mutatja, hogy egy űrhajó száll az űrben. Ha az űrhajó mellett sötét a kép (az űr) akkor azt érezzük, hogy a háttér NINCS "fénydinamikai" KAPCSOLATBAN az előtte lebegő tárggyal, azaz MESSZE az űrhajó "mögött" lebegnek a csillagok. Más szóval az agyunk "fényéves mélységű 3D"-nek értelmezi (az amúgy 2D) látványt, pusztán azon emlék alapján, hogy tudjuk, a csillagok messze vannak. Ezzel szemben ha az űrhajó körül egy fénybúrát látunk, akkor a tárgy és a környezete "dinamikai kapcsolatba" kerül, azaz a tárgy "fényt ad át" a háttérnek. Az agyunk tudja, hogy ehhez kicsi távolság kell, így ennek a jelenségnek csak az lehet a magyarázata, hogy KICSI TÁVOLSÁG van az űrhajó- és a háttér között ... magyarul egy fekete "lepedő" van kifeszítve az űrhajó mögött, aminek a felületét megvilágítja az űrhajóról visszavert fény. Az agy ebben az esetben tehát azt gondolja, hogy (fényéves távolságok helyett) maximum 1-2m távolság lehet az űrhajó és a háttér között (másképp nem tudnának "hatni" egymásra).
A gyenge ANSI kontraszt hatására tehát (elméletem szerint) "összeomlik a 3D térérzékelés". A gyakorlatban is pontosan ez történt: amikor a Benq vetítette a Blade Runner "emléktáras" jelenetét, a "replikáns csaj" (Luv) mögött pár centivel ott volt egy "fekete lepedő" és egyáltalán nem éreztük a szoba "mélységét". Az agy úgy dekódolta a látványt, hogy egy maximum 50cm mély térrészt "tölt meg" a jelenet a kép (valódi) síkja mögött. A kis Barco által vetített képben viszont olyan térbeli mélységet kapott a jelenet, hogy a Benq tulajdonosa is megjegyezte, mennyire "3D"-nek érződik a látvány.
A Benq-val megnéztünk pár jelenetet az Oblivion-ból is, ezeken feltűnt, hogy nem pontosan a szemem által megszokott színekkel jelent meg néhány képi elem (ezeket a képeket már sok komoly projektoron láttam). A szín-dekódoló renszer tehát "picit máshogy" működik ezen a gépen, mint azokon működött (a "komoly" gépek között ehhez képest csak "mikroszkópikus" különbségeket látok) de egy kalibrálás ezen simán segíthet.
Összességében a Benq W10000 egy nagyon jól sikerült gép, konkrétan nem hiszem, hogy ma boltban (mondjuk két-három millió alatt) kapható lenne olyan DLP projektor, amelyik ilyen éles és kontrasztos képet vetít. A nagyméretű és jó minőségű DLP chip előnyeit lehetetlen utánozni a ma kapható kétharmad (0,66") vagy akár fele (0,45") méretű chip-ekkel és ma már csak a prémium gépekben van "rendes méretű" DMD. Ez a gép az egyik legjobb, valaha épített távolkeleti gyártású projektor, ez számomra nem kérdés. W20000-est még nem láttam élőben, lehet, hogy az még ennél is jobb, de ez is egy nagyon "becsületes" gép, egy (sajnos) már letűnt korszak egyik utolsó hírnöke.
A kis Barco tervezésekor viszont a "pénz nem számít, csak a minőség" volt az alapelv (a vevők úgyis busásan megfizették végül a gép árát) ezért abba az akkor (még :-) létező legmagasabb minőségi osztályba tartozó alkatrészek kerültek. Ennek a ténynek a hatása természetesen a vásznon is látszik ... de hát könnyű úgy jó projektort építeni, hogy a költség nem számít.
Egy dologban viszont a Benq nyert: zajszintben. A Benq olyan halk, hogy alig hallani a hangját, szinte csak onnan tudjuk, hogy be van kapcsolva, hogy fény jön a lencséjéből. A Barco valamivel hangosabb, de ez nem is meglepő. Viszont a töredék mérete miatt könnyű betenni egy hangcsillapító dobozba, onnantól kezdve ez sem lesz hallható. Ha viszont a nappali plafonjára fúrjuk fel a kis gépet, szinte nem is látszik, olyan pici, helyes, formás, szexi. Valamit valamiért. :-)
Az emberi tudatlanság a házimozis legfőbb segítője, így szerencsére ma már (a 4K korszak bűvöletében) a legtöbben a 4K felbontású (és a katalógus adatai szerint a fizika/optika által megengedett maximális korlátok többszörösét könnyedén teljesítő) gépeket választják a boltok polcairól. A használtpiac árai a padlón vannak, a "nem 4K" projektorok már szinte senkinek nem kellenek, így a használtpiacon olyan minőségű gépeket lehet beszerezni "egészen emberi" árakon, ami pár éve még teljesen elképzelhetetlen lett volna. Mondhatjuk, hogy manapság az átlag nyugati házimozis lecseréli a borotva éles üveglencséjű, 0,95"-es DMD chip-es, jó kontrasztú és pontos színeket vetítő 1080p projektorát egy műanyag lencsés, 4K-s, a vászonra "homálytengert" hamis színekben vetítő gépre, esetenként 0,45"-es chip-pel. Namost ez teljesen rendben is van mindaddig, amíg nekünk adja el a "kiselejtezett" (amúgy perfekt) gépét "bagóért". Ezek után állítja még valaki, hogy én lennék a "fejlődés" ellenlábasa? :-)
Mondhatnánk, hogy ez Dávid és Góliát "csatája" volt, mivel a ProjectionDesign/Barco gép térfogata kb. tizede a Benq-nak. Viccesen nézett ki a két gép egymás mellett...
Először a W10000 vetített. Meglepetésemre ez a gép DURVÁN jobb, mint a W5000. A W5000-ben kikapcsolhatatlanul fut egy kép-élesítő algoritmus, ami a legtöbb nézőnek tetszik, de nekem nem. Szerencsére a digitális "piszkálásnak" NYOMA SINCS a W10000 képében ... ezáltal azonnal be is lopta magát ez a gép a szívembe.
A W5000 másik "problémája" a "csupán" DarkChip2-es besorolású DMD volt. A W10000 ebben is előrelépést jelent, abban már egy DC3 besorolású és (szintén) 0,95"-es méretű DLP chip dolgozik. Régi szép idők... :-)
A kis Barco-ban is ugyanekkora és (valószínűleg) ugyanúgy DC3 chip van, ezért csak akkor lehet valódi különbség a DMD-ik között, ha egy adott "DarkChip osztályon" belül valóban léteznek különböző minőségi osztályba tartozó chip-ek. És úgy tűnik, hogy léteznek, mert a kis Barco egyszerre vetített sokkal fényesebb és sokkal kontrasztosabb képet (a valamivel kisebb lámpateljesítménye ellenére, bár abban új volt a lámpa).
A fényerő és az on/off kontraszt mellett a harmadik feltűnő különbség az ANSI kontraszt volt. A Blade Runner 2049-ben a már többször említett "emléktáras" jelenetben a kis Barco képében nyoma sem volt annak a fényszórásnak, ami a Benq által vetített képben "beszürkítette" a kép fekete részeit.
Az ANSI kontraszt egyik jelentőségét én ott látom, hogy az emberi szem (nagyrészt) az ANSI kontraszt alapján "dönti el", hogy egy tévé képét nézi, vagy projektorral vetített képet. Egy nagyon jó ANSI kontrasztú gép egy sötét falú szobában be tudja "csapni" a szemünket és azt érezzük, hogy egy hatalmas tévét nézünk. A másik fontos paraméter, hogy a valóságban amikor a testek 3D-ben vannak előttünk, akkor NAGYON különböző lehet a látszólagos fényességük (hiszen ha pl. egy erős lámpa alatt van egy világos tárgy, akkor az fényesen és élesen jelenik meg a durván sötét háttér előtt ... és természetesen NINCS körülötte az a "halo", amit a gyengébb ANSI kontraszt okoz a vetített képben). Ha a vetített képben "fénybúra" van a világos képi részletek között, azt csak azzal tudja "magyarázni" az agyunk, hogy a fényes tárgy (maga körül) megvilágítja a környezetét ... akkor viszont az a háttér KÖZEL kell, hogy legyen a fényes tárgyhoz (azaz 3D-ben nem sokkal messzebb a szemünktől, mint maga a tárgy).
Nézzünk egy egyszerű példát: a kép azt mutatja, hogy egy űrhajó száll az űrben. Ha az űrhajó mellett sötét a kép (az űr) akkor azt érezzük, hogy a háttér NINCS "fénydinamikai" KAPCSOLATBAN az előtte lebegő tárggyal, azaz MESSZE az űrhajó "mögött" lebegnek a csillagok. Más szóval az agyunk "fényéves mélységű 3D"-nek értelmezi (az amúgy 2D) látványt, pusztán azon emlék alapján, hogy tudjuk, a csillagok messze vannak. Ezzel szemben ha az űrhajó körül egy fénybúrát látunk, akkor a tárgy és a környezete "dinamikai kapcsolatba" kerül, azaz a tárgy "fényt ad át" a háttérnek. Az agyunk tudja, hogy ehhez kicsi távolság kell, így ennek a jelenségnek csak az lehet a magyarázata, hogy KICSI TÁVOLSÁG van az űrhajó- és a háttér között ... magyarul egy fekete "lepedő" van kifeszítve az űrhajó mögött, aminek a felületét megvilágítja az űrhajóról visszavert fény. Az agy ebben az esetben tehát azt gondolja, hogy (fényéves távolságok helyett) maximum 1-2m távolság lehet az űrhajó és a háttér között (másképp nem tudnának "hatni" egymásra).
A gyenge ANSI kontraszt hatására tehát (elméletem szerint) "összeomlik a 3D térérzékelés". A gyakorlatban is pontosan ez történt: amikor a Benq vetítette a Blade Runner "emléktáras" jelenetét, a "replikáns csaj" (Luv) mögött pár centivel ott volt egy "fekete lepedő" és egyáltalán nem éreztük a szoba "mélységét". Az agy úgy dekódolta a látványt, hogy egy maximum 50cm mély térrészt "tölt meg" a jelenet a kép (valódi) síkja mögött. A kis Barco által vetített képben viszont olyan térbeli mélységet kapott a jelenet, hogy a Benq tulajdonosa is megjegyezte, mennyire "3D"-nek érződik a látvány.
A Benq-val megnéztünk pár jelenetet az Oblivion-ból is, ezeken feltűnt, hogy nem pontosan a szemem által megszokott színekkel jelent meg néhány képi elem (ezeket a képeket már sok komoly projektoron láttam). A szín-dekódoló renszer tehát "picit máshogy" működik ezen a gépen, mint azokon működött (a "komoly" gépek között ehhez képest csak "mikroszkópikus" különbségeket látok) de egy kalibrálás ezen simán segíthet.
Összességében a Benq W10000 egy nagyon jól sikerült gép, konkrétan nem hiszem, hogy ma boltban (mondjuk két-három millió alatt) kapható lenne olyan DLP projektor, amelyik ilyen éles és kontrasztos képet vetít. A nagyméretű és jó minőségű DLP chip előnyeit lehetetlen utánozni a ma kapható kétharmad (0,66") vagy akár fele (0,45") méretű chip-ekkel és ma már csak a prémium gépekben van "rendes méretű" DMD. Ez a gép az egyik legjobb, valaha épített távolkeleti gyártású projektor, ez számomra nem kérdés. W20000-est még nem láttam élőben, lehet, hogy az még ennél is jobb, de ez is egy nagyon "becsületes" gép, egy (sajnos) már letűnt korszak egyik utolsó hírnöke.
A kis Barco tervezésekor viszont a "pénz nem számít, csak a minőség" volt az alapelv (a vevők úgyis busásan megfizették végül a gép árát) ezért abba az akkor (még :-) létező legmagasabb minőségi osztályba tartozó alkatrészek kerültek. Ennek a ténynek a hatása természetesen a vásznon is látszik ... de hát könnyű úgy jó projektort építeni, hogy a költség nem számít.
Egy dologban viszont a Benq nyert: zajszintben. A Benq olyan halk, hogy alig hallani a hangját, szinte csak onnan tudjuk, hogy be van kapcsolva, hogy fény jön a lencséjéből. A Barco valamivel hangosabb, de ez nem is meglepő. Viszont a töredék mérete miatt könnyű betenni egy hangcsillapító dobozba, onnantól kezdve ez sem lesz hallható. Ha viszont a nappali plafonjára fúrjuk fel a kis gépet, szinte nem is látszik, olyan pici, helyes, formás, szexi. Valamit valamiért. :-)
Az emberi tudatlanság a házimozis legfőbb segítője, így szerencsére ma már (a 4K korszak bűvöletében) a legtöbben a 4K felbontású (és a katalógus adatai szerint a fizika/optika által megengedett maximális korlátok többszörösét könnyedén teljesítő) gépeket választják a boltok polcairól. A használtpiac árai a padlón vannak, a "nem 4K" projektorok már szinte senkinek nem kellenek, így a használtpiacon olyan minőségű gépeket lehet beszerezni "egészen emberi" árakon, ami pár éve még teljesen elképzelhetetlen lett volna. Mondhatjuk, hogy manapság az átlag nyugati házimozis lecseréli a borotva éles üveglencséjű, 0,95"-es DMD chip-es, jó kontrasztú és pontos színeket vetítő 1080p projektorát egy műanyag lencsés, 4K-s, a vászonra "homálytengert" hamis színekben vetítő gépre, esetenként 0,45"-es chip-pel. Namost ez teljesen rendben is van mindaddig, amíg nekünk adja el a "kiselejtezett" (amúgy perfekt) gépét "bagóért". Ezek után állítja még valaki, hogy én lennék a "fejlődés" ellenlábasa? :-)
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Használt benq w1070-ek 100-120rft között mennek, állapot stb. függően...kb. ez is ennyiért reális sztem.paragon85 írta: ↑2019.03.24., vas. 22:05Sziasztok!
Tudom, nem a legjobb hely, de tényleg mindenhol kerestem beárazós topikot...
Tudnátok abban segíteni, hogy egy Benq w1200-as projektornak, bekalibrálva mi a jelenlegi reális ára? Első tulaj vagyok, a projektor nagyon megkímélt, 1400óra van benne Eco módban. Nem dohányzó lakásból, karcmentes lencse, stb..
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Abban a világban élünk, ahol a lényeg már egyáltalán nem a valóság, hanem annak a "tálalása".
Itt van egy nagyon "alapos" teszt a SIm2 Nero 45 nevű gépről, amely a "hírhedt" 0,67"-es 4K DLP chip-et használja:
https://gallery.mailchimp.com/8ec4bf808 ... nero4s.pdf
Összefoglalva a teszt megállapításait: Itt van egy 4K DLP ami fakó, lapos képet vetít SDR/HD-ben, a távirányító egy vicc, a gép
nagyon hangos és nem tud 3D-t, a lézer fényforrások korszakában sima UHP izzó van benne, magas az input lag (70 ms), a kontrasztot le sem merték írni (!!!!!) tehát (és most jön számomra a CSODA): ez a világ legjobb projektora és mindenki szaladjon azonnal kb. 11 misit lecsengetni érte a legközelebbi kereskedőhöz!
Bár csak lenne ennyi pénzem projektorra, tuti vennék egy ilyet ... bár az is lehet, hogy inkább egy picit még "rálocsolnék" a pénzre és inkább vennék egy másik gyártótól egy 0,9"-es chip-ből épített lézeres gépet. Mert értem én, hogy a fizika törvényei egyes gyártókra nem vonatkoznak, de azért én mégis csak a nagyobb DLP chip-ben hiszek ... valamiért... :-)
Itt van egy nagyon "alapos" teszt a SIm2 Nero 45 nevű gépről, amely a "hírhedt" 0,67"-es 4K DLP chip-et használja:
https://gallery.mailchimp.com/8ec4bf808 ... nero4s.pdf
Összefoglalva a teszt megállapításait: Itt van egy 4K DLP ami fakó, lapos képet vetít SDR/HD-ben, a távirányító egy vicc, a gép
nagyon hangos és nem tud 3D-t, a lézer fényforrások korszakában sima UHP izzó van benne, magas az input lag (70 ms), a kontrasztot le sem merték írni (!!!!!) tehát (és most jön számomra a CSODA): ez a világ legjobb projektora és mindenki szaladjon azonnal kb. 11 misit lecsengetni érte a legközelebbi kereskedőhöz!
Bár csak lenne ennyi pénzem projektorra, tuti vennék egy ilyet ... bár az is lehet, hogy inkább egy picit még "rálocsolnék" a pénzre és inkább vennék egy másik gyártótól egy 0,9"-es chip-ből épített lézeres gépet. Mert értem én, hogy a fizika törvényei egyes gyártókra nem vonatkoznak, de azért én mégis csak a nagyobb DLP chip-ben hiszek ... valamiért... :-)
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Sziasztok!
Tudom, nem a legjobb hely, de tényleg mindenhol kerestem beárazós topikot...
Tudnátok abban segíteni, hogy egy Benq w1200-as projektornak, bekalibrálva mi a jelenlegi reális ára? Első tulaj vagyok, a projektor nagyon megkímélt, 1400óra van benne Eco módban. Nem dohányzó lakásból, karcmentes lencse, stb..
Tudom, nem a legjobb hely, de tényleg mindenhol kerestem beárazós topikot...
Tudnátok abban segíteni, hogy egy Benq w1200-as projektornak, bekalibrálva mi a jelenlegi reális ára? Első tulaj vagyok, a projektor nagyon megkímélt, 1400óra van benne Eco módban. Nem dohányzó lakásból, karcmentes lencse, stb..
Stereo:
Hangsugárzó: Dali Concept 6 (HiVox tuning)
Erősítő: NAD C325bee (HiVox tuning)
Kábelek: Kimber 4TC, IC: Cable Talk Professional 3
DAC: HiVox Lupus C MkIII, HiVox Vespa Jittercsökkentő
Szűrő: HiVox Alces 2, Habia tápkábel
Vetítés
Projektor: Benq w1200 fullHD
Vászon: Gyulai Pál ezüstvászon
Média lejátszó: Popcorn A400
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Akkir szinte sosem.... mikor írtad hogy időnként, az az én olvasatomban 2-3 év.
Azért vannak még tisztességes cégek, akik csinalnak jó, korrekt gépeket (igaz, az árát is megkerik újonnan, viszont lehet használtan is venni).
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Szerintem 10000 vetített óránként érdemes kicserélni a hővezető pasztát. Persze egy házimozis sosem vetít ennyit, de ipari használat mellett (7/24 használatban) ez nem sokkal több mint egy év. Az ipari gépek pont erre vannak tervezve, így ott minden ötödik lámpacserénél kiszedni a DMD hűtési rendszerét, kiporolni a hűtőbordákat és cserélni a hővezető pasztát ... hát ... ha ennyi nem fér bele valakinek a karbantartásba, akkor az nyugodtan cseréljen DMD-t mondjuk 20000-30000 óránként. Egy biztos ... a hővezető paszta SOKKAL olcsóbb, mint egy DMD. :-)
Igen, a kétlámpás PD/Barco nagygépekben is hőcsöves hűtése van a DMD-nek, saját ventillátorral, ami a hőcsövek végén a hűtőbordák között fújja át a levegőt. Ha ez a ventillátor megáll, a gép vészleállást produkál, tehát a DMD "testi épségét" is komolyan védi a gép. De EZEK a ventillátorok nem állnak meg, mivel tényleg azért hívják "maglev"-nek, mert valóban mágneses téren lebeg a forgórész.
A Baba-Barco fényereje sokkal kisebb, ezért sokkal kevésbé melegszik a DMD, ennek ellenére abban is hőcsöves hűtést kapott (és ott is ventillátorral van "kényszerhűtve" a hőcső vége). És persze 0,95"-es chip van abban is, ami mindig is a prémium kategóriát jelentette, úgyhogy azt is komolyan védik a tervezők, mert ha hagynák túlmelegedni és tönkremenne, nagyon nem lenne olcsó a javítás (csere). Gyárilag (ha jól tudom) 5 év garancia van ezekre a gépekre (7/24 üzemben is, a gyár is erre adja a garanciát ha jól tudom) így NEM hagyhatják tönkremenni a gép legdrágább alkatrészét csak azért, hogy pár dollárt spóroljanak a gyártási költségeken (a garanciális javításokon többet veszítenének).
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Köszi! Az időnként mit jelent kb. 500 óránként?
A nagy és a baby Barcodban is hűtőcsöves a chip? Azért a pasztázást itt sem árt cserélni?
-
tonee73
- Kiemelt Moderátor
- Hozzászólások: 13681
- Csatlakozott: 2008.12.12., pén. 11:49
- Értékelés: 6468
- Tartózkodási hely: SO15 0SB
Re: Melyiket érdemes megvenni?
Mivel ez nem az adás vételi részre tartozik, így áttettem a helyére.Gomba1974 írta: ↑2019.03.23., szomb. 19:23Sziasztok.
Van olyan lehetőségem, hogy ezek közül tudjak választani.
Projectiondesign F30 SX+ 2000 óra ecoban 180 ért.
Panasonic PT-VZ580 397 óra ecoban 265 ért.
Panasonic PT-AT6000E több mint 3000 óra ecoban 240 ért.
Igaz pont az utolsót keresem csak az óraszám elég magasnak tűnik nekem.
Köszönöm.
Jó zenék --> Marantz CD16 --> Etalon Suprampli --> Chario Constellation Delphinus mkII
Ha meghalsz, te nem tudod, hogy halott vagy, csak a többieknek nehéz.Ugyanez a helyzet akkor is, ha hülye vagy.
Ha meghalsz, te nem tudod, hogy halott vagy, csak a többieknek nehéz.Ugyanez a helyzet akkor is, ha hülye vagy.
Re: Melyiket érdemes megvenni?
Hej, az LCD gépekről nem tudok sokat, de ez a Projectiondesign F30 NEM igazán ideális házimozira, mivel "SX+" ami azt jelenti, hogy 1400*1050 a felbontása és 4:3 a képaránya. Ez manapság NEM kimondottan optimális, mivel a filmek 16:9 vagy még "szélesebb" képarányúak.Gomba1974 írta: ↑2019.03.23., szomb. 19:23Sziasztok.
Van olyan lehetőségem, hogy ezek közül tudjak választani.
Projectiondesign F30 SX+ 2000 óra ecoban 180 ért.
Panasonic PT-VZ580 397 óra ecoban 265 ért.
Panasonic PT-AT6000E több mint 3000 óra ecoban 240 ért.
Igaz pont az utolsót keresem csak az óraszám elég magasnak tűnik nekem.
Köszönöm.
Az F30-ban 3 féle színkerék is lehet, ha pont a nagy fényerejű van benne, akkor az nem igazán optimális házmimozira.
Szerintem 1080p felbontás alá menni ma már NEM annyira jó ötlet ... kivéve ha pl. Karádi Katalin filmeket akarsz nézni a gépen ... arra jó a fehér szegmenses színkerék és a 4:3 is... :-)
Melyiket érdemes megvenni?
Sziasztok.
Van olyan lehetőségem, hogy ezek közül tudjak választani.
Projectiondesign F30 SX+ 2000 óra ecoban 180 ért.
Panasonic PT-VZ580 397 óra ecoban 265 ért.
Panasonic PT-AT6000E több mint 3000 óra ecoban 240 ért.
Igaz pont az utolsót keresem csak az óraszám elég magasnak tűnik nekem.
Köszönöm.
Van olyan lehetőségem, hogy ezek közül tudjak választani.
Projectiondesign F30 SX+ 2000 óra ecoban 180 ért.
Panasonic PT-VZ580 397 óra ecoban 265 ért.
Panasonic PT-AT6000E több mint 3000 óra ecoban 240 ért.
Igaz pont az utolsót keresem csak az óraszám elég magasnak tűnik nekem.
Köszönöm.
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Igen, a túl melegen (vagy a tükrök billenési állapotait tekintve túl asszimmetrikusan) járatott DMD tipikus "halála", hogy egyes mikrotükrök "beragadnak" az egyik állapotba. Ha ez a kikapcsolt állapot, az kevésbé durván látszik a képen, ha viszont a fény irányába billenve ragadnak be, akkor fehér pöttyök vannak a képben. DMD csere megoldja, de a dolog nagyrészt meg is előzhető ha rendes hűtést kap a chip, tehát ha pl. időnként cserélik a fenekén a hővezető pasztát, amin keresztül a hűtés elszívja róla a meleget. Vagy egyes gépekben eleve nem kap rendes hűtést a DMD, mert hát a fogyasztói társadalomban jobb, ha valami gyorsan meghal a jótállás lejárta után, hiszen így mindenki újra pénzt keres: a gyártó, a kereskedő, stb.
Szerencsére nem minden gépet terveznek ezen elvek mentén, a rendes projektorban hőcsöves hűtése van a DMD chip-nek és úgy nagyon hosszú az élettartama...
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Köszönöm! :-(szepi0808 írta: ↑2019.03.22., pén. 16:01Kuka.1982Flow írta: ↑2019.03.22., pén. 14:52Sziasztok!
Van a melóhelyemen egy nec p115 típusú projektor, aminek a képe sajnos ilyen:
251491_img_20180413_093032_1.jpg
Csak telós a kép, a kis fehér foltok négyzetek. Azt szeretném kérdezni, hogy érdemes-e ezzel foglalkozni vagy mehet a kukába? Csak mert ki akarják dobni, én viszont sajnálnám, de ha gazdaságtalan akkor megértem.
Köszi előre is!
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
No, én meg "megreszeltem" egy Baba-Barco kontrasztját.
A (fluorit) lencsébe tettem egy szűkebb íriszt (a gyári 25mm átmérőjű, én 17mm-est tettem bele, mert nem akartam nagyon lecsökkenteni a fényerőt). Ennek így 2,16x kisebb a felülete, ezért (a megvilágítás kúpszögének hasonló csökkentése után) a kontraszt is MINIMUM ennyiszer lenne jobb ... HA a szórt fény teljesen egyenletesen oszlana el a lencse felületén. De ez nagyon NEM egyenletesen oszlik el, mivel a megvilágítás kúpszögének a csökkentése miatt az "off" állapotba billent tükröcskékről visszavert fénykúp is "soványabb" lett, így ezek a sugarak mostantól "messziről elkerülik" a lencse (maradék, szabad) felületét. Már többször említettem, hogy a (szimmetrikus) blendézés hatása az "elején" inkább négyzetesen növeli a kontrasztot, mint lineárisan, ez most is látszik, mivel a kontraszt (szemre) SOKKAL jobb lett mint 2,16x-os.
Persze most is mondom: ez egy DLP projektor, olyan feketéje SOHA nem lesz, mint egy JVC-nek ... de basszus, EZ az ANSI kontraszt EZZEL az on/off kontraszttal ... hát ... amikor nem tökfekete a kép, akkor szerintem igen élvezhető.
Szinte hihetetlen, ahogy ez a kis vacak "veszi" a kontraszt-tuningot, csupán két kis darab alufólia "beépítése" után azonnal olyan lett a kontrasztja, mint a 2560 pixeles nagygépnek egy év "szénné" tuningolás után. De hát a kisgép (1080p, 0,95") DMD-jén a tükröcskék vagy másfélszer nagyobbak, így sokkal jobb a felület/kerület arányuk (ennek a DMD-nek a múltkor kiszámolt "kontraszt állandója" kb.9 míg a 2560 pixelesé csak 6 körüli ... de még az is sokkal jobb a mai 0,45"-es gépek 1 körüli és a 0,66"-es 4K chip 2 körüli értékéhez képest) szóval a 2560 pixeles géphez képest kb. másfélszer jobb kontrasztot tud ez a kis vacak "helyből", így alig kell "piszkálni" ahhoz, hogy a kontraszt (szerintem) teljesen kielégítő legyen. Persze lehetne még "erőlködni" ezzel a géppel is ... de nem látom értelmét.E felett a szint felett már alig javul a kép, kár lenne ennek érdekében a fényerőt tovább csökkenteni.
Ja, kipróbáltam a fluorit lencsét a nagygépben és MŰKÖDIK! Persze csak kézzel tartottam oda a fény útjába, de a lényeg, hogy azok a problémák, amelyek valóban problémássá tették volna a használatát, NEM jelentkeztek. SImán eléri a lencse fókuszsíkja a DMD felületét, nem ütközik semmi semmivel, nem láttam színhibát a képben (ha a két géptípus TIR prizmájában lényegesen különbözne az üvegben megtett fényút hossza, ez lehetne probléma). Szerencsére MINDEN működni látszott, tehát csak egy közdarabot kell csinálni, amivel a nagygében mechanikailag rögzíthető a kicsi lencse ... és kész is a fluorit optikás, natív 1440p DLP projektor. Ahhoz képest, hogy egy fluorit lencse a nagygépbe lenne közel egy milla, szerintem ez elég jól hangzik! Persze a milliós lencsében mindent motorok "tekergetnének" ... de ez engem nem érdekel. A nagy lencse nagyobb lens shift-et is tud, de erre sincs szükségem, a kicsi lencse is vagy 50%-kal el tudja tolni a képet függőlegesen, vízszintesen is valamennyivel, ez BŐVEN elég nekem a gyakorlatban. Nincsen "halott" Baba Barco-m fluorit lencsével (egy tökéletesen működő FullHD gépet meg marhaság lenne "szétbarmolni" a lencse kedvéért) de mostmár tudom, hogy BÁRMIKOR "lőhetek" egy "halott" fluorit lencsés kisgépet Ebay-en és a lencse BIZTOSAN működni fog BÁRMELYIK (akár 2560, akár 1920 pixeles) nagygépben. A nagygépek "lencsehiányának" problémaköre szerintem ezzel meg is van oldva ... :-)
A (fluorit) lencsébe tettem egy szűkebb íriszt (a gyári 25mm átmérőjű, én 17mm-est tettem bele, mert nem akartam nagyon lecsökkenteni a fényerőt). Ennek így 2,16x kisebb a felülete, ezért (a megvilágítás kúpszögének hasonló csökkentése után) a kontraszt is MINIMUM ennyiszer lenne jobb ... HA a szórt fény teljesen egyenletesen oszlana el a lencse felületén. De ez nagyon NEM egyenletesen oszlik el, mivel a megvilágítás kúpszögének a csökkentése miatt az "off" állapotba billent tükröcskékről visszavert fénykúp is "soványabb" lett, így ezek a sugarak mostantól "messziről elkerülik" a lencse (maradék, szabad) felületét. Már többször említettem, hogy a (szimmetrikus) blendézés hatása az "elején" inkább négyzetesen növeli a kontrasztot, mint lineárisan, ez most is látszik, mivel a kontraszt (szemre) SOKKAL jobb lett mint 2,16x-os.
Persze most is mondom: ez egy DLP projektor, olyan feketéje SOHA nem lesz, mint egy JVC-nek ... de basszus, EZ az ANSI kontraszt EZZEL az on/off kontraszttal ... hát ... amikor nem tökfekete a kép, akkor szerintem igen élvezhető.
Szinte hihetetlen, ahogy ez a kis vacak "veszi" a kontraszt-tuningot, csupán két kis darab alufólia "beépítése" után azonnal olyan lett a kontrasztja, mint a 2560 pixeles nagygépnek egy év "szénné" tuningolás után. De hát a kisgép (1080p, 0,95") DMD-jén a tükröcskék vagy másfélszer nagyobbak, így sokkal jobb a felület/kerület arányuk (ennek a DMD-nek a múltkor kiszámolt "kontraszt állandója" kb.9 míg a 2560 pixelesé csak 6 körüli ... de még az is sokkal jobb a mai 0,45"-es gépek 1 körüli és a 0,66"-es 4K chip 2 körüli értékéhez képest) szóval a 2560 pixeles géphez képest kb. másfélszer jobb kontrasztot tud ez a kis vacak "helyből", így alig kell "piszkálni" ahhoz, hogy a kontraszt (szerintem) teljesen kielégítő legyen. Persze lehetne még "erőlködni" ezzel a géppel is ... de nem látom értelmét.E felett a szint felett már alig javul a kép, kár lenne ennek érdekében a fényerőt tovább csökkenteni.
Ja, kipróbáltam a fluorit lencsét a nagygépben és MŰKÖDIK! Persze csak kézzel tartottam oda a fény útjába, de a lényeg, hogy azok a problémák, amelyek valóban problémássá tették volna a használatát, NEM jelentkeztek. SImán eléri a lencse fókuszsíkja a DMD felületét, nem ütközik semmi semmivel, nem láttam színhibát a képben (ha a két géptípus TIR prizmájában lényegesen különbözne az üvegben megtett fényút hossza, ez lehetne probléma). Szerencsére MINDEN működni látszott, tehát csak egy közdarabot kell csinálni, amivel a nagygében mechanikailag rögzíthető a kicsi lencse ... és kész is a fluorit optikás, natív 1440p DLP projektor. Ahhoz képest, hogy egy fluorit lencse a nagygépbe lenne közel egy milla, szerintem ez elég jól hangzik! Persze a milliós lencsében mindent motorok "tekergetnének" ... de ez engem nem érdekel. A nagy lencse nagyobb lens shift-et is tud, de erre sincs szükségem, a kicsi lencse is vagy 50%-kal el tudja tolni a képet függőlegesen, vízszintesen is valamennyivel, ez BŐVEN elég nekem a gyakorlatban. Nincsen "halott" Baba Barco-m fluorit lencsével (egy tökéletesen működő FullHD gépet meg marhaság lenne "szétbarmolni" a lencse kedvéért) de mostmár tudom, hogy BÁRMIKOR "lőhetek" egy "halott" fluorit lencsés kisgépet Ebay-en és a lencse BIZTOSAN működni fog BÁRMELYIK (akár 2560, akár 1920 pixeles) nagygépben. A nagygépek "lencsehiányának" problémaköre szerintem ezzel meg is van oldva ... :-)
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Kuka.1982Flow írta: ↑2019.03.22., pén. 14:52Sziasztok!
Van a melóhelyemen egy nec p115 típusú projektor, aminek a képe sajnos ilyen:
251491_img_20180413_093032_1.jpg
Csak telós a kép, a kis fehér foltok négyzetek. Azt szeretném kérdezni, hogy érdemes-e ezzel foglalkozni vagy mehet a kukába? Csak mert ki akarják dobni, én viszont sajnálnám, de ha gazdaságtalan akkor megértem.
Köszi előre is!
Epson EH-TW9300
Screenline Fashion 136" Diamond 1.2 4K
Zidoo Z3000 Pro
Anthem AVM70 15.2ch.
EMOTIVA XPA Gen3, BasX500.
MILLER & KREISEL S150/MP950/IC95/M5
SVS SB5000
Szepi házimozi: viewforum.php?f=46
Screenline Fashion 136" Diamond 1.2 4K
Zidoo Z3000 Pro
Anthem AVM70 15.2ch.
EMOTIVA XPA Gen3, BasX500.
MILLER & KREISEL S150/MP950/IC95/M5
SVS SB5000
Szepi házimozi: viewforum.php?f=46
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Sziasztok!
Van a melóhelyemen egy nec p115 típusú projektor, aminek a képe sajnos ilyen:
Csak telós a kép, a kis fehér foltok négyzetek. Azt szeretném kérdezni, hogy érdemes-e ezzel foglalkozni vagy mehet a kukába? Csak mert ki akarják dobni, én viszont sajnálnám, de ha gazdaságtalan akkor megértem.
Köszi előre is!
Van a melóhelyemen egy nec p115 típusú projektor, aminek a képe sajnos ilyen:
- 251491_img_20180413_093032_1.jpg (180.25 KiB) Megtekintve 3119 alkalommal
Köszi előre is!
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Ráfèr a kalibrálás.Hiccusz írta: ↑2019.03.20., szer. 22:46JVC DLA-RS2000 review
https://hometheaterreview.com/jvc-dla-r ... ed/?page=1
Epson EH-TW9300
Screenline Fashion 136" Diamond 1.2 4K
Zidoo Z3000 Pro
Anthem AVM70 15.2ch.
EMOTIVA XPA Gen3, BasX500.
MILLER & KREISEL S150/MP950/IC95/M5
SVS SB5000
Szepi házimozi: viewforum.php?f=46
Screenline Fashion 136" Diamond 1.2 4K
Zidoo Z3000 Pro
Anthem AVM70 15.2ch.
EMOTIVA XPA Gen3, BasX500.
MILLER & KREISEL S150/MP950/IC95/M5
SVS SB5000
Szepi házimozi: viewforum.php?f=46
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Továbbgondolva a tegnapi "az UHP lámpa fényereje alig változik az élettartama alatt" állítást ... hát ... ez alapján azt gondolom, hogy a lámpa "környékén" még nagyon is lenne mit "kapirgálni"!
Mint azt már említettem, van nálam olyan "kuka-érett" (gyárilag) segédtükrös lámpa (legalább 1500, talán 2000 vetített órával) amelyeket Batyó szedett ki olyan (LCD) gépből, amelyben annak már alig volt fényereje. Amikor pár hónapja "begányoltam" ezt a lámpát a Barco lámpaházba és kipróbáltam, teljes meglepetésemre a fényerő alig volt kisebb, mint az új gyári Barco lámpával. Mivel azonban a fénysugarak átlagos szöge nem volt (lényegesen) kisebb a gyári lámpához képest, így akkor még NEM láttam nagy "fantáziát" ebben a lámpatípusban (ezért tettünk be később egy új segédtükrös lámpát a Barco foncsorba).
Mai fejjel nézve már teljesen más "húrokat" pendít meg az agyamban a fenti tapasztalat: az öreg segédtükrös lámpa azért produkált ilyen jó fényerőt a Barco-ban, mert a Barco (valahogyan) képes a lámpa által termelt (szinte változatlan mennyiségű) fényt hasznosítani még akkor is, amikor erre az LCD gép (amiből a lámpát kiselejtezték) már nem volt képes. De hogyan lehetséges ez?
Tegnap óta tudjuk, hogy a lámpa által termelt fény mennyisége alig csökken idővel, de a lámpa fényfoltjának a mérete viszont DRASZTIKUSAN MEGNŐ a lámpa öregedésével (az ívhossz növekedése miatt). Ha a többszörös méretre "hízott" fényfolt még most is "befér" a Barco tüköralagút-bejáratán, akkor ennek a lámpának eredetileg NAGYON KICSI kellett, hogy legyen a fényfoltja. Ez az egyetlen értelmes magyarázat.
De hogyan lehet ilyen kicsi a fényfoltja a (gyári, azaz "öblös" foncsorú) segédtükrös lámpának? A magyarázat nagyon egyszerű (és persze ismét felmerül a "hogyan lehetséges, hogy én ezt nem ismertem fel már sokkal korábban?" kérdés :-)...
Már régebben megállapítottuk, hogy a lámpa foncsorának különböző kis felület-darabkái más és más optikai nagyítással képezik le a lámpában világító plazmát a fókuszpontba. Emiatt egyes sugarak nagy foltba de lapos szögben érkeznek, más sugarak kicsi foltba de nagyobb szögben. A nagy szögű (és "kis foltú") sugarakat is hasznosíthatnánk a kontrasztos kép vetítéséhez, de ehhez egy nagyon kúpos tüköralagúttal el kéne "laposítani" a szögüket. Ezt azonban NEM tehetjük meg, mert akkor elvesztenénk az eleve kis szögű (de nagyobb foltra érkező) sugarakat (ezek nem jutnának be a kicsike lyukon).
A probléma gyökere tehát az ASSZIMMETRIA, amely a különböző szögű- és foltméretű fénysugarak között áll fenn. Minden fénysugár-típus jól használható lenne önmagában, de mindegyikhez más-más alakú tüköralagút lenne az optimális ... de egyszerre csak EGYFÉLE tüköralagút lehet a gépben.
A fenti asszimmetria "mértékének" a jellemzésére bevezethetünk egy mérőszámot, ami azt mondja meg, hogy a kicsi szögben érkező sugarak fényfoltja "hányszor nagyobb", mint a legnagyobb szögben érkező sugarak fényfoltja. Hívhatnánk ezt a mennyiséget "foltméret hányadosnak". Minél nagyobb ez a szám, annál nagyobb az asszimmetria, annál nagyobbra kell nyitnunk a tüköralagút bejáratát (a "lapos" sugarak hasznosításának a kedvéért) ... és annál kevésbé tudjuk hasznosítani a nagy szögű sugarakat a kontrasztos kép vetítésére. A fénysugarak asszimmetriáját kellene csökkenteni a helyzet javítása érdekében, hiszen a fentiekből láthatóan egy lámpa annál kevésbé ideális a kontrasztos kép vetítésére, minél nagyobb a foltméret hányadosa.
A (kontrasztos kép vetítésére) ideális lámpa foltméret hányadosa 1 lenne. Ekkor MINDEN fénysugár esetén AZONOS lenne a foltméret, így (az Etendue-megmaradás miatt) minden fénysugár azonos szög alatt érkezne meg a fókuszpontba. A tüköralagút bejárata ekkor sokkal kisebb lehetne, mint most, így a tüköralagútban a fénysugarak tovább "laposodnának" és gyakorlatilag a lámpa TELJES fénymennyisége részt vehetne a kontrasztos kép vetítésében. Ezt a feladatot (szerintem) lehetetlen tökéletesen megoldani ... de legalább már tudjuk, hogy mihez kellene KÖZELÍTENIE az ideális lámpának (és foncsornak).
Mit csinál a segédtükör a segédtükrös lámpában? A nagy szögű sugarakat "visszapattintja", ezáltal kis szögű sugarakká "konvertálja" őket. Ezek a sugarak ezután már NEM rajzolnak egy picike "foltocskát" a fényfolt közepére, így lecsökkent a méretkülönbség a foncsor különböző részei által alkotott "foltok" között, tehát a segédtükör a lámpa foltméret hányadosát csökkenti! Pont ezért is szeretjük ennyire! Szinte biztos vagyok benne, hogy az ideális lámpának segédtükrösnek KELL lennie.
A második lehetőség a foltméret hányados csökkentésére az, ha csökkentjük a foncsor felület-darabkái között az optikai nagyítás KÜLÖNBSÉGÉT. Az optikai nagyítás a képtávolság és a tárgytávolság hányadosa, ebből a képtávolság nem változik sokat egy segédtükrös lámpa esetén (a fókuszponthoz közeli foncsor-részek NEM vesznek részt a fény fókuszálásában) tehát a k/t hányados nagyrészt a foncsor felülete és a plazma közötti távolság változásán múlik. Az ideális az lenne, ha a foncsor teljes felülete AZONOS távolságban lenne a plazmától, ez azonban egy gömb felületű reflektort jelentene, ami a gyakorlatban NEM lenne alkalmas a projektorban való használatra (a fény ide-oda pattogna a két foncsor között, de a gépbe nem jutna be egyetlen foton sem). Viszont a foncsor alakjának a GÖMBTŐL VALÓ ELTÉRÉSÉT minimalizálhatjuk (persze a racionalitás határain belül): minél kisebb a (forgási ellipszoid) alakú foncsor "eltérése" a gömb formától, annál jobb lesz a foltméret hányados. Magyarul az elmélet szerint mégis csak a gömbhöz minél inkább hasonló alakú, azaz "öblös" foncsor lesz az ideális, nem pedig az (eddig ideálisnak gondolt) Epson lámpa "elnyújtott" foncsora. A gömb-közeli formájú foncsor a segédtükörrel "együttműködve" (közel) azonos méretű képet alkotna a plazmáról minden egyes fénysugár esetén, tehát lecsökken a lapos szögű sugarak (normál lámpa esetén "hatalmas") foltmérete. Így már NEM kell nagy felületű bejárat a tüköralagútra ezek hasznosításához, tehát a tüköralagút az eddiginél sokkal kúposabb lehet, aminek az eredménye, hogy a lámpa által termelt (szinte) összes fény bejut a kicsi bejáraton, majd a szögük el fog "laposodni" a (nagyon) kúpos tüköralagútban, tehát kicsi szög alatt lépnek majd ki onnan, majd később át fognak jutni a szűk íriszeken ... és végül (közel) 100% fényerő mellett vetíthetünk durván jó kontrasztú képet.
A fentiek felismerése után két lehetőségünk van az elmélet gyakorlati hasznosítására:
1.) Nagyon kúpos tüköralagút használatával nagyon fényes és kontrasztos képet kapunk ugyan, de a segédtükrös lámpa idővel "felfújódó" fényfoltja hamar le fog lógni a tüköralagút szűk bejáratáról, tehát a lámpa ebben a gépben relatíve gyorsabban fog veszíteni a fényerejéből.
2.) Ha viszont NEM változtatunk a tüköralagút bejáratának a jelenlegi méretén, akkor még többezer vetített óra után is (nagyrészt) hasznosulni fog az öblös foncsorú segédtükrös lámpa által (még ekkor is) megtermelt fény. A kontraszt így nem lesz olyan jó (a tüköralagút csak kicsit kúpos) de a lámpa teljes élettartama alatt (gyakorlatilag) maximális fényességű képet élvezhetünk, többezer órán át. Amikor a (gyárilag) segédtükrös lámpát kipróbáltam, pont ezt az "üzemmódot" próbáltam ki ... csak akkor ezzel még nem voltam tisztában. És mivel akkor még nem gondoltam át részletesen a dolog elméleti hátterét, NEM ismertem fel, hogy a többezer órás lámpa által vetített fényes kép egyben azt is jelenti, hogy egy ugyanilyen lámpa újkorában rendkívül kontrasztos kép vetítésére lenne alkalmas a pici foltmérete miatt.
A kontrasztos kép vetítésére ideális UHP lámpa a tehát egy "öblös" foncsorú segédtükrös lámpa, amelyik egy nagyon kúpos tüköralagútba világít. Ezzel a megoldássa gyakorlatilag 100% fényerő mellett lehet durván jó kontrasztú képet lehet(ne) vetíteni (de csak a lámpa újkorában, később a fényerő relatíve gyorsabban fog csökkenni).
Egy előnye azonban továbbra is van az (eddig legjobbnak tekintett) Epson lámpának: a használatához NEM kell a gépen belül (további :-) átalakítást végezni (azaz nem kell ultra-kúpos tüköralagút a gépbe). Egyszerűen csak betesszük az Epson lámpát, beszűkítjük az íriszeket és már ott is van a vásznon a kontrasztos (és relatíve fényes) kép. A projektor tehát alkalmas marad a "normál" (gyári) lámpákkal való használatra (persze ezekkel kicsit nagyobbra kell nyitni az íriszeket, így picit gyengébb a kontraszt). A segédtükrös lámpával való használatra optimalizált gép ezzel szemben CSAK keveset használt (még pici foltméretű) és CSAK segédtükrös lámpákkal (kicsi foltméret-hányados) működne jól ... ekkor viszont mindent "verne". Mivel a lámpa csak relatíve rövid ideig lenne használható, ez a megoldás csak akkor racionális, ha a tulajdonos hasznosítani tudja (pl. másik projektorban) a gép számára már "elhasznált" (de amúgy még teljesen jó állapotú) lámpákat. A másik lehetőség persze az, hogy elfogadjuk: ennek a képminőségnek az az ára, hogy (mondjuk) 500 óránként lámpát cserélünk. Ha megnézzük, hogy egy boltban (pár millióért) megvásárolt projektor tulajdonosának mennyi pénzbe kerül a gép néhány éves birtoklása (magyarul a vételárból kivonjuk az eladási árat, ami tipikusan a vételár töredéke) és ha azt is megnézzük, hogy tipikusan hány vetített órával kerül végül eladásra az átlagos projektor, akkor ezen paraméterek fényében még akár a 200 óránként kicserélt lámpák költsége is (szinte) elhanyagolható lenne. A vásznon látott kép viszont nem lenne semmi...
A segédtükrös lámpák 230W teljesítmény felett ritkák, így ha nagy fényerőre van szükség, akkor első ránézésre kevésbé tűnnek ideálisnak (pl. egy Epson lámpa jóval több fotont "termel" 300W-on hajtva). A segédtükrös lámpa pici foltmérete azonban akár ekkor is előnyös lehet, hiszen a pici foltméret azt is jelentheti, hogy akár KÉT DARAB segédtükrös lámpa (pici) fényfoltja is bejuttatható lenne a tüköralagútba úgy, hogy a tüköralagút még mindig kúpos maradhatna. Számításaim szerint két darab, egyenként 220W-on hajtott segédtükrös lámpával, amelyek 3,33*3mm-es felületeken világítanak be egy (21:9-es) kétszeresen kúpos tüköralagútba (illetve a fényvezető üvegtestbe) kb. 1500 lumen "nettó" fényerőt lehetne elérni kb. 6000:1 kontraszt mellett. Ez (a tegnap részletezet fénysűrűség mellett) kb. 5m széles 21:9-es kép vetítésére alkalmas fényerő. Ez nekem nem hangzik rosszul ... még úgy sem, hogy a lámpákat relatíve gyakrabban kellene cserélni. Ráadásul egy (mondjuk) 180W-on "hajtott" 230W-os lámpa élettartama elég hosszú, tehát lehet, hogy nem is kellene olyan gyakran a lámpákat cserélni, ha 5m-nél valamivel kisebb képet vetítünk és csak óvatosan "toljuk" a lámpáknak az áramot...
A következő napokban ismét "előásom" a régebben tesztelt segédtükrös lámpát és újra "eljátszom" vele...
Mint azt már említettem, van nálam olyan "kuka-érett" (gyárilag) segédtükrös lámpa (legalább 1500, talán 2000 vetített órával) amelyeket Batyó szedett ki olyan (LCD) gépből, amelyben annak már alig volt fényereje. Amikor pár hónapja "begányoltam" ezt a lámpát a Barco lámpaházba és kipróbáltam, teljes meglepetésemre a fényerő alig volt kisebb, mint az új gyári Barco lámpával. Mivel azonban a fénysugarak átlagos szöge nem volt (lényegesen) kisebb a gyári lámpához képest, így akkor még NEM láttam nagy "fantáziát" ebben a lámpatípusban (ezért tettünk be később egy új segédtükrös lámpát a Barco foncsorba).
Mai fejjel nézve már teljesen más "húrokat" pendít meg az agyamban a fenti tapasztalat: az öreg segédtükrös lámpa azért produkált ilyen jó fényerőt a Barco-ban, mert a Barco (valahogyan) képes a lámpa által termelt (szinte változatlan mennyiségű) fényt hasznosítani még akkor is, amikor erre az LCD gép (amiből a lámpát kiselejtezték) már nem volt képes. De hogyan lehetséges ez?
Tegnap óta tudjuk, hogy a lámpa által termelt fény mennyisége alig csökken idővel, de a lámpa fényfoltjának a mérete viszont DRASZTIKUSAN MEGNŐ a lámpa öregedésével (az ívhossz növekedése miatt). Ha a többszörös méretre "hízott" fényfolt még most is "befér" a Barco tüköralagút-bejáratán, akkor ennek a lámpának eredetileg NAGYON KICSI kellett, hogy legyen a fényfoltja. Ez az egyetlen értelmes magyarázat.
De hogyan lehet ilyen kicsi a fényfoltja a (gyári, azaz "öblös" foncsorú) segédtükrös lámpának? A magyarázat nagyon egyszerű (és persze ismét felmerül a "hogyan lehetséges, hogy én ezt nem ismertem fel már sokkal korábban?" kérdés :-)...
Már régebben megállapítottuk, hogy a lámpa foncsorának különböző kis felület-darabkái más és más optikai nagyítással képezik le a lámpában világító plazmát a fókuszpontba. Emiatt egyes sugarak nagy foltba de lapos szögben érkeznek, más sugarak kicsi foltba de nagyobb szögben. A nagy szögű (és "kis foltú") sugarakat is hasznosíthatnánk a kontrasztos kép vetítéséhez, de ehhez egy nagyon kúpos tüköralagúttal el kéne "laposítani" a szögüket. Ezt azonban NEM tehetjük meg, mert akkor elvesztenénk az eleve kis szögű (de nagyobb foltra érkező) sugarakat (ezek nem jutnának be a kicsike lyukon).
A probléma gyökere tehát az ASSZIMMETRIA, amely a különböző szögű- és foltméretű fénysugarak között áll fenn. Minden fénysugár-típus jól használható lenne önmagában, de mindegyikhez más-más alakú tüköralagút lenne az optimális ... de egyszerre csak EGYFÉLE tüköralagút lehet a gépben.
A fenti asszimmetria "mértékének" a jellemzésére bevezethetünk egy mérőszámot, ami azt mondja meg, hogy a kicsi szögben érkező sugarak fényfoltja "hányszor nagyobb", mint a legnagyobb szögben érkező sugarak fényfoltja. Hívhatnánk ezt a mennyiséget "foltméret hányadosnak". Minél nagyobb ez a szám, annál nagyobb az asszimmetria, annál nagyobbra kell nyitnunk a tüköralagút bejáratát (a "lapos" sugarak hasznosításának a kedvéért) ... és annál kevésbé tudjuk hasznosítani a nagy szögű sugarakat a kontrasztos kép vetítésére. A fénysugarak asszimmetriáját kellene csökkenteni a helyzet javítása érdekében, hiszen a fentiekből láthatóan egy lámpa annál kevésbé ideális a kontrasztos kép vetítésére, minél nagyobb a foltméret hányadosa.
A (kontrasztos kép vetítésére) ideális lámpa foltméret hányadosa 1 lenne. Ekkor MINDEN fénysugár esetén AZONOS lenne a foltméret, így (az Etendue-megmaradás miatt) minden fénysugár azonos szög alatt érkezne meg a fókuszpontba. A tüköralagút bejárata ekkor sokkal kisebb lehetne, mint most, így a tüköralagútban a fénysugarak tovább "laposodnának" és gyakorlatilag a lámpa TELJES fénymennyisége részt vehetne a kontrasztos kép vetítésében. Ezt a feladatot (szerintem) lehetetlen tökéletesen megoldani ... de legalább már tudjuk, hogy mihez kellene KÖZELÍTENIE az ideális lámpának (és foncsornak).
Mit csinál a segédtükör a segédtükrös lámpában? A nagy szögű sugarakat "visszapattintja", ezáltal kis szögű sugarakká "konvertálja" őket. Ezek a sugarak ezután már NEM rajzolnak egy picike "foltocskát" a fényfolt közepére, így lecsökkent a méretkülönbség a foncsor különböző részei által alkotott "foltok" között, tehát a segédtükör a lámpa foltméret hányadosát csökkenti! Pont ezért is szeretjük ennyire! Szinte biztos vagyok benne, hogy az ideális lámpának segédtükrösnek KELL lennie.
A második lehetőség a foltméret hányados csökkentésére az, ha csökkentjük a foncsor felület-darabkái között az optikai nagyítás KÜLÖNBSÉGÉT. Az optikai nagyítás a képtávolság és a tárgytávolság hányadosa, ebből a képtávolság nem változik sokat egy segédtükrös lámpa esetén (a fókuszponthoz közeli foncsor-részek NEM vesznek részt a fény fókuszálásában) tehát a k/t hányados nagyrészt a foncsor felülete és a plazma közötti távolság változásán múlik. Az ideális az lenne, ha a foncsor teljes felülete AZONOS távolságban lenne a plazmától, ez azonban egy gömb felületű reflektort jelentene, ami a gyakorlatban NEM lenne alkalmas a projektorban való használatra (a fény ide-oda pattogna a két foncsor között, de a gépbe nem jutna be egyetlen foton sem). Viszont a foncsor alakjának a GÖMBTŐL VALÓ ELTÉRÉSÉT minimalizálhatjuk (persze a racionalitás határain belül): minél kisebb a (forgási ellipszoid) alakú foncsor "eltérése" a gömb formától, annál jobb lesz a foltméret hányados. Magyarul az elmélet szerint mégis csak a gömbhöz minél inkább hasonló alakú, azaz "öblös" foncsor lesz az ideális, nem pedig az (eddig ideálisnak gondolt) Epson lámpa "elnyújtott" foncsora. A gömb-közeli formájú foncsor a segédtükörrel "együttműködve" (közel) azonos méretű képet alkotna a plazmáról minden egyes fénysugár esetén, tehát lecsökken a lapos szögű sugarak (normál lámpa esetén "hatalmas") foltmérete. Így már NEM kell nagy felületű bejárat a tüköralagútra ezek hasznosításához, tehát a tüköralagút az eddiginél sokkal kúposabb lehet, aminek az eredménye, hogy a lámpa által termelt (szinte) összes fény bejut a kicsi bejáraton, majd a szögük el fog "laposodni" a (nagyon) kúpos tüköralagútban, tehát kicsi szög alatt lépnek majd ki onnan, majd később át fognak jutni a szűk íriszeken ... és végül (közel) 100% fényerő mellett vetíthetünk durván jó kontrasztú képet.
A fentiek felismerése után két lehetőségünk van az elmélet gyakorlati hasznosítására:
1.) Nagyon kúpos tüköralagút használatával nagyon fényes és kontrasztos képet kapunk ugyan, de a segédtükrös lámpa idővel "felfújódó" fényfoltja hamar le fog lógni a tüköralagút szűk bejáratáról, tehát a lámpa ebben a gépben relatíve gyorsabban fog veszíteni a fényerejéből.
2.) Ha viszont NEM változtatunk a tüköralagút bejáratának a jelenlegi méretén, akkor még többezer vetített óra után is (nagyrészt) hasznosulni fog az öblös foncsorú segédtükrös lámpa által (még ekkor is) megtermelt fény. A kontraszt így nem lesz olyan jó (a tüköralagút csak kicsit kúpos) de a lámpa teljes élettartama alatt (gyakorlatilag) maximális fényességű képet élvezhetünk, többezer órán át. Amikor a (gyárilag) segédtükrös lámpát kipróbáltam, pont ezt az "üzemmódot" próbáltam ki ... csak akkor ezzel még nem voltam tisztában. És mivel akkor még nem gondoltam át részletesen a dolog elméleti hátterét, NEM ismertem fel, hogy a többezer órás lámpa által vetített fényes kép egyben azt is jelenti, hogy egy ugyanilyen lámpa újkorában rendkívül kontrasztos kép vetítésére lenne alkalmas a pici foltmérete miatt.
A kontrasztos kép vetítésére ideális UHP lámpa a tehát egy "öblös" foncsorú segédtükrös lámpa, amelyik egy nagyon kúpos tüköralagútba világít. Ezzel a megoldássa gyakorlatilag 100% fényerő mellett lehet durván jó kontrasztú képet lehet(ne) vetíteni (de csak a lámpa újkorában, később a fényerő relatíve gyorsabban fog csökkenni).
Egy előnye azonban továbbra is van az (eddig legjobbnak tekintett) Epson lámpának: a használatához NEM kell a gépen belül (további :-) átalakítást végezni (azaz nem kell ultra-kúpos tüköralagút a gépbe). Egyszerűen csak betesszük az Epson lámpát, beszűkítjük az íriszeket és már ott is van a vásznon a kontrasztos (és relatíve fényes) kép. A projektor tehát alkalmas marad a "normál" (gyári) lámpákkal való használatra (persze ezekkel kicsit nagyobbra kell nyitni az íriszeket, így picit gyengébb a kontraszt). A segédtükrös lámpával való használatra optimalizált gép ezzel szemben CSAK keveset használt (még pici foltméretű) és CSAK segédtükrös lámpákkal (kicsi foltméret-hányados) működne jól ... ekkor viszont mindent "verne". Mivel a lámpa csak relatíve rövid ideig lenne használható, ez a megoldás csak akkor racionális, ha a tulajdonos hasznosítani tudja (pl. másik projektorban) a gép számára már "elhasznált" (de amúgy még teljesen jó állapotú) lámpákat. A másik lehetőség persze az, hogy elfogadjuk: ennek a képminőségnek az az ára, hogy (mondjuk) 500 óránként lámpát cserélünk. Ha megnézzük, hogy egy boltban (pár millióért) megvásárolt projektor tulajdonosának mennyi pénzbe kerül a gép néhány éves birtoklása (magyarul a vételárból kivonjuk az eladási árat, ami tipikusan a vételár töredéke) és ha azt is megnézzük, hogy tipikusan hány vetített órával kerül végül eladásra az átlagos projektor, akkor ezen paraméterek fényében még akár a 200 óránként kicserélt lámpák költsége is (szinte) elhanyagolható lenne. A vásznon látott kép viszont nem lenne semmi...
A segédtükrös lámpák 230W teljesítmény felett ritkák, így ha nagy fényerőre van szükség, akkor első ránézésre kevésbé tűnnek ideálisnak (pl. egy Epson lámpa jóval több fotont "termel" 300W-on hajtva). A segédtükrös lámpa pici foltmérete azonban akár ekkor is előnyös lehet, hiszen a pici foltméret azt is jelentheti, hogy akár KÉT DARAB segédtükrös lámpa (pici) fényfoltja is bejuttatható lenne a tüköralagútba úgy, hogy a tüköralagút még mindig kúpos maradhatna. Számításaim szerint két darab, egyenként 220W-on hajtott segédtükrös lámpával, amelyek 3,33*3mm-es felületeken világítanak be egy (21:9-es) kétszeresen kúpos tüköralagútba (illetve a fényvezető üvegtestbe) kb. 1500 lumen "nettó" fényerőt lehetne elérni kb. 6000:1 kontraszt mellett. Ez (a tegnap részletezet fénysűrűség mellett) kb. 5m széles 21:9-es kép vetítésére alkalmas fényerő. Ez nekem nem hangzik rosszul ... még úgy sem, hogy a lámpákat relatíve gyakrabban kellene cserélni. Ráadásul egy (mondjuk) 180W-on "hajtott" 230W-os lámpa élettartama elég hosszú, tehát lehet, hogy nem is kellene olyan gyakran a lámpákat cserélni, ha 5m-nél valamivel kisebb képet vetítünk és csak óvatosan "toljuk" a lámpáknak az áramot...
A következő napokban ismét "előásom" a régebben tesztelt segédtükrös lámpát és újra "eljátszom" vele...